Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
I V F c Világ proletárjai egyesüljetek! TOLNA MEGYEI VA'APvNAP 1974 márC. 10. XXIV. évi. 58. szám ARA: 1,20 Ft. Beléptek a KTA-bm KSegésjgí ImÜí a nyugdíjakat Tervtárgyaló közgyűlés a mözsi Új Éleiben Szombaton tartotta tervtárgyaló közgyűlését a mözsi Üj Élet Termelőszövetkezet. A beszámoló jól tükrözte a népgazdasági, a csoport- és az egyéni érdekeket. összhangban volt, és egyik sem zárta ki a másikat A népgazdasági érdek figyelembevételét mutatta az a tény, hogy a mözsi termelőszövetkezet a tolnai termelőszövetkezettel és a TOLNAKER-rel közös vállalkozásban részt vesz a zárt rendszerű burgonyatermesztésben, amelynek jelentőségét jól mutatja: ezzel a vállalkozással lényegében biztosítani tudják Tolna megye burgonyaszükségletét Ez pedig, ha a múlt évi burgonyaproblémákat vesszük figyelembe, nem kis dolog. A csoporlérdek érvényesült akkor, amikor a tervtárgyaló közgyűlésen a tagság amellett szavazott: a mözsi Üj Élet ötéves bruttó jövedelmének egy százalékával belép a KTA-ba (kölcsönös támogatási alap) és ez az összeg körülbelül évi 170—180 ezer forint. Ugyancsak jól tükrözte a csoport- és egyérfi érdek figyelembevételét az a döntés is, amely szerint a termelőszövetkezet járadékosainak és nyugdíjasainak járadékát és nyugdíját kiegészítik, természetesen csak azo- két, akiknek a havi járadéka és nyugdíja nem éri el a 700 forintot A termelőszövetkezet tagsága ugyanis úgy döntött: 700 forintra egészítenek ki minden ennél alacsonyabb nyugdíjat és járadékot. Ez a termelőszövetkezetnek évente plusz négyszázezer forint kiadást jelent. Ugyancsak fontos döntést hoztak a termelőszövetkezetben dolgozó nők szociális helyzetinek javítása érdekében. A termelőszövetkezet saját pénzeszközeivel lehetővé teszi — itt is kiegészíti az állam által biztosítottakat —, hogy a termelőszövetkezetben dolgozó nők ugyanolyan szülési szabadságban, gyermekgondozási segélyben részesülhessenek, mint az iparban dolgozó nők. Üzemszervezés és számítástechnika A párt megyei végrehajtó bizottság állásfoglalása alapján 1973 őszén szervezett ve- zetéselmáLetá és módszertani MTESZ középvezető-képző tanfolyam és ez év februárjában indított középvezető-képző tanfolyam hallgatói részére az MTESZ oktatási bizottsága a Hazafias Népfront helyiségében „Számítástechnikai alap- ismeretek” címmel ankétot rendezett Kénig István, az MTESZ oktatási bizottsága titkára bevezetőjében a számítógépek fontosságát hangsúlyozta, a korszerű munka- és üzemszervezéssel kapcsolatban. szerepe van a számítógépek belső programtácoláai rendszerének kialakításában, elvi megoldásában, A fixpontos és lebegőpontos aritmetikai egységek ismertetése külön érdeklődést váltott ki. Hangsúlyt kapott az előadás során és az azt követő kórházi látogatás kapcsán, hogy a számítógépek alkalmazására / a jövőben különösen nagy szerep vár a gyógyászat, meteorológia, műszaki tervezés. adatbankok, oktatás, útépítés, várostervezés, vállalati kutatás és tervezés, ügyvitelgépesítés területén.' A Tolna megyei kórház számítóközpontjának megtekintése után. König István, az MTESZ oktatási bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy az elhangzottak nagyon szoros összefüggésben vannak a korszerű üzem- és munkaszervezéssel. E megállapítás egyben a feladatok, tennivalók láncolatát is jelezte. Fontos ipari növényünk a kendert A mi házgyárunk A panel megérkezik a felhasználási helyére. Képünkön a paksi „atomos-lakások” szerelését mutatjuk be. Képriport a szekszárdi házgyárról az 5. oldalon. Rendezték a felvásárlási árat Belga és'sxovjet gépek — Kettős hasznosítású kender A rövid bevezető után dr. Süiyi József, a Tolna megyei kórház tanácsadója számítás- technikai előadását tartotta meg. Rövid áttekintést adott n számítógépek történeti fejlődéséről, az elektronikus számológépek osztályozásáról. Sok szó esett az elektronikus számológépek alkalmazása során számba jöhető szám- rendszerekről. az algoritmuselmélet alapjairól, a programozási módszerekről. Különösen nagy érdeklődést Váltott ki az elektronikus számológépekkel kapcsolatos programozási kérdéscsoport. Az elektronikus számológépek felépítésének különböző egységeit — központi tároló, aritmetikai egység. vezérlőegység, imbut-outbut egység, külső tárolóik — ismeretei,te az előadó. A közel kétórás előadást a Tplna megyei kórház számítóközpontjának megtekintése követte. Az előadó elmondotta. hogv a kórháznak Hoterit rendszerű lyukkártya-feldolgo- zási berendezésed vannak. A Tolna megyei kórház számítóközpontjának megtekintése során számos kérdés hangzott el a lyukkártya-rendszer, a programozás lényegére vonatkozóan. A beszélgetések során nagyon gyakran szóba került Neumann János magyar ma- tmflt'kusj p-Ui,neir jelentős A rostkender olyan növény, amely képes volt arra, hogy visszaszerezze „becsületét”, ismét megkedveiitesse magát a termelőkkel. A műanyag-világ kezdetén eltemették, talán el is siratták ezt az évezredes, fontos, textilipari nyersanyagot adó növényt, próbálták pótolni különféle anyagokkal, sikertelenül — a tengeren még ma is a kendeitkötéa az egyedüli uralkodó, a sós víz ezt nem támadja meg annyira, mint az acélsodronyt; a különféle ipari textíliák, hevederek csak egy rövid ideig készültek műanyagból, hamar kiderült, a kendert csak ideiglenesen helyettesíthették ... S közben halódott a rostkender, elfelejtkeztek a magnemesítésről, P feldolgozó üzemek korszerűsítéséről, a betakarítás-szállítás gépesítéséről ... Most arról adhatunk hírt, hogy a kender iparszerű termelési technológiája kész, vannak jó gépek is, a rostkender — az iparág vezetőinek munkája nyomán. — visszaszerezte becsületét. A termelőket a gyárak még nem válogatják, de azoknak kedveznek — előbb juttatnak gépet —. akik a rassz időben is kitartottak a roetípar mellett. Milyen intézkedések nyomán nőtt meg a rostkender- termetósi kedv? Amíg a kender mázsájáért, az első osztályú rostkenderért 210 forintot fizettek, nem nagyon kapkodtak a termelőszövetkezetek a szerződtetek táskái felé. Ez az összeg éppen arra volt élég, hogy a termelési költségen felül egy kis pluszt adjon, de a szövetkezetek a terményen keresni, nagyobb hasznot elérni akartak. A kender felvásárlási árát felemelték 280 forintra, így ez a növény a legjobban fizetők sorába, a kukorica, búza után a harmadik helyre került Vegyszeres lombtalanítás A felvásárlási ár rendezésével egyidőben hozzáfogtak egy kísérlethez is. nogy a nehéz fizikai munkáit jelentő lombtalan ítást vegyszerrel végeztessék el. Purivei nevű vegyszert vásároltak és aratás előtt elkezdték ezzel lombtala- nítani a növényt. Az első évben a kísérlet nem valami fényesen sikerült, tavaly már jól. Nem tudták két. meet már három évvel ezelőtt, hogy a vegyszert milyen időjárási viszonyok között a növényre milyen érési állapotban kell kijuttatni. Például, ha reggel, száraz időben szórták a vegyszert. annak egy része már a levegőben elvesztette hatását, ami meg a növényre került, nem tudott olyan hatást kifejteni, kicsi volt az adag. Ilyen tapasztalatok után tavaly az esti, párás órákban szórták helikopterről a vegyszert, a hatás az éjszakai harmat nyomán má r jó volt íj gépek a termelőknek A kendertermesztés ipari jellegű átállítására is van lehetőség, a világon ismernek már jó hatásfokú venderbeta- karító gépeket. A hazai rost- ipar például belga arató- és bálázógépdket vásárolt. Ezek a gépek jók. egyetlen hibájuk, hogy csak kemény valutáért vásárolhatók, és egy szezonban körülbe’ül 50 hold rostkendert tudnak levágni, kévébe kötni. Az ipar szakemberei Keleten is „körülnéztek”. A ZSK típusú kenderarató gép ismert volt rnár hazánkban, de ft Szovjetunióban már gyártanak hozzá kötözőberendezésit is Idén vásárolhatnak ilyen gé pet — ára forintban is kevesebb, mint a belgáé — a ken- dertermesatóssel foglalkozó gazdaságok. Mondani sem kell, nem sok számítás kell ahhoz, hogy kiderüljön, olcsóbb a gé pi. mint a ksizi munka, különösen olcsóbb ott, ahol nincs is a kenderaratásra, kötözésre vállalkozó ember. A szállítás gépesítése Nagy gond volt a termőterületről á gyárhoz szállítani az eléggé terjedelmes növényt. Például egy tehergépkocsira csak húsz mázsányi kórót tudtak felrakni. A rostdprr tömörítőgépek gyártásával bízta meg a mezőgazdasági gépgyártó ipart. Már elkészült néhány tucat tömörítő — prés — gép. Ezeket a száutóföldön alkalmazzák — a termelőszövetkezetek bérelhetik a vállalattól — és idén, az aratási szezon(Folytatás a 2. oldalon)
