Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-07 / 55. szám

A késedelem ára Nem lehet a számokkal is kifejezhető igazsággal perbe szállni. Tavaly 98 milliárd fo­rint értékű beruházást helyez­tek üzembe, a befejezetlen ál- , lomány ugyanakkor nyolcmil- liárddaj növekedett, s megha­ladta a százmilliárd forintot. Több ipari létesítményben csak részben kezdődhetett meg a munka, holott terv szerint tel­jes átadást kellett volna elér­ti!. A vártnál kisebb mérték­ben bővült a telefonhálózat, az előírtnál kevesebb új kór­házi ágyat foglalhattak el a belegek ... A beruházási kése­delmek anyagilag, erkölcsileg terhelik a népgazdaságot, azaz mindannyiunkat. Ha a szako­sított állattenyésztési telepe­ken — ezekből ötszáznál több van már az országban — kés­ve kezd hízni a jószág, ha az új lakás tulajdonosa a re­méltnél csak hónapokkal ké­sőbb költözhet, ha az új ipari üzem a tervezettől fél vagy egész esztendővel elmaradva bocsátja ki először termékeit, a veszteség a társadalom lehe­tőségeit, forrásait apasztja, erőit meg fölösen fecsérli. ' SOKAT KEZDENI. .. Esztendőnként az építőipar 14—15 ezer olyan létesítmény munkáit kezdd meg, amelyek értéke százezer forint fölött van. Tekintélye* mennyiség! Túlságosan is az, Az egyik híradástechnikai vállalat vidé­ki gyáregységének létrehozá­sához — 40 milliós beruházás — 37 hónap kellett, a leg-* újabb cementgyár részleges üzembe helyezéséig is 53 hó­nap telt el csupán az építési munka első dátumát tekintve, holott itt feszített tempót dik­táltak a népgazdasági érdekek. Az is a megtörtént esetek kö­zé tartozik, hogy az egyik vá­ros vágóhídját — 28 millióért — éppen , kerek négy eszten­deig építgették, ugyanannyi ideig, mint egy 750 millióba kerülő sörgyárat. S öt év szük­ségeltetett egy családosokat — összesen 400 személyt — befo­gadó üdülő tető alá hozásához. HULLÁMOK SODRA Nincs persze olyan méreg, amely mindenfajta beruházás­ra érvényes lehetne. Mások a követelmények a vegyipari üzem beruházásénál, mint a viszonylag egyszerűbb techno­lógiájú útépítésnél, bár esetleg a forintértéke mindkettőnek egyforma. Ám pusztán a tech­nikái. technológiai igények el­térősége indokolná, hogy a kereskedelemben, a szállítás­ban és a hírközlésben, az épí­tőiparban az üzembe helyezett beruházások értéke évek óta meghaladja az üzembe nem helyezettekéit, ugyanakkor az iparban, a mező-, erdő- és Víz- gazdálkodásban éppen ennék a fordítottja érvényesül. Hullámok sodra taszítja egy- egy beruházás ladikját; az összecsapott előkészítés, az el­nagyolt tervezés, a helyszíni szervezetlenség hullámai ezek. A tervezői felületesség miatt .három hét vész el, az anyag- ellátás akadozása miatt sokszo­rosan egy nap, a szerelőket egy hónapra máshová vezény­lik... Summa summárum máris kikerekedik fél év, ha nem egy év. MEREDEK LÉPCSŐK 1965-ben 42,9 milliárd forint értékű üzembe helyezett beru­házással 31,9 milliárdnyi be­fejezetlen állomány állt szem­ben. A népgazdaság fejlődése, a nagyobb beruházási lehetősé­gek azután megnövelték az ét­vágyat, olyannyira, hogy 1970- hez mérten 1971-ben már 15 milliárd volt a befejezetlen állomány gyarapodása, 1972- ben és 1973-ban pedig egy­aránt nyolcmilllárd. Természetes, hogy a gazda­sági növekedés bővíti a beru­házások mennyiségét, 8 Vele — arányosan! — a folyamat­ban lévő. még be nem fejezett fejlesztések pénzben számított értékét ugyancsak. S nem is ezt. hanem a túl meredek lép­csőket kárhoztatjuk, a gyors kezdés, lassú kivitelezés, kései átadás gyakorlatát. Azt az egészségtelen szemléletet, amelynek vallói azt tartják: kezdjük csak él, azután majd lesz valahogy. Pedig ez köz­pénzekre menő „nagyvonalú­ság”. / ELTŰNT NAPOK Vajon minden reális okot, okozatot méltányolva is. elfo­gadható. hogy tavaly az első negyedévben 17, a negyedik negyedévben viszont 42,2 mil­liárd forintot fizettek ki be­ruházásokra? A nagy eltérés a munka ütemességének láz- görbéje, hajrák és sétál ások tükrözője. E rassz, egyenetlen ritmus azután a beruházások üzembe helyezésének idejéből heteket, hónapokat rabol el. Az ipari épületeknél például 1972-ben az átlagos kivitelezé­si idő az előző évi 542 napról 577-re növekedett. Hová, mire ment el 35 nap. több, mint egy hónap? Ami azután vitat­hatatlanul hiányzott vagy hiányzik a termelés terv saerin- ti megkezdésekor... Tavaly a harmadik negyed­évben összesen 24,2 milliárdot költöttek az országban beru­házásokra. ebből 13,1 milliár­dot a vállalatok, szövetkezetek saját hatáskörükben fizették Szombaton kezdődik / Művelődésszociológiai felmérés Szekszárd-Szőlőhegveii Az őszi népművelési idény , kezdetére mindenképoen be­fejeződik a szék szárd-szőlő­hegyi művelődés; otthon át­alakítása. Az épületben he­lyet kapnak, majd n könyvtár, a mozi és a klubok. Az újjá­varázsolj létesítmény megfe­lelő működtetéséről a megyei művelődési központ, a mozi- üwemi vállalat és a megyei könyvtár gondoskodik. A népművelő munka terv- szerűsége. hatékonysága ér­dekében előzetesen. felmérik a település lakóinak életg módját, igényeit, kulturális érdeklődését. Márciusban min­den hét végén — szombat ás ki. Vajon minden milliót úgy, hogy biztosak voltak a kama­tozás tervezett kezdetében? S úgy. hogy mindem meg is tet­tek ennek érdekében? TÖBBET, DE: JOBBAN! i 1973-ban 106,4 milliárd fo­rint — ebből negyvennél több az iparban. 26 milliárd a kom­munális ágazatban — szolgál­ta a beruházásokat. Ez folyó árakon számítva három száza­lékkal több az 19*2. évinél. Idén a népgazdasági terv meg­növeli a beruházási lehetősé­geket. mivel 117—118 milliárd forintot szán erre a célra A több igazi értékét csak a jobb munka adhatja meg. A nemzeti jövedelem növe­lőiének ugyanis fontos forrá­sa lehet a befejezetlen beru­házások arányos csökkentése, azaz a kivitelezés meggyorsí­tása az üzembe helyezési idő meglövidítése. Tavaly a nem­zeti jövedelem 355—380 mil­liárd forintra rúgott. Számítá­sok szerint a beruházási mun­ka javítása, legkézenfekvőbb tartalékainak hasznosítása, leg­kevesebb évi 5—6 milliárddal növelhetné felosztható javain­kat. Igaz, ez a nemzeti jöve­delemnek csupán 1,5—1,7 szá­zaléka, de futná belőle — mondjuk — két és fél ezer la­kásra, vagy két Beremendi Cementműre... MÉSZÁROS OTTÓ Tanfolyam pártvezetőségi tagok részére A szekszárdi járási párt- bizottság március 11. és már­cius 16. között tanfolyamot rendez a községi párt végre­hajtó bizottsági tagok, a csúcs- vezetőségek és az a Lapszerve­zetek vezetőségi tagjai részére, Decsen, a járási művelődési házban. A résztvevők előadás sokat hallanak az aktuális po­litikai, társadalmi kérdésekről ée alkalmuk nyílik arra, hogy kérdéseikre választ kapjanak, valamint megvitathatják a pártmunka gyakorlati kérdé­seit A Szekszárdi Vasipari Vállalat a Háztartás 74 kiállításon A március 8-án nyíló kiállí­táson, melynek elnevezése Háztartás ’74, a budapesti Technika Házában mutatják be új termékeiket a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállala­tai. A kiállítás célja a kor­szerű, közszükségleti cikkek, kiskonyhái felszerelések, esz­közök, fürdőszoba-berendezé­sek népszerűsítése, a fogyasz­tókkal való megismertetése. A résztvevők között megtalálhat­juk a Szekszárdi Vasipari Vál­lalatot is. Ezen a kiállításon új terméket nem mutatnák be. hagyományos cikkük, az ölajkályha már országszerte ismert. Most megszervezik vá­sárlóik számár., a kedvezmé­nyes karbantartást. Palotás Alajos, a Vasipari Vállalat ke­reskedelmi csoportvezetője el­mondta, hogy jelenleg a szi­lárd tüzelésű kályhák és tűz­helyek fejlesztésén dolgoznak. Ezeknél a termékeknél igye­keznek megtartani „ hőcsftves rendszer elvét. A következő negyedévre elkészülnek a min­tadarabok is remélhetőleg • a kereskedelem megrendeli eze­ket a kályhákat, tűzhelyeket, elnyerik a vásárlók tetszését és új termékükkel, öregbítik a Szekszárdi Vasipari Vállalat hírnevét. A TMKBT határozata alapján Fokozott közúti ellenőrzés A Tolna megyei' Közlekedés­biztonsági Tanács határozata alapján a megyei rendőr-fő­kapitányság közlekedésrendé­szeti osztálya önkéntes rend­őrök és társadalmi ellenőrök segítségével márciustól meg­erősíti a közúti ellenőrzést. Az akció résztvevői a KRESZ-ben foglalt követelményeken belül különös figyelmet szentelnek a járművek szabályszerű kivilá­gítása ellenőrzésének, a „Látni és látszani” mozgalom ébren­tartásának. A TMKBT programjának reánk háruló részéből teljesít­jük feladatunkat azzal, hogy az eddiginél nagyobb arányú ellenőrzésre idejében felhívjuk olvasóink figyelmét. A publi­kációból — remélhetőleg min­denki számára — egyértelmű, ( hogy az ellenőrzéssel a rend- ’ Őrségnek nem a bírságolás, nem a feljelentés a célja. Ha másként volna, nem helyesel­né az akcipnak mér megkez­dése előtt történő közlését. Az ellenőrzés módja, eszkö­zei ismertek. Nem titok tehát, hogy megint kattog majd a Traffipax, megint nem takaré. koskodnak az ellenőrzésben' részt vevők az alkoholszondá­val; megint lesz bőségesen idejük arra, hogy gondosan átnézzék a KRESZ-ben előírt forgalmi okmányokat. A se­gédmotoros kerékpárok veze­tői sem lesznek „mostoha- gyerekek”... Azoknak a „mini- motorosoknak” kedvéért, akik még nem rendelkeznek KRESZ- vizsgával, említjük: a segéd­motoros kerékpár vezetéséhez előírt vjzsga letétele nem kö­tött tanfolyam látogatáséhoz, de tudáshoz igen. Lapunk hagyományaihoz hí­ven hónapról hónapra ismer­tetjük a közlekedés biztonsé­vasáffiap dél után ónkén t — fiatalok kopogtatnak be a családokhoz, kérdőíveket töl­tenek ki. Kíváncsiak termek majd a demográfiai adatokra, a munkával, a munkahellyel, a bejárással, a munkabeosz­tással. a szabad Idővel kapcso­latos dolgokra. A vizsgálat a társadalom- éj művelődés­statisztika! adatok, a kérdő­íves felmérés és a személyes beszélgetések alapján törté­nik. A felmérést végző fiatalok első csoportja a tervek sze­rint március 9-én, szombaton délután keres- fel a szőlőhe­gyieket. Megvételre ajánlunk egy ÄV/8-as típusú, gépjárműre szerelhető komplett darufelszerelést egy 18 tonna kapacitású csőrlőberendezéssel együtt Az érdeklődőknek felvilágosításokat ad a BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR szállítási osztálya Budapest, XVIII., Gyomrai ú, 79-n. Telefon: 480—980. (244) gának .alakulását, kommentál­juk a javulást, a rosszabbo­dást. Olvasóinkkal együtt tud­juk, hogy a javulás mindig nagyon sok ember lelkiisme­retes munkájának, szabály­tiszteletének, nem ritkán tete­mes kiadásnak eredménye; a rosszabbodás viszont mindig néhányak felelőtlenségének, figyelmetlenségének következ­ményeként jelentkezik. Nem kétséges, hogy az el­lenőrzés sokak útját sokszor hosszabbítja meg majd né­hány perccel. Az is előadód­hat, hogy — például — Szek­szárdiéi Dombóvárig három­szor villan fel a tárcsa. A bi­zonyossággal határos, hogy a harmadszor megállítottak kö­zött akad majd, aki az ellen­őrzéssel kapcsolatban idő- és benzinpocsékolásra gondol. Nos, választani lehet... Le­het választani a között, hogy színét sem látni a rendőr­autóknak az országúton, ami­vel kétségkívül sok üzemanya­got lehet megtakarítani. —vi­szont ezzel a mentők benzin­felhasználása nő; és a gyakori ellenőrzés között, ami (ismert módon) a közlekedésbiztonság növekedésével jár. A TMKBT és a rendőrség már választott. Az utóbbi lehetőséget válasz­totta. A megyei példálózás — ta­lán 1— már unalmas lehet ar­ról, milyen az összefüggés a balesetek száma és az ellen­őrzések minősége, mennyisége között. A jó ügynek meg­nyerés érdekében ezért szólunk most a főváros baleseti statisz­tikájának alakulásáról egy ke­veset. Budapesten 1971-ben hétezernél több közlekedési baleset történt; 1973-ban 5300- nál i$ kevesebb. Bízvást felté­telezhetjük. hogy nem történt ott sem semmiféle csoda; „csak” eredményesebb lett az ellenőrzés, javultak a közleke­dés technikai feltételei. Nagyon kívánatos, és egyál­talán nem lehetetlen, hogy ha­sonlóan örvendetes, valóban közérdekű javulás színhelye legyen — a fővárosihoz ha­sonló módszerek eredménye­ként — Tolna megye is. B. Z,

Next

/
Oldalképek
Tartalom