Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-02 / 127. szám
Felnőttek ! Tanuljatok meg játszani MINT AZT a bölcsődei szülői munkaközösségek I. megyei konferenciájáról szóló •tudósításunkban megígértük' itt adjuk közre — és ném véletlenül kezdve a címbe foglalt felszólító mondattal . — azt a beszélgetést, amit munkatársunk dr. Huszita Antóniával, a Magyar Tudományos Akadémia Gyermektani, Lélektani Intézete tudományos főmunkatársával folytatott. Beszélgetésünk bevezetőjében dr. Huszka Antónia azt mondotta el. hogy korunk embere — tisztelet persze a kivételnek — nem tud játszani. Pontosabban rangon aluli elfoglal tságsak tartja a játékot, ami azért veszedelmes dolog, mert a játék főszereppel bír a gyermeknevelésben és nagy baj az, ha a felnőtt ember, aki egyben szülő is, ezt az alapvető dolgot nem érti meg. — Elhangzott az ön előadásában egy olyan mondat, hogy „a szülőnek meg kell tanulnia a gyereket.” Szíveskedjék megmagyarázni, miként értsük ezt? — Boldogan megmagyarázom. mert minden egyes al" kálómmal, amikor módomban áll a kutató és a gyakorló pszichológiai munka mellett figyelő közönséggel találkozni, el szoktam mondani. Ha úgy 'tetszik, a nevelés témakörébe tartozó ' pszichológiai előadásaimnak évtized óta mottója lehetne, amit a költő így fogalmazott: „Diák marad az ember, míg csak él. Leckéjét d sírig tanulja; Üjat, , nehezebbet a réginél.” Egyszóval tanulni kell és ebben, az esetben a szülőknek meg kell ta- nulniok játszani ahhoz, hogy á játékot gyermekük «--szemé’ ayiségformálásának eszközeként és ami legalább ennyire fontos, tudatosan alkalmazzák nevelési tevékenységükben. a játék ugyanis nemcsak kísérője a kicsi ember fejlődésének, hanem elősegítője, fokmérője is. Példaként említem, hogy valami után nyúlni. valamit megfogni nem já- ‘ték a felnőttnek, vagy a felnőttebb gyermeknek. Játék viszont a csecsemőnek, aki mozgását nem tudja még koordinálni, akinél még nem automatizálódott ez a csak számunkra könnyű cselekvési forma. — M; történik, he, kimarad a nevelésből a játék? — Mivel a kisgyermekhez információk tömege érkezik a játék által, a játék elmaradásával gátlódik a fejlődés, aminek ritmus, egyébként is .naxgyon eltérő megfigyeléseink szerint. Gondoljon csak arra, hogy egyik gyerek, hamarabb fog, áll, vagy kezd beszélni, mint a másik. De a fejlődés eredményét mindig azok a fiziológiás ingerek befolyásolják kedvezően, amelyek magasabb szintűek. £nnak a gyereknek gyorsabb az értelmi, érzelmi fejlődése, akivel foglalkoznak is rendszeresen. — Mit értsünk ezalatt? — Egy intézetünkben ■ lefolytatott vizsgálat megállapításaira hivatkoznék a köz- érthetőség kedvéért. A vizsgálatban részt vevő gyerekek tevékenységi szintjét meghatározták az általunk, teremtett •helyzetek. Volt gyerek, aki mellé csak odatettük a játékot, míg a másiknak közvet- ' len a közelébe helyeztük el, s volt olyan, amelyiknek odanyújtottuk. És ismét más, amikor a játékot mosolyogva, nevetve adtuk át. Ez utóbbinál érzékelhettük, hogy ez a tárgv okozta a legmagasabb szintű fiziológiás ingert, hiszen a játékszerrel nemcsak tevékeny- kedésre alkalmas tárgyat kapott a gyerek, kapcsolat teremtődött közte és a barátságos’ felnőtt között is. És ez fontos dolog. — Pszichológusok és gyer- mekpszichiát’erek, sőt, a pedagógusok is egyaránt sokszor kifogásolják napjainkban a drága játékok divatját csakúgy, mint a teljesítményre ösztönző játékok divatját Hallhatnánk erről az ön véleményét is? — A FELNŐTTEK VILÁGÁNAK nem kis mértékben elferdült szemléletmódja hibáztatható az úgynevezett produkciós játékok dömping- jében. Kis túlzással betegségnek is merném nevezni ezt a gyerekekre nézve káros divatot. Valljuk be, különböző dolgokra való hivatkozással ugyan, de nekünk felnőtteknek teljesítménycentrikus az életben elfoglalt alapállásunk. Ezért gyárt az ipar a kereslet parancsára és tömegével a konstrukciós képességeket sokszor idő- előtt próbára te.- vő_ játékokat. Ez is kell, ha időben kapja a gyerek. De a játék igaz; értékét nem engedik kibontakozni, érvényesülni ezek ,a faitá. játékok. Nagy bajunk, - hogy a munkára készítünk elő — egyebek között ezekkel a tárgyakkal is — de ugyanakkor megfeledkezünk arról, hogy az emberi kapcsolatokra készítsük fel a gyerekeket. Nézze csak, egyszerűen kimennek szinte a divatból a tartós kapcsolatteremtésre, ha úgy; tetszik, egyetemi szinten is. megfelelő . ősi játékok. Olyanokra gondotok, mint pl. a,-kijkucs .-játék. Látom nem érti.- Megmagyarázom. A gyéréit .amikor kinőtt már a pó- lyás kórból, még hosszan hiszi azt, hogy ami eltűnik, az nincs, a kukucs játékkal kapja meg azt az információt, hogv az eltüntetett visszahozható, vagy azt az információt,1 ami a gyermek szempontjából megint csak hihetetlenül fontos, hogy van körülötte egyfajta állandóság. És ez érte van. Folytatnám. A búj ócska — mely szintén a legősibb játékok egyike — az érzelmi fejlődést segítheti elő. mert a megtalálás és megtaláltság élményét nyújtja a gyereknek. Aztán itt van a szintén öregöreg mondókás játék, az a bizonyos ..ez elment vadászni, ez meglőtte” és így tovább. É játék során a gyerek a közvetlen testi kontaktust éli át, a biztonságot, azt. hogy a mama, a papa, a testvérke, vagy valamelyik nagyszülő az enyém. Ha ez a biztoAságérzés hiányzik és nincs a közvetlen testi kontaktus, gátlódik a fejlődésben. nincs harmónia. — Beszélt arról, hogy egyes játékhelyzeteket a gyerek játékból újrateremt. — Igen, ez a gyereknek szintén fontos, figyelemre méltó képessége. Meg kell értenünk őt ebben még akkor is, ha az újraélég fura és felületes szemlélődés esetén a felnőtt számára érthetetlen szituációkat terem, hiszen játékról van szó. itt mondanám el, hogy van egy két és fél éves barátnőm, aki nem miás, mint korban hozzám illő barátnőm kislánya. Valamicskét! értek a gyerekek nyelvén, hiszen anya is vagyok és pszichológus is. ő mégis ideges lett valahányszor meglátott engem, mivel úgy rögződött emlékezetében, hogy én vagyok az, aki a mamáját helyettesítem, amikor 57 nincs jelen. Nem tudom akkor már hányadszor bízták rám a szülők, amikor Idős Prajda Vendel tolnai háza udvarán áll egy háromnegyedig kész hajó. Küllemre amolyan burcsellafélé, de annál szebb is, meg kényelmesebb is. Tolnán nem szabad meglepődni például ladik, de még kisebb hajó láttán sem, hiszen a tolnai, akármilyen át- alakuláson ment is át a kéttucatnyi évtized során,' tulajdonképpen megmaradt vízi népnek. A víz, a ladik — nem csónak az, kérem, hanem ladik, ha kisebbről van szó, akkor csikli, — de meg a hajó, s a hozzá tartozó halász-, meg horgászszerszámok a tolnai élet velejárói ma is, Azrt mondja Prajda Vendel: — Tavaly kezdtem csinálni. Körülbelül két év múlva lesz kész. Hiába, az ember a sajátját mindig háttérbe szorítja. De majd elkészül. Van még idő. Ahogy elnézem Vendel bácsit. valóban van még idő. Most mindössze 76 éves, legfeljebb hatvanasnak látszik. Van még idő. a gverek elébem állt azzal a meglepő javaslattal, hogy cseréljünk szerepet, ő lesz a mama és én a' kislány. Belementem a játékba, de Bébé szerepének első megnyilvánulásaként rám rivalt: — Azonnal ülj. le, mert agyonváírlak a papucsommal! MI DERÜL KI EBBŐL AZ EPIZÓDBÓL? Hogy a szomszédjukban egy mama időnként a papucsával fenekelte el túl elevennek tartott kislányát. Mind ez a művelet, mind pedig a műveletet kísérő egetverő bőgés rettenettel töltötte el az én kis barátnőmet. Mit csinált hát? Rettenetét ét óhajtotta rám származtatni, fenekeléssel, mert nekem tulajdonította a mamája eltűnését. — A felnőttek időhiányra való hivatkozással térnek ki legtöbbször a játék elől, s úgy vélik, elég, ha játékokat vásárolnak és azt a gyerek keze ügyébe helyezik. — Korábban már beszéltem erről. Nagyon helytelen ez a gyakorlat. Fontos, hogy a mama vagy a papa önmagát is adja a játékkal és ne rázza le a gyereket. Egyébként, ha a szülők rájönnek a játék ízére — előbb talán úgy, hogy megpróbálnak kötelessé szerűen játszani — utána ’már nem tudnak erről lemondani, mert a játék az alkotó kapcsolatS közben a mindennapi kenyérkereső munka. Acs és kőműves mestervizsgája van. Tanúsítják az előszoba falán látható mesterlevelek. Az utóbbit nem gyakorolja, az előbbiből él mindmáig. Műhelye látványosság, pedig — úgy mondja, ha hiszik, ha nem, a MÉH-telepről származik itt minden. „Magam re- peráltam meg minden alkatrészt és magam szereltem össze.” Hiszem, mert miért ne hinném, pedig ugyancsak újnak tűnik itt minden. Ez viszont Vendel bácsi keze nyomát dicséri. Állványon egy vasladik, pontosabban valamiféle ladikforma. Erre önti rá majd a műanyagot, és az lesz majd a valóságos ladik. A vas csak forma. — Csak az a baj, hogy nagyon drága a poliészter. Nem tudom, valóban drága-e, a forma viszont igencsak formás, és biztosan akad majd vevő az újfajta vízi alkalmatosságra. tartást fogja számukra Jelei** teni, melynek során nemcsak kinyílik előttük a titok, hogy hogyan érik az emberke emberré, -hanem művelhetik a titkot. Nem jó egy ilyen beszélgetést lehangold megjegyzéssel befejezni, mégis szeretnék még valamire utalni és ez nem egyéb, mint az, hogy világszerte, és hazánkban is növekedett az elmúlt évtizedekben a legkülönfélébb neurológiai problémákkal küszködő felnőttek és gyerekek száma, a világ- és hazgi statisztikákat egybevetve gyermekpszichológiai, pszichiátriai tapasztalatainkkal sajnos sok szól amellett: hogy a felnőttek elfelejtettek játszani. Éppen ezért meg kell tanulniok játszani ismét, ha azt akarják, hogy gyermekeik testben, lélekben egészséges felnőttekké váljanak. Tapasztalataink szerint a szülőd zöme ösztönszerűen, jól foglalkozik a gyerekekkel. Arra van szükség, hogy az ösztönösen meglelt nevelési eszközök, módozatok alkalmazása tudatossá váljék — mondotta végül dr. Huszka Antónia, akinek abban a reményben köszöntük meg a beszélgetést, hogy nem hiábavaló vállalkozás ezt is közreadnunk. Lesznek, akik a cím felszólító mondatát emlékezetükbe vésik... — 1 ászló — De ezzel még nincs vége a látogatásnak. Vendel bácsi a lakásba invitál. Keveset szól, inkább a hatást figyeli. Csodálatos pipatórium, vagy inkább -gyűjtemény. Damjanich János egyik pipája. Kollégám, a Damjanich című nagysikerű regény írója alkudna rá. de idős Prajda Vendel üzletről nem tárgyal. Aztán egy sereg népművészeti alkotás, s velük vegyesen sokféle emlék a dohányzacskóvá nemesedett kostöktől a trénszuronyig, az asztalon seregnyi fénykép, s képzel faragott, szép boroskészlet. Kissé vegyesen rendezett, valóságos házimúzeum. Szép lehet itt élni. Elmenőben még egy meg- néznivaló. Az előszobában arasznyi faszobor. Ácslegény élesíti a szekereét. Saját gyönyörűségére készítette Prajda Vendel, hirdetve a szakma becsületét, amelyből 1920. február elsején szerzett mesterlevelet. Ebben , az esetben nem a művészi érték a fontos. — Vendel bácsi, és a hajó? — Mondtam, körülbelül két év múlva elkészülj Aztán irány a nagy Duna. A bogyiszlói kavicsos úton le a vízig. — És ott? — Varsa, kece, dobóhál ői Pihenés. Letenyei György GYERMEKHEVERÖK, 1 FOTELOK NAGY VÁLASZTÉKBAN 1000 Ft feletti vásárlás esetén OTP-re is megvásárolhatók a BIZOMÁNYI Áruházban (13) Hajó épül egy tolnai ház udvarán Fotó: Gottvald Károly
