Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

t V I Márciusi forradalmi hagyományaink • HALADÓ NEMZETI HA­GYOMÁNYAINK fontos sze­repet töltenek be társadalmunk szellemi életében, tudatformá­ló nevelőmunkán kban. A for­radalmi tradíciók nem csupán nemzeti múltunk ereklyéi, ha- ’ nem mai életünknek is állan­dóan ható tényezői. Ismeretük nélkül nehéz lenne megérteni jelenünket, a mai valóságot, ■ hiszen .szocialista rendszerünk a történelmi fejlődés mara­dandó értékeire épül. A hősi harcok, a forradalmi tradíció növeli népünk önbecsülését, és erőt, bizalmat, lelkesedést ad a ma küzdelmeihez. Történel­mi Hagyományaink, a forradal­mi küzdelmek eszmei-politikai .tanulságai megerősítik azt a féüémefést. hogy a kor égető kérdéseire csak a szocializ­mustól! várhatjuk a választ, a megoldást. ■ A hagyományok természete­sen csak akkor tölthetik be ezt a pozitív tudatformáló sze­repüket, ha teljességükkel, a maguk sokoldalúságával fog­lalják el helyüket társadal- •n-iunk ideológiai értékrendsze- 'pében. Ezért nem érthetünk égyet azzal az egyoldalú és tbi’zító nézettel, amely a már­ciusi forradalmi hagyományok egyikéből csak a nemzeti jel­leget tagadja meg, míg a má­sikban csupán a nemzetközi elemet hajlandó méltányolni. ■ •A hosszú időn át uralkodó szélsőséges értelmezések eltor­zít oTták a március 15-éhez és március 21-éhez kapcsolódó események eszmei jellegét, ha­mis képet alakítottak ki e kor­szakváltást jelentő évfordulók­ról A magyar uralkodó osztá­lyok korán elkezdték a hami­sítást. A századfordulón a tár­sadalmi ellentétek és az önálló nemzeti törekvések elfojtását célzó, nacionalista, soviniszta politikájuk igazolására igye­keztek felhasználni a 48-as for­radalom emlékét. Mind a ha­talmon levő. mind a hatalomra törő úri csoportok száméra 1848 szinte kiapadhatatlan for­rása volt a nemzeti érzelmek csalárd kihasználásának. A 48- at idéző nemzeti sérelmek örö­kös hangoztatásával, a mille­náris, bandériumos díszma­gyarkodással, a századvégi úri politika demagógiájával sike­rült kábulatban tartaniok a kispolgári és paraszti tömegek többségét. De a közelmúlt példája is mutatja, miként igyekezett a reakció a nemzeti érzések el­torzításával 1848—49 tradícióit a maga szolgálatába állítani. 1956-ban tudatosan visszaéltek Kossuth, Petőfi nevével, a nerrlzetiszínű zászlóval, így próbálva az ellenforradalmat „nemzeti szabadságharccá” nyilvánítani. S hogy ezzel si­került is az emberek egy ré­szét átmenetileg megtéveszteni, ez egymagában is hűen tükrö­zi, hogy egykor milyen mélyen ültették el a köztudatban 1848 nacionalista értelmezését. Mi tagadás, e torzítás ilyen hosz- szú- idejű továbbélésébe bele­játszottak az 50-es években bekövetkezett hibák is. Többek között az a szemlélet, amely 48 gazdag tapasztalataiból egy­oldalúan csak a függetlenségi hagyományokat emelte ki, s engedményeket téve a roman­tikus kuruckodásnak, elhanya­jfH. március 1 j golta e küzdelem társadalmi, osztály harcos oldalát. MÁRCIUS 21-E EMLÉKÉT bemocskolta az ellenforradal­mi rendszer. Ezt legfőképpen úgy igyekezett elérni, hogy a proletariátus küzdelmének nemzetközi jellegét élesen szembeállította a nemzeti ér­dekekkel. A Tanácsköztársaság rágalmazása, a kommunizmus eszméinek kiirtására irányuló törekvések, a vad szovjetelle­nes uszítás és az ezzel páro­suló nacionalista, irredenta, so­viniszta hullám a dolgozd tö­megek nagy többségénél nem talált visszhangra. Az ötvenes évek politikája paradox helyzetet teremtett: nem tette lehetővé, hogy 1918 —19 forradalmi emléke a ma­ga telj ességében váljon alkotó­részévé a tömegek történelmi tudatának. Történelmünk, munkásmoz­galmunk azonban olyan pél­dákkal is szolgált, ámeiyek egyértelműen bizonyítják, hogy a márciusi forradalmi évfor­dulók éppen azért maradhat­nak népünk életének ma is dicső hagyományai, mert. egye­sítik magukban a nemzeti és nemzetközi vonásokat* Azért lehetnek ma is emlékezetes ha­gyományaink. mert a nemzeti keretek között megvalósuló progresszió a nemzetközi hala­dástól elválaszthatatlan, annak szerves eleme. Ezt az össze­függést ismerték fel a magyar kommunisták a II. világháború időszakában, amikor az 1848— 49-es szabadságharc emlékének felidézéséve] is a német fasiz­mus elleni küzdelemre mozgó­sították a nemzet széles rjéte- , geit. Az ország függetlenségét, ’ önállóságát veszéiyeztető né­met térhódítás elleni küzdelem — szimbolikusan 48 zászlaja alatt — a magyar nemzet ér­dekeit szolgálta. De nemcsak népünk alapvető érdekeit fe­jezte ki — mivel ez a harc jellegében antifasiszta volt és a demokratikus jogok kivívására irányult, így részét képezte a haladó emberiség gigászi küzdelmének, amely a fasizmus megsemmisítésére irányult. S ne feledjük ma sem az an­tifasiszta harc szervezőinek történelmi felismerését: az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc nemzeti és nemzetközi jellegének mély összefüggéseit. A magyar pol­gári társadalmi átalakulásért és nemzeti függetlenségért folytatott küzdelem nemzeti keretek között zajlott le, de annak az európai, tehát nem­zetközi progresszív változás­nak részeként, azzal kölcsön­hatásban. amelynek során a feudalizmust felváltotta a pol­gári társadalmak korszaka. 1848 tehát számunkra ma is a társadalmi előrehaladást, a progressziót jelenti, s így szo­rosan kapcsolódik 1919-hez. 1919-ben a történelmileg túl­haladott burzsoá rendet váltja fel az új társadalmi erő, a munkásosztály hatalma, amely megszabadítja a népet a ki­zsákmányolástól, az elnyomás­tól. A proletárdiktatúra kiví­vása, a szocialista forradalom útjára való térés nemzeti, ha­zafias ügy volt. a dolgozó nép társadalmi felszabadulását, a népek testvériségét, a nemzeti függetlenségünket jelentette. Történelmileg tehát mindkét forradalom közös alkotóeleme — nemzeti és nemzetközi mé , retekben egyaránt — a társa­dalmi haladás szolgálata. Ezért thatjuk: a munkás- osztály forradalmi harca, a Tanácsköztársaság dicső múlt­ja egyenes folytatása a meg­előző korok tradícióinak, az 1848—49-es forradalom és sza­badságharc hagyományainak. NEMZETI HAGYOMÁNYA­INKAT történelmi szemlélettel szükséges vizsgálnunk. A tör­ténelem szereplőinek minden cselekedetét az adott kor lehe­tőségeihez, követelményeihez és feladataihoz kell mérnünk, s ezért 1848 szereplői közül is tisztelettel emlékezünk meg mindazokról, akik előbbre vit­ték a nemzeti szabadság és a társadalmi haladás ügyét. De nem értékelhetjük valameny nyiük szerepét egyazon módon Így az 1848—49-es forradalom ban és szabadságharcban meg különböztetett szerepet tulajdo nítur.k a Petőfi, Táncsics ne vével fémjelzett népi-plebejusi irányzatnak. Következetes forradalmi de­mokrata volta' miatt a legérté­kesebb történelmi tradíció szá­munkra ma is ez az .álláspont és magatartás. S mint- a kor leghaladóbb' politikai törekvé­se, ez a kor legteljesebb patrio­tizmusa is. Ez az a hazafiság, melynek közvetlen folytatója 1919-ben a hazájáért, a szocia­lista Magyarországért harcoló vöröskatona. És ez az a haza­fiság napjainkban, amely esz­meileg, tartalmilag túllépi a társadalmi vonatkozásokat nél­külöző nemzeti érzületet és el­jut a szocialista hazafiság tu­datos vállalásáig. Azon meg­győződés hirdetéséig, hogy a nemzet felemelkedése a szocia­lizmus megvalósításától függ. Ez a szemlélet kénes szorosan összekapcsolni március tizen­ötödikét;: március huszonegye-" dikét és április negyedikét, fel­ismerve. hogv ma az előző ket­tő méltó követése csak az utóbbi vállalásával, az 1945- ben elkezdődött és a nemzetet felemelő szocialista forradalmi folyamat cselekvő igenlésével együtt lehetséges. Ez az a ha­zafiság, amely a ma emberét odáig emeli, hogv felismerje: a szocialista országok nemzeti érdekeiket csak közösen, együttműködve, egységüket erősítve, világrendszert alkot­va valósíthatják meg, s hogy a világ minden népének jövője nem lehet más. csak a szocia­lizmus. Ez a népi patriotizmus az. amely a ma emberét elve­zeti a kor alapvető igazságá­hoz: a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus egymástól elválaszthatatlan. Jól sikerült a mezőgazdasági könyvhóna Hivatalosan február végén ért véget az idei mezőgazdasági könyvhónap. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel a ren­dezvények sora is befejeződött: az érdeklődés a könyvek, s a rendezvények iránt változatlanul nagy, s még márciusban is sok helyütt kerül sor előadásokkal egybekötött könyvbemutatókra. Tekintsünk most el a részletes statisztikai adatoktól, szemlélte­tésül csupán egy adatot érde­mes megjegyezni, március végéig a paksi járás tizenhárom közsé­gében összesen 68 rendezvényre, előadásra kerül, sfer. Valljuk be: a korábbi évek­ben a mezőgazdasági könyvhó­nap iránti érdeklődés úgyneve­zett hullámvölgyben volt; azok a kétkezi mezőgazdasági dolgo­zók, akiknek a könyvekből, elő­adásokból igazán haszna lett volna, csak fél füllel hallottak arról, hogy létezik ilyenfajta megmozdulás is. Úgy tűnik, idén jóval nagyobb az érdeklődés, mint ezelőtt bármikor. Döbrökö- zön tavaly például tartottak olyan előadást, melyen mindösz- sze húszán vettek részt, idén nem ritkán hetven—nyolcvan em­ber gyűlt össze egy-egy szakelő­adásra. Köszönhető ez egyrészt annak, hogy a felvilágosító mun­ka, a szakpropaganda időben tudatta: mikor, hol, és milyen előadásra, kiállításra kerül sor. Másrészt köszönhető annak, hogy az üzemek szakvezetői egyre in­kább felismerik: a tudás, az is­meretanyag bővítése elenqedhe- tetie.n és hasznos. Az idei könyv- hónapi rendezvények legnaqyobb érdeme: az előadók, az előadá­sok azzal foqlalkoztak, ami az embereket valóban érdekli. Szerencsére elmúlt az az idő, mikor például egy zöldségter­mesztési előadás azzal kezdő­dött, hogy az előadók részlete­sen ismertették a növény felépí­tését. Az emberekét elsősorban nem a gyökér szerbe,te jérdek- i, hanem az, hogy milyen faj­tákkal, agrotechnikával lehet na­gyobb hozamot elérni. A kis­kertmozgalom, a háztáji ál!, t- tartás fellendülése — cmely rr /. ben gazdasági és társadc*!..ii dek — egyenesen meglőve , hogy tájékoztassunk, hogy i e hagyjuk veszendőbe menni c: j- kat az értékeket, amelyek le - rólag több hozzáértéssel a melés technikájának alapos méretével érhetők el. Ä könyvhónapi rendezvér !e azonban nem korlátozód1., zárókig a háztáji termelek f: - lágositására, volt ezenkívül r j egy másik, nagyon fontos, r. i elhanyagolható része is. A he’ T termelőszövetkezetben dolgozó tsz-tagok, szak- és bétán . t munkások a “ szövetkezetben , ,- pen aktuális, megoldásra ve. 6 feladatokról, szakmai programok­ról hallhattak előadásokat. Ez?! t főként a szövetkezetek vezetői, - lepvezeíői tartották. Alkalom adó­dott tehát olyan Összejőve .síre, ahol a gyakran egymástól t I eső üzemegységben dolgoz! k megbeszélhették közös szekm íi problémáikat. Nem fizető": I. nem részesedésről, nem techni­kai nehézségekről, hanem kizá­rólag a mlndannyiukat érint ö és érdeklő szakmai fe'adatokról, fo­gásokról volt szó. Méghozz á úgy, hogy a helyi adottságokhoz ké­pest hogyan lehet a legnagyobb eredményeket elérni. A mezőgazdasági könyvhónap idén nemcsak könyvbemutató volt, hanem ennél sokkal több. Olyan komplex program, cmely­nek szakmai és erkölcsi érdeme vitathatatlan. Sokan és sokat dolgoztak azon, hogy olt cs ar­ra kerüljön sor, amire éooen szükség van. A Hazafias Nép­front, a TIT, az AFÉSZ-ek, könyv­tárak, állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek szakemberei, dolgozói az elmúlt egy. hónap alatt nem kímélték energ-kájukaí. Tsz-elnökök, állatorvosok, mező- gazdasági mérnökök, főaüatte- nyésztők és telepvezetők oktat­tak, tanítottak ha.sznos dolgokra olyan embereket, akiknek a munkája bizonyítja majd, -hogy nem tették hiába. Csak kisebb nehézségeket okozott a rossz idő A már korábban elromlott idő péntekről szombatra vir­radó éjszaka gorombán télies­re fordult Eső és havas eső teszi síkosabbá az utakat, ami közlekedésben gondot okoz, és a gépjárművezetőket foko­zottabb óvatosságra kénysze­ríti. A 11-es Volán menetrend szerinti járatainak vezetői az útviszonyoknak megfelelő se­bességgel haladtak, éppen ezért a szekszárdi forgalmi iroda át­lagosan tíz—tizenöt perces ké­séseket regisztrált. A postai szolgálatban nem volt fenn­akadás, a küldemények tegnap reggel időben megérkeztek a megyeszékhelyre és a nagyobb postahivatalokba. A Távközlé­si Üzemtől délelőtt nyert infor­mációnk szerint addig a me­gyében vonalbeázás nbm for­dult elő. Ugyancsak tegnap délelőttig a mentőknek sem. kellett időjárásra visszavezet­hető okok miatt kivonulni. A februári tavasz után márciusi tél: szombat lepte el a szekszárdi kerteket. reggelre hó (Fotó: ka)

Next

/
Oldalképek
Tartalom