Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-13 / 136. szám
▼ I } toäs MöTmzfflZGfzmjETm TOLNÁ MEGYE I NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSUTORtOK 197« fűn. 13. XXiV, érf. 136. szóm. ARAI 0,90 Ft Tein» megyei akadémiai kerte&xeU nap Létre kell hozni a szőlőtermelés zárt rendszerét A frisssoldség-ellátásnah legyen a koimerviparho* hasonló gamdája Az eiozo napi uzemiarogara- sok után tegnap plenáris üléssel folytatódott a Tolna megyei akadémiai kertészeti nap. K. Papp József, az MSZMP KEB tagja, a megyei párt- bizottság első titkára üdvözölte a résztvevőket, köszönetét mondva a kertészeti tudomány“ művelőinek, a szakma képviselőinek azért a segítségért, amellyel a megye kertészeti termelésének fejlesztéséhez: hozzájárultak, j .........„ — Az országos,' a megye? szükségletek kielégítése, a kedvező exportlehetőségek indokolják a termelés fejlesztését, A szőlőtermesztésben a nagyüzemi telepítések nem tudják pótolni a kisüzemi területek . csökkenését. A szántóföldi ’ söldségtermesztés évek óta hasonló területe»» folyik. l.assfi az előrelépés a friss zöldség termesztésében, és a nagyüzemi gyümölcsösök mellett fontos lenne a házikertek gyümölcsfa-állományának nagyobb mérvű felújítása. Ehhez kérjük a tudósok és a gyakorlati szakemberek közreműködését > *** — mondottá a megyei párt- íbizottság első titkára. Dr. Somos András akadémikusnak, a Magyar Tudomá- ; nyos Akadémia kertészeti szakbizottsága elnökének, a kertészeti egyetem rektorának bevezető előadása foglalkozott Tolna megye kertészeti termelésének helyzetével, fejlesztésének irányelveivel, ' az I97J óta megjelent kormányhatáro-. zatok hatásával. , , ' — Tegnap betekintettünk a megye kertészeti termelésébe, a feldolgozóipar és a kereskedelmi vállalatok munkájába, de ettől függetlenül is jól ismerjük a megye termelési eredményeit, természeti, gazdasági adottságait. Ezek után azt kell megállapítani, hogy bár a kertészeti ág a maga 42,5 százalékos termelési értékével meghaladja az országos átlagot, a gyümölcs-zöldség- termő terület viszont alatta marad. Bár kedvező a talaj-, az éghajlati adottság a termelésre, a közlekedési viszonyok rosszak, befolyásolják a friss zöldség értékesítését. Kedvezőtlenül befolyásolja a friss zöldség termesztését az is, hogy sok tényező bonyolulttá teszi az értékesítést. Hiányzik a többcsatornás értékesítés, a szabadpiac bizonytalan, a tárolókapacitás kevés, az üzemek nem kapnak a kereskedelmi szervekhez hasonló állami szubvenciót. — A fejlesztéshez éppen ezért szükséges, hogy a friss zöldség termelésének legyen a konzerviparhoz nasoulo gazdája, meg kell teremteni a termelők, kereskedők. fogyasztók érdekeit egybehangoló rendek . szert Somos András akadémikus ezt követően részletesen borv- ; colta a szőlő-, a gyümölcs-, a : zöldségtermesztés eredményeit, körülményeit A gyümölcstermesztésről megjegyezte, hogy a termésátlagok nagy , ingadozásának oka a művelésben, a korszerűtlen koronaformákban rejlik. A korábbi telepítésekkel szakítva, elsősorban a meggy és a kajszi termelését kell szorgalmazni, és a kormányhatározatot követve, minden eszközzel kell segíteni a helyi ellátást biztosító háztáji termelést A szőlőtermesztésben az értékes hagyományok ellenére Is elmarad a kívánt ütemtől a rekonstrukció. Ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy a dombvidéki telepítésekhez adható állami dotáció alig több, mint amit a sík vidékeken termelők kapnak, annak ellenére, hogyegy. egy hektár telepítési költsége 30—35 ezer forinttal magasabb. Kifogásolta azt is, hogy Paks és környéke nem kapta meg a jó bortermő hely besorolást, Ä zöldségtermesztésre visz- szatérve utalt a lehetőségekre. mert bár a zöldpaprika 127 mázsás átlagtermése legjobb az országban, fűszerpaprikatermesztésben pedig csak Csongrád és Báes előzi meg, a* öntözés kiterjesztése. korszerűbb palánta- nevelés, termesztési eljárások révén még korlátlan a fejlesztést lehetősége. Pekó József MÉM-osztályvezető a zöldségtermelésre vonatkozó kormányprogram részkérdéseivel foglalkozott, dr. Mőcsényi Mihály kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár a tájrendezés, a környezet- és természetvédelem Tolna megyei tapasztalatairól, feladatairól adott tájékoztatót. Ezután szekcióülések következtek. A gyümölcstermesztési szekcióban dr. Gyúró Ferenc, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az MTA kertészeti bizottságának titkárának bevezetője indított vitát. A szekcióülés társelnöke Bucsi Elek, a megyei pártbizottság osztályvezetője volt. A szőlőtermesztési szekció ülésén dr. Kozma Pál akadémikus másfél évszázaddal visszamenően foglalkozott Szekszárd, és Tolna megye szőlőgazdálkodásával, és a jelenlegi rekonstrukció kérdéseivel: telepítésmódokkal, fajtákkal, feldolgozó- és tárolókapacitás-kérdésekkel. — A megoldás mikéntié: egész megyére kiterjedő rendezési terv, amelynek megvalósításához a már meglevő rekonstrukciós bizottság személyi és anyagi feltételekkel is rendelkezzék. És ami hasonlóan lényegess a szekszárdi borvidéken kiépíteni a szántóföldi növények termesztését irányító, szervező termelési rendszerekhez hasonló szőlőtermesztési rendszert, A szőlőtermesztés! szekció társelnöke Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára volt A zöldségtermesztés! szekcióban — amelynek társelnöke Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese volt — dr. Cselőtei László MTA levelező tag, tanszékvezető egyetemi tanár előadása után a zöldségtermesztés fejlesztésének lehetőségeit vitatták meg. Délután ismét plenáris ülés következett, amelyen dr. Somos András előterjesztése után megvitatták, elfogadták a határozati javaslatokat. Az ülés Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének zárszavával ért véget. ai. Véget ért Losonczi Pál Vas megyei látogatása Losoncz! Pál, s?. Elnöki Ta-1 nác* elnöke Vas megyei látogatásának második napján, szerdán — Kovács Antalnak, a Vas megyei pártbizottság első titkárának és dr. Gonda Györgynek, a Vas megyei Tanács elnökének társaságában — megtekintette -a Sárvári Állami Gazdaság szitamajori tehenészeti és sertéstelepét. A gazdaságban Tóth Gyula, a sárvári pártbizottság titkára és Kozó Ferenc, a gazdaság igazgatója köszöntötte. Kozó Ferenc tájékoztatójában elmondotta. hogy több mint kilencezer hektáron gazdálkodnak, fő üzemáguk az állattenyésztés. Az Elnök! Tanács elnöke számos kérdést tett fel a gazdaság munkájával kapcsolatban. s megtekintette a szarvas, marha- és sertésállományt. A gazdaságból Losonczi Pál a celldömölki vasúti csomópontra látogatott, ahol dr. Horváth Lajos, a szombathelyi MÁV-igazgatóság vezetője, Kálmán Jenő. a celldömölki járási pártbizottság első titkára és Dala József, a megyei tanács járási hivatalának elnöke fogadta. Az öt megye területén működő igazgatóság 13 800 dolgozójának munkájáról. terveiről dr. Horváth Lajos, az igazgatóság vezetője számolt be. A látogatás következő állomása Kemenesszentmárton, a hat község határát egyesítő kemenesaljai Úttörő Tsz központja volt, ahol Tőke János Kossuth-díjas tsz-elnök adott számot a közös gazdaság tevékenységéről. Losonczi Pál Vas megyei Iá-' togatásának befejezéseként Celldömölkön megyei nagy* aktívaülésen az időszerű gazdasági és politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Fock Jenő Komárom megyében Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán Komárom megyébe látogatott. Tatabányán a megyei pártbizottságon Havasi Ferenc első titkár fogadta a kormány elnökét. Időszerű kérdésekről tanácskoztak. majd a várossá nyilvánításának 20. évfordulóját ünneplő Tatára látogattak, ahol részt vettek a Komárom megyei képviselőcsoport, ülésén. A képviselők a megye kereskedelmi helyzetéről, az idegenforgalmi hivatal munkájáról szóló beszámoló mellett — az országgyűlés következő ülésszakához kapcsolódva — megvitatták a megye tanácsai 1973. évi költségvetésének végrehajtásáról készített jelentést-1 A vitában felszólalt Fock Jenő, Tatabánya képviselője is. A tanácskozáson egyöntetű vélemény alakult ki abban, hogy a múlt évi gazdálkodás nemcsak az idei és a jövő évi tervek teljesítéséhez adott jó alapot, de biztosítja az átmenetet az ötödik ötéves tervhez is, Nixon Kairóban innepélyes fogadtatás Szerdán kétnapos hivatalos látogatásra Kairóba érkezett Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke. Nixont, Kissinger külügyminisztert és az amerikai küldöttség többi tagját Anvar Szadat elnök fogadta. Az amerikai elnöki gép megérkezésekor 21 ágyúlövés dördült el üdvözletül. A repülőtéren és környékén példátlanul szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A Beyrouth című libanoni lap szerdai számában olyan értesülést közöl, hogy ötszáz felelős állásban dolgozó egyiptomi személyt Nixon kairói látogatása idejére rendőri megfigyelés alá helyeztek, hogy elejét vegyék az esetleges amerikaellenes tüntetéseknek. A megfigyelés alatt álló személyek között diákvezetők, szakszervezeti funkcionáriusok, írók és újságírók vannak. Hasonló intézkedést léptettek életbe minden Kairóban élő Palesztináival szemben is — írja a lap. Nixon az ausztriai Salzburgból érkezett. Közel-keleti kőrútján ellátogat Izraelbe, Szíriába, Szaúd-Arábiába és Jordániába is. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után a két elnök Nixon szálláshelyére, a Kub- beh palotához hajtatott, ahol Szadat elnök mondott üdvözlő beszédet. Köszöntőjében azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Nixon látogatása hozzájárul az igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtéséhez az egyiptomi—amerikai kapcsolatok megszilárdításához. Elismeréssel szólt az Egyesült Államok közel-keleti szerepéről, azokról a legutóbbi erőfeszítésekről, amelyek megítélése szerint konkrét módon elősegítették a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatainak végrehajtását. Ugyanakkor elismerte, hogy ez csupán egy lépés, amelyet a helyes irányban tettek. Nixon válaszbeszédében annak a véleményének adott kifejezést, hogy kairói látogatása fordulópontot jelent az egyiptomi—amerikai kapcsolatok történetében, lehetőséget nyújt egy új kapcsolat alapjainak lerakására. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az egyiptomi fronton végrehajtott és a szíriai fronton megkezdett csaptszétválasztást megteremtette a jövőbeli előrehaladás alapjait, de ugyanakkor elismerte, hogy még hosz- szú és küzdelmes út vezet a végső cél, az igazságos és tartós béke eléréséhez. A két ország együttműködésének távlatairól szólva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kész hozzájárulni Egyiptom gazdaságfejlesztési programjának: megvalósításához.
