Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

I V A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének varsói ülésén elfogadott nyilatkozatok f (Folytatás az 1. oldalról) léma általános rendezésének útján, az ülés résztvevői úgy vélik, hogy ezt feltétlenül to­vábbi lépéseknek kell követ­niük, amelyek a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i és 1973. október 22-i határozatai valamennyi rendelkezésének végrehajtására irányulnak. Az ENSZ rendkívüli erőinek je­lenléte pozitívan járul hozzá a béke fenntartásához ebben a térségben. A tanácskozáson részt vett szocialista államok szilárdan és változatlanul támogatják az arab népek harcát az agresz- szió imperialista politikája el­len, az igazságos és tartós bé­kéért. szabad fejlődésük biz­tosításáért, a társadalmi és gazdasági haladásért. A társa­dalmi fejlődés e fontos céljai­nak elérése elválaszthatatlanul összekapcsolódik azon erők el­leni harccal, amelvek igyekez­nek az arab népeket a hala­dás útjáról letéríteni, ismét az imperialista erőktől való poli­tikai és gazdasági függőség helyzetébe hozni. A szocialista országok az arab népek hű barátai, akik mellettük álltak és állnak mind a békés építés idején, mind szabadságuk és függet­lenségük veszélyes pillanatai­ban. A szocialista államok po­litikája az arai) világ országai irányában következetes és el­vi, nemzeti törekvéseik és társadalmi-gazdasági fejlődé­sük problémáinak mély meg­értésén alapszik, nincs kitéve konjunkturális ingadozások­nak. A tanácskozáson részt vett államok továbbra is fejleszte­ni kívánják barátságukat és együttműködésüket az arab or­szágokkal a közös célok alap- , ján, az imperializmus és. a neokolonializmus ellen, a bé­kéért, a népek szabadságáért és a társadalmi haladásért fo­lyó harcban. A tartós békéért Vietnámban, a vietnami nép igazságos nemzeti érdekeinek biztosításáért A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­tületének varsói ülésén a Bol­gár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság; a Német De­mokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság, 'a‘ Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság képviselői megerősítik elvi értékelésüket, hogy a párizsi egyezmény a bős vietnami nép történelmi vívmánya, a szo­cialista országok, a nemzetkö­zi felszabadító erők, az egész haladó emberiség közös győ­zelme. Megállapítják, hogy az egyezmény érvénybe lépése óta eltelt időben bizonyos előreha­ladás történt a vietnami hely­zet normalizálásában. Az im­perialista agresszió megszünte­tése. a külföldi csapatok kivo­nása Dél-Vietnamból, a felek által a párizsi egyezmény egy sör cikkelyének megvalósításá­ra tett gyakorlati intézkedések megteremtik az előfeltételeket a háborúról a békéhez meg­kezdett fordulat megszilárdí­tásához, a szocialista építés feladatainak megoldására való áttéréshez Észak-Vietnamban és Dél-Vietnam fejlődéséhez a béke. a függetlenség, a demok­rácia és a semlegesség útián, előmozdítja a politikai légkör általános javulását az indokí­nai félszigeten és egész Dél- kelet-Ázsiában. A tanácskozás résztvevői egyidejűleg megállapítják, hogy a külső imperialista erők támogatását élvező saigoni ad­minisztráció minden eszközzel a párizsi egyezmény megvaló­sításának megakadályozására, a politikai rendezés meghiúsí­tására törekszik. Az ülés részt­vevői határozottan elítélik a saigoni adminisztráció bom­lasztó tevékenységét, rendsze­res fegyveres provokációit a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának ellenőrzése alatt álló területek ellen. A tanácskozáson részt vett országok teljes mértékben tá­mogatják a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormánya éá a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nya irányvonalát, amely a párizsi egyezménynek vala­mennyi aláíró fél áltat törté­nő szigorú és feltétlen teljesí­tésén alapul, valamint a Dél­vietnami Köztársaság ideigle­nes forradalmi kormányának 1974. március 22-i új konst­ruktív kezdeményezését. A teljes tűzszünet, a demokrati­kus szabadságjogok biztosítá­sa a lakosság számára, a két dél-vietnami fél tárgyalásai­nak mielőbbi megtartása a nemzeti megbékélés és egyet­értés tanácsának létrehozásá­ról azzal a céllal, hogy ked­vező feltételeket teremtsenek az általános választások le­bonyolításához — ez a béke megszilárdításának, a helyzet normalizálásának reális útja Dél-Vietnamban. A tanácskozás résztvevői megerősítik szolidaritásukat a vietnami néppel és kifejezik szilárd meggyőződésüket, hogy a testvéri szocialista országok, minden haladó erő támoga­tására támaszkodva a vietna­mi nép sikereket ér el a szo­cializmus építésében az or­szág déli részében, a belooli- tikai problémák megoldásá­ban délen, a békés, egységes, független, demokratikus Viet­nam megteremtésében. A proletár internacionaliz­mus elvei szellemében tevé­kenykedve a jelen ülésen részt vevő államok továbbra is sok­oldalú támogatást és segítsé­get nyújtanak a vietnami nép­nek a béke, a szabadság és a függetlenség biztosításában, igazságos törekvései megvaló­sításában előtte álló legfon­tosabb feladatok megoldásá­hoz. Vessenek véget az önkénynek és a demokraták üldözésének Chilében A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó testü­letének varsói ülésén a Bol­gár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság képviselői mély nyugta­lanságukat fejezik ki a népi egység alkotmányos kormá­nyának 1973. szeptemberében történt megdöntésével Chilé­ben kialakult helyzet miatt és határozottan elítélik a chilei katonai junta önkényét, a demokraták üldözését, a junta garázdálkodását és törvényte­lenségeit, amelyek durván megsértik az ENSZ alapokmá­nyát, az ENSZ által elfoga­dott emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, az emberi jo­gokról szóló nemzetközi egyez­ményeket. Több mint fél év telt d a Chilében végrehajtott fasiszta katonai államcsíny óta, mely­nek első áldozata Salvador Allende, a törvényesen . meg­választott elnök, a nemzeti felszabadító mozgalom egyik kiemelkedő személyiségé lett, aki egész életét a chilei nép szabadsága ügyének szentelte. Az országban fenntartják a rendkívüli állapotot, kegyetlen térre«- szabadult el, elnyomják a chilei társadalom valameny- nyi haladó erejét, betiltották az összes politikai pártot, szak­szervezetet és társadalmi szer­vezetet. Dawson, Quinquina, Chacabuco, Pisagua és sok más helység koncentrációs táborai­ban chilei hazafiak ezrei síny­lődnek; akiknek egyetlen bű­ne, hogy szeretik hazájukat és hűek a haladás és a de-1 mokrácia eszményeihez. A katonai junta kínzókam­ráiban embertelen körűimé- * nyék között tartják fogva a chilei nép kiemelkedő képvi­selőit, Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát, a szocialista Clodomiro Almey- dát, volt külügyminisztert, Anselmo Sülét, a Radikális Párt elnökét, a népi egység pártjainak és kormányának más képviselőit. Az országban felszámolták a dolgozók szo­ciális vívmányait, tömegesen bocsátják el azokat, akik hala­dó nézeteket vallanak. A világ közvéleménye, s ezen belül Latin-Amerika ha­ladó, szabadságszerető erői el­ítélik a chilei katonai junta bűntetteit. Eljön az idő, ami­kor a chilei nép megvetéssel félredobja azokat, akik ma megpróbálják feltámasztani az inkvizíció és a minden hala­dást ellenző népbutítás közép­kori kísértetét. A chilei nép harcában a jövőben is számíthat a szo­cialista országok népeinek kö­vetkezetes támogatására. A ta­nácskozás résztvevői határo­zottan követelik Luis Corválán, Clodomiro Álméyda, Anselmo Sule, valamennyi bebörtönzött chilei demokrata és hazafi haladéktalan szabadon bocsá­tását. A jelen tanácskozáson részt vevő országok felhívják mind­azon államokat, amelyeknek drága földünkön a haladás ügye, hogy lépjenek fel az alapvető emberi jogok, az emberi méltóság, és személyi­ség értékeinek védelmében Chilében. Felhívással fordul­nak a világ közvéleményéhez, hogy még ' szélesebben bonta­koztassa ki a nemzetközi szo­lidaritás mozgalmát a chilei nép iránt, amely harcot foly­tat hazájában a véres terror ellen, a demokratikus és sza­badságjogok helyreállításáért. Az ülés résztvevői kifejezik mély meggyőződésüket, hogy a chilei nép a demokrácia visszaállításáért és Chile igazi függetlenségéért vívott harcá­ban győzelmet arak Az enyhülés intézkedési terve Ha megpróbáljuk egy mondatba sűríteni a Varsói Szerződési politikai tanácskozó testületé április 17—18-i ülésének mondani­valóját, az így fogalmazható meg: az európai szocialista orszá­gok vezetői elhatározták, hogy egyesült és újult erővel küzdenek a nemzetközi feszültség enyhítésének politikája érvényesítéséért, hatékonysági területe kiterjesztéséért, határozottan szembeszegülj ve a bármilyen irányból kezdeményezett ezzel ellentétes próbál­kozással. Ez a végső mérleg maga értékeli a most zárult tanácskozást,' A nemzetközi megbeszéléseknek napjainkban nagyon is gyakori sorában ez a tanácskozás a világ közvéleménye szemében és a világsajtó hasábjain Is kiérdemelte az elhatározó jelentőségű értékelést Különösen az növelte a tanácskozás súlyát, hogy aZ európai szocialista országoknak ez a nagy tekintélyű fóruma ab­ban a szakaszban hallatta szavát, amikor erőteljesen kibontako­zott a békés egymás mellett élés ellenfeleinek sokrétű ellen», akciója. Az utóbbi évek nagy sikerei — amelyek elsősorban a Szov­jetunió és a szocialista országok konstruktív külpolitikájának gyü­mölcsei — egy időre kissé visszaszorították a hidegháborús kö­rök aktivitását, illetve tevékenységük hatékonyságát. Amint azon­ban napirendre került az enyhülési irányzat visszafordíthatatlan jellegének biztosítása, a konkrét együttműködési intézkedések, valamint a leszerelési, hoderőcsökkentési rendszabályok megvi­tatása, —> a reakciós erők úgy érezték, eljött az idejük — szá­mításuk egyszerű volt. E konkrét kérdések olyan sok és a külön­böző érdekek által befolyásolt részletproblémát tartalmaznak, hogy vitákkal, újabb és újabb követelésekkel, eljárási manőve­rekkel megoldásukat a végtelenségig lehet halasztgatni, a még­oly rokonszenves ,és építő javaslatokat az érdektelenség mocsa­rába lehet fullasztani. Éppen ennek a taktikának leküzdésére adott nagy segítséget a szocialista diplomáciának és a gyorsabb haladásban érdekelt nemzetközi közvéleménynek a varsói tanácskozás. Megfogalmazta az összeurópai értekezlettel kapcsolatos álláspontot, megjelölte azt az utat, amelyen haladva Európát minden állam valóba« egyenjogú együttműködésének térségévé lehet változtatni. Ez a világos szó megnehezíti a ködösítési kísérleteket. Al alapvető normq az államközi kapcsolatokban a függetlenség és a szuverenitás, a területi épség, az Európában kialakult állam­határok sérthetetlensége, az erő alkalmazásáról és az ezzel való fenyegetésről történő lemondás, oz egymás belügyeibe való be nem avatkozás. Minden egyéb csak ezekből a normákból ve­zethető le. ,,Az értekezletet nem célnak, hanem olyan kiindulópontnak tekintjük, amellyel elkezdődik az, európai kontinens .államai új kapcsolatainak kialakítására irányuló történelmi munka" t-- han­goztatja a közös közlemény, még nagyobb távlatokat és még szorgosabb programot adva ezzel az európai országok együtt­működésének, és általában az enyhülési politikának. Ezen túlmenően a Varsói Szerződés legfelsőbb politikai tes­tületé erőfeszítéseket tesz, hogy az enyhülési politika hatályát kiterjessze valamennyi földrészre. A szocialista országok most Varsóban e vonatkozásban is kezdeményezőek voltak és együt­tes lépéseket tettek. A közlemény mellett elfogadott nyilatkozatok leszögezik a részt vevő országok álláspontját a közel-keleti vál­ság, a vietnami kérdés és a chilei szolidaritási mozgalom ügyében. Az ilyen legmagasabb szintű tanácskozások lehetőséget ad­nak, hogy a szocialista országok vezetői kétoldalú megbeszélé­seken is megismerkedjenek a baráti országok problémáival és koordinálják tevékenységüket mind több-, mind kétoldalú vonat­kozásban. Varsóban ezek a kétoldalú eszmecserék jól kiegészí­tették a politikai tanácskozó testület közös tanácskozását, meg­feleltek a közös közlemény elvi jelentőségű megállapításának: „A Varsói Szerződés tagállamai tovább erősítik megbonthatatlan barátságukat a szocializmus, a haladás és a béke érdekében, egyre növelve a szocializmus tekintélyét, amely más népek eié az államközi kapcsolatok új típusának, a valóban demokratikus társadalomnak, a szocialista életformának példáját állítja." NEMES JANOS Willy Brandt nyugatnémet kancellár közel-keleti kőrútjának első állomására Algírba érkezett pénteken, ahol megkezdte tárgyalá­sait Bumedien elnökkel. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom