Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-16 / 139. szám
1 magazin - magazin Napóleon feleségének kézirata a Szálló Ervin Könyvtárban A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ritkasággyűjtemé- nyéi'ek egyik különleges darabját, egy 522 oldalas, arany- metszéses, vörös bőrkötésű könyvet vizsgál most eredetiség szempontjából a könyvtár központjában Remete László osztályvezető. A kézirátgyűjie- ménynek ez a darabja már 1911 óta a könyvtár tulajdonában van, de azóta ilyen szempontból még nem foglalkoztak vele. A könyv — német nyelvű felirata szerint — „Mária Lujza császárnő, saját kezű feljegyzései"-! tartalmazza. Egykori tulajdonosa egy Stelz- hammer nevű bécsi polgár volt, a Szabó Ervin Könyvtárba pedig, gróf Zichy Jenő, a híres Ázsia-kutató és útleíró hagyatékából került. Remete László szerint a kézirat kétségtelenül Habsburg Ferenc császár • lányától, Napóleon feleségétől származik. A betűformák, a vonalvezetés azonosságot mutat a császárnő leveleinek írásával, a tinta színének megfakulása is ódon kéziratra vall, nem késői másolatra'; a papír színe, minősége szintén a múlt század első felére utal. Az eddigi vizsgálatok szerint Mária Lujza élete utolpó szakaszában, Párma hercegnődéként írta be a könyvbe a korabeli filozófusok, moralisták vallásról, erényről, istenről, nemesekről, polgárokról, Rükverc-rekord Egy John Duncan nevű ausztráliai új világrekordot ért el: gépkocsijával 210,9 kilométert utazott — hátrafelé. A korábbi rekordot, 136 kilométeres „rükverc-”cel az etió- piai Patu Jilex tartotta. szóló elmélkedéseit. Ismeretes, hogy harmadik férje, Bombel- les gróf eléggé elhanyagolta Napóleontól és Neippergtől „örökölt” idős nejét; a gyakori egyedüllét unalmát csak ritkán szakította meg olyasvalami. mint a Pármában vendégszereplő francia tenoristával szőtt, európai közderültséget keltett futó viszony... Joggal feltehető tehát, hogy a magárahagyatottság nehéz időszakainak enyhítésére vetette papírra a több mint félezer oldalt megtöltő kegyes elmélkedést. A vaskos kötet tartalmával ugyan aligha keltheti fel a szellemi hagyatékok között búvárkodó'- érdeklődését; a szerző személye miatt mégis a könyvtár legértékesebb darabjainak fenntartott polcra került. Cs. B. Az elefántcsont-kereskedelem csábításai A kenyai vámhivatalnokok egyik legfontosabb feladata az utóbbi időben: harcolni az elefántcsont-csempészek ellen. Kettős fenekű bőröndökben, gépkocsikban és hamis iratokkal „diplomáciai küldeményként” hordják szét .az afrikai országok legértékesebb exportcikkét. Ugyanakkor megállapították. hogy az utóbbi időben az elefántcsordákat megpróbálják elhajtani Kelet-Afrika rezervátumaiból. Az erdő őrei szinte naponta találnak leölt elefántot a dzsungel távoli, néptelen részeiben. És mindegyik leölt állatról hiányzik az agyara. A jelenség oka.egyszerű: nagy a kereslet az elefántcsont iránt és a nemzetközi tőzsdén rskor-I á' érhető r'. A-> elefántcsont gyakorlatilag valutává vált, amelyet vesznek, elMegfepő vizsgaválasz Irta: René Halinary (Franciaorfvág) Dupont vasúti pályaőr sok évi munka után arra a megállapításra jutott, hogy mégis csak kissé keveset keres és legfőbb ideje, hogy váltóőr legyen. Ehhez természetesen különvizsgát kellett tenni. Fél évig roppant erőfeszítéssel magolta a szabályzatgyűjteményeket. A vizsgáztató a következő feladatot adta fel Dupontnak: — Két gyorsvonat halad ugyanazon a vágányon egymás felé. Az ön megfigyelőhelye a középen van. Mit tesz ebben az esetben? — Átállítom a váltót és az egyik vonat a másik vágányra fut! — De mi történik akkor, ha tél van, a váltó befagy és nem lehetséges átállítani? — Akkor zászlóval adok jelt. — Képzelje azt, hogy sötét éjszaka van. — Akkor meggyújtom a piros lámpát. — De nincs sem petróleuma, sem gyertyája. — Akkor odarakok a vágányokra mindent, ami a kezem ügyébe kerül: papírt, rongyot, fát és meggyújtom. — De nincs sem gyufája; sem öngyújtója. A vizsgázó egy pillanatra elgondolkozott, azután így szólt: — Akkor odahívom a feleségemet. — A feleségét? Ugyan minek oda a felesége? — Hadd lásson ő is egy igazi összeütközést... Wankel-motoros Képünk a világ első Wankel- motoros könnyű súlyú repülőgépét ábrázolja, az 1974-es hannoveri vásár keretében megrendezett repülőgépbemutatón nagy sikert aratott „Fanliner”-t. A VFW-Fokker egyik leányvállalata szerkesztette meg egy USA-vállalattal karöltve. Mind a két vállalat meg van győződve, hogy a Fanliner-koncepció alapján teljesen új típusú repülőgépeket lehet majd forgalomba hozni. Sportgépekkel szemben számtalan előnyt nyújt és kiválóan alkalmas katonai _ repülőgépek pilótáinak kiképzésére is. Sorozatgyártása esetén ára igen kedvezőnek ígérkezik. A VFW leányvállalata a hírek szerint már dolgozik a két Wankel-motorral működő „Fantrainer” változatán, ami elsősorban a sugárhajtóműves gépek pilótáinak iskolagépeként szolgálna. adnak és felhalmoznak, mint valaha az aranyat. Az emberiség már a legrégibb időkben is csodálta az elefántcsontot. Egyiptomi mesterek 6000 évvel időszámításunk előtt már dolgoztak elefántcsonttal. 1855 és 1890 között Londonban évente mintegy 50 090 elefánt agyarát árulták ki. Akkoriban az egész afrikai kontinensen éltek elefántok. A kegyetlen irtóhadjárat következtében nőtt a kihalásuk veszélye, de Kelet-Af- rikában hatalmas rezervátumokat hoztak létre és ez megmentette a helyzetet. Sőt később volt olyan időszak is, amikor csökkenteni kellett az elefántok számát, mert letarolták a rezervátum növényvilágát. Az új „elefántcsontláz” véget vetett az állatok nyugodt életének. Az évről évre tartott mombasai vásárokon egy kiló elefántcsont ára az elmúlt hat évben 16 nyugatnémet márkáról 160-ra emelkedett. Kenya kikötőiben az utóbbi időben igen sok elefántcsontot raknak hajóra. Egy év alatt a hatóságok 1000 elefánt kilövését engedélyezték, azonban 5— 6 ezer pár elefántagyarat vittek ki az országból. A helyzettel ismerős szakemberek KrayátlMoífó A. Német Szövetségi Köztársaság 26 városában napról napra feltűnnek 'a különösen élénk színűre festett, úgynevezett „kravátlibuszok”.. Kerületről kerületre, házról házra járnak és elkérik a lakóktól a szekrények mélyén porosodó, divatjamúlt, régi nyakkendőket. Minden egyes darabért egy speciális lottószelvényt adnak cserébe. Júniusban húzzák a „kravátli-lottót”, amelyen a szerencsés nyertesek a legdivatosabb színű és mintájú, vadonatúj nyakkendőket nyerhetnek. Az ötlet a frankfurti Arc reklámügynökségtől származik, amely ezzel kívánja enyhíteni a 120 német nyakkendőgyár keserveit. Az elkeseredés oka: ma már a németeknek csupán 19 százaléka hord. mindennap nyakkendőt. A fiatalok pedig soha. feltételezik, hogy a „csempészösvényeken” kiszállított elefántcsont mennyisége egyál- tálában nem kevesebb annáL mint amit hivatalosan megvámolnak. Az afrikai országokban most felveszik a harcot a csempészekkel, akik jól begyakorlott csoportokban, modern felszereléssel dolgoznak.' Az afrikai országok speciális csoportokat hoztak létre az elefántcsempészek ellen, s ezeket repülőgépekkel, rádió-adóvevő készülékekkel és a legkorszerűbb fegyverekkel látták el. i!tburkoló anyag — üres üvegekből Angliában találékony emberek rájöttek arra, hogy útburkoló anyagként használhatók: fel az üres üvegek, az üres üvegeket függőlegesen egymás mellé állítják és szájukkal lefelé- benyomják a földbe, majd leöntik betonnal. Az üvegek-: ben maradt levegő kiváló h<H szigetelő. Ez, az eddig feleslegesnek tartott „építőanyag’’ most széles körben elterjedi könnyű építmények építé^s nél. j Titokzatos rekord A Frankfurt am Main-i, 73 esztendős Wilhelm Klein eddig 870 liter vért adott. A szakemberek kiszámították: egy átlagembernek ahhoz, hogy ennyi vért adjon, 450 évet kellene élnie. Szerintük „a véradás világrekordja” — talány. Általában a szabályok szerint a véradóknak 8—12 hét áll rendelkezésükre, hogy pótolják az elveszett vért. — Ügy látszik, jó a szervezetem, s ezért tudom az elveszett vért 12 óra alatt pótolni, — magyarázza a cukrász. Volt már olyan időszak, amikor mindennap fél liter vért adott, s évente közel 60 litert. i lesz a Trevi kút kincsével? A bíróság egyébként már hozott olyan határozatot, amelyben elismeri, hogy a pénz azé, aki összegyűjti, ugyanakkor olyan határozata is van, amely viszont a város vezetőségének ad igazat abban, hogy elítéli a „pénzhalászokat”. A Fontana dei Trevi bandája hosszú időn át és hevesen védelmezte „jogait”, mégpedig nemcsak a bíróságok előtt, hanem a híres kút szélén is. A banda tagjai megakadályozták az „amatőr pénzhalászok” tevékenységét, és elérték azt is, hogy a begyűjtött pénz 30 százalékát a központi üzletek tulajdonosai — akik mindig aprópénz szűkében vannak — papírpénzre váltották be. Rómában tudni vélik, hogy a Fontana dei Trevi „bandája” nem hajlandó tudomásul venni a római városi tanács legújabb döntését. Azt a pénzt, amelyet az igen régi hagyományoknak hódoló külföldi turisták dobnak a Trevi kút vizébe, a Vöröskeresztnek adják. Több hónapi habozás után végül is erre a döntésre szánta el magát az örök város vezetősége. A kút kincsének begyűjtési jogát mid ez ideig magának vitatta Róma város tanácsa és a Fontana dei Trevi „bandája”, amely többnyire csavargó fiatalokból áll. A kút vízében egyébként nagyobb forgalmú napokon 150 000 líra is összegyűlik. A rendőrség igyekezett érvényt szerezni a városvezetőség érdekeinek és kísérletet tett arra, hogy megakadályozza a fiatalokat abban, hogy a kút vizébe ugorva összeszedjék a pénzt. Ez a pénz utáni hajsz* olykor bővelkedett látványos jelenetekben : letartóztatás, feljelentés. a kút megszállása — s mindez jó szórakozást biztosított a turistáknak. t