Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-02 / 51. szám
‘VILÁG PROtEfÄBTÄf ^GYESt^JEmri TOLNA MEGYEI UTE PU J SAG A MAGYAR SZOCIALISTA HUNKÁSPArT TOLNA MEGYEI BlZaTTSÁGAHAK LAPJA SZOM BAI 1974 márc. Z XX!V. év*. 51. szám. ARA: 0,90 Ft. Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsinak elnöke és kísérete pénteken a Csepel Vas. és Fémművekbe látogatott el. A román vendégeket a látogatásra elkísérte dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes és Martin Ferenc, a Magyar Nép- köztársaság bukaresti nagykövete. A vendégeket dr. Horgos Gyula kohó. és gépipari miniszter, valamint az üzem vezetői fogadták. A szerszámgép- gyár tanácstermében Csató László vezérigazgató köszöntötte a vendégeket, majd Soltész István, a vezérigazgató éltalános helyettese adott tájékoztatást a gyáróriás munkájáról, szervezetéről, termékeiről. A román kormányfő köszönetét mondott a gyár tevékenységéről adott ismertetésért s elmondotta, hogy a magyar gazdasági mechanizmus működésével kapcsolatban számos. tanulmányozásra érdemes kérdés kínálkozhat részükre, így például az, hogy a gazdaságirányítási rendszerben felhasznált gazdasági eszközök hogyan befolyásolják kívánatos irányban a vállalatok tevékenységét. A termelési kooperációval kapcsolatban szólt arról, hogy az a gazdasági együttműködés jelentős tényezője, s egyre fontosabb eleme lesz a Nyereségrészesedés a könnyűiparban A Könnyűipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok 1973-ban összesen 6,5 milliárd forintnyi nyereséget értek el. Ez körülbelül 12 százalékkal haladja meg a megelőző év eredményeit. Az átlagosnál több most a nyereség a textilruházati-, a selyem- és a bútoriparban, ugyanakkor azonban a gyapjúipari vállalatok eredménye alatta maradt az 1972. évinek. Egyébként a minisztérium felügyelete alá tartozó több mint 80 vállalat mindegyike nyereséges. A Könnyűipari Minisztériumban elmondották, hogy 1973-ban a termelés ipari átlagban 10,8 százalékkal nőtt az 1972. évihez képest; s kedvezően befolyásolta a nyereség alakulását az a tény is, hogy az eddig lezajlott rekonstrukciók az idén éreztették első ízben nagyobb mértékben hatásukat. A nyareségrészesedési átlag a könnyűiparban nagyjából a múlt évi 24 napi munkabérrel szemben most 25—26 munkanap bére. Az ipari átlagon 'belül természetesein meglehetősen nagy a differenciálódás. Sok az olyan vállalat, ahol a kifizethető nyereség eev részét. sőt van ahol felét is már tavaly évközben felhasználták béremelésre, jutalmazásra és más. különféle anyagi ösztönzésre. Több könnyűipari vállalatnál már a nemzet’sözi nőnapon k"".clik a nyereségrésze gazdasági fejlesztésnek. Utalt arra is. hogy a kapcsolatok fejlesztésében jelentés szerepet tölthetnek be a tapasztalatcserék a különféle szakterületeken. Hangoztatta, hogy a két ország gazdasági, ipari kooperációja, akár kétoldalúan, akár harmadik országra kiterjedően is, nagy figyelmet, részletes tanulmányozást igényel, 6 abból mindkét fél számára nagy előnyök származhatnak. A házigazdák invitálására a román vendégek és a társaságukban lévő magyar személyiségek ezután üzemlátogatásra indultak. Pénteken délután az Országház minisztertanácsi termében befejeződtek a magyar—román tárgyalások. A tárgyalások befejeztével magyar—román egyezmények aláírására került sor. A Magyar Népköztársaság Nehézipari Minisztériuma és a Román Szocialista Köztársaság Vegyipari Minisztériuma közötti, szintetikus kaucsuk gyártásában való együttműködésre vonatkozó megállaoodást, valamint a növény védőszeripar területén való gyártásszakosodásra és kölcsönös szállításokra vonatkozó egvezményt dr. Lőrinc Imre nehézipari minisztériumi államtitkár és Ilié Cisu vegyipari minisztériumi államtitkár; a Magyar Népköztársaság Közlekedés- és Postaügyi Minisztériuma és a Román Szocialista Köztársaság Szállítási és Távközlési Minisztériuma közötti közvetlen műszaki-tudomá- mányos együttműködésre és kooperációra vonatkozó megállapodást Földvári László, közlekedés, és postaügyi miniszterhelyettes, illetve Marin Maroiou, közlekedési és távközlési miniszterhelyettes írta alá. Az aláírásnál jelen voltak — Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének és Ion Gheorghe Maurernek, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsa elnökének vezetésével a magyar—román tárgyalásokon részt vett személyek. Ion Gheorghe Maurer pénteken ebédet adott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tiszteletére a Duna Intercontinental Szállóban. A szívélyes, baráti hangulatú ebéden Ion Gheorghe Maurer és Fock Jenő pohárköezön- tőt mondott (MTI) Tegnap délelőtt a szekszárdi Babits Mihály megyei művelődési központban megkezdődött a VII. Szekszárdi Jogásznapok eseménysorozata. Dr. Szilcz Ákos megyei főügyész, a Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei Szervezetének elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke ünnepi beszéddel nyitotta meg a jogos znapokat Szabópál Antal megyénk politikai és gazdasági fejlődésének tükrében méltatta a jogalkotás. a jogalkalmazás és a jogásztársadalom szerepének jelentőségét. Az utóbbi évek nagy fontosságú jogszabályairól szólva elmondotta, hogy a tervezetek hozzáértő véleményezésével megteremtésükhöz megyénk több, magas felkészültségű jogásza járult sikerrel. Dr. Márkája Imre igazságügyi minisztériumi államtitkár jogi életünk legidőszerűbb kérdéseit taglalta. Vázolta a jogásaság teendőit a párt közelgő XI. kongresszusával kapcsolatban. Méltatta annak jelentőségét, hogy a széles népSokat javult és bővült az ÁFÉSZ ekkel a kapcsolat A TOLNAKER múlt évi gazdálkodását értékelték A Tolna megyei Mezőgazda- sági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat elmúlt évi munkájáról, a tennivalókról tanácskoztak tegnap délelőtt a szekszárdi BM-klub- ban. Az igazgatótanács ülésen szereplő napirendi pontok tártalma, témája átfogta az egész tevékenységet. Így például Arany István, az igazgatótanács elnöke mondta el a beszámolót, amely az 1973. évi tevékenységet összegezte. Az ellenőrző bizottság jelentését Ponekker Zsigmond, a bizottság elnöke terjesztette elő. A mérleget ismertette és a nyereség felosztására javaslatot Pálos János főkönyvelő tett. A TOLNAKER Vállalat 1974. évi tervelőirányzatáról és az üzletpolitikai célkitűzésekről Nika Károly igazgató beszélt A közös vállalat igazgatótanácsa a múlt év márciusi ülésén határozta ei az éves üzletpolitikai célokat, valamint az egyes tevékenységi körökben a terveket. Az elmúlt év március 2-án hozott határozat alapján tevékenykedett a vállalat. Az eredményes munkálkodást bizonyítja, hogy a vállalati összes forgalom 16.5 százalékkal növekedett a bázishoz viszonyítva, a közös vállalatforgalom három év alatt kétszeresére emelkedett. Az összforgalmon belül jelentős a tagszövetkezetek közötti forgalom, és örvendetesen javult az ÁFÉSZ-ekkel a forgalmazási kapcsolat is. Az üzletpolitikai célkitűzéseknek megfelelően a burgonya-, zöldség-, gyümölcs- félék fogyasztói árszínvonalát — esetenként nv*g tx tor** csökkentésével is — az 1972- es szinten tartották. A vállalat tevékenységi körébe tartozik a termeltetés is. Száznegyven vagon burgonyává; csökkent a felvásárlás, a termelő gazdaságok továbbra is előtérbe helyezik az ipari célra történő termesztést. Az előző évihez képest 28 ezer négyzetméterrel növekedett a fóiiástermelés. a fűtött fóliasátrak alapterülete elérte a 32 ezer négyzetmétert. A beszámolási időszakban 38 mező- gazdasági termelőszövetkezettel. két állami gazdasággal és 112 egyéni termelővel kötöttek szerződést. Bár általában a vetőmagot sikerült biztosítani a szerződött területekre, burgonyából az igényt nem tudták kielégíteni. A kedvezőtlen időjárás a gyümölcsforgalmazásra is kihatott, mintegy kétszáz vagonnal kevesebb volt a felvásárlás a szerződött területről. de ezt részben szabad felvásárlásból, pótolni tudták. A felvásárlásnál jelentkező problémák — a mözsi felvásárlási telep 62, a dombóvári 86 százalékra teljesítette tervét — a kedvezőtlen időjárási körülményekre vezethetők vissza. A lakosság ellátása ennek ellenére kedvezően alakul, ennek oka, hogy a termelő gazdaságokkal jobb a kapcsolat, a szerződéses ár csaknem valamennyi cikknél magasabb mint a megelőző évben volt. A termelési kedv növekedése tapasztalható a tag-gazdaságoknál. A vállalat más tevékenységi köreiben is — húsfeldolgozás, csomagolónnuan.al^illír^ VAdfefldnligO. zás stb. — eredményes volt a gazdálkodás. Nika Károly igazgató az üzletpolitikai célkitűzésekről szólva. így fogalmazott: „A tagszövetkezetek saját gazda sági tevékenységükkel segítsél; elő az árualapok megteremtését, beszerző és értékesítő funkciójuk intenzívebb gyakorlásával. biztosítsák a helyi lakosság magasabb színvona lú ellátását.” A lakosság jobb ellátása érdekében elhatározták. hogy kiterjesztik több növényre a hosszabb távra szóló szerződéskötéseket; primőrárutermelő bázis kialakítását tartják célszerűnek; a burgonyatermesztés fokozása érdekében az ipari rendszert bevezetik. építenek egy nagy tárolóit is; a háztájiban jelent- . kező egyre több áru felvásár- . lására kell a tagszövetkezeteket buzdítani; a tervek szerint idén a lakossági forgalom mintegy 14—15 százalékkal lesz magasabb, mint 1973-ban volt... Az igazgatótanács ülésén többen elmondták véleményüket. számos javaslat hangzott el a forgalmazás növelésére, az egyenletes áruellátásra vo- . natkozóan. A TOLNAKER igazagtótaná- csának zárszámadó közgyűlésén részt vett Horváth József, a megyei tanács elnökének helyettese, Perei Dániel, az MSZMP megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese is. A közös vállalat tevékenységével kapcsolatban — a feladatok megoldására, az üzletpo’’tfka kialakítására megfelelő határozatokat hoztak, rétegeket érintő kérdéseket mindinkább magas szintű jogszabályok: a parlament által alkotott törvények rendeznek. Várható eseményként említette, hogy még ebben az évben az országgyűlés elé kerül a Családjogi törvény módosítása, különös tekintettel a házasság intézményének és a gyermekeknek védelmére. Valószínűleg törvényerejű rendelet intézkedik majd a konok bűnözőkről; továbbá azokról a személyekről, akik — bár nem követnek el bűncselekményt, — alkoholista életmódjuk miatt veszélyesek a társadalomra. Újszerű, a jelenleginél is demokratikusabb szabályozása várható a társadalmi bíróságok működésének. Dr. Markója Imre államtitkár az előadást követően munkatársunk kérdésére így Válaszolt: — A tervezett törvényerejű rendelet a többszörösen visz- szaeső, konok bűnözők ellen kívánja biztosítani a társadalom védelmét. Lényegében azt tervezzük, hogy az ilyen bűnöző felett a kialakult jog- gyakorlatnak megfelelően ítélkezik majd a bíróság; ezt követően pedig újabb bírói eljárás eredményeként kerül az ilyen személy olyan speciális intézménybe, ahol szigorú körülmények közölt fokozottan fáradozhatnak átnevelése érdekében is. Számításaink szerint országos szinten mindosz- sze néhány száz ilyen alkatú bűnözővel kell számolnunk. A délelőtti program záró akkordjaként dr. Szigeíh Ferenc, a Szekszárdi Járásbíróság elnöke a művelődési központban jogi könyvkiáilítást nyitott meg. Délután az államigazgatási jogi szakosztály ülésén dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának általános elnökhelyettese tartott előadást. Korreferense dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb- titkára volt. A büntetőjogi szakosztály dr. Pájgzr Vince, a megyei főügyészéig helyettes vezetőjének elnökletével tartotta meg ülését. Ez alkalommal dr. Földvári József pécsi tanszékvezető egyetemi tanár szólott hatályos jogunk büntetési rendszeréről. A kor- referátumokat dr. Farkas László, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnökhelyettese, dr. Horváth Pál, a Tolna megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze és dr. Nemes Árpád szekszárdi ügyvéd tartotta. Gromiko Kairóban Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter meghívására pénteken négynapos hivatalos látogatásra Kairóba érkezett Andrej Gromiko. a Szovjetunió külügyminisztere, akit egyiptomi kollégája fogadott a repülőtéren. Az esti órákban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Gromiko ée Fahmi között a közel-keleti helyzetről és a ' át ország kapcsolatairól. A "'•gyalások szombaton folytatódnak, , Befejeződtek a magyar—román tárgyalások Jogásznapok ’74 Or* Markója Imre államtitkári Szekszárdim