Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-28 / 98. szám
I I Urbanisztika és testnevelés Az urbanisztika és testnevelés a köznapi életben nálunk még Szokatlan párosítás. A szakember számára azonban már — legyen az városépítő, településtervező, orvos, pedagógus, vagy sportvezető — elrhéleti és még inkább gyakorlati kapcsolódást, összefüggést jelez. Ma már nem lehet igazán korszerű az a településtervezés, városépítés, amely nem számol a lakosság mozgásigényével és még inkább így van ez, ha a jön vőnket tervezzük. A modem élettel és az urba- hizálódással együttjáró mozgásirány rocr.z közSrz j.et ?-:*'• lönbö' 6 betegségeket okozhat, melyek következtében csökken az életkedv, a cselekvőkészség és munkaké- pésség. A testnevelés feladata, hogy ellensúlyozza ezeket a káros hatásokat, segítse elő a személyiség sokoldalú fejlődését, alkalmassá tegyen a munkára, a haza megvédésére, növelje a fizikai, szellemi és erkölcsi képességeket, hogy így váljon teljesebbé és szebbé az ember élete. BISTOSlTANI A FELTÉTELEKET A feltételeket mindezekhez intézményesen • kell biztosítani, hogy a lakosság minden rétege és korosztálya számára lehetővé.váljon a testedzés különböző formáiban való részvétel. Egyre többen élünk nagyobb településeken, városban. Sok előnye van ennek. A technika fejlődése, a gazdasági, a társadalmi érdekek találkozásaként ez a „városiasodás” a gazdagodást is jelenti. Az utóbbi években azonban a lakosság, de az irányító, szervező vezetők számára is egyre ismertebbekké válnak az urbanizáció hátrányai, kellemetlenségei is. Van egy tényező az ártalmak között, amelyeket keveset emlegetünk és amelyhez a város csupán a lehetőséget nyújtja, de lényegében az egyéntől. függ, hogy hogyan él vele; Ez pedig a kényelem. Túlzásai többszörösen károsak. Az egyre kényelmesebb, melegebb öltözködés, a bőséges táplálkozás, a tévé, a fotel, a közlekedési eszközök, mind jó dolgok akkor, ha ezekhez megfelelő mennyiségű mozgás, napfény, levegőzés is tartozik. — Megyénkben a személygépkocsik száma 8100, 125 köbcentiméternél nag^bb motorkerékpár 10 700, té- 49 000, ráójó .62 ,300. Sájnos a külső környezeti ártalmak és az emberből fakadó túlzott kényelemszeretet egyre jobban tapasztalható. Növekszik a levegő, a víz szennyezettsége, emelkedik . a gépkocsik száma és azok területigénye, a zajszint, a zsúfoltság. A szabad idő a vizsgálódások alapján, jelentős részt televíziónézéssel, rádióhallgatással telik el. A vendéglátó- egységek zömében a levegőcsere nem megoldott, az egészségre ártalmas. A következmények: fejfájás, fáradékonyság, álmatlanság, fizikai, pszichikai túlérzékenység, elpuhulás, ingerlékenység, az időjárás, és az egymásközt^ együttélési viszontagságokkal szembeni ellenóllóképesség csökkenése; egyre nagyobb mennyiségű gyógyl mmm———— Labdarúgó II. osztály Eredmények: Kajdacs—Dunakömlőd 2:0. ifi: 3:1. Döbrököz— Szakcs 3:1. ifi: 2:1. Alsópé.- öcsénv 3:0.. ifi: 1:5. Mucsfa—Iz- mény i:0- ifi: 2:4. Tolnanémedi— Dunaszentgyörgy 0:0, ifi: 7:4. Madocsa—Aparhant 0:0. ifi: 1:1. Felnőttek 1. D.szentgy. 19 14 2 3 64-24 30 2. Aparhant 19 12 3 4 41-18 27 3. Kajdacs 18 10 3 5 64-23 23 4. Mucsfa 19 10 3 6 40-24 23 5. Szakcs 18 10 1 7 48-35 21 6. Dombóvár 18 8 3 7 33-24 19 7. Tolnaném. 19 7 5 7 33-28 19 8. D.kömlőd 19 7 5 7 38-36 19 9. Madocsa 19 8 3 8 28-43 19 10. AlsóPél 19 8 3 8 21-40 19 11. Izmény 19 7 1 11 30-47 15 12. Döbrököz 18 5 4 9 34-39 13X 13. öcsény 18 6 2 10 27-49 13X 14. FeLsőnána 19 3 3 13 16-62 9x Ifjúsápiak : 1. D.kömlőd 19 16 í 2 104-27 33 2. Kaldacs 18 14 í 3 100-28 29 3, Aparhant 19 H 3 5 75-40 25 j t'. MXiesíá 19 127 88-49 24 ; 5. Dombóvár 18 11 2 5 58-35 24 ; 6. öcsény „ . 18 11 1 6 64-40 23 7. Izmény ' 19 9 4 6 51-42 22 1 ß. Felsőnána . 19 9 2 8 39-57 20 * § Döbrököz 18 9 1 8 71-57 19 10. Madocsa 19 7 2 10 57-52 16 11. AlsóDél 19 7 1 11 20-54 15 12. D.szentgy. 19 6 2 11 14 13. Szakcs ' 18 216 32-91 4 14. Tolnaném. 19 217 23-134 4 x = büntetőpont-levonás. szerfogyasztás, idegártalmak, gyomor, vérkeringési zavarok, stb. Az orvosi megállapítás szerint a városi emberek vegetatív labilitása jóval magasabb százalékú, mint a falusi embereké. NEMCSAK DOLGOZNI, DE PIHENNI IS Ma már tudnunk kell, hogy nemcsak dolgozni, de pihenni is kell. Az egyre jobban gépesített munka egyre intenzívebbé és sablonosabbá, de egyre rövidebb időtartamúvá válik. Fontos, hogy a lakosság közérzete igényeinek megfelelő legyen, lakóhelyén és annak környékén otthonosan jól érezze magát. Annak érdekében, hogy ez a jó közérzet megteremtődjék, fel kell tárni a pihenés, szabad idő mozgástörvényeit. Meg kell határozni az azokból fakadó konkrét szükségleteket és biztosítani a megvalósítás feltételeit. Ehhez' ismerni kell a Rendelkezésre álló szabad idő meny- nviségét, a szabad idő eltöltésére alkalmas helyeket, a szabad idő célszerű, hasznos felhasználásának fő tevékenységi . formáit. A szabad időből a leglényegesebb, a szabad levegőn, napfényben, zöld környezetben való tartózkodás. Mennél nagyobb . és zsúfoltabb egy település, annál jobban vágyódunk a természet, a csönd, a friss levegő, a napfény, a nagy, szabad, tágas terek, a zöld rétek, erdők felé.. Ez az ősi, természetes vágy alapvetően fontos életszükségletekből fakad; egészséges élethez, megfelelő környezet is tartozik. Ezt az egészséges környezetet- — a környezetvédelem érdekében hozott technológiai változások mellett — a városokban, a településeken a zöld területek adják és adhatják később is a lakosság számára. A növények, a zöldfelületek a környezetvédelem univerzális eszközei, amelyek egyszerre csökkentik a zajt, szűrik, tisztítják a levegőt, kedvezően befolyásolják környezetük klímáját és az ember számára már a látványuk is frissítő, pihentető. A lakás az ember védelmét, .pasz- szív pihenését szolgálja. de aktív pihenésre nem nyílik lehetőség, sem a munkahelyen, sem a lakásban. A fejlődő gyermek számára a növekedésnek, tanulásnak, de a felnőttek munkabíró kénességének is az alapja a ^felfrissülés. A munkahelyek, tornatermek, a túlzsúfolt, közlekedési eszközök, a szűk . kis, alapterületű. . lakások után egy park tágas tere; a tele-' püléshez közel- esx> erdő ad alkalmat sétára, játékra, sportra, az emberi szervezet számára annyidra fontos szabad levegőn való mozgásra, aktív pihenésre. Amíg a közterek, parkok, az erdők jelentős része korlátlan használhatók, sajnos a sportpályák csak az * egyesületi keretek között, korlátozottan. Ma a sportpálya szó kapcsán általában kerítéssel körülzárt terület jut eszünkbe, ahová ésetleg szurkolni járunk. A lakosság nagy része kiszorul ezekről a helyekről, már csak a különböző megkötöttségek miatt is, de a versenysportban szükséges létesítményhiányok miatt is. A felnőttek is SZERETNEK JÁTSZANI A játék az ember életét többéke vésbé végigkísérő, a mozgással, szórakozással, pihenéssel felfrissüléssel összefüggő szellemi és fizikai tevékenység. A kisgyermek egész életét betölti és a játékon keresztül ismeri meg az őt körülvevő világot, gyűjt tapasztalatokat. A játék közben próbára teszi önmagát, fizikai és szellemi képességeit. Növekedésével változik a játéka, s bár a fejlődés folyamatos, mégis különbséget lehet tenni a különböző korú gyermek játéktevékenysége között. A játék a felnőttkorral nem ér véget, csak formái, elnevezései mások szórakozásnak, hobbinak nevezzük. A mozgás az ember számára az életet jelenti. A játék és a mozgás a legszorosabb kapcsolatban áll egymással. A testi fejlettség, az ügyesség, az edzettség minden korosztály meghatározott szintű igénye a kiegyensúlyozottság egyik alapja, amely lehetővé tesz minden egyéb tevékenységi formát. A sportoláshoz két dolog kell, két kritériumot emelnék ki: az igényt és az eszközt. Ezt a gondolatmenetet szeretném egy kicsit kibővíteni, részben szemléletformáló célzattal, részben pedig javaslattevés céljából. Először vizsgáljuk meg az Igényt. Sajnos a sportolási igény körül problémák vannak. Felteszem a kérdést: vajon az igény automatikusan keletkezik-e? Az igónykeltésnek mi a mechanizmusa? Nem egyszerű kérdés. Az igény ugyanis a tevékenység révén ,alakul ki. Ne várjuk azt, hogy máról holnapra alakul az igény, hogy a nagyon súlyos létesítménygondok esetleges gyors megszűnésével mindenki fog sportolni. Komoly problémát jelent, hogy sok esetben, mikor sportolásról beszélünk, csak a felnőttekre gondolunk és még mindig nem fordítunk kellő gondot az iskolás" korú, az óyodás korú,-a? kisgyerekek, szinte a. járni' tanuló gyerekek mozgásigényére. Tehát már iskoláskor előtt is meg kell adnunk a lehetőséget a mozgásra. Az óvodák építésénél legalább olyan fontos a megfelelő, mozgási- lehetőség; ' játszóterek,' játszókertek, játékra alkalmas termek magteremtése. m *nt * - He aknái. Az iskoláskorban, de azt megelőzően is döntő tényező az igény felkeltése, és az, hogy az érdeklődési struktúra középponti helyeire kerüljön a sportolási igény. Ez az a kör, amikor jó feltételek vannak a sportolási igény felkeltésére és megszilárdítására. Később — ahogy ezt a pszichológiai és szociál-pszicholó- giai vizsgálatok mutatják — nehéz felkelteni a sportolás utáni vágyat. Olyan felnőttet sportolóvá nevelni, aki gyermekkorában nem sportolt, nem ismerkedett meg valamilyen sportággal, rendkívül nehéz, szinte lehetetlen. Nagyon színes, változatos propaganda szükséges, gondosan, körültekintően kell megválasztani az eszközüket ahhoz, hogy olyan felnőttek, akik nem sportoltak, akármilyen alacsony szinten hozzákezdjenek valamilyen fizikai aktivitáshoz. Mit kell hát tennünk, mert hiszen annyira égetőek a problémák, és annyira szükség van létesítményekre és sportolási lehetőségekre, hogy sürgős intézkedésekre van szükség. KINYITNI A SPORTPÁLYÁK KAPUIT Legyen szabad néhány javaslatot tenni. (Bár ezek közgazda- sági kérdések.) Az egyik az, hogy a beruházások, a létesítmény- fejlesztési politikában, valamilyen koncentráltságot kellene megteremteni. Több szocialista ország példáján okulva el kell érni, hogy az iskoláknál épülő tornatermek épüljenek társadalmi összefogással és így a normatívákat át lehet lépni és egy nagyobb csarnok már otthont tud biztosítani ^társadalmi sportegyesületnek is. Az iskolák lassan alakuljanak művelődési és sport- központokká, mert hiszen nagyközségeink, községeink nem engedhetik meg azt a luxust, hogy két központot, egy iskolait, és egy egyesületit hozzanak létre. Harc folyik ma az emberek szabad idejének célszerű, hasznos eltöltéséért. Különböző szervák, testületek a csináld -ma- gad”i ,.gyere Velünk, játsszunk együtt”-től a legkülönbözőbb módon próbálják megnyerni az embereket. Ez nagyon fontos és érthető törekvés. Ha ez sikeres lesz, eléggé „szétszedik” az embereket különböző tevékenységre, és ha ezek izoláltan folynak, akkor megbomlik a tevékenységi és érdeklődési harmónia. Mert az, aki sportol, szeretheti a zenét, vagy szerethet olvasni. Ha ezek a sport és művelődési központok együtt lennének, akkor a szabad időért folyó ; harc koncentráltabban menne végbe és talán eredményesebb is lenne. Egy másik gondolat; meg kellene próbálni a lakosságot is. érdekeltté tenni saját sportolásában. Aki sportolni akar, az valamit áldozzon is a feltételek megteremtésére. “ Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokszor kevés pénzről lenné szó, amit a megfelelő szolgáltatásokért ki kéllene fizetni. Csak ehhez ki kell nyitni a sportpályák kapuit. Járási székhelyeken, városainkban, nagyközségeinkben tömegsport-szertárakat kellene létesíteni, ahol minimális kölcsönzési díj mellett sportszert,- sportöltözetet lehetne bérelni. Az üzemeltetését az MTSH, a KISZ, a szakszervezet közösen szervezze meg. Szeretnék végül még egy gondolatot arról, hogy nem lehet eléggé „bombázni” az emberek ,tudatát azzal, hogy sportoljanak, hogy a sportnak, testedzésnek milyen egészségvédő hatása van. Mindannyiunk feladata, hogy az életmódban, az életmód struktúrájában változást hozzunk létre jó propagandával, meggyőzéssel. A tömegsport iránti igény felkeltésének egyik nagyon imponáló formája lehetne, ha megyénk közismert közéleti személyiségei újságcikkbén, röplapokon, brosúráikban méltatnák a testkultúra fejlesztésének, a testedzésnek jelentőségét. Jobban elhinnék az emberek a sport egészségvédő hatását, ha egy elismert főorvos írna arról, hogy az erdei tornapályán végzett mozgás milyen keringési, légzési funkció- javítást eredményez, és pontosan leírnák azt is, hogy, aki naponta 15 percet fut, annak érverése hogyan ökonomizálódik. A kutatási szinten nyert élettani meggondolásokat lefordítanák a mindennapi élet nyelvére és így a tömegek számára érthetővé tennék. Tudom: a tudatformálás, érdekfelkeltés nem megy egyik napról a másikra. Nagyon türelmes, szívós munkával, okosan kell dolgoznunk. Herczig Gábor Góllövőlista Megyebajnokság; 23 gólos: Boda fKisdorog). 18 ‘gólos: Kiss'l. ^Fadd). 17. gólos; Eizenczer (Bonyhád). 16 gólos: Fenyvesi II. (Fadd), 14 gólos: Muck (Tengelic). Loboda (Domb. .Spart.). 12 gólos: ’Kiss (Fornád), .Varga (Bonyhád)* 10 gólos.: Szőcs II. (Majós). Szaftján (Szedres), Lőrincz (Bölcske). 9 gólos: Ferkelt (Szedres). 8 gólos: Varga (Bölcske). 7 gólos: Cseke (Kisdorog). Kovács. Vittmann (Simon- tornya), Gararnvári. Vámosi (Domb. Spart.), Sonkoly (Domb. VSE), Bús (Hőgyész). Pirgi (Toilna). Szűcs (Bonyhád). 6 gólos: Neidhardt (Tolna). Bazsonyi (Fomád). O. Kiss (Domb. VSF). Otthon és idegenben fJVB I- B Otthon 1. Diósgyőr 14 11 3 - 33-6 25 2. Szolnok 12 11 1 - 25-3 23 3. Békéscsaba 13 10 3 - 17-2 23 4. MÁV DAC 13 10 2 1 23-5 22 5. Komló 14 941 24-8 8 2 6. KKFSE 12 831 24-7 19 7. Pénzügyőr 12 831 22-7 19 8. Eger 12 831 21-8 19 í). Nagykanizsa 14 662 22-12 18 10. Dunaújváros 12 7 4 1 20-10 1 8 11. Szekszárd 13 742 16-9 18 12. Ganz-MÁVAG 14 662 13-9 13 13. Budafok 14 572 17-9 17 14. Bp. Spart. 12 732 21-16 17 13. Várpalota 13 643 16-11 16 1". Oroszlány 12 543 14-10 14 17. Debrecen 14 464 14-13 14 18. Kecskemét 14 365 24-25 12 Idegenben; 1. D’ósgyŐr 12 2 4 5 14«-15 10 2. Dunaújváros 14 3 4 7 20-25 10 3. Komló 12 4 2 6 7«-12 10 4. Budafok 12 3 4 5 ll•18 10 5. Debrecen. 12 2 5 5 lO-16 9 6. Szolnok 14 1 7 6 12■20 9 7. Békéscsaba 13 2 5 6 11-19 9 8. Kecskemét 12 3 3 6 6■19 9 9. Ganz-MÁVAG 12 2 4 6 8■17 8 10. KKFSE 14 2 4 8 8■24 8 11. Oroszlány 14 2 3 9 8•24 7 12. MÁV DAC 136 7 8-18 6 13. Bp. Spart. 14 1 4 9 7•19 6 14. Nagykanizsa 12 2 2 8 6-24 6 15. Szekszárd 135 8 5■15 5 16. Eger 14 1 3 10 11■28 5 17. Várpalota 134 9 4•18 4 18. Pénzügyőr 143 11 14■36 3 Megyebajnokság: Otthon: 1. Bonyftád 11 9 2 - 33-5 20 2. Kisdorog 11 10 - 1 30-11 20 3. Domb. Spart. 10 9 1 - 3fi-6 19 4. Fadd 11 7 2 2 30-9 16 5. DVSE 10 7 2 1 23-3 18 6. Fornád 9 621 28-10 14 7. Bölcske 9 6 1 2 17-7 13 8. Simontornya 12 615 22-14 13 9. Tolna 9 522 20-8 12 10. Zombá 9 441 17-11 12 11. Majos 11 524 23-20 12 12. Szedres 12 444 16-16 12 13. Tamási 10 433 14-13 11 14. Tengelic 9 324 18-18 8 15. Hőgyész 10 235 10-15 7 Idegenben : 1. Domb. Spart. 11 5 3 3 10-8 13 2. Fadd 10 4 5 1 19-17 13 3. Bonyhád 10 523 16-13 12 4. Kisdorog 10 5 - 5 15-16 10 5. Fornád 11 4-7 10-26 8 6. Domb. VSE 10 2 4 4 10-16 8 7. Tolna. 11 236 16-23 7 8. Szedres 83-5 11-29 6 9. Simontornya 9 216 10-23 5 10. Tengelic 11 128 7-27 4 11. Zomba 11 1 2 8 7-31 4 12. Bölcske 11- 4 7 8-31 4 13. M^ios 10 1 1 8 13-34 3 14. Hőgyész 10-28 10-26 2 15. Tamási 10- 2 8 d-rq 2 A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat FELVESZ takarítónőket, portást (nyugdíjasokat is). Jelentkezés: a munkaügyi osztályon Szekszórd, Tartsay V. u. 10. (6-53) Fazekas (Kisdorog). Bornemissza (Tengelic). Molnár (Tolna). Tornai (Szedres). Tóth (Maios). 5 gólos: Varga (Kisdorog). Szent- gyürgyi (Domb. VSE). Marsai I.* Baranyai (Simontornya). Hos- nyánszky (Zomba). Scheffer (Tolna). Schuszter (Fadd). JilUng (Tengelic). Penes (Fomád). 4 gólos: Szűcs (Faden. Mész’'-vi (Bölcske), Horgos (Tamási), Lódri (D. Spart). Fazekas II. (Simon- tornya), Szőcs I.. Gccző (Maios), Mike (Domb. VSE'. 3 "ő’-os • ^ó- ta, Délezeg (Fornád), Turbuk I.,‘ Csíki (Zornba). Noé. Hirth (Tamási). Magyar (iíőgyész). Domokos Stölk.ler II. (Kisdorog). Kl*ul (Bonyhád), Varga. Völgyesi. Vri- da I. (Domb. Spart.) Sportműsor Atlétika: Tolnán 9 órától folyta^ tódik az ifjúsági pályabainok -ág. Pakson a Kinizsi sporttelepén. 9 órakor kezdődik a pályabajnokság. Kézilabda megyebajnokság: Nőki Simontornya—Bonyhád 9 és 19. V: Barna—Bucher. Iregszemcse— Mözs 8.30 és 9.30. V: Kollár— 2 /.ill. Szekszárdi Vasas—Ozora 10 és 11. V: Kerekes—Oláh. Szekszárdi Kórház—Dombóvári Kesztyű 19 és II. V: Horváth—Kinczii. Féri", ok: Simontornya—Fadd 11 és 12. V: Barna—Bucher. Iregszemcse—Mözs 10.30. és 11.30. V: Kollár—Szili. Gvörköny—Dunaföldvár 10 és 1L, V: Sudár—Török. Kosárlabda NB III.: Dombóvári VSE—Pécsi Tanárképző (férfi) D.30. Pécsi Postás—Paksi Kinizsi (női) 10. Marcali—Bátaszék'i VSK (rőrfi) 10.30. Fonyód—Bátaszéki VSK (női) 10.30. Teke NB II.' A Dombóvári Spartacus Budapesten, az E3MTEC ellen mérkőzik h órakor. NB III. : Szekszárdi Szövetkezet—Kar- posvári Fáklya 9. Röplabda: Bezerédj Szakközép.’ —Bonyhád (női) 9 és 10. V: Rot- kai. Báta—Sióagárd (női) 9 és 10. V: Kerekes. Báta—Harc (női) 11 és 12. V: Kerekes. . Báta—Szekszárdi ITSK (férfi) 9 és 10. V; Zsók. Báta—Szekszárdi Építők 11 és 12. V: Zsók. Labdarúgó NB I. B: Szekszárdi Dózsa—Ganz-MÁVAG 16 óra. V; Marton. Labdarúgó NB III.: Nagymányo-’ ki Brikett—Pécsi BTC 16 óra. V: Szerecz. Paksi Kinizsi—Siófok 16 óra. V: Kövesi. Szigetvár—' Szekszárdi Vasas 16 óra: V: Pesti. Labdarúgó megyebajnokság 2 Hőgyész—Szedres 16. V: Barávh. Fornád—Simontornya 16. V:Lá.ng. Tolna—Tamási 16. V: Szabó A. Tengelic—Máj os 16. V: Bogos. Bölcske—Dombóvári Spartacus 16. V: Farkas A. Zomba—Kisdorog 10. V: Derner. Labdarúgó megyei B: Nagydolog—Bogyiszló 16. V: Kerekes. Gyönk—Szekszárdi Építők 16. V: Tolnai. Gerjen—Győré 16. V: Bencze l. Cikó—Pincehely 16. V: Lugosi. Ozora—Kölesd 16. V: Bakonyi. Báta—Sióagárd 16. V: Si- pőcz. Labdarúgó II. osztály: Izmény— Tolnanémedi 16. V: Váncsa. öcsény—Mucsfa 16. V: Simon. Szakcs—Dombóvár 16. V: Berkes. Dunakömlőd—Döbrököz 16. V: Králl. Aparhant—Felsőnána 16. V: Zádori. Dunaszentgyörgy—Maci ácsa 16. V: Nagy A. MEZŐGÉP Központi Gyáregysége Szekszárd, lyűsi út KeseFELVESZ: ÉJJELIŐRÖKET. (372) Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy a szokásosiól eltérően a szekszárdi totózó ÁPRILIS 29-én, HÉTFŐN 7 órától 19 óráig NYITVA TART. Május 1-én, szerdán 12 óráig állunk ügyfeleink rendelkezésére. (608)
