Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

I Olajfinomító berendezései, építőipari, textilipari gépek és szerszámgép-automaták a fejlesztési programokhoz Növekvő gépimport a KGST-orsstígokból Á lehetőségek jobb kihasz­nálásával szervezettebb piac­kutatással az idén is bővül gépimportunk a szocialista or­szágokból. Különösen a köz­ponti fejlesztési programok­ban, rekonstrukciókban nagy a szerepük ezeknek a modern technológiájú, félig, vagy tel­jesen automatizált berendezé­seknek. A közúti járműprogramhoz T974-ben összesen 47 nagytel­jesítményű gépegység érkezik a hazai járműipari vállalatok­hoz az NDK-ból, Csehszlová­kiából, a Szovjetunióból, Bul­gáriából és Romániából. Ro­mániától egyébként ebben az évben minden eddiginél na­gyobb értékben vesznek szer­számgépeket, s a további im­portlehetőségek felkutatására rövidesen magyar ipari és piackutató delegáció utazik Bukarestbe. összesen több mint 1,2 millió rubelért szov­jet elektromos próbapadokat, esztergákat, présgépeket; NDK-gyártmányú galvanizáló­berendezést, foszfátozó gépet és mechanikus prést; valamint csehszlovák tárcsaélezőket, kö­szörűket és bolgár targoncá­kat szereznek be a magyar külkereskedelmi vállalatok, fő­leg a győri Magyar Vagon- és Gépgyár és az Ikarus gép­parkjának felújításához, bő­vítéséhez. Szó van arról is, hogy a Csepel Autógyár mint­egy 100 gépét újabb típusúak- kal váltják fel, ezeket is a szocialista országoktól vennék, több mint egymillió rubelért. Ugyancsak e programon belül a Hajtóművek és Festőberen­dezések Gyárában rövidesen megkezdik a sebességváltó gyártását. Az ehhez szükséges irpport .berendezések beszerzé­séről már tárgyalnak a hazai szakemberek, több KGST- ofszágbeli partnerrel. • A könnyűipar, elsősorban a ruházati ipar fejlesztési prog­ramjához a- Teehnoimpex már 1971 óta importál korszerű gé­peket hőbb szocialista ország­ból. Az idén egyedül a textil­ipar rekonstrukciójához mint­egy tízmillió rubelért vesznek többek között 166 szovjet gyártmányú szövőgépet, ezen­kívül csehszlovák gyártmányú légsugaras és hidraulikus be­rendezéseket ' importálnak a gyapjúipar, a pamut- és se- lyemipár részére. 1974-ben nagy tételben hoznak be az NDK-ból kikészítő, sík- és kör- kötő berendezéseket is. Ezek­kel a korszerű technológiájú gépekkel többek között a Pamutnyomóipari' Vállalatot, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár, a Bajai Finomposztógyár, va­lamint a Magyar Selyemipari Vállalat gépparkját fejlesztik. A bútor-, a bőr- és a cipő­ipar korszerűsítéséhez ebben az évben további import gép­sorok és berendezések érkez­nek csehszlovák, lengyel, ro­mán és szovjet vállalatoktól. A petrolkémiai programhoz, elsősorban a leninvárosi olefin­műbe, több millió rubelért vegyipari berendezéseket im­portálunk az idén is a Szovjet­unióból. Ebben az évben vár­hatóan be is fejeződik a szál­lítások és szerelések első sza­kasza. Ugyancsak Leninváros- ban az idén megkezdődik az olajfinomító építése, az ehhez szükséges berendezéseket is a szovjet partnerek szállítják. Az első nagy teljesítményű gépegységek hamarosan a helyszínre érkeznek. A gép- behozatal 1977-ig folyamatos lesz, akkorra tervezik ugyanis az olajfinomító üzembe helye­zését. Az idei esztendőben folytatódik a százhalombattai olajfinomító bővítése is, s a malein-savanhibrid üzem tel­jes felszerelését a szovjet ipar­tól szerzik be. Fokozódik a vegyipari berendezések im­portja az. NDK-ból és Cseh­szlovákiából, ahonnan szivaty- tyúkat, kompresszorokat vesz­nek, körülbelül egy-egy millió rubelért. A további kőolaj­kutatásokhoz új típusú beren­dezéseket és alkatrészeket vá­sárolnak. A könnyűszerkezetes épít­kezésekhez az idén is, akár­csak az utóbbi két évben, 1— 1,5 millió rubelért vásárol gé­peket NDK-beli partnerétől a Komplex. Megszépül az igazság háza A századforduló óta maga­sodik a szekszárdi Béla téren az igazságügyi épületek im­pozáns, méltóságteljes tjömbje. Nem sokkal a felszabadulás után serény munkáshad lepte el a bíróság és az ügyészség épületeit. A dolgozószobák, tárgyalótermek egy részéből lakásokat alakított ki. Idestova egy esztendeje, hogy ismét pezseg az építőmunka az öreg falak között. A Tolna megyei Tanácsi Építő- és Sze­relőipari Vállalat munkásai lelkiismeretesen dolgoznak. A Béla téri épületszárnyban már látható munkájuk eredménye. Üde színben pompáznak a belső falak, ragyogóak az aj­tók, kellemes meleget árasz­tanak a levegős lépcsőházban a fűtőtestek. A bejárati lengő­ajtók mögött új feliratok iga­zítják útba a belépőt. A tizenötmillió forintos fel­újítás óhatatlanul apróbb kel­lemetlenségekkel is jár. A Dózsa György utcai épület­szárnyban — például — hid°4 gek a tárgyalóiermék, por >- sak .a folyosók; a szellemi munkát nem egyszer zavarja a stiatéa szükséges1 fizikai'mun­ka lármája. A Srakszá rd i - Megve: T' r 6 - ság a Tolna megyei1 Főü;./ séggel egyetértésben máv .; - vat az . átalakítás jkezdeio S eltöprengett-,a!*>n,-■■hogyan hetné'él, hogy^a.üegzavc '.lu- nabbul bonyjqtó&'ékvíe a szerűsítés.iTOÉbá^Köaö'ti; t tó­ba’került, helyesAiólna-c .ér­mékét kölesünkmíkí' ,— pél­dául — a városi" tanácstól, az iskoláktól. Több hátránnyal járt volna ek'mi*fthaszonnal : egyebek között ékért, mivel a tanulmányi időben az iskolák nem jöhettek .számításba. Modernebb, kényelmesebb lesz megyénk több igazságügyi intézményének hajléka. Az építők a munka befejezését 1975 januárjára tervezik. I B. 7. 1 Szemétbe szórt müfiélt Kelletlen „kirakatunk" A városi rangra pályázó Bony, hád mellett elhaladó 6-os fő közlekedési út — Pécs felé tartó bal oldalán — éktelenkedik a település szemétlerakó helye. A hulladékgyűjtésre — gon­dolom egyúttal rtiegsemmisítésé- re is kijelölt — gödrös térség, mint nem egészen idegenforgal- minek szánt látványosság a megyehatárt jelző tábla tövében van. Elég régóta van itt és tu­lajdonképpen nem tehet tudni, hogy meddig lesz itt dicstelen- ségünkre. Igen, dicsteTenségűnkre,' mert ez a „kirakat" olyan valamit dokumentál, ami szerencsére ide­gen a dinamikusan fejlődő já­rási székhelytől, a városi cím el­nyerésének jelöltjétől. Bonyhád. ha nem is rohamosan, de oz anyagi és a társadalmi erők, le­hetőségek okos és teljes kihasz­nálásával fejlődik, hogy meg­teremtődjék itt is a várossá vá­lás föltétele. A megyét sokat járó és a megyehatárt is sok­szor átlépő újságíró épp ezért bátorkodik protestólai az ellen a figyelmetlenség ellen, amit gya­korta füstölögve leplez te a rossz helyre telepített hulladékgyűjtői, vagy éppen hangyaszorgalmú guberálókkal. Az isteneknek hála, elég széles, tágas a járási szék­hely környéke. Ezért valószerűt­len, hogy a helybéli lokálpatrió­táknak még nem szúrt szemet o szeméttelep, mely úgy ÓH ■«* megyehatáron, mintha ezt «bíz­tuk" volna meg o távozó búi csúztatásávalfe az érkea>’iösK»~ lésével. ’ Szó sincs iff most atrav’Rogy az országutakat járóknak —te­gyenek azok belföldiek, avagy külföldiek, tehát vendégeink — óhajtunk esztétikailag is kifogás- taíanabb üdvözlést kicsikarni. Szólunk ezért is, de az igazi ok amiért szólunk, inkább a kör­nyezet szerencsére manapság (náf küttleiő védelme. Nem hisszük ugyanis, hogy Bonyhád- nak köztisztasággal összefüggő feladatait csak kirakati vég­kifejlettel lehet megoldani. Évek­kel ezelőtt sem hittük már ezt. Most meg különösen nehezünk­re esik ezt elhinnünk, ismerve a település fejlődésének mai ered­ményeit. Ezért is javasoljuk ismét kel­letlen és kellemetlen «kiraka­tunk". megszüntetését! Néhány hete a napot elta­karó fekete füst tört az ég felé Mázán. Gumit égéttek. Használt, úgymond lefutott teherautó-gumiabroncsokat. Az eset óta egyre többször szere­pelnek beszélgetéseink témái­ként az ilyen és hasonló ese­tek. Vannak, akik környeze­tünk védelme, levegőnk, fo­lyóink tisztasága érdekében kardoskodnak, mások az itt- qtt magasodó szemétdombok eltüntetése miatt emelik fel szavukat. Sokan az ipari alap­anyagok árának világszerte ta. pasztaiható rohamos emelke­dése miatt Ítélik el azokat, akik a legegyszerűbb utat vá­lasztva eltüntetik, pontosab­ban megsemmisítik a nyers­anyagként kitűnően felhasz­nálható, csupán pillanatnyilag szemétnek tűnő anyagokat. A téma, a környezetrontó pazarlás komoly gondokat okoz világszerte. Külföldi la­pokban tallózva nap mint nap találkozhatunk ezzel foglalko­zó cikkekkel. A Japan Press a közelmúltban „Hulladék- háború" Tokióban címmel megkongatta a vészharango­kat a hatalmas főváros jövő­jét illetően. Tokióban 1972- ben 5 880 000 tonna ipari hul­ladékanyagot öntöttek ki. S a növekedése ennek iszonyatos gondot okoz a metropolisz. gazdáinak. A Bulletin-Panorama DDR­ben Guido Thoms, az NDK környezetvédelmi és vízgazdál­kodási miniszterhelyettese irt cikket a hulladékáradat^pL Az olasz II Sole Í14 Ore: ciklcé- nek címe: Keresni keli'a meg­oldást, hogy ne borítson el a. hulladék. A Neue Zürcher Zei­tung autótemetök helyett roncsfeldolgozó telepek létre­hozását szorgalmazza. Az NSZK-beli Steinbruch und Sandgrube, Hulladékból tégla címmel egy sikeres kísérlet- sorozatról ad számért, mély­nek eredményeként a szemét­ből olyan téglákat állítottak elő, melyek könnyebbek és rugalmasabbak a betonnál, s a hang- és hősságétetö terísö- donságuk jobb mint a hagyo­mányos építőanyagé. És mi a helyiét nálunk? A füst, ami a múltkor az ég felé tört, sajnos még nem egyedi jelenség, de- szerencsé­re egyre ritkább. A gondot, vállalatok, szövetkezetek és intézmények gondjait koráb­ban az okozta, hogy a MÉH, mely nevének megváltoztatásá­val is jelezte funkcióját — Melléktermék- és Hulladék­gyűjtő helyért* -nyersanyag» hasznos: te leti — nem -rendeU kézért meg&ítetóf szállító- ésl rakodr'rkapácitáásaT. í Sok e-\;t- ben pedig nem volt' felvevői piac, abova.tovabfa tudta \öli na adni a'-féfdólSoiiíato ar a- ggt. A^ko^ók-; wtóbb ércet ha«ekálfiaik /azC-újj>&).: hasznosít-* höió, székuűdpr' alapanyag J hulladdkieas * tófeeé;, , , , A n^essanyaiíök arának vi-» íágszerte bekövetkezett ugrás­szérű emeliteäÄ* most azí ésszerű takarékoskodásra int. A vashulladék, uepj; . üveg.-* töftneiék. gumitráf&dék kei <>- sert cikk. < A. fás-dunántúli MÉH Vállalat/ebből jelentős menny iségeí^iSi<expojtól. Górj György,-.a í. vail aha? igazgatója elmondta»: hffey ítéSvaí? jelentő­sen kisefejtezfcetiek újakkal pótol­tak, sók tehergépkopsil, s ezen 4 kívül új1 markxdo-a’akod 5 gépe­ket - is ■ viieároWak ürkz •i gáagató kijelentette, h'ogy" " a vő Halait mieden üapznqsftöa.r> hulla­dékot kortátWi5 «pérwiyiságber* átvesz, Eredmények, tervek Szocialista munkayerseny a Szekszárdi ÁFÉSZ-bcn A Szekszárdi Sárköz és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1973-as forgalma 164 millió 845 ezer forint volt, 5 százalékkal ma­gasabb, mint az 1972. évi. 1974-ben. a szövetkezet, boltjai­ban, kiskereskedelmi egysé­geiben 180 millió forint értékű árat kell forgalmazni. —■ Tizenkét szocialista bri­gádunk van. — mondja Gel­lert Sándor szakszervezeti tit­kár. — Minden évben verseny- felhívást juttatunk el egysé­geinknek, közöljük a munka- verseny feltételeit és várjuk a •ckdgozóJe vállalásai« verseny» «jzervnrláafit JkaSdei félfiívá# As tartat- xouzza. sasokat a célokat; ami­ket tu «verseny résztvevőinek eí keli érniük. Cél többek kö-r 2Ött az 1974- «ví forgalmi terv túlteljesítése, nz optimális készletgazdálkodás, a társadal­mi tulajdon védelme. Szigo­rúan be kell tartani a higié­niai előírásokat, a romlásokat csökkenteni kell, hogy csak a célok lénvegesébbjeit említ, SŰk, , K I /mji<,ii,i|iinMMi|iiin—i------------ - á.,- jfaWrt.ál«,» j X szocialista brigád mozgat lomba csak a nagyobb üzletek brigádjai neveznek be, az egy­két személyes boltokban egyé­ni munkaverseny folyik a vásárlók jobb kiszolgálása ér­dekében. Á versenybizottság negyed­évenként pontozási rendszer szerint értékeli az egységek munkáját. Az elbírálás a vál­lalás teljesítése a munkavég­zés alapján történik. Nagy se­gítséget nyújt ez az értékelés, egyébként, a jutalom elosztásá­nál is. A múlt évi munka- venaeny eredményei alapján a legjobb dolgozókat április 4-én kitüntették, megjutalmazták. A Kiváló dolgozó kitüntetést négy dolgozónak, fiataloknak a Kiváló Ifjú Szakmunkás ki­tüntetést adták. Vállalásukat nemcsak a szekszárdi brigá­dok; hanem a vidékiek is si­keresen teljesítették. A Tvereskova brigád négy tagja Öceényben, a 31-es szá­gozik. Körülményeik: elég mostohák. A bolthoz tartózó raktárépület kicsi, egy naaáiki száz méterre a kocsiút túl­oldalán van. Gyakran előfor­dul, hogy cukrot, lisztet kell innen szállítani az üzletbe, meg kell-várni az elhaladó autókat, lovas kocsikat, A rend. a tisztaság ennek > elle­nére az üzletben kifogástalan, ízlésesen rendezett pultok szin­te kínálják az árut, kedvesek, figyelmesek a kiszolgáló, asz- szonyok. Nehéz ebből az üz­letből üres kézzel kijönni. A bolt vezetője Papp Jánosné április 4-én a Belkereskede­lem Kiváló Dolgozója kitün­tetést kapta. Az asszonyokat, váratlanul érte a szocialista brigád kitüntetés,, a pénzju­talom is. — Kicsit nehéz vc3t elérni a szocialista brigád címet, sokat dolgoztunk érte. A zászlót, ve­vőinket, jó hír ünket szeretnénk továbbra is megtartani, . — űiondjaéÉppel. Sajnos, a valóség, igaz, kid mértékben, rácáfökjAz igezga- tó ‘ szavaira. ,A megyéből a napokban is kaptáink jelzése­ket, hogy., a MÉH a.a felkínált; vashulladékot az ígért időben nem tudta elszállítani. De ekek szerencsére csupán : átmeneti' jeSehségek. Nagyobb gond, hogy még rengeteg nagyszer rüen hasznosítható, de pilla­natnyilag csupán t hulladéknak! tűnő anyagot kiszórunk. Ily módon pazarol va szennyezzúk) környezetű nfcet. v -4 Másfel éve sincs, hogy Pé­csett. a MÉH VáiUaiat köz­pontjában megmutatták azo­kat az építőanyagokat, amik kizárólag hulladékból készül­tek. A tartós, esztétikus anya­gok azonban csak kísérleti" da­rabok voltak. ^ iparilag ilyent hazánkban még. sehd), semíál - lítanak elő. ’ Ehhez ?'gyár kéne, ami • elővarázsolná - a/szemei­ben rejlő milliókat.'^ Elvhez is pénz kell. De addig, mié ezek ( ' V# ' :'r. . ' a gyárak, üzemek megépülnek, nem szabad tétlenkedni. A MÉH szerény lehetőségeivel is a jelenleginél sokkal többre képes. Például jóval- nagyobb mennyiségű pappijhulladékot tudna összegyűjteni, s tovább adni és így megmenthetnénk több száz hektárnyi erdőt. Ebben pedig nekünk is, valajj mennyiünknek tenni kelL ' < mmi u

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom