Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

I I * Pörböly * Emberek az erdőben i A szovjet gyártmányú Iá nctalpas szinte játszva közeli ti a hatalmas fatörzseket. András az értékes osztrák Lindner-gépet kezeli. J Napsütéses szép időben ál­lunk a falu közepén, és egyre borongósabb kedvvel hallgat­juk néhány, véletlenül össze­verődött pörbölyi abbéli véle­ményét, mely szerint: —• Nincs itt semmi ímivaló! — Ez mór nem is falu! Éz.. utóbbi közigazgatásilag csakugyan igaz, a legutóbbi népszámlálás rovatai között önállóan már nem szerepel Pörböly, melynek nevét olyan jólesően lehet ízelgetni, ami­kor. kimondja az ember: — .Pörböly — pöröly .... Aminek persze semmilyen .szófej'tő összefüggése nincs, csak , véletlen összecsendülés, alliteráció.-p .Nincs itt más, csalc a munka! — Munka, hol? — Távol, meg itt helyben — az üzemben! AZ „ÜZEMBEN” szót, szin­te csupa nagybetűvel véljük hallani, és rögtön kiderül, hogy dehogy is nincs írnivaló Pör- bölyről. A néhány száz lelkes kis településen két és fél 6záz embernél többet foglalkoztató üzemkomplexum működik, amit iparban még mindig Csak gyarapodó, de nem túl gazdag megyénkben nem lehet cse­kélységnek mondani. Az üzemkomplexum” saját talál­mánya szavunk, de talán jól fedi a lényeget, melyet Bara­bás Ferenc az erdészet húsz egynéhány éve itt lakó-dolgo­zó vezetője vázol fel előttünk. — Először is itt van a Ge­menc! Állami Erdő- és Vad- gazdaság 4800 hektáros erdé­szete. Csatlakozik hozzá áz egész gazdaságot behálózó — 28 kilométeres — 'vasútüzem központja, továbbá a rakodó­éi fafeldolgozó. ^ A VAPIG üzem pedig átadás- előtt áll... —■ Mi áz, hogy VAPIG? — Fantázianév egy új, és az országban egyedülálló gyár­tási mód feltalálóinak név­betűiből. Szabadalmuk alap­ján faforgácsból gyártanak majd szigetelőlemezeket itt. Faforgács bőven van ... Erről később személyesen meggyőződhetünk. Az erdészet évi 36 ezer köbméter fát ad a népgazdaságnak. Hatalmas mennyiség ez és mivel a kiter­meléstől egészen a parketta- készítésig mindenhol elsősor­ban helybeliek keresik a ke­nyerüket. engedélyt és segítsé­get kapunk, hogy elejétől vé­gig -látogathassuk a termelés valamennyi munkafolyamatát. A segítség, az erdészetveze­tő személyes kísérete mellett, egy raj-GAZ, m-ely imponáló körtnyedsóggel kúszik töltés­oldalra fel. horhosba le, és ugrálja át a vaddisznó túrta utakat. Rengeteg a vad, mely­ben megoszlanak a vélemé­nyek és mivel kísérőink — akik közü-1 néhánnyal később az erdőben találkozunk — el­sősorban nem vadászok, ud­variasan elhallgatják a magu­két. Némi zötyögtető autózás után a fák közül váratlanul előbukkan —■ egy parkírozó Zsiguli. — A kerületvezetőé! Több kollégájának is van személygépkocsija, ami egye­bek közt arról is mérhető, hogy az erdészházakhoz veze­tő utak feltűnően jól karban­tartottak. Barabás Ferenc mo­solyog: — Persze én nem elsősor­ban erre a célra küldöm ki a gépeket. Majd meglátják, hogy milyen az út ott, ahol a „flú­gos futam” megy. A tévé ismert sorozatából kölcsönzött elnevezés a rönk­szállító ZIL-ekre vonatkozik. Egyelőre azonban a kisvasút rakodásánál vagyunk, ahol a félköbméteres rönköket egy DUTRA-rakodógép teszi he­lyükre. Odébb nyárfakiter­melés folyik. Papp József ke­zeli a Styhl-motorfűrészt és egy égbe nyúló koronája fa egy-két perc alatt földre zu­han. Még a sok fadöntést lá­tott erdészek is elismerik, hogy egy-egy faóriás pusztu­Parkettalapokat kötegelnek a pörbölyi lányok. kásában van valami méltóság­teljes. És veszélyes. A vágás­nál kötelező a védősisak, szem­lélődni pedig csak a dőlési iránytól két fahossznyival tá­volabbról lehet. Fotóriporte­rünk is csak favágósisakban — A nyárfa olasz exportra megy — kapjuk a felvilágosí­tást. További útját vasúton, vagy hajón folytatja. A „Nyárilege­lő megállóhely” tábláhál azon­ban egyelőre még csendes az uszálykikötő. Egyetlen idős ember végzi csak kézi erővel a hántol ást. Az „igazi” erdő­munkával Pörböly-felsőn talál­koztunk. Több ezer köbméter fa várja a szállítást és körös­körül az erdő olyan, mint a csatatér. — Válogatunk — mondja az erdészet vezetője. — A ke- ményía még helyén marad, hadd fejlődjön. A nyárat ki­termeljük. Csukrov János szakmunkás, kiváló dolgozó és brigádja összehangolt mozdu­latokkal forgatja a nehéz fű­részt. A közelítés aoró munká­jára egy jól táplált fakó vá­rakozik, de a nagyját a szov­jet gyártmányú lánctalpas, ra­kodólapos terepjáró végzi. Pe- helyként vonszol előttünk egy öt köbméteres, hatalmas tör­zset. Az erdőmunkások — te­hát a pörbölyiek — keresete iránt érdeklődünk. A jó fa­döntőké háromezer körűi jár, a közelítésnél dolgozóké 2500 —2600 forint. Ágfáért, részért gallyazni már sehki nem megy az erdőre, nyomban érthető lesz a majd induló VAPIG üzem haszna. Benn, a központban még ért­hetőbb. Üzem ez a javából. A híddaru tíztonnás terheket emel, a transzportőrszaLag pe­dig emberkéz érintése nélkül viszi a rönköket az osztrák Lindner-géphez. melynek csak egy párja van az országban, és melynek irónyítópultjánál Tumbász András egy vajmes­ter könnyedségével vágja a tetszés szerinti vastagságú sze­leteket a rönkből. A csarnok­ban azonban elsősorban lá- nyok-asszonyok dolgoznak, mintegy nvolcvanan. Tömeg­áru a deszka, de készül itt bútorléc és palettacsúszó is exportra, továbbá dongának- való. A betanított munkások havi keresete 1600—1700 forint, a szakmunkásoké 2000—3000. A feldolgozóüzem tavalyi ter­melési értéke 18 millió forint volt. — Az erdészet nyereségter­ve 6 millió 600 ezer forint — mondja búcsúzóul Barabás Ferehc. — Teljesítettük. Jó szervezéssel és jó mun­kával jutottak a pörbölyiek a jó keresethez. A Bátaszék fe­lől Bajára tartó, ritkán áll meg Pörbölyön. így csak a gépkocsi ablakából láthatja a kis település szép házait, a becsületes munka árán szer­zett tisztes jómód külső jeleit. ORDAS IVÁN 2 méter 30 centis rönköt emel a Dutra-rakodó. Csukrov iónos szakmunkás, az erdészet kiváló dolgozója, a Styhi-fűrésszel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom