Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

- (Folytatás az I. oldalról)

vizsgálatok jól szolgálják a szervezett megelőzést is. Mi egyáltalán nem vagyunk közömbösek a jövő nemzedék egészsége iránt. Ellenkezőleg! Eddig tett intézkedéseink jól i példázzák, hogy milyen felelősséget visel államunk és anyagi erőinket sem sajnáljuk e célok érdekében.

— Sokat tettünk már eddig is az anyaság társadalmi elismerésére. a nőknek a háztartás robotja alóli felszabadítása, állampolgáraink élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében. Tudjuk, hogy még tennivalóink is vannak e téren. A Magyar Népköztársaság a lehetőségekhez mérten a jövőben is megtesz minden olyan intézkedést, amely dolgozóink. különösképpen pedig a nők, a gyermekek, az ifjúság javát, ezzel együtt szocialista céljainkat szolgálja. Ez egyaránt vonatkozik a társadalmi. anyagi, kulturális és egészségügyi területekre és a szükséges jogszabályok előterjesztésére vagy megalkotására. Mindez egyenesen .következik á Magyar Szocialista Munkáspárt. a Magvar Népköztársaság politikájából.

— A most benyújtott törvényjavaslat szerves része ál. lamunk tevékenységének a mai és a jövő generációk érdekében.

A továbbiakban hangsúlyozta:

— Az 1952 évi IV. törvény alapvető rendelkezéseinek zöme időtállónak bizonyult és azok megváltoztatására nincs szükség. Néhány lényeges kérdésben azonban megértek a feltételek a hatálvos rendelkezésék olvan módosítására és kiegészítésére. amelv elősegíti a családi kapcsolatok tbvábbi fejlesztését, szocia^sta tartalmának kiteljesedését.

Ezután a miniszter részletesen ismertette a törvényjavaslat főbb rendelkezéseit. Elmondta, hogy a házasság intézményének fokozott védelme, a házasulandók és házastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelőssége fokozása érdekében két jelentős intézkedést javasolnak bevezetni. Az egyik: a házasságkötési szándék bejelentése és a házasság tényleges megkötése közötti, legalább 30 napos várakozási idő. A másik: a házasságkötés alsó korhatárának felemelése.

— A legalább egyhónapos Várakozási idő törvényi előírásával elejét kívánjuk verf- ni a meggondolatlan, pillanatnyi fellángoláson alapuló házasságkötéseknek. Tapasztalataink szerint ugyanis az ilyen módon kötött házasságok sok esetben nem hosszú idő múlva, bontási kérelmek formájábarf a bíróságok elé kerülnek. A hatályos rendelkezések ugyanis lehetővé teszik — a törvényes előfeltételek esetén — az azonnali házasságkötést Ha növelni akarjuk a családi közösségi kapcsolatok szilárdságát, a házasulok felelősségét, az érvényes rendelkezéseket a javasolt módon célszerű szigorítani. Azokban a szocialista országokban, ahol már megvan az általunk most javasolt megoldás, a tapasztalatok szerint elég sokan elállnak a házasság megkötésétől. a bejelentett házasságkötési szándék és a ténylegesen megkötött házasságok száma között körülbelül 15 százalék a különbség. Természetesen adódhatnak az életben olyan esetek, amikor a jogszabály merev alkalmazása inkább árt. mint használ. Ezért a törvény lehetőséget ad a jövőben is arra, hogy a házasságot — különös méltánylást érdemlő. kivételes esetben — az előírt várakozáA törvényjavaslat fő célkitűzéseit ismertetve dr. Korom Mihály elmondta:

— Célunk, hogy az eddigi, nél is fokozottabban védjük a házasság intézményét, növeljük a házasulók és a házastór. sak egymás, valamint a társadalom iránti felelősségét. Célunk. hogy előmozdítsuk a társadalmunk fejlődésével és igényeivel összhangban álló családi kapcsolatok, a család mint közösség további erősítését, növeljük a családtagok egymás iránti felelősségét, teljesebbé tegyük a női egyenjogúságot a családon bélül is. Célunk, hogy fokozottabb védelmet adjunk a gyermekeknek, jobban biztosítsuk a családi kömve. zetben való nevelésüket, előmozdítsuk testi és szellemi fejlődésüket.

— E célok törvényi megfogalmazása egyben világosan kifejezi azt is. hogy mennyire más a véleményünk a család szerepéről, jelentőségéről. mint azoknak. akik számos nyugati országban kérdésessé teszik a házasság és a család intézményének létjogosultságát; akik a családi élet nihilista fellazítását, a törvényes házassági kötelékek elvetését hirdetik, mert szerintük a mai modem világban a családjogi intézmények elavultak. A szocialista társadalomban a feilő. áés iránva éppen az ellenkező. A családot mint a társadalmunk eevik fontos alapegységét ezután is óvnunk, fejlesztenünk és védenünk kell.

Dr. Korom Mihály aláhúzta, hogy nők társadalmi és gazdasági felszabadulása, egyenjogúsítása a feltétele a családon belüH helyzetük alapvető megváltoztatásának is. Ezt csak a szocialista társadalom tudja igazán megvalósítani.

sí idő előtt meg lehessen kötni I

A törvény módosítására vonatkozó javaslatok közül a házasságkötési korhatár váltotta ki a legtöbb előzetes vitát. Különösen sok észrevétel és javaslat hangzott el a házasságkötés engedélyezésének alsó korhatárával kapcsolatban.

— 1952 óta a családjogi törvény — előzetes gyámhatósági engedély a lapján — elvileg megengedi a 12. életévüket betöltött, 18. életévüket még el nem ért állampolgárok házasságkötését. Az említett szabályozás a polgári törvénykönyv azon rendelkezéséhez kapcsolódott, amely szerint a 12—18. év közötti állampolgárok korlátozottan cselekvőképes kiskorúaknak minősülnek. Ezért kellett előírni a gyámhatósági előzetes engedélyt. Természetesen senki sem pártolta — most sem pártoljuk — az olyan’ korú fiúk. vagy leányok házasság- kötését. akik a gyermekkor határát alig haladták túL E fiatalok tudata, felelősség- érzete, érzelmeik ingadozása és anyagi körülményei sem olyanok, hogy felelősséggel családot alapítsanak.

Gyámhatóságaink — nagyon helyesen és indokoltan — csak igen kivételes esetben adtak ilyen házas ágkötési engedélyt. Például 1972-bert egyetlen 14 és 15 éves fiú sem kapott engedélyt, az ugyanilyen korban lévő leánvok közül is csak 42, illetve 364 kapott. A 16 és 17 éves fiúk közül 19. illetőleg 132. a leányok közül pedig 2529. illet-' ve 5506 kapott engedélyt. Ez utóbbi számibk nyilvánvalóan összefüggnek a leányok korábbi biológiai érettségévet S azzal a társadalmunkban — különösen falun1 — vallott felfogással is. amely szerint a ÍR—17 éves leányok már „eladó sorban vannak". Ha pedig az összes, általam is-:

mertetett statisztikai adatot összeadjuk, különösen pedig a 16 év alattiak számát nézzük, és összehasonlítjuk az 1972-ben összeházasodott kb. 200 000 férfivel és növel, elenyésző százalékarányt kapunk.

A kormány az elmortdott tényeket is mérlegelte, amikor a törvényjavaslatot kidolgozta. A problémát sokoldalúan megvitatta az országgyűlés egészségügyi és szociális, valamint jogi igazgatási és igazságügyi bizottsága is. Az ott elhangzott — és a házasságkötési korhatár megállapítására vonatkozó észrevételeket — ígéretünkhöz híven — a kormány ismételten megfontolta. Arra az álláspontra jutott, hogy a benyújtott törvényjavaslat ide vonatkozó paragrafusát a következők szerint fogalmazza meg:

„1. Házasságot köthet az a férfi, aki a 13. és az a rfö, aki a 16. életévét betöltötte.

2. A 18. életévét be nem töltött férfi és a 16. életévét be nem töltött nő csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot.

3. A gyámhatóság a házasságkötésre kivételesen indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló az (1) bekezdésben megjelölt életkornál legfeljebb két évvel fiatalabb.

4. Az engedély megadásáról. vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő (törvényes képviselő) meghallgatása Után határoz.

5 í'.nránv'telör» qv _ Kó»zo(i.

K normális családi keretek megbomlása esetére a jognak is rendelkeznie kell. s ez kifejezésre jut a törvényjavaslatban. A gyermek elhelyezésénél megszünteti azt az eddigi általános szabályi hogy a *’»- toddk életévét betöltött fiúgyermeket rendszerint az apáság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül, vagy a (3) bekezdésben megjelölt életkor elérése előtt kötött.”

— E javaslatot megtárgyalta és elfogadta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottsága.

A kormány a javasolt rendelkezések előterjesztésénél abból indul ki. hogy a házasságkötések általános alsó korhatára férfiaknál a betöltött 18., a nőknél a betöltött 16. életév legyen. Ezt az elhatározást alátámasztják azok a statisztikai adatok is, amelyek szerint a gyámhatóságok. a 16—18. év közötti leányok házasságkötését 97 százalékban engedélyezték. E javaslatot indokolják az élettapasztalatok is. amelyek szerint a 16. életévüket betöltött nők érettek a házasságra.

— A megfontolt és felelős házasságkötések hívei vagyunk. De nem kívánjuk a házasságon kívüli együttélés szaporítását, s a házasságon kívül született gyermekek számának növekedését sem. Ez utóbbiaknál nem a politikai, vagy jogi oldalról beszélek, hiszen ebben a tekintetben rendszerünk igazán haladó és szocialista intézkedéseket hozott. A kérdés társadalmi oldalát nézve: a begyökeresedett és maradi nézeteket nem tudtuk még legyőznj — azok nagyon szívósak még. Egy- cgy jogszabály megalkotásánál arra is figyelemmel kell lennünk, hogy csak akkor -tölti be szerepét, ha nem megy el mellette az élet.

jogát, hogy bírósági úton kérhesse a volt feleség névhasználatának eltiltását. Ez az eset: ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik.

— A házastársi vagyonközösség alapvető szabályozásán a törvényjavaslat nem változtat— A házastársi tartási kötelezettségre vonatkozó új szabályozás szerint ha a volt házastárs tartásra szorul, korábbi házastársától a házasság felbontását követő öt év elteltével csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást. ügy véljük, hogy ez a megoldás igazságos, mert különös lenne utólag — például 20—25. vagy még több év elteltével — tartást követelni, olyan volt házastárstól, akivel egyébként réges-régen tnegszakadt minden kapcsolat.

— A törvényjavaslat a jelenlegi rendelkezésekhez viszonyítva változást hoz az emberi és társadalmi rendeltetését be nem töltött házasságok felbontása tekintetében. A szabályozás alapvetően az elmúlt évtized alatt kialakított bírói gyakorlatot emeli törvényerőre. Ennek lényege, hogy megengedi a házasságnak a házasfelek egybehangzó akaratnyilvánítása alapján történő felbontását egyszerűsített módon, ha a bíróság úgy látja, hogy a felek azt véglegesen elhatározták és házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. További feltételként pedig azt írja elő. hogy a válni akaróknak befolyástól mentesen meg kell állapodniuk a közös gyermek elhelyezésében, tartásában, láthatásában, a lakásjogi helyzetük rendezésében, és az esetleges házastársi tartásban.

nál, a leánygyermeket és a hat év alatti fiút pedig rendszerint az anvánál kell elhelyezni, A bírói gyakorlat — helyesen — rugalmasan alkalmazza a törvényi előírásokat úgy, hogy a gvermekek elhelyezésénél az ő érdeküket te- frjnfo általaaog

A törvényjavaslat is ezt az

elvet teszi magáévá- A gyermek elhelyezése nem lehet alku tárgya valamilyen szülőd érdek szolgálatában. Még világosabban; a törvényjavaslat kizárja, hogy a gyermeket felhasználhassák anyagi haszon- szerzés. zsarolás, vagy éppen bosszúállás eszközéül.

A továbbiakban arról beszélt az igazságügy-miniszter, hogy a felbomlott házasságok, vagy a szülők különélésének, adott esetben pedig a formális együttélésnek szenvedő alanyai a gyerekek, ők érzik leginkább a feldúlt házasságok következményeit Ugyanez vonatkozik a házasságon kívül született gyerekekre is. A gyermekek neveléséhez szükséges anyagi feltételek biztosításának szabályozása ezért fontos közérdek. Az állam nem tudja, nem is akarja ezeket a terheket teljesen magára venni, bármilyen sok segítséget ad is egyébként a gyermekneveléshez. A jognak ezért szabályozni kell ilyen esetekben a szülők anyagi felelősségét, annak módját mértékét.

— A törvényjavaslatban és a kapcsolódó kormányrendelet tervezetében a rendezés elve az, hogy a rászoruló gyermekek tartását az eddiginél hatékonyabban biztosítsuk. A jog kötelező ereje természetesen ez esetben is csak akkor lép előtérbe, ha a szülők nem egyeznek meg, ilyenkor a tartásdíjat a bíróság a tartásra kötelezett munkabére, járandósága és egyéb jövedelme, valamint vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. Sok vitára adott eddig okot, hogy a jogszabály miként rendelkezzék a bér és fizetés kiegészítéseként kapott juttatások (jutalom, prémium, nyereség- részesedés) tekintetében. Arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a gyermektartásdíj megállapításának alapjául szolgál minden olyan rendszeres juttatás és jövedelem, amelyből egyébként a gyermek részesülne, ha a szülők együtt élnének. A jövőre nézve is megtartjuk azt a fő szabályt, hogy a gyermektartásdíj összege — egy-egy gyermekre — a kötelezett munkabérének, illetve rendszeres egyéb jövedelmének 20 százaléka körül legyen, maximálisan azonban több gyermek esetén sem haladhatja meg az 50 százalékot Mint. hogy adott esetben a 20 százalékos mérték meghaladhatja a gyermek tartásának valódi szükségletét, lehetőség lesz az összegnek 20 százalék alatti megállapítására is.

— Eddig a bíróságok a tartásdíjat meghatározott összegben állapították meg Ez a gyakorlatban oda vezetett, hogy ha a tartásra kötelezett szülő anyagi körülményeiben változás állott be, csakis újabb bírósági döntés változtathatott a tartásdíj összegén. Ez a szabályozás is hozzájárult, hogy jelenleg évente körülbelül 40 000 ilyen ügyet tárgyalnak a bíróságok. Az új rendelkezés bevezeti a tartásdíj százalékos megállapítását, mégpedig úgy, hogy első esetben a százaléknak megfelelő forintösszeget is meg kell határozni. Ez azzal jár, hogy ha a kötelezett fizetése, jövedelme emelkedik, akkor automatikusan, tehát külön bírósági döntés nélkül — emelkedik a tartásdij ösz- szege is, amelyet a munkaadó már így köteles számfejteni. E7. az intézkedés nemcsak a gyermekek, hanem az őket nevelő szülő — rendszerint az anya — érdekeit is szolgálja.

Az automatizmus természetesen csak a tartásdíj alapjául szolgáló összeg növekedésére vonatkozik. Ha a munkabér és az egyéb említett juttatások összege csökken, bírósági döntés nélkül akkor sem lehet alacsonyabb összeget levonni, mint amit a bíróság alapösszegként korábban megállapított

(Folytatás « 3. oldalai# J

A törvényjavaslat főbb rendelkezései

A gyermekek fokozott védelme

A társadalom érdekeive összhangban állő családi kap csolatok erősítését, a család tagok egymás iránti felelőssé gét, a női egyenjogúság to Vábbi kiteljesedését szolgált rendelkezéseket >6 taglalta i

miniszter.

— A házasságban élő magyar nők „né” toldatos névviselése egyedülálló Európában Híz szorosan kapcsolódik ; családi és az utónév sajátot magyar sorrendjéhez, megfelel hagyományainknak, s ezei most sem kívánunk változtatni. A jelenlegi rendelkezései több lehetőséget adnak az asz- szonyoknak, hogy a házasságban milyen nevet viseljenek A mostani névviselési formákat a javaslat újabb lenető- séggel bővíti. Megengedi ai asszonynak azt is. hogy férje családi nevéhez a sajé' utónevét kapcsolja hozzá. Hí pedig a házasság megszűnik a nő tovább viselheti azt t nevet, amelyet a házasságkötéskor választott Azt a jogá is biztosítja a törvény, hogs másként válasszon. Megszorításokat a javaslat csak any- nyiban tartalmaz, hogy ha < nő másként választ azt hivatalosan be kell jelentenie aj anyakönywezetőnek. Az pedig az eddigi gyakorlat jogi szabályozását jelenti, hogy hí a házasságban nem viselte a férje nevét a „né” toldással akkor a házasság megszűnés« után sem veheti fel.

— Vitára adott alkalmat a női névviselésnél, hogy mi történjék a házasság felbontása után. ha a volt feleség érdemtelenné válik volt férje nevének viselésére. A törvényjavaslat az eddigi szabályozáshoz képest lényegesen szűkebben, egy esetre korlátozva. tartia fenn a volt féri

Az asszonyok névhasználata