Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-09 / 57. szám
T F í 1 Szuez Mialatt Eden vezetésével az angol és MoUet kormányelnök meg Pineau külügyminiszter vezetésével a francia diplomácia tárgyalást színlelt — titokban előkészítették a Szuez elleni fegyveres támadás „forgatókönyvét”. Nasszer eredeti számításaival ellentétben az angol és francia diplomácia úgy döntött, hogy belesodorja Izraelt az agresszióba. Áz egyiptomi elnök ugyanis akként vélekedett, hogy Edenék óvakodni fognak Izrael bevonásától, mert ez az egész arab világ ellenkezését váltaná ki. Sőt: úgy határoztak, hogy éppen a kiprovokált egyiptomi— 'izraeli fegyveres összecsapást használják majd fel a Szuezi- c.sa torna visszaszerzésére. A támadás „forgatókönyvének” lényege az volt, hogy Izrael a Sinai-félszigeten keresztül megtámadja Egyiptomot Anglia és Franciaország pedig úgy fog viselkedni, mintha a támadásról előzetesen nem lett volna tudomása. Ultimátumot fog intézni mindkét félhez (tehát szövetségeséhez. Izraelhez is!) és ebbert k°* zölni fogja, hogy a „béke megvédése és a harcoló felek szétválasztása” céljából újra megszállja a Szuezi - csatorna övezetét. Amikor Nasszer elnöknek átadták az izraeli támadásról szóló írásos üzenetet — voltaképpen ennek a „forgató- könyvnek” az első jelenetét játszották le az izraeli osztagok. Másnap, október 30-án megjelentek a színpadon a második jelenet szereplői is. Az angol és francia kormány tizenkét órás ultimátumot küldött Izraelnek és Egyiptomnak. Az ultimátum-komédia azt követelte, hogy „mindkét fél” tíz mérföldnyire vonja Vissza haderejét a csatornától. Ha ezt nem teszik meg, Anglia és Franciaország megkezdi a Szuezi-csatonaövezet megszállását. Ezf az angol—francia „forgatókönyvet” olyannyira átlátszónak és nevetségesnek tartották, hogy a Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államok volt az, amely támadónak nyilvánította Izraelt és követelte. h-”y csapatai vonuljanak ki Egyiptom területéről! Ez persze nem a Nasszer iránti rokon- szenvből történt — hanem azért, mert Dulles így akarta megnyerni az arab világ roa legendás vízi út Csatorna-háború MEZŐGÉP Központi egysége Szekszórd, lyűsi út Győr- 1 Kesefelvesz admin isii, munkakörbe dolgozót. (236) Az ORION Í állalat gyáregysége amási FELVÉTELRE KERES GÉPIPARI TECHNIKUSOKAT és 18 éven felüli nőkét BETANÍTOTT MUNKÁRA. Jelentkezni lehet a gyáregység személyzeti osztályán. T.: 36. (228) konsaenvét és abban reménykedett. hogy Washington egy csapásra átveheti a korhadó angol ég francia gyarmatosítás akkoriban még igen jelentős pozícióit a Kőael-Keleten! Anglia és Franciaország megvétózta est a javaslatot — s ugyanakkor a Ciprusról, Máltáról és más tántaszpon- tokról felszálló repülőgépéit nagyszabású légitámadásokat intéztek a csatorna menti városok dien. Sőt: Kairót is bambatámadás érte. Mialatt Egyiptomra zuhogtak' a bombák és a Földközi- tengeren Pert Said felé haladt az inváziója hajóhad, a Biztonsági Tanács tehetetlensége miatt november 2-éra összehívták az ENSZ közgyűlését. Érdemes meghallgatni erről Edén angol külügyminiszter emlékiratait: „Nem a Szovjetunió, sem valamelyik arab állam, hanem az Egyessült Államok kormánya fordult fedelesebben szembe Izraellel, Nagy-Britanniával és Francia- országgal. Határozati javaslata elítélté az angol—francia intervenciót és a fegyveres harcot" Ezzd párhuzamosan benyújtotta^ egy szovjet javaslatot is, amely haladéktalan tűzszünetet és a támadó csapatok visszavonulását követelte. Az ENSZ-közgyűlés a szovjet indítványt hatalmas több- ' seggel elfogadta. Az angol és francia diplomácia ekkor már nem vethette le az álarcot, amelyet magára öltött és továbbra is úgy viselkedett, mintha „izraeli-egyiptomi háborúról” tenne szó, az angoloknak é& franciáknak pádig nincs hőbb vágyuk. mint hogy a harcoló felek közé vessék magukat és „megmentsék a békét”. Ennek a visszataszító komédiának a következő felvonása ilymódon az volt, hogy az ENSZ közgyűlési határozata után. november 5-én hajnalban lökhajtásos vadászgépek és bombázó rajok fedezete alatt angoi és francia ejtőernyősöket dobtak le a Szuezi-csatorna északi bejáratánál, Port Said ban és környékén. Ejtőernyősig ereszkedtek le a másik két kulasvárcs, Izmaiba és Szuez körzetében is. Ugyanennyi: a drámai napnak a délutánján Buignnyin szovjet miniszterelnök személyes üzenetet intézett Eisenhower amerikai elnökhöz és közös amerikai—szovjet fegyver** felléA Símontornyai SIMOVILL Ipari Szövetkezet FELVESZ ELEKTROMŰSZERÉSZT, VILLANYSZERELŐKET, az erőátviteli berendezéseket gyártó üzemébe. Jelentkezés a személyzeti és munkaügyi osztályon. Fizetés megegyezés szerint (56) pést indítványozott az agresz- szió megállítására. Eisenhower az ajánlatot elutasította, s csak annyit tett, hogy megismételte: Amerika elítéli a támadást és ragaszkodik az agresseorok csapatainak visszavonásához. Ez a kétértelmű magatartás ja lezte, hogy Washington leg főbb célja nem a támadás ál dozaIának megvédése — ha nem új pozíciók szerzése a Kö zel-Keleten. Eisenhower válasza után no vember 5-én éjszaka a szovjet kormány jegyzéket küldött az angol és francia miniszterelnökhöz. amely sorsdöntőnek bizonyult: „El vagyunk szánva arra — a többi ENSZ-tag- állammaj együtt —, hogy a támadást erőszakkal letörjük és az egyiptomi háborúnak véget vetünk... Képzelje el az angol kormány, milyen helyzetben lenne, ha Angliát támadná meg egy hatalmasabb nemzet és pedig nem hajókkal, repülőgépekkel, hanem rakétákkal. Ha Nagy-Brltannia élteti rakétákat használnának — azt Ün barbár cselekvési módszernek nevezné. De mi a különbség az ilyen támadás, s az Anglia ás Franciaország által a készületien Egyiptom dien intézett támadás között?” A szovjet jegyzék után Londonban és Párizsban valóságos pánik tört ki. Eden többórás telefonbeszélgetést folytatott Moldet francia miniszterelnökkel. Hatodikén hajnalban sürgősen összehívták az angol rrá- ntázterianácsot. Néhány órával utóbb Edén az álmatlanságtól tántorogva, reszkető hangon bejelentette: az angol csapatok parancsot kaptak: november 7-én, 6 opake*- szüntessék be a harcot. A szuezi háború ezzel voltaképpen eldőlt — de az angol és részben a francia ejtőernyős csapatok még körülbelül egy hétig vad pusztítást végeztek a csatomaövezetben és Port Said városát jóformán földig rombolták. A megvert agresszornak ez az utolsó düh- rohama a helyzet lényegén már nem tudott változtatni: a Szuezi-csatorna Egyiptom kezén maradt, és ettől kezdve a páratlan gyorsasággal rendbe hozott vízi út egyiptomi irányítás alatt főbb mint tíz esztendőn keresztül maradéktalanul teljesítette feladatát! 1986-ban a világ tengeri forgalmának 14 százaléka haladt keresztül a csatornán. A hajók 242 millió tonna árut szállították. Ez több mint kétszer annyi volt, mint az államosítás előtti csúcs. Bebizonyosodott. hogy Egyiptom képes szakszerűen rendben tartani és irányítani a csatorna forgalmát. A csatorna e virágzásának az 1967-as izraeli támadás vetett véget. A Sinai-félszigetet lerohanó izraeli egységek elfoglalták a csatorna keleti partját. Ezzel megbénult az egy évvei korábban még világkereskedelmi funkcióját hibátlanul ellátott vízi út. Csaknem hót esztendős tetszhalál következett. Á Szuezi-csatorna viharos történetében ez volt a leghosszabb időszak, amikor a Vizi út nem működött. A hétesztendős álomból most ébredő csatorna gyökeresen megváltozott világgazdasági helyzetben — ez előzetes tervek szerint július elején 1— kezdi meg újra működését. A csatorna eddigi törtenétét a nagy és drámai összecsapások jellemezték, amelyekben a világgazdasági tényezők csak másodlagos szerepet játszottak. Ha a világnak szerencséje van — az újjáéledő csatorna gondjai elsősorban gazdasági jellegűek lösznek. Igaz. ezek nem kts gondok. Tr-napló Lövik Károly emléke Vannak írók, akiket újra meg- újra fel kell fedezni, de minden felfedezés mintha újabb ürügy vólna a feledésre. A legnagyobb adósságunk talán a századforduló kátpró- zatrójáYal szemben van, Gotzs- du Elekkel és- Lövik Károly- lyal. Tiszta realizmusuk a széthulló nemesi Magyarország hiteles ábrázolójává avatta őket, s mindketten előlegez- / nek valamit a század legnagyobb regényírójából, Móricz Zsigmondiból. Móricz ugyan közelebb érezte magához Tolnai Lajost, meg is próbálta föltámasztani. pedig úgy tűnik, Tolnai szertelenségei, s gyakori umalmasséga helyett Gozsd-u és Lövik friss látása, erős kritikai érzéke, biztos szerkesztése áll igazán közel Móricához. A felfedezésből születése századik évfordulójára a tv jóvoltából most kilépett Lövik Károly. Negyvenkét éves korában halt meg, s ez a rövid élet is elég volt a ma- r ad a ndésághoz. Igaz. a valódi remekmű tulajdonképpen elmaradt, ment képességeiből sokkal többre is futotta volna, de ennek á majdnem- klasszikusnak életműve így is, befejceetlenségében is fontos állomás a magyar széppróza történetében, jóllehet a feledés olyan mélyen eltakarta, hogy Szarb Antal például meg sem említi irodalomtörténetében. Pedig A kertelő agár, az Egy barátságos ház története, a Nyíri cseni ma sem veszített jelentőségéből, s ezt sejtette a Feje fölött holló című tv- filrp is. Lövik vérbeli kritikai realista, aki konok következetességgel vizsgálja a valóságot, s fogalmazza meg látleletét a «korral. Nem tartozik a kísérletező írók sarába, nem a stílus öncélúsága a fontos számára, mint a ma már sok szempontból alig olvasható Szomorynak, hanem a világosság. az elbeszélés egyértelműsége, a szerkezet áttekinthető tisztasága. Ez legfőbb ereje, s ez jeleníti snaradandóságát is. Hősei a régi Magyarország úri emberei, akiket mindig'belülről ábrázol, nem jelzőkkel, hanem a jellemek pontos rajzával, s ezzel éri el azt. hog; nem ő mond ítéletet hőseiről. hanem azok jelleme, élete hordja magában az ítéletet. A Feje fölött holló című tv játék, amit Lövik írásaiból Dömölky János írt és rende zett tulajdonképpen csak sejteti ezt a komor, maga fölöL ítélkező világot. Lövik legfőbb erénye, a világosság kerül veszélybe, az egymásba folyó, egymásra nem felelő kép&o rak gyakran zavarba hozták a nézőt, szereplők bukkantak fö és merültek él, gyakran bizony indokolatlanul. S nem volt elég motivált Garas Peti útonálló vállalkozása, pedú, épp itt rejlik Lövik igazi mór. danivalója. így aztán a Feje fölött holló nem jelenthetek ’ egyértelmű sikert, s úgy vé1- jük — sajnos — aligha ér: el azít a célját, hogy kedvei csináljon Lövik olvasásához., akivel pedig a tv-nézók legtöbbjének valószínűleg ezután kellene megismerkednie. Du- kó Zsolt zenéje is túlságosan elvont volt. csalt: aláhúzta a rendezés sej telmességét. pedig itt mindenképp világos vonal vezetésű, egyértelmű raaliz musról van szó, amiből hiányzanak a szimbólumok, meri: ' a valóság és csak a valósa S érdekelte Lovikot. Aki előveszi Lövik valamelyik novelláskönyvét, ezt a könyörtelen realistát ismeri meg, akt mindemképp érdemes arra. hogy olvassuk és újraolvaseuk. A darab előtt Illés Endre mondott rövid bevezetőt, értékének megfelelően méltatva a méltatlanul feledett Lövik Károlyt. Cl. L. Filmjegyxet SUTJESKA Mi sem érthetőbb annál, hogy a németekkel szemben vívott hősi harc évtizedek óta témát ad a jugoszláv filmeteknek. A „Neretvai csata” révén a magyar nézőik is nagy filméiményhez jutottak már, egyúttal gyarapodtak történelmi ismereteik. Sajnálatos tény. hogy a szomszéd népek történetéről lényegesen kevesebbet tudunk a kelleténél. A „Sutjeska” név Jugoszláviában bizonyára sokat mond. mináluihk idáig édeskeveset, pedig a partizánháború egyik legnagyobb, sorsdöntő csatáját vívták itt Erről szól a Stipe Delíc rendezte jugoszláv film, melyhez parádés szereplőgárdát mozgósították (Richard Burton. íréné Papas) és melynek írói között nem kisebb személyek szerepelnék, mint Szergej Bondarcsuk és Orsón Welles. A zeneszerző: Mikisz TeodarakisZ. A „Sutje&ká”- nak egyetlen főszereplője van, a jugoszláv nép. melyet névtelen partizán harcosok testesítenek meg. A filmalkotás mindaddig le-, nyűgöző, amíg az ő szenvedéseiket. áldozatvállalásukat mutatja be a sziklák és erdők rengetegében, a vadregényes Völgyekben. Richard Burton szerepeltetése azonban, aki Titót igyekszik megjeleníteni, érzésünk szerint hiba volt. A mindig elegáns, felsőbbrendű lényként egyszemélyi döntéseket hozó főparancsnok kielégítheti ugyan egy amerikai elképzeléseit. de édeskeveset mutat be a kollektív döntésekből és nem érzékelteti azt, hogy a partizánháború motorja — egyetlen ember minden elismerésre érdemes és senki által nem vitatott képességei mellett — elsősorban a párt volt. Nem sikerült az ellenség ábrázolása sem. A németek nem voltait marlo- nett-figi|rák, a valóban német Günther Miessing által alakított Litters tábornok pedig annyira poroszabb akar lenni a porosznál, hogy végül egyáltalán nem lesz semmilyen sem. A Neretvai csatában — óhatatlanul kínálkozik az összehasonlítás — ezt a hibát sikerült elkerülni. A •.Sutjeska” operatőri munkája (Tomislav Pintér) kitűnő; tömegjelenetei kiválóak. „Nagy” jelzővel azonban nem lehet illetni a pulai és moszkvai fesztiválon díjat nyert filmet. Jó művészi munka, mely hat a közönségre és ez sem kevés. (Ordas) ■1 —e 1974, március P.
