Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-13 / 86. szám
Domboriban igy kezdődött t Tsz-törté nelem közelről Amikor fertály pénzt és amikor rántott bárányfarkat adott az uraság Történelmi idők kellős közepén a tisztán látó többnyi- re mérlegelni tudja ugyan az események súlyát, de ritkán kereszteli el a nagy horderejű napokat, hónapokat, éveket. Kiérkezésükkor senki nem mondja, hogy „Na. most elkezdek egv kicsit történelmi időket élni!” Aztán megszaporodnak hátunk mögött az esztendők. és észrevesszük, hogy a bennünk még szinte tegnapi friseeséggel élő események egész generációk számára visz- szavonhatatlanul történelmi tananyaggá váloztak. Ezzel együtt távolivá, valószerűtlenné és kissé szárazzá is. vagy éppen unalmassá. A népeknek, közösségeknek van ugyan emlékezete, ami nagy dolgokban pompásan működik, apróságokban azonban már esendő. A zsarnoki módszerektől cseppet sem idegenkedő Mátyás király az idők végezetéig „igazságos” maradt a magyarságnál. Görgey Artur „rehabilitációja” soha nem ütheti ki a nyeregből Kossuthot Az apróságokért nem kell ilyen mesz- 6zire menni. Nagyon értelmes, a közért érdeklődő huszonéves barátaim számára a „fényes szellők” semmivel sem fújnak fülbemászóbb dallamot, mint a kuTuc tárogatók, és körülbelül egyforma hőfokon érzik, hogy ezekért is. azokért is lehetett lelkesedni egykoron. Mindez annak kapcsán jut eszembe, hogy ismét, számlál- hatatlan sokadszor, nyomára bukkantam annak, mennyi fel- jegyzésre érdemes érdekességet, színes mozzanatot, tényt rejt akárcsak a közelmúlt évtizedek története is. DOMBORI ma a köztudatban úgy él, mint egy szépen fejlődő üdülőtelep, ahol egymás tányérjába látó ablakokkal sorra épülnek a hétvégi házak, és az ország egyik legszebb KISZ-tábora várja a fiatalokat. A valamivel távolabbi Dom- bori azonban máig külterületi lakott, hely Padd nagyközség határában. Magyarán puszta, ahol az évtizedek óta helyben lakók emlékezete másféle képeket is őriz. — Tudja, hogy ml volt itt, ezen a helyen, ahol állunk? — kérdi tőlem az újságíró-üdülő teraszán vendégem, Kővári Sándor és keményen dobbant a lábával. —■ Gondolom, legelő.."I — Az is! Meg rizstelep. Körülsáncoltúk. elvetettük, árasztottuk, aztán elszökött róla a víz! Mert a földkóstolók becsaptak bennünket, rosszul vizsgálták a talajt. Az az ötvenöt lóerős öreg Hofher szívatta rá a vizet egész nap, amit az uraságtól elvettünk. Kővári Sándor negyvennyolc éves és mindenki másnál több oka-joga van arra. hogy az uraságtól elvett HSCS-traktor- ra és még sok másra iß emlékezzen. 1949 TÁV ÁSZÁN már ötödször ünnepelték az országban a felszabadulás évfordulóját és teljesen igaz volt, amit a faddi Lenin Tsz történetének adatgyűjtője így fogalmazott meg, előttem fekvő terjedelmes tanulmányában: „A falu életében döntő változást az 1944. december 2-i fel- szabadulás hozott.” Ennyi évvel a felszabadulás után azonban Faddon még tíz olyan birtokos gazdálkodott, akinek száz holdnál több földje volt. és 90 gazdasági cseléd, 567 mező- gazdasági munkás, napszámos élt a nagy határú faluban. Domboriban. a legjobb földeken. a Fehér testvérek gazdálkodtak. akik negyedévenként — „fertályonként” — 3 mázsa búzát, 3 kiló szalonnát, sót és némi pénzt adtak a cselédeiknek. Cselédeik, szinte kivétel nélkül, kommunisták voltak. —■ Nem keli valami nagy ideológiai képzettségre gondolni, — meséli Kővári Sándor, az akkori párttitkár és az első termelőszövetkezet elnöke. — Tulajdonképpen csak azt tudtuk. hogy cselédek voltunk, cselédek vagvunk és van egy párt. amelyik mindenféle csé- lédsorsot meg akár szüntetni. Ez volt a mi pártunk, más ftem is lehetett. AZ urak. a néhány száz holdas üraságök is tisztában voltak helyzetükkel, mely szántukra nem sok jót ígért. Az egyik Fehér úr ugyan kénytelen-kelletlen még párthelyiséget is adott Domboriban a kommunistáknak, de közben a többiekkel együtt, gyors ütemben hozzálátott vagyona felszámolásához. AZ ELSŐ PÁRTISKOLA, amelyen a fiatal Kővári Sándor részt vett, 1949 elején volt Szekszárdon, és egy hónapig tartott — Nem fürdettek bennünket tejben-vajban — emlékezik.— A ko6zitot is magúnk vittük, elgondolható, hogy nem éltünk nagylábon. Előadásokat hallgattunk, brossú fákat, jegyzeteket kaptunk, és amikor volt szabad időnk, mentünk az utcára énekelni, hogy „Fel vörösök. proletárok!” Szóval, megmutatni, hogy itt vagyunk, méghozzá nagyon is itt vagyunk ... Amikor pedig hazatért („Gya- íogszerrel és olyan szélben, hogy az ütem össze kellett kapaszkodnunk, mert különben felborított volna bennünket!”) kiderült, hogy —* Az urak hureolkodnak! Eladják a jószágot, de a felszerelést is, méghozzá nagyon gyors ütemben. Ekkor összehívták a pártvezetőségi gyűlést, majd a tagokat. vagyis a cselédeket. — Megkérdeztem, hogy ml lenne a véleményük, ha mi ezt nem néznénk jószemmel? A vélemény egyöntetű volt, és ennek nyomán deputáció ment Szekszárdra. ahol az akkori mezőgazdasági osztályon Pozsonyi Ignágtól hamar megszerezték a hivatalos hozzájárulást • birtok kollektivizálásához. — Március 29-én már ott voltunk Fehér úrnál és bejelentettük. hogy leltározunk, a gazdaságot lefoglaljuk. A bútorait, személyes ingóságait beszállítjuk Faddra, hiszen ott is szép. berendezett háza van. Az. amelyik azóta már a Nemes doktor úr lakása. így is történt. — És az uraság? — Azt mondta, hogy én ugyan még nem emlékezhetem rá, deő igen. amikor 1919 után kommunistákat akasztottak. — Mit felelt? — Azt, hogy erre csakugyan nem emlékszem, hiszen nem éltem. De azt tudom, hogy előtte még urakat is akasztottak. Ebben maradták. Nemrégiben múlt huszonöt éve. hogy Domboriban megalakult Fadd első termelőszövetkezete, a „Szabadság”. Emlékeztetőül álljon itt az alapító tagok névsora: id. Asztalos György. Fekete István, id. Antus Péter, Főniksz István. Balogh Lajos, Horváth Antal. Barcs András, Kővári Sándor, Berta Ferenc, Markos Lajos, id. Bihari József, Mátéka József, Bognár István, Oláh Lajos, Csupó Pál, TetterWeich János. (Folytatjuk) ORDAS IVÁN Sírok Bátászéken és Mözsön Tavaly óta folytatódnak a régészeti feltárások Bátaszé- ken. a Vázkerámia területén. Idáig egy IV. századbeli római temető 149 sírja került elő. legújabban ismét 15, üvegpoharakkal, kerámiákkal, vaskésekkel és fokossal, sütő- nyárssal. Különösen érdekes egy gazdagon felékszerezett nő csontváza, aki arcra borulva feküdt sírjában, továbbá az. hogy egyre több a csecsemő- és gyereksír. Ez a régészek eddigi ismeretei szerint való- szerűsíti, hogy a feltárás a rendkívül értékes temető határa felé jár. Hasonló korból származtak a Mözsön talált le* letek, melyekre — mint megírtuk — a helyi termelőszövetkezet tagjai hívták fel a múzeológusok figyelmét. Akkori tudósításunk megjelenése óta folytatódtak az ásatások. Gaál Attila régész nemrégiben egy ritka szép orrszorí- tós zablát vitt be az egyik sírból a múzeum gyűjteményébe. A talajmunkákat végző nehézgépek most újabb területeken dolgoznak, és itt jóvá] korábbi. i. sz. I—II. századbeli sít rok kerülnek elő, ami az egykor Mözs környékén éltek hosszas letelepedésére vall. FELICE CIIILANTI 23 Hm mot SM BŰMÉ 23. Kínos találkozások, titkos megbeszélések és tanácskozások napja volt ez. Csak késő este ajánlotta föl „valaki” a közbenjárását. Régi gengszter volt, sok év és sok bűn nyomta a vállát, nemrég tért haza Bronxból. Persze nem a maga kezdeményezésére lépett működésbe, nem is saját tervét akarta végrehajtani. Csak eszköz volt Crozza Black, az amerikai maffia titokzatos vezérének kezében. Magától értetődik: amikor ilyen ügyben tárgyal valaki, akkor rendelkeznie kell bizonyos erőkkel, azaz pisztolyokkal, bérgyilkosokkal. És a vén rókának voltak ilyen erői. Ha nyiltart kellett volna összecsapnia Giulianóval, akkor valószínűleg a rövldebbet húzza: ám volt őneki pártfogója, sőt, Crozza Black „biztosította” is. A sokat próbált gengszter átvett a kormányfőtanácsostól némi pénzt, ko- rántse annyit persze, arneny- nyit Giuliano kért, körülbelül a tizedét, aztán maga ment vele a mortteleprei bándave- zérhez. a püspök villájába, amely ebben az évszakban üresen állt. És itt, ezen a találkozáson ismerte meg Giuliano Crozza Black tervét. A pénzt, amelyet a hétpróbás gengszter átadott neki, elég volt arra. hogy alapítson egy malmot tésztagyárral, egy kis vidéki üzemet. Ám ahhoz, hogy annyi pénzt kaphasson, amennyit követelt — hogy számottevő anyagiakkal vándorolhasson ki —, még valamit meg kell tennie Giulia- nónak: újra zászlót kell ragadnia. Az öreg gengszter lassan beszélt, minden szót alaposan megrágott. Ha Giuliano nem fogadja el a javaslatot, mondta, akkor anyját és testvéreit még ma éjjel kinyírják. A monteleprei házat már körülvették az öreg afnerikás bérgyilkosai. A HARMADIK ZÁSZLÓ: AZ AMERIKAI FASIZMUS Giuliano belement az alkuba. És ebben a pitlUanatban, ezzel az alkuval kezdődött a banda történetének legvéresebb korszaka. A harmadik zászlóval a biztos kivándorlást ajánlották föl Giulianó- nak, tetemes anyagiakkal; ha átér az óceánon, megválaszthatja további sorsát: a gazdag polgár békés, biztonságos életét, vagy parancsnoki posztot az amerikai és a kanadai alvilágban. Az új zászló nem volt más, mint az amerikai fasizmus. Szicíliában „anti bolsevista frontnak” nevezett mozgalom indult: a nagy szicíliai—amerikai maffia foglalta el benne a kulcspozíciókat. Közben az egész világon romlottak a keleti-nyugati kapcsolatok, kiéleződtek az ellentétek. Új háború kezdődött a keleti és a nyugati politikai rendszerek, elsősorban az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Hidegháborúnak nevezték. Bizonyos amerikai Szervezetek jelentős összegeket fektettek hidegháborús politikai mozgalmakba. Szicília, mint már említettük, fontos figura volt a nemzetközi játszmában. És a Palermóban alakult antibolsevlsta front jelentékeny támogatást kapott az amerikai pénzemberektől, hogy a kommunisták ellen harcoljon. Crozza Black állt a front élén. A nagyfőnök (Szicíliában Capo dei Capi- nak, Amerikában Kingnek nevezték) olyan hatalmas volt, hogy bizonyos amerikai szervezetek a háború alatt felhasználták tevékenységét, és most, a hidegháborúban is éltek vele. Crozza Black Intézte a pénzügyeket, és természetesen a maga zsebére is dolgozott. Aztárt valahogy el kellett számolnia az amerikai támogatókkal is. És hatalmas hiányokra derült fény a számadás során, 1947. április 20- án, amikor a tartományi gyűlés első választásain a kommunista párt vezetésével a baloldali pártokból alakult Népi Tömb erősebbnek bizonyult, és megszerezte a relatív többséget. Hogy a konzervatív pártok vereséget szenvedtek, a parasztok lelkesedéssel és újult reménnyel készülődtek május elseje megünneplésé. (Folytatjuk) Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat, Tatabánya, V., Komáromi u. ö. munkaügyi osztálya FELVÉTELRE KERES kőműves ács, vasbetonszerelő szakmunkásokat, valamint ezen szakágban jártas betanított munkásokat Fenti szakmákban kiemelt bérezést, szállást, étkeztetést, a törvényes keretek között, autóbusszal való szállítást biztosítunk. (298) 1974. április 13. Á GELKA szekszárdi szervize 1974. április 14 ás 15-án 8—17 áráig ÜNNEPI ÜGYELETET TART.-J)
