Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-14 / 87. szám
Lázár Ervin : SZERELEM — Hát nem érted?! Szeretlek ! A szavak gőzölögve buktak ki a száján és sisteregve hűltek ki, amíg a néhány méteres utat megtették az elhagyott, poros kirakat mélyén ülő lányig — Tavasz óta ide járok — folytatta Simf —, minden áldott este itt papolok neked, s te meg sem mozdulsz, csak a szemedet forgatod. Értsd meg hogy szeretlek! A szavak megragyogtatták a kirakatot, a gyenge villanykörte fényében siváran gubbasztó poros papírok, rongydarabok önálló fényt kaptak, hogy aztán a beszéd elhaltéval még szürkébbek, még visszataszítóbbak legyenek. A lány nem szólalt meg most sem, kezét térdén nyugtatva egykedvűen ült a rozoga széken* csak világoskék szeme sétált lassan megfontoltan szemüregében jobbra-balra,' megállás nélkül, azonos ütemben, mintha egy gépezet mozgatná, soha meg nem állapodott a tekintete Simfen, csak megérintette, s a szem soha nem csillant, az ajkak zárt vonala is csak nagyritkán lazult, valami mosolyféle derengett fel a lány arcán, Simf néha azt hitte gunyoro6, néha meg azt, hogy örömteli. — Megint a kedvenc ruhám van rajtad — mondta Simf és homlokát a piszkos üvegnek nyomta. — Hallod, meghalok ezért a ruhádért is! Fehér, rövidujjú, nyersvászon rüha volt a lányon, egy könnyű kis szandál, kicsit vékonyka, kamaszos karja, s megejtően kedves formájú lába feltüzelte Süniét, el nem tudta képzelni, hogy ebben a ragacsosan koszos kirakatban hogy tud ez a lány ilyen tiszta lenni. — Szólalj már meg — kiáltotta —, mondj valamit! Amíg nem válaszolsz nem megyek el innét. A lány szeme abbahagyta az ingázó mozgást, tekintete megállapodott Simfen, mereven nézte egy darabig, egyre J homorúbb .lett, a szeméből radó szomorúság egy kerek, világos foltot égetett a kirakatüvegre, mint amikor deres ablakra lehelünk. Simf megbűvölve nézte, a lány megemelte térdén nyugtatott kezét, s Öt ujját széttárva Simf felé mutatta. A férfi elszörnyülködve hátraugrott. A lány ujjai hegyén föl- feslett a bőr, s kunkorodó kóeszálak, vékonyka, szakadt drótvégek kandikáltak ki alóla. — Kóclány — üvöltötte Simf, — egy kóclányba szerettem. A lány visszahelyezte kezét térdére, szeme újra kezdte az ingamozgást. Simf megfordult, tántorogva indult hazafelé, mellkasát forró kő feszítette. Hasra vágta magát az ágyán, bánata súlyától olyan lett, mint egy forma mellé csurrantott nyers- vastömb. Nem bírta sokáig, egy barátra lett volna szüksége, egy jóbarátra. Fölpattant hát és kitalált magának egy barátot. Egy széket húzott a szoba közepére, arra találta ki, de valahogy nem sikerült ez a barát, szeme asszimetrikuean ült az arcában, egyik a szemöldök fölé húzódott, a másik lecsúszott az orra tövébe, haja elszórt pamacsokban födte a a fejét, füle a nyakszirtjén. — Te! — kiáltotta dühösen Simf, s akkor vette észre, hogy a barát Ízületei nem kapcsolódnak, a darabokból álló testet csak a ruha tartja össze, a barát elnyaklott a széken, Simfnek oda kellett ugrania, mindkét kezével elkapta, hogy ' le ne essen a földre. De a barát élt, lélegzett, Simf rettegve nézte a szörnyarcra gyűrődő vigyort, hátraugrott, a sikertelen barát, mint egy bábfigura, megemelte a kezét, Simfre mutatott Izgatottan nézett végig magán, tekintete a kezére tévedt és fölordított. Kezén fölfeslett a bőr, jól láthatta az ujjhegyeken és az ujjközökből kiálló kócszálakat, töredezett drótvégeket Megbűvölten bámulta a kezét, a barátjára akart pillantani, de az akkor mór eltűnt, a megrettent szék árván állt a szoba közepén. Simf föltépte az ajtót. Kóc- ember kócszerelme zakatolt benne, amíg a kirakat felé rohant. Nem lehet nem lehet — döngték a léptet Félt hogy kóccal tömött keze nem lesz elég súlyos a kirakat bezúzásához, de már az első ütésre reccsenve szétnyílt az üveg, a lány megbabonázva bámult rá, fölállt, Simf benyomakodott a csipkés szélű törés üvegkarmai között, magához szorította a lányt és teljes erejéből a vállába harapott. A lány fölsikoltott a fájdalomtól, de nem húzódott el Simf nyakára kulcsolta karját, egyre szorosabban fogta, viny- nyogott az örömtől és Simf akkor már látta, hogy harapása helyén vércseppek szivárognak a lány húsából, megérezte saját mellében is a meleg, selymes szívet, a kezére nézett, csupa vér volt a keze a kirakatüveg tépte sebektől. — Ö, drága kócszerelmem — mondta boldogan — húsvér szerelmem. Ragyogott körülöttük a kirakat, vércseppjeik, mint a gyöngyök. A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ megjelentette Kerekes György Kubától Chiléig című könyvét, amely a latin- amerikai forradalmak és ellen- forradalmak eseményeit, tanulságait foglalja össze. A Népszerű történelem sorozatban második kiadásban napvilágot látott A nürnbergi huszonkettő — Burton C. Andrus könyve — a náci háborús bűnösök nürnbergi perével, s a per szereplőivel ismertet meg. A GONDOLAT KÖNYVKIADÓNÁL jelent meg Norbert Wienemek, a kibernetika atyjának válogatott tanulmányait tartalmazó kötet. Végtelenség és világegyetem a címe annak a tanulmánykötetnek, amely a szovjet tudósok írásait tartalmazza. Az érettségizőknek és az egyetemi felvételi vizsgára készülőknek ad jó segítséget Lukács Emőné és Rábai Imre sokadik kiMISZLAI GYÖRGY: SÁRQÁLLIK MÁR!... Sárgállik már a mogyoró, barka-zászlóját lengeti. Alatta tavalyi kóró ócska rongyát tßregeti. Elszáradt orgonabuga szomorkodik az ághegyen. Mellette nevet rügy-húga, s várja, hogy már tavasz legyen. Sárgáll az arcom is nekem, de ez már — jaj — az ősz színe. Életem bánattal szegem: rég megállt tavaszom szíve.'... Bábjáték : „Csongor és Tünde’’ Az Állami Bábszínház bemutatta Vörösmarty Mihály „Csongor és Tünde” színművéből készült bábjátékot. (MTI foto: Keleti Éva felvétele — KS) ZELK ZOLTÁN: MICSODA MADÁR Ja), a szelek drótsövénye Ne menj el madár, szét ne szedje már, kilobban a nyár, földet érjen, megpihenjen sárga pernye hull a fákról, ez a zöld madár. füstöl a határ. Előbb ágra száll, Nem megy a madár, aztán gyöpre száll, marad a madár, zöld erdőben> zöld mezőben sűrű eső lesz a rácsa, sétál a madár. ketrece a táj. Micsoda madár! micsoda Holnap őszre vált, madár! aztán télre jár, kék a lába, zöld a szárnya. fehér fák közt, hómezőben fűhegyen megáll. sétál a madár. Idegen a táj, Micsoda madár! Micsoda tovább menne már, madár! véres még a bóbitája, kék a lába, zöld a szárnya. tolla csupa sár. dér gyöngyén megáll. S1MONYI IMRE: ITTHON Nézd, ma a hold, a narancs telihold a Körös tükörén lebegő. Mondd, nem ez a itthoni jó levegő kép, meg egy harapásnyi volt-é a hiány, ott, az idegenben: ok jajra, panaszra — szegény? Kéznél az a gally, kéznél az az emlék, a megkapaszkodni remény kínálja magát. — Nézd, itt ha botolnál, kar nyúlna feléd, ölelő: felfogni esésed. *— Még élsz, amW élhetsz. csak itt lehet kedv meg erő viselni a jót: az itthoni jót meg az itthoni fájást. Lásd, talpad alá fut az itthoni gyep, s elföd a vihartól az itthoni nyárfás. Nem járatták még véled a bolondját eleget távoli földek s me sszi egek? Ha kérdenéd, mi a dolgod — s hogy van-e még? — csak itt jöhet rá felelet. Űj könyvek adásban ismét közreadott könyve, matematikai példákkal és megoldásokkal. A SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ a népszerű Diák- könyvtár sorozatban megjelentette Móricz Zsigmond Az isten háta mögött és az Árvácska című regényeit (egy kötetben) és Eötvös József Magyarország 1514-ben című történelmi regényét. A magyar—csehszlovák közös könyvkiadás keretében látott napvilágot a Fábry Zoltán kortársai szemével című érdekes összeállítás, Duba Gyula és E. Fehér Pál válogatásában. A MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ jelentette meg Biszt- ray Ádám visszaemlékezéseit, Elfelejtett tél, farkasokkal címmel. Ugyancsak itt látott napvilágot — a Magvető Zsebkönyvtár sorozatában — második kiadásban Moldova György Magányos pavilon- című regénye. Egy verseskötet is megjelent, Rózsa Endre költeményeivel; a kis kötet címe Senki ideje. Az EURÓPA KÖNYVKIADÓNÁL negyedik kiadásban látott napvilágot szintén a magyar—csehszlovák kulturális egyezmény keretében — Jaroslav Hasek nálunk is oly népszerű könyve, „Svejk, egy derék katona” világháborús kalandjaival. Vlagyimir Korolenko A paradoxon című kötete kisregényeket és elbeszéléseket tartalmaz. Ismét kapható a könyvesboltokban a cseh Igor Newerly szép regénye, az Egy boldog élet. A MAGYAR HELIKON új kötete Alekszandr Szergejevics Puskin A pikk dáma és más elbeszélések című, Würtz Ádám illusztrációival napvilágot látott könyve, a népszerű Helikon csillagok sorozatban. A MÓRA KÖNYVKIADÓ megjelentette Horgas Béla Mesélek a Zöld Disznóról című mesekönyvét, Réber László illusztrációival. Újból kapható a kisgyerekek ismereteit rendkívül sok ötlettel, kedvesen, bővítő képes gyermeklexikon, az Ablak-zsiráf. (3. kiadás). A MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ Fotósorozatának friss kötete H. Lóké Ilona műve, a Fotósok kiskönyve; ez a fényképezés eszközeit és kellékeit ismerteti. Flämisch Ottó és Kardos Mihály közös műve az autóvillamossági berendezések diagnosztikai vizsgálatához nyújt segítséget A magyar—román közös kiadásban látott napvilágot — a Kriterion gondozásában — Kos Károly Kalotaszegi krónika című, a most 90 esztendős erdélyi író hét írását tartalmazó kötet és Bunta Magdának az erdélyi habán kerámiát ismertető műve. HANGLEMEZ-ÚJDONSÁGOK A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat három művészlemeze közül az egyik Liszt Ferenc III. összeállítású kórusműveit tartalmazza, a másik a nagy zeneköltő késői zongoraműveinek 1. és H. részét, amelyben szerepel — egyebek között — a híres Magyar történelmi arcképek is. Ugyancsak nagylemezen jelent meg Lajlha László IV. és IX. szimfóniája, mindhárom lemez kiváló együttesek, illetve szólisták tolmácsolásában. A három magyar hanglemezt a párizsi Charles Cros Akadémia 1974. évi nagydíjával tüntették ki.
