Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-13 / 60. szám
f r Beszámoló Ezúttal a szerkesztőség számol be, röviden. Továbbra is sok kérdés érkezik. Ennek mi nagyon örülünk, hisz olvasóink fontos, közérdekű problémákra kérnek választ. Sajnos, egyszerre nem tudunk minden kérdésre válaszolni. Előfordul, hogy mire sorra kerül egy-egy kérdés közlése, hetek telnek el. Kérjük olvasóinkat legyenek türelemmel. Minden közérdekű kérdést megválaszolunk. Tovább gyűrűzik a GELKA—RAMOVILL vita. A vita most már túlment a rovat keretein, ezért úgy döntöttünk, hogy ezzel a problémával egy külön cikkben foglalkozunk majd. És most lássuk a kérdéseket Hiánycikk Dobó László Alsónyék, Árpád u. 5. szám alatti olvasónk irta a következő sorokat: „Egy lengyel villany- varrógépet használó bedolgozó varrónő panaszkodott, újabban nem lehet a géptű feletti világító részhez megfelelő villanyégöt kapni. Magam is kerestem számára több üzletben, végül is, amit kaptam, olyan volt, mint a legutóbb általa is vásárolt, úgynevezett bajonettzáras. Ennek a fémrészhez közeli részén az üveg nem egyenletes, hanem milüméternyi du- dorodás van rajta körben és emiatt nem lehet a varrógép foglalatába beleilleszteni. Hol kapható olyan égő, ami pontosan beleillik a foglalatba, és visszaváltják-e azt, ami nem használható?” A kérdésre a Dél-dunántúli Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat kirendeltség-igazgatója, Orbán Istvánná válaszolta a következőket: — A kérdésre válaszolva közlöm, hogy a lengyel varrógéphez használatos izzó hiánycikk. — A levélíró panaszának elintézésére címére küldtünk két varrógépizzót és ezzel a gyártó műtől történő áru beérkezéséig remélhetőleg munkáját megkönnyítjük. (A bedolgozó varrónő nevében is köszönjük a két izzót! Sajnos, ismét meg kell mondattunk: az ilyen és hasonló észrevételek közlésével nem az a célunk, hogy azoknak, akik hozzánk levelet küldenek izzót, vagy más egyebet szerezzünk. Jó, ha ők is kapnak. De a mi célunk az. hogy mindenki kapjon, akinek erre szüksége van. Reméljük, hogy ez így is lesz.) A segítségadás elmaradt Keserű Sándor Decs, Bíborvég u. 19. szám alatti olvasónk keserű hangú leveléből való az idézet: „Járásban gátolt, orvosi kezelésre szoruló ember vagyok, tudják ezt rólam a faluban, és az orvosi rendelőben is. Menyem január 15-én rosszul lett, gyalog mentem az orvosi rendelőbe — a járművem elromlott, — hogy mentőt kérjek, a szülésre kórházba szállításához. Egyrészt úgy tudtam, hogy az orvosi rendelőben — kötelességből vagy emberségből — segítséget adnak a mentő hívásához, másrészt lakhelyünkhöz a rendelő esett a legközelebb, és alig sánti- káltam el addig is. Rózsika asszony, dr. Fürdős orvos asszisztense, az orvos és tizenkét beteg füle hallatára azt mondta, menjek a postára mentőért telefonálni, ott van nyilvános telefon. Elmentem, mit tehettem. Szerencsére a menyem időben ért a kórházba. Mégsem hagy a gondolat. Szépen viselkedett velem Rózsika asszony?” A kérdésre dr. Horváth Jenő megyei főorvos így kezdte a válaszát: — A levélben leírt esetet a magam részéről is a legmesszebbmenőkig elítélem és egyetértek írójának felháborodásával! — Az Országos Mentő- szolgálatról rendelkező 3 1073. (I. 22.) egészségügyi miniszteri rendelet 3. paragrafusa harmadik bekezdése alapján — megindult szülés esetén — a mentő- szolgálat igénybevételét bárki kérheti. Ezt elősegíteni mindenkinek, de különösen az-.egészségügyi dolgozóknak kötelességük. Az orvosasszisztens tehát mulasztást követett el, amit súlyosbít, hogy a mentők indokolt igénybevételét kérő Keserű Sándor, mint levelében írja járáshibás. be-, teg ember. — Hogy a hasonló eseteket elkerüljük a körzeti orvosokhoz körlevelet küldünk, melyben ismételten felhívjuk a figyelmet a mentők igénybevételével kapcsolatos tudnivalókra. A mulasztást elkövető felelősségre vonására a szükséges intézkedést megtesszük. Villanyóra kifizetése Buda István Ujdombóvár, Bethlen u. 2. szám alatti olvasónk problémája a következő: „1974-ben vettem Budapesten egy villanybojlermérőórát, jótállással. 1972. szeptember 28-án a /dombóvári villanytelep bekötötte a mérőórát több tulajdonosnak, nekem is. Nekik azonban azóta már kifizették, nekem nem. Az eljárást nem értem.” A kérdésre a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat kaposvári üzemigazgatóságától kaptunk választ: „Buda István lakásában 1972. szeptember 28-án dombóvári kirendeltségünk felszerelte az általa vásárolt kapcsolóórát a forróvíztároló vezérléséhez, de a térítés nélküli átvételre vonatkozó nyomtatványt — mély egyébként jogtalan voft — a szerelő nem irattá alá fogyasztónkkal. Azok a fogyasztók, akik egy nyomtatványon átadták térítés nélkül, az általuk vásárolt kapcsolóórát, azok térítésként megkapták az áramszolgáltatói utánpótlási árát. Azok a fogyasztók — köztük Buda István is — akiktől térítés nélküli átvétel nem történt, szintén megkapják az áramszolgáltatói utánpótlási árat, azonban ennek ügyintézése 1974. első negyedéve után történik. Addig is fogyasztónk szíves türelmét kérjük.” A második szülés... Bernáth Lajosné Tolna, Bartók B. u. 106. szám alatti olvasónk is olyan kérdéssé! foglalkozik, amely másokat is érdekelhet. „Második gyermekemmel töltöm a szülési szabadságomat. Munkaviszonyban a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezettel állok, ahol üzemi SZTK-kifizetőhely is van. A Népszava egyik jogi tanácsából úgy értesültem, hogy esetemben, második szülésemkor, ha jelenleg is gyermekgondozási segélyben részesülök, választhatok, hogy a két gyermek utáni gondozási segélyt kérjem, vagy az öt hónapra járó terhességi- gyermekágyi segélyt. Esetemben a havi fizetésemet felülmúlná a két gyermek után járó gyermekgondozási segély, ezért ezt szeretném igénybe venni. Munkáltatómnál azonban a rendeletről nem tudnak, igy a lehetőséget nem akarják erre biztosítani. Másik, ezzel kapcsolatos gondom, hogy úgy tudom, minden gyermek után részesülök 12 nap szabadságban. Mostani gyermek- szülésemkor ezt a szabadságjárandóságomat ugyan elismerik, kifizetni azonban majd csak három év múlva szeretnék, amikor visszamegyek dolgozni. Nem értem, miért nem élhetek ezzel a lehetőségemmel azonnal, miért kellene erre éveket várnom?” A kérdésre a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság szolgáltatási osztályának vezetője, KerT tai József válaszolt: — A levélíró — jogszerűen kérte a második gyermeke születése után a terhességi-gyermekágyi segély helyett a gyermekgondozási segély folyósítását, a munkahelyén lévő üzemi kifizetőhelytől, mivel a gyermekgondozási segély összege magasabb, a terhességigyermekágyi segély összegénél. — Az üzemi kifizetőhely a két segélynem közötti választhatóságról nem tudott a levélíró igényének előterjesztésekor, mert az erre vonatkozó rendelkezés csak 1974. február 12-én érkezett meg a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságától. Az utasítás birtokában az üzemi kifizető- hely 1974. február 3-tól, a második gyermek születése napjától, Bernáth Lajosné levélíró részére a márciusi bérfizetéskor már folyósította a magasabb összegű gyermekgondozási segélyt. — A másik kérdése a már esedékessé vált szabadságának pénzbeni megválthatóságára vonatkozik. E kérése nem teljesíthető, mert a munkaviszony fennállása esetén a szabadságot a munkáltatónak természetben kell kiadnia, s a pénzben történő megváltást ez esetben a jogszabály tiltja. Az a bizonyos százalék Lórencz József Szálka, Táncsics M. u. 2. szám alatti olvasónk irta: „1969. szeptember 1.—1972. szeptember 1-ig Lengyelben, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben, a szarvasmarha-tenyésztő szakon végeztem és szakmunkásvizsgát tettem. A szakmámban dolgozom. Jár-e az a bizonyos százalék, ami a szakmunkásokat megilleti? Tizenkilencedik hónapja dolgozom, és sajnos, ezt a pótlékot nem élvezhetem. Ha jár a pótlék, visszamenőleg követelhetem-e? Munkahelyem: Öcsény, Kossuth Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet szálkái üzemegysége." Somorjai Sándor, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője válasza: — A mezőgazdasági szakmunkásoknak többletjuttatást, szakmunkáspótlékot egyetlen rendelet vagy utasítás sem ír elő. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem adható. — A mezőgazdasági szakmunkásképzés kezdetekor — az 1960-as években — javasoltuk is a termelő- szövetkezeteknek 5—10 százalékos szakmunkáspótlék fizetését, hogy ezzel is segítsék, ösztönözzék, a szakmai képzettség megszerzését. Több termelőszövetkezet, sőt néhány állami gazdaság is éveken keresztül fizetett ilyen pótlékot szakmunkásainak. Később — részben a teljesítménybérezésre való áttérés, részben a bérfeszültség elkerülése végett — a pótlék fizetését megszüntették és tudomásunk szerint ilyen címen ma már alig néhány helyen fizetnek pótlékot. Részben ez is oka a képzés iránti érdektelenségnek ott, ahol helyette megfelelő ösztönzőt nem vezettek be. — A fentiek értelmében tehát olvasójuk nem követelheti jogszabályra hivatkozva a pótlék fizetését. (A válasz kielégítő, de nem megnyugtató. Erről nem' -Somorjai elvtárs- -tehet. Véleményünk szerint, ha valaki szakmát tanult, valamilyen módon magasabb bér illeti meg, mint azt, aki csak tapasztalat alapján sajátította el a munkafogásokat. Az iparban is különbséget tesznek a betanított és a szakmunkás között. A mező- gazdaságban is meg kellene oldani ezt a problémát, hisz a szakmunkás-utánpótlás elmaradása később, amikor még több szakmunkádra lesz szükség, káros lehet a mezőgazdaság fejlődésére. Ezzel a kiegészítéssel ajánljuk az illetékesek figyelmébe a kérdést és a választ.) Bojlerjavítás Hozenteiner Kálmánné Szekszárd, Székely B. u. 41. szám alatti olvasónk irta: „Elromlott a villanybojlerem. Ehhez tartozik, hogy a múlt évben kapott lakásunkban minden új és minden jótállá- sos, garanciális. Villanybojlerünk elromlását jelentettük ugyan a GELKÁ-nak, kocsihiányra hivatkozva azonban nem jönnek ki, háromszori reklamálásunkra sem. Kisgyermekem van, akit füröszte- ni kell naponta, a 120 literes tartályt pedig nem cipelhetem be magam a szervizbe. Kérem, segítsenek." A kérdésrP Kaszás Kálmán szervizvezető adott választ : — A panaszt kivizsgáltam. Panaszos ügyfél 1974. január 28-án jelentette be bojlerhibásodását. A készüléket nem gépkocsi hiánya miatt, hanem pillanatnyilag hiányzott alkatrész miatt (hőfokszabályozó) nem tudtuk megjavítani. Egy kis késedelemmel, február 12- én a helyszínen a javítást elvégeztük. Ezúton is szíves elnézését kérjük a késedelemért. Komplikált szülés Farkas István Györköny, Hegy u. 195. szám alatti olvasónk írta: „Kislányom Szek- szárdon szült, idén január 31-én. Olyan komplikáció lépett fel nála, hogy több műtéten esett át. A kicsit hazahoztuk, a feleségem látja el a teljes gondozását. Mivel azonban a feleségem dolgozik, munkahelyéről kellett szabadságot kérnie. Úgy tudjuk, hogy a rendelkezések biztosítják ilyen esetben feleségemnek, a kislányomnak járó szülési szabadság kedvezményeket, arnig ó a kicsiny ellátója. Milyen számú rendelkezés foglalkozik ezzel a témával, és hol találhatjuk meg? Feleségem hol kérje a rá vonatkozó kedvezményt?" Dr. Deák Konrád csoport- vezető ügyész válaszolta a következőket: — A Munka Törvény- könyve 43. §. 2. bekezdése rendelkezik a szülési szabadságról, a végrehajtási rendelete pedig annak mértékéről és kiadásának módjáról. Szülési szabadság a szülő nőt illeti meg, a Munkaügyi Minisztérium 237. számú állásfoglalása azonban rámutat arra. hogy az újszülött ellátásával, gondozásával, tisztán tartásával járó feladatok az örökbefogadott . gyermeknél ugyanúgy jelentkeznek, mint a vér szerinti gyermeknél, ezért „a munka- viszonyban álló és csecsemőt örökbefogadó nőt — az örökbefogadást engedélyező jogerős határozat esetén — az örökbefogadás napját követően megilletik ugyanazon jogok, mint a szülő nőt, illetőleg ugyanolyan védettséget élvez (szoptatási időkedvezmény, szülési, illetőleg fizetés nélküli szabadság, felmondási tilalom, stb.)” Szülési szabadság a gyermeket örökbe nem fogadó, dolgozó nagymamát tehát nem illeti meg. A gyermekápolási táppénzjogosultság szempontjából kiemelendő, hogy az anya vagy az egyedülálló apa részesül táppénzben beteg gyermekének ápolása idejére a gyermek 6 éves koráig. Gyermekápolási táppénzre jogosult a mostohaanya, valamint a nevelőanya is. ez utóbbi azonban csak akkor, ha a gyermek édesanyja meghalt vagy gyermekéről nem gondoskodik. Tanácskérő levelében Ön* nem ír a gyermek apjáról, holott úgy véljük, gyermek- ápolási táppénzjogosultság iránt — egyéb feltételek fennállása esetén — elsődlegesen ő fordulhatna az SZTK-hoz. A táppénzjogosultság tekintetében egyébként az 1955. évi 39. számú tvr. módosításáról szóló 1973. évi ■27. számú tvr. rendelkezik ’(megjelent a Magyar Közlöny 1973. évi december 16-i számában), a betegségi biztosításról pedig a Magyar Közlöny 1973. évi 86. Számában jelent meg MT.. rendelet és SZOT-szabály- zafc Telefonszámonnk : 129—01, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK ON KERDEZ Levélcímünk: 7101, Szekszórd, Postafiók 71.
