Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-19 / 90. szám
TanűenTso%as Palántanevelés fólia alatt A zöldségtermesztés egyik lényeges fázisáról a palánta- nevelésről, ezen belül is a legelterjedtebb módszerről, a fólia alatti paláirtanevelésről tanácskozott szerdán több, mint száz szakember a Paksi Konzervgyárban. Örvös Ferenc, a gyár igazgatója bevezetőjében elmondotta, hogy a fólia alatti palántanevelés bevezetése óriási előrelépést jelentett a zöldség- termesztésben. Gyors elterjedésének oka, hogy a fólia sátrak építése, kezelése egyszerű, előállítása olcsó, s rendkívül gazdaságos, hisz kevés élőmunka-ráfordítással nagy tömegű palántát lehet előállítani. A nagy mennyiségű palánta teszi lehetővé, hogy a szabad földi termesztés során biztosítsák a maximális beállítottságot, s így biztonságos a termés is. Megyénkben a fólia alatti termesztéssel 1971-ben a ma- docsai termelőszövetkezetben rendezett bemutatón! ismerkedhettek meg bővebben a szakemberek. Ezt követően a Paksi Konzervgyár körzetében 1972-ben tizenkétezer, ebben az évben pedig már ötvennyolcezer négyzetméter a fólia alatti terület. A szakemberek megbizonyosodtak arról, hogy palántát előállítani más módon ma már nem gazdaságos. Természetesen a gyakorlat számos új. előre nfem ismert problémát vetett fel: megoldásra vár a fólia alagutak gyors szellőztetése, a ta- la jmű velés, talajfertőtlenítés, a vetés és a növényvédelem gépesítése. A gépesítés jövő évtől már valószínűleg nem okoz gondot; román komplex kisgépek segítik majd a kertészek munkájúi A tanácskozáson szó esett arról, hogy célszerű lenne a vegyi üzemekben olyan tartós fóliákat készíteni, amelyeket két-há- *om évig nem kell lebontani. A télerf-nyáron üzemelő, fűtött fólia alagutakkal nemcsak a palántanevelést oldanák meg, hanem a lakosság változatos primőrellátásában sem lenne fennakadás. A hazai tartósfólia-kísérletek — melyeket a Tiszai Vegyi Műveknél végeznek — biztatóak, a közeljövőben néhány gazdaságban kipróbálják. A sok szerves trágyát és magas kézi munkaerőt igénylő melegágyi palántaneveléssel ma már jóformán sehol sem foglalkoznak. A több éves gyakorlat a fóliát igazolta; megyénkben Zombán háromezer, Szedresen ezerötszáz,' a paksi Dunamenti Egyesülés Termelőszövetkezetben pedig hatezer négyzetméter a fóliaterület. Keller János, a paksi Dunamenti Egyesülés Termelőszövetkezet főkertésze ismertette a résztvevőkkel a szövetkezetben szerzett gyakorlati tapasztalatokat. Többek között elmondotta, hogy a kertészeti ágazat, a szőlő- és a zöldségtermesztés évente hatnyolc millió forintot produkál a szövetkezetben. A zöldségfélék termesztésénél az utóbbi években a szántóföldi paradicsom termesztésére specializálódtak. A kataszteri holdankénti hozam három év átlagában negyvenezer forint, amely a szövetkezet számára kedvező. Míg a hagyományos biofűtéses palántanevelésnél egy kaiíasztrális holdra elegendő palánta neveléséhez 14—15 munkanapot használtak fel, addig ehhez mindössze 3,7 nap szükséges fólia alatt. A szedés sem jelent munkacsúcsot a szövetkezetben. mert egymás után érő fajtákkal igyekeznek széthúzni az idényt. Keller Jártas javasolta, hogy a palántaneve- léshez szükséges komplex gépsorokat, talajfertőtlenítő gépeket vásárolja meg a konzervgyár, s -a vele szerződésben álló gazdaságokban bérmunkát végezzen — így nem fordulhat elő, hogy egy-egy gazdaságban kihasználatlanul maradnak a gépek. A tanácskozás után a résztvevők megnézték a termelőszövetkezet fóliaflelepóti, s a helyszínen cserélték ki gondalataikat, egyéni tapasztalataikat. és beszélték meg további tennivalóikat. Siker Gom boson Nagy sikerrel szerepelt az öcsényi népi együttes a jugoszláviai Gombos (Bogojevo) testvérközségben. Április 13- án és 14-én mindkét alkalommal zsúfolásig megtelt a gombosi lailtúregyesület színház- terme. A műsorban eredeti sárközi táncok, táncjátékok, sárközi lakodalmas, szüreti képele szerepeltek. A tervezett két és fél órás műsor, a hálás közönség vastapsa miatt, három és fél óráig tartott, mert az előadott műsorszámokat mind ismételni kellett. G. J. Fényképkiállítás Bukovináról Szekszárdon Lapunkban mar írtunk arról, hogy május 4-én és 5-én rendezik meg a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban a Bukovinából származó székelység értékes hagyományainak kutatásával foglalkozók bemutatóval színesített első országos tanácskozás Kulturális programcsere a budapesti testvérkerülettel Szekszárd testvérkerüiete a budapesti XIX. kerület. Az elmúlt évben is több alkalommal találkoztak együtteseinkkel. amatőr képzőművészeinkkel és Tolna megye népművészeivel a testvérkerületben, ahogy Szekszárdon is emlékezetes maradt a XII. kerület néhány kultúrálj® rendezvén nye. Az idei program a napokban készült el. Május elsején a városmajori szabadtéri színpadon ismét fellép Tolna megyei művészeti együttes: ezúttal a dombóvári Kapós táncegyüttes. (Tavaly a szekszárdi nép- táncegyüttes aratott elsöprő sikert.) Május 22-én Szekszárdon a várostörténeti klubban Molnár Imre iskolaigazgató mutatja be kerületét vetített- képes előadásban. Az ünnepi könyvhét programjában szerepel a testvér - kerület neves írója, Molnár Gábor. Brazíliai útiélményeiről tart három könytárban író— olvasó találkozót. A Sárközi lakodalom alkalmával Decsen Donáth Gyula grafikusművész június 9-től 23-ig mutatja be népművészeti ihletésű színes linómetszeteit. Tolnát Molnár Mózsi György, Staub Ferenc. Martinék József képviseli Budapesten, egy szeptemberben rendezendő kiállításon, amelyet kulturális csemegének ígérkező '.válasz” követ majd. novemberben. Domanovszky Endre festőművész. Kiss Nagy András szobrászművész és Kondor Lajos grafikus mutatkozik be Szekszárdon, a Béri Éalogh Ádám Múzeumban. sát. Á két napra terjedő tanácskozás végleges programját tegnap állították össze az előkészítő bizottság ülésén, dr. Morvay Péternek, a Magyar Néprajzi Társaság szakosztályi elnökének, a Honismereti Híradó című folyóirat főszerkesztőjének és dr. Andrásfalvy Bertalannak, az MTA Déldunántúli Tudományos Intézete kandidátusának közreműködésével. A tanácskozás első napjának programja a pécsi, a bajai és a szekszárdi múzeum székely gyűjteményének ismertetésével, valamint Sági Istvánnak, a bukovinai falvakban nemrégiben tett látogatásakor készített fényképfelvételei kiállításával is bővül, este a székely pávakörök mutatják be műsorukat. Másnap a néprajzgyűjtő szakkörök és a páva- körök vezetői találkoznak a néprajztudósokkal. Szervizszol gál alól az állattenyésztésnek ! A mezőgazdaság iparszerű termelésének alapvető feltétele a gépesítettség. Gépesítünk is, noha ennek mértékét megszabják a közös gazdaságokban megteremtett anyagi lehetőségek. A gépek, gépsorok száma azonban évről évre ilyen körülmények között is növekszik. A gépek eredményes használatából eredő örömeink mellett viszont nem kevés a gondunk sem. A növénytermesztésben használatos gépek, gépsorok esetenként szükséges javítása megoldott, bár nem volt még éve a mezőgazdaságnak. amit úgy jegyeztek volna, hogy semmi baj. az alkatrészellátás is kifogástalan. Nem ez a helyzet a szakosított állattenyésztési telepeken alkalmazott gépekkel. E gépek hasznosításának örömét nagyon sokszor csorbítja, hogy meghibásodásuk esetén nem úgy jön a segítség, ahogyan az kellene: adj uram- teremtőn, de mindjárt —. hanem a szomszédos Somogybái. Csak a szomszédainknak van ugyanis olyan szervizszolgálata, mely az állattenyésztésben alkalmazott gépek javítására jött létre. A szerviz ezt a speciális feladatot látja el és nemcsak székhelymegyéjében, hanem nálunk is. Mindebből nem nehéz kitalálni, hogy a szolgálat nem mindig képes érdekeinknek megfelelően szolgálni nekünk. Már a kapcsolatteremtés sem könnyű, de előbb arra van szükség. A segítség csak ezután indulhat el. Indul is, de indulás előtt megfelel azoknak a várakozásoknak. amelyeket a székhelymegye támasztott és támaszt a szervizzel szemben. Egyszóval, bonyodalmas és hosszadalmas munka megszervezni a szerviz szolgáltatását. Addig áll a tudomány, állnak a gépek, amelyek drágák, dé nem elsősorban ezért olyan megbecsültek a pályafutásukat; most kezdő, szakosított állat- tenyésztési telepeken. A megbecsülés annak szól. hogy á tömegében nagy munkát egyszerűsítik. és könnyítik meg ezek a korszerű gépek. A minap ismét újra hallottuk a panaszt. S ezúttal sem ütközhettünk meg a panaszt tevő türelmetlenségén, marti mélységesen mély az igaza. Az. hogy nincs a megyének saját szervizszolgálata, jelentős mértékben befolyásolja az állattenyésztési telepek munkáját. A somogyiaknak nem lehet a szemére vetni, hogy előbb a saját házuk táján teszr.ets eleget a közös gazdaságok igényeinek. A szomszéd mindig is jó állattenyésztő volt, a húsprogram végrehajtása kapcsán ők is többet vállaltak a korábbiaknál, 'következésképpen. nekik is vannak modern gépsoraikkal problémákat iá okozó állattenyésztési telepei kJ Elképzelhetetlen tehát, hogy: valami módon kötelezni lehet őket arra, hogy gazdaságaink jelzéseire nyomban itt teremj jenek a szakembereik az esetleges hibák elhárítására. A3 látszik hosszú távon is alkal-J más megoldásnak, hogy hozJ zunk létre mi is ilyen speciális feladattal megbízott szer-l vizszolgálatot. Nagyon megéri az erkölcsi és anyagi erőt e célnak szentelni, mert vaio-J ban nem mindegy, hogy állnak, vagy dolgoznak a beszerJ zett gépek. A jövő még nagyobb gépesítettséget ígér.' Nem keli tehát attól tartanunk. hogy az állattenyésztés^ ben használatos gépek szervizszolgálata nem fa-lál elég mun-: kát! __ ~ - . _ . At idén várhatóan négy kilóval lesz több gyümölcsfogyasztás a tavalyinál A’ lakosság gyümölcsellátásának további javítására hozott elmúlt évi kormányhatározat nyomán megnőtt a termelők érdeklődése az ültetvénytelepítés, korszerűsítés iránt. A MÉK-ben erről az MTI munkatársának elmondották: számítás szerint az idén 3—4000 hektáron telepítenek gyümölcsöt, ez csaknem háromszorosa az 1973. évi területfejlesztésnek. Az új telepítések mellett — a korszerű nagyüzemi ültetvények' kialakítása során — 5000 hektáron korszerűsítik a gyüMuszeres munkamérés az üzemszervezés megkönnyítésére Egyszerű műszer felhasználásával különleges naunka- és üzemszervezési módszert dolgoz ki az Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet. Az eljárás a hatékonyabb termelés rendszerének kialakításához nyújt támpontot. Az úgynevezett műszeres munkamérés módszere főként a gyártó gépsoroknál alkalmazható: a munka ütőmének pontos regisztrálásával a szalagnál dolgozók élettani ritmusa és a technológia összhangjának megteremtését segíti. Egy új gépsor üzembe állításánál rendszerint a matematikai valószínűségszámításon alapuló vizsgálattal, stopperórával mérve állapítják meg a termelés ütemét, a munkások normaidejét. Az emberi megfigyelés azonban a gépek és a technológiák bonyolultabbá válása nyomán pontatlanná, elavulttá vált, s így gyakran vagy túl gyors az ütem. vagy a gépek nem eléggé kihasználtak. Az ÉGI az áramerősség mérésére készült olcsó műszert állítja az üzemszervezés szolgálatába. A berendezés rögzíti a gép és az ember mozdulatainak a másodperc tört része alatt időről időre változó sebességét, s ezek elemzésevei megállapítják, hogy egyebek között melyik ütem a leggazdaságosabb. a műszak melyik 'időszakában fárad el leginkább a dolgozó, a technológiai fegyelem hol a „legsérülékenyebb” stb. Az elemzésből nyert információk felhasználásával a munkások megterhelése egyenletessé válhat, s nő a termelékenység is. A műszer már a gyakorlatban is sikerrel vizsgázott. Segítségével többek között a Bu-i dapesti Tejipari Vállalat poli- pack csomagoló gépénél 10 százalékos kihasználatlanságot tárt fel, s megállapították, hogy a gépnél dolgozók a munkakezdés után három es fél órával fáradnak er leginkább, a pihenés ekkor a leghasznosabb. A vizsgálati ered- * tűk mölcsöskerteket, s új műt velési módszerekre térnek át és nagy teljesítményű gépeket alkalmaznak. A hazai gyümölcstermelő terület azonban a telepítések után sem lesz nagyobb az elmúlt évinél, lé-, nyegében 166 ezer hektár körül alakul, mert a gazdaságok: időközben kivágják az öreg, rosszul termő gyümölcsösöket. A terv nemcsak á nagyüzemi gyümölcsösök fejlesztésével számol: a szövetkezeti tagok háztáji, illetve saját gazdaságukban végzett gyümölcslé-; lepítésekre is beruházási támogatást vehetnek igénybe, ha a téeszek, illetve a szakszövetkezetek közreműködésével megfelelő nagyságú területet telepítenek be. A háztáji gazdaságok és az egyéni földterületek összekapcsolásával csakis a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelő, korszerű ültetvényeket lehet kialakítani,' Az állami támogatás elnyeréséért a termelőknek pályázatot kell benyújtan’iok. 1974-ben a szőlőtermelésberi is hasonló folyamatra számítanak a szakemberek: „kiselejtezik'’ az elöregedett szőlős- kegtek egy részét és helyet - újakat telepítenek. A1 menyeket már hasznosították is. A debreceni konzervgyárban a műszer-regisztrálta munkaütem adatainak alapján megkönnyítették a szalagnál dolgozó nők munkáját. A rakodásnál újabban ugyanis hidraulika szabályozza a láda magasságát. s ígv nem kell a dolgozóknak mélyre hajolniuk. A műszeres munkamérés iránt nemcsak az élelmiszer- ipari, hanem a nehézipari, könnyűipari, kohó- és gépipari vállalatok, k, érdeklődnek. MEK illetékesei 2000 hektár szőlő telepítésével és 5000 hektár felújításával számolnak ebben az évben. A gazdaságok a termelési színvonal emeléséhez szintén állami támogatást vehetnek igénybe,' e-svebek között növényvédő helikoptert szerezhetnek be 47 százalékos ártámiogatás‘,al. Az érv főre jutó gviimöies- fo®yasztás a terv szerint id-m né'ry kilóval lesz több a tavalyinál. a borfogyasztás nődig várhatóan mérsékelt étemben növekedik. |
