Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 87. szám

Lázár Ervin : SZERELEM — Hát nem érted?! Sze­retlek ! A szavak gőzölögve buktak ki a száján és sisteregve hűl­tek ki, amíg a néhány méteres utat megtették az elhagyott, poros kirakat mélyén ülő lá­nyig — Tavasz óta ide járok — folytatta Simf —, minden ál­dott este itt papolok neked, s te meg sem mozdulsz, csak a szemedet forgatod. Értsd meg hogy szeretlek! A szavak megragyogtatták a kirakatot, a gyenge villany­körte fényében siváran gub­basztó poros papírok, rongy­darabok önálló fényt kaptak, hogy aztán a beszéd elhalté­val még szürkébbek, még visszataszítóbbak legyenek. A lány nem szólalt meg most sem, kezét térdén nyugtatva egykedvűen ült a rozoga széken* csak világoskék szeme sétált lassan megfontoltan szemüre­gében jobbra-balra,' megállás nélkül, azonos ütemben, mint­ha egy gépezet mozgatná, so­ha meg nem állapodott a te­kintete Simfen, csak megérin­tette, s a szem soha nem csil­lant, az ajkak zárt vonala is csak nagyritkán lazult, vala­mi mosolyféle derengett fel a lány arcán, Simf néha azt hitte gunyoro6, néha meg azt, hogy örömteli. — Megint a kedvenc ruhám van rajtad — mondta Simf és homlokát a piszkos üveg­nek nyomta. — Hallod, meg­halok ezért a ruhádért is! Fehér, rövidujjú, nyers­vászon rüha volt a lányon, egy könnyű kis szandál, ki­csit vékonyka, kamaszos kar­ja, s megejtően kedves formá­jú lába feltüzelte Süniét, el nem tudta képzelni, hogy eb­ben a ragacsosan koszos ki­rakatban hogy tud ez a lány ilyen tiszta lenni. — Szólalj már meg — kiál­totta —, mondj valamit! Amíg nem válaszolsz nem megyek el innét. A lány szeme abbahagyta az ingázó mozgást, tekintete megállapodott Simfen, mere­ven nézte egy darabig, egyre J homorúbb .lett, a szeméből radó szomorúság egy kerek, világos foltot égetett a ki­rakatüvegre, mint amikor de­res ablakra lehelünk. Simf megbűvölve nézte, a lány megemelte térdén nyugtatott kezét, s Öt ujját széttárva Simf felé mutatta. A férfi elszörnyülködve hátraugrott. A lány ujjai hegyén föl- feslett a bőr, s kunkorodó kóeszálak, vékonyka, szakadt drótvégek kandikáltak ki aló­la. — Kóclány — üvöltötte Simf, — egy kóclányba sze­rettem. A lány visszahelyezte kezét térdére, szeme újra kezdte az ingamozgást. Simf megfordult, tántorogva indult hazafelé, mellkasát for­ró kő feszítette. Hasra vágta magát az ágyán, bánata sú­lyától olyan lett, mint egy forma mellé csurrantott nyers- vastömb. Nem bírta sokáig, egy ba­rátra lett volna szüksége, egy jóbarátra. Fölpattant hát és kitalált magának egy barátot. Egy széket húzott a szoba közepére, arra találta ki, de valahogy nem sikerült ez a barát, szeme asszimetrikuean ült az arcában, egyik a szemöl­dök fölé húzódott, a másik le­csúszott az orra tövébe, haja elszórt pamacsokban födte a a fejét, füle a nyakszirtjén. — Te! — kiáltotta dühösen Simf, s akkor vette észre, hogy a barát Ízületei nem kapcso­lódnak, a darabokból álló tes­tet csak a ruha tartja össze, a barát elnyaklott a széken, Simfnek oda kellett ugrania, mindkét kezével elkapta, hogy ' le ne essen a földre. De a barát élt, lélegzett, Simf rettegve nézte a szörny­arcra gyűrődő vigyort, hátra­ugrott, a sikertelen barát, mint egy bábfigura, megemel­te a kezét, Simfre mutatott Izgatottan nézett végig ma­gán, tekintete a kezére tévedt és fölordított. Kezén fölfeslett a bőr, jól láthatta az ujj­hegyeken és az ujjközökből kiálló kócszálakat, töredezett drótvégeket Megbűvölten bámulta a ke­zét, a barátjára akart pillan­tani, de az akkor mór eltűnt, a megrettent szék árván állt a szoba közepén. Simf föltépte az ajtót. Kóc- ember kócszerelme zakatolt benne, amíg a kirakat felé rohant. Nem lehet nem lehet — döngték a léptet Félt hogy kóccal tömött keze nem lesz elég súlyos a kirakat bezúzásához, de már az első ütésre reccsenve szét­nyílt az üveg, a lány megba­bonázva bámult rá, fölállt, Simf benyomakodott a csip­kés szélű törés üvegkarmai között, magához szorította a lányt és teljes erejéből a vál­lába harapott. A lány fölsikoltott a fájda­lomtól, de nem húzódott el Simf nyakára kulcsolta karját, egyre szorosabban fogta, viny- nyogott az örömtől és Simf akkor már látta, hogy hara­pása helyén vércseppek szivá­rognak a lány húsából, meg­érezte saját mellében is a me­leg, selymes szívet, a kezére nézett, csupa vér volt a keze a kirakatüveg tépte sebektől. — Ö, drága kócszerelmem — mondta boldogan — hús­vér szerelmem. Ragyogott körülöttük a ki­rakat, vércseppjeik, mint a gyöngyök. A KOSSUTH KÖNYV­KIADÓ megjelentette Kerekes György Kubától Chiléig című könyvét, amely a latin- amerikai forradalmak és ellen- forradalmak eseményeit, ta­nulságait foglalja össze. A Népszerű történelem sorozat­ban második kiadásban nap­világot látott A nürnbergi hu­szonkettő — Burton C. Andrus könyve — a náci háborús bűnösök nürnbergi perével, s a per szereplőivel ismertet meg. A GONDOLAT KÖNYV­KIADÓNÁL jelent meg Nor­bert Wienemek, a kibernetika atyjának válogatott tanulmá­nyait tartalmazó kötet. Vég­telenség és világegyetem a címe annak a tanulmánykötet­nek, amely a szovjet tudósok írásait tartalmazza. Az érett­ségizőknek és az egyetemi fel­vételi vizsgára készülőknek ad jó segítséget Lukács Emőné és Rábai Imre sokadik ki­MISZLAI GYÖRGY: SÁRQÁLLIK MÁR!... Sárgállik már a mogyoró, barka-zászlóját lengeti. Alatta tavalyi kóró ócska rongyát tßregeti. Elszáradt orgonabuga szomorkodik az ághegyen. Mellette nevet rügy-húga, s várja, hogy már tavasz legyen. Sárgáll az arcom is nekem, de ez már — jaj — az ősz színe. Életem bánattal szegem: rég megállt tavaszom szíve.'... Bábjáték : „Csongor és Tünde’’ Az Állami Bábszínház bemutatta Vörösmarty Mihály „Csongor és Tünde” színművéből készült bábjátékot. (MTI foto: Keleti Éva felvétele — KS) ZELK ZOLTÁN: MICSODA MADÁR Ja), a szelek drótsövénye Ne menj el madár, szét ne szedje már, kilobban a nyár, földet érjen, megpihenjen sárga pernye hull a fákról, ez a zöld madár. füstöl a határ. Előbb ágra száll, Nem megy a madár, aztán gyöpre száll, marad a madár, zöld erdőben> zöld mezőben sűrű eső lesz a rácsa, sétál a madár. ketrece a táj. Micsoda madár! micsoda Holnap őszre vált, madár! aztán télre jár, kék a lába, zöld a szárnya. fehér fák közt, hómezőben fűhegyen megáll. sétál a madár. Idegen a táj, Micsoda madár! Micsoda tovább menne már, madár! véres még a bóbitája, kék a lába, zöld a szárnya. tolla csupa sár. dér gyöngyén megáll. S1MONYI IMRE: ITTHON Nézd, ma a hold, a narancs telihold a Körös tükörén lebegő. Mondd, nem ez a itthoni jó levegő kép, meg egy harapásnyi volt-é a hiány, ott, az idegenben: ok jajra, panaszra — szegény? Kéznél az a gally, kéznél az az emlék, a megkapaszkodni remény kínálja magát. — Nézd, itt ha botolnál, kar nyúlna feléd, ölelő: felfogni esésed. *— Még élsz, amW élhetsz. csak itt lehet kedv meg erő viselni a jót: az itthoni jót meg az itthoni fájást. Lásd, talpad alá fut az itthoni gyep, s elföd a vihartól az itthoni nyárfás. Nem járatták még véled a bolondját eleget távoli földek s me sszi egek? Ha kérdenéd, mi a dolgod — s hogy van-e még? — csak itt jöhet rá felelet. Űj könyvek adásban ismét közreadott könyve, matematikai példák­kal és megoldásokkal. A SZÉPIRODALMI KÖNYV­KIADÓ a népszerű Diák- könyvtár sorozatban megjelen­tette Móricz Zsigmond Az is­ten háta mögött és az Ár­vácska című regényeit (egy kötetben) és Eötvös József Magyarország 1514-ben című történelmi regényét. A ma­gyar—csehszlovák közös könyvkiadás keretében látott napvilágot a Fábry Zoltán kortársai szemével című érde­kes összeállítás, Duba Gyula és E. Fehér Pál válogatásában. A MAGVETŐ KÖNYV­KIADÓ jelentette meg Biszt- ray Ádám visszaemlékezéseit, Elfelejtett tél, farkasokkal címmel. Ugyancsak itt látott napvilágot — a Magvető Zsebkönyvtár sorozatában — második kiadásban Moldova György Magányos pavilon- cí­mű regénye. Egy verseskötet is megjelent, Rózsa Endre költeményeivel; a kis kötet címe Senki ideje. Az EURÓPA KÖNYV­KIADÓNÁL negyedik kiadás­ban látott napvilágot szintén a magyar—csehszlovák kultu­rális egyezmény keretében — Jaroslav Hasek nálunk is oly népszerű könyve, „Svejk, egy derék katona” világháborús kalandjaival. Vlagyimir Koro­lenko A paradoxon című kö­tete kisregényeket és elbeszé­léseket tartalmaz. Ismét kap­ható a könyvesboltokban a cseh Igor Newerly szép regé­nye, az Egy boldog élet. A MAGYAR HELIKON új kötete Alekszandr Szergejevics Puskin A pikk dáma és más elbeszélések című, Würtz Ádám illusztrációival napvilá­got látott könyve, a népszerű Helikon csillagok sorozatban. A MÓRA KÖNYVKIADÓ megjelentette Horgas Béla Me­sélek a Zöld Disznóról című mesekönyvét, Réber László il­lusztrációival. Újból kapható a kisgyerekek ismereteit rend­kívül sok ötlettel, kedvesen, bővítő képes gyermeklexikon, az Ablak-zsiráf. (3. kiadás). A MŰSZAKI KÖNYV­KIADÓ Fotósorozatának friss kötete H. Lóké Ilona műve, a Fotósok kiskönyve; ez a fény­képezés eszközeit és kellékeit ismerteti. Flämisch Ottó és Kardos Mihály közös műve az autóvillamossági berendezések diagnosztikai vizsgálatához nyújt segítséget A magyar—román közös ki­adásban látott napvilágot — a Kriterion gondozásában — Kos Károly Kalotaszegi krónika című, a most 90 esztendős er­délyi író hét írását tartalmazó kötet és Bunta Magdának az erdélyi habán kerámiát is­mertető műve. HANGLEMEZ-ÚJDONSÁGOK A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat három művészlemeze közül az egyik Liszt Ferenc III. összeállítású kórusműveit tartalmazza, a másik a nagy zeneköltő késői zongoraművei­nek 1. és H. részét, amelyben szerepel — egyebek között — a híres Magyar történelmi arc­képek is. Ugyancsak nagy­lemezen jelent meg Lajlha László IV. és IX. szimfóniája, mindhárom lemez kiváló együttesek, illetve szólisták tolmácsolásában. A három magyar hanglemezt a párizsi Charles Cros Akadémia 1974. évi nagydíjával tüntették ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom