Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
I I * Pörböly * Emberek az erdőben i A szovjet gyártmányú Iá nctalpas szinte játszva közeli ti a hatalmas fatörzseket. András az értékes osztrák Lindner-gépet kezeli. J Napsütéses szép időben állunk a falu közepén, és egyre borongósabb kedvvel hallgatjuk néhány, véletlenül összeverődött pörbölyi abbéli véleményét, mely szerint: —• Nincs itt semmi ímivaló! — Ez mór nem is falu! Éz.. utóbbi közigazgatásilag csakugyan igaz, a legutóbbi népszámlálás rovatai között önállóan már nem szerepel Pörböly, melynek nevét olyan jólesően lehet ízelgetni, amikor. kimondja az ember: — .Pörböly — pöröly .... Aminek persze semmilyen .szófej'tő összefüggése nincs, csak , véletlen összecsendülés, alliteráció.-p .Nincs itt más, csalc a munka! — Munka, hol? — Távol, meg itt helyben — az üzemben! AZ „ÜZEMBEN” szót, szinte csupa nagybetűvel véljük hallani, és rögtön kiderül, hogy dehogy is nincs írnivaló Pör- bölyről. A néhány száz lelkes kis településen két és fél 6záz embernél többet foglalkoztató üzemkomplexum működik, amit iparban még mindig Csak gyarapodó, de nem túl gazdag megyénkben nem lehet csekélységnek mondani. Az üzemkomplexum” saját találmánya szavunk, de talán jól fedi a lényeget, melyet Barabás Ferenc az erdészet húsz egynéhány éve itt lakó-dolgozó vezetője vázol fel előttünk. — Először is itt van a Gemenc! Állami Erdő- és Vad- gazdaság 4800 hektáros erdészete. Csatlakozik hozzá áz egész gazdaságot behálózó — 28 kilométeres — 'vasútüzem központja, továbbá a rakodóéi fafeldolgozó. ^ A VAPIG üzem pedig átadás- előtt áll... —■ Mi áz, hogy VAPIG? — Fantázianév egy új, és az országban egyedülálló gyártási mód feltalálóinak névbetűiből. Szabadalmuk alapján faforgácsból gyártanak majd szigetelőlemezeket itt. Faforgács bőven van ... Erről később személyesen meggyőződhetünk. Az erdészet évi 36 ezer köbméter fát ad a népgazdaságnak. Hatalmas mennyiség ez és mivel a kitermeléstől egészen a parketta- készítésig mindenhol elsősorban helybeliek keresik a kenyerüket. engedélyt és segítséget kapunk, hogy elejétől végig -látogathassuk a termelés valamennyi munkafolyamatát. A segítség, az erdészetvezető személyes kísérete mellett, egy raj-GAZ, m-ely imponáló körtnyedsóggel kúszik töltésoldalra fel. horhosba le, és ugrálja át a vaddisznó túrta utakat. Rengeteg a vad, melyben megoszlanak a vélemények és mivel kísérőink — akik közü-1 néhánnyal később az erdőben találkozunk — elsősorban nem vadászok, udvariasan elhallgatják a magukét. Némi zötyögtető autózás után a fák közül váratlanul előbukkan —■ egy parkírozó Zsiguli. — A kerületvezetőé! Több kollégájának is van személygépkocsija, ami egyebek közt arról is mérhető, hogy az erdészházakhoz vezető utak feltűnően jól karbantartottak. Barabás Ferenc mosolyog: — Persze én nem elsősorban erre a célra küldöm ki a gépeket. Majd meglátják, hogy milyen az út ott, ahol a „flúgos futam” megy. A tévé ismert sorozatából kölcsönzött elnevezés a rönkszállító ZIL-ekre vonatkozik. Egyelőre azonban a kisvasút rakodásánál vagyunk, ahol a félköbméteres rönköket egy DUTRA-rakodógép teszi helyükre. Odébb nyárfakitermelés folyik. Papp József kezeli a Styhl-motorfűrészt és egy égbe nyúló koronája fa egy-két perc alatt földre zuhan. Még a sok fadöntést látott erdészek is elismerik, hogy egy-egy faóriás pusztuParkettalapokat kötegelnek a pörbölyi lányok. kásában van valami méltóságteljes. És veszélyes. A vágásnál kötelező a védősisak, szemlélődni pedig csak a dőlési iránytól két fahossznyival távolabbról lehet. Fotóriporterünk is csak favágósisakban — A nyárfa olasz exportra megy — kapjuk a felvilágosítást. További útját vasúton, vagy hajón folytatja. A „Nyárilegelő megállóhely” tábláhál azonban egyelőre még csendes az uszálykikötő. Egyetlen idős ember végzi csak kézi erővel a hántol ást. Az „igazi” erdőmunkával Pörböly-felsőn találkoztunk. Több ezer köbméter fa várja a szállítást és köröskörül az erdő olyan, mint a csatatér. — Válogatunk — mondja az erdészet vezetője. — A ke- ményía még helyén marad, hadd fejlődjön. A nyárat kitermeljük. Csukrov János szakmunkás, kiváló dolgozó és brigádja összehangolt mozdulatokkal forgatja a nehéz fűrészt. A közelítés aoró munkájára egy jól táplált fakó várakozik, de a nagyját a szovjet gyártmányú lánctalpas, rakodólapos terepjáró végzi. Pe- helyként vonszol előttünk egy öt köbméteres, hatalmas törzset. Az erdőmunkások — tehát a pörbölyiek — keresete iránt érdeklődünk. A jó fadöntőké háromezer körűi jár, a közelítésnél dolgozóké 2500 —2600 forint. Ágfáért, részért gallyazni már sehki nem megy az erdőre, nyomban érthető lesz a majd induló VAPIG üzem haszna. Benn, a központban még érthetőbb. Üzem ez a javából. A híddaru tíztonnás terheket emel, a transzportőrszaLag pedig emberkéz érintése nélkül viszi a rönköket az osztrák Lindner-géphez. melynek csak egy párja van az országban, és melynek irónyítópultjánál Tumbász András egy vajmester könnyedségével vágja a tetszés szerinti vastagságú szeleteket a rönkből. A csarnokban azonban elsősorban lá- nyok-asszonyok dolgoznak, mintegy nvolcvanan. Tömegáru a deszka, de készül itt bútorléc és palettacsúszó is exportra, továbbá dongának- való. A betanított munkások havi keresete 1600—1700 forint, a szakmunkásoké 2000—3000. A feldolgozóüzem tavalyi termelési értéke 18 millió forint volt. — Az erdészet nyereségterve 6 millió 600 ezer forint — mondja búcsúzóul Barabás Ferehc. — Teljesítettük. Jó szervezéssel és jó munkával jutottak a pörbölyiek a jó keresethez. A Bátaszék felől Bajára tartó, ritkán áll meg Pörbölyön. így csak a gépkocsi ablakából láthatja a kis település szép házait, a becsületes munka árán szerzett tisztes jómód külső jeleit. ORDAS IVÁN 2 méter 30 centis rönköt emel a Dutra-rakodó. Csukrov iónos szakmunkás, az erdészet kiváló dolgozója, a Styhi-fűrésszel.
