Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
KGSfT Eredmények és távlatok A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács ebben az évben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A KGST létreho- ' zását a szocialista országok külső és belső gazdasági és politikai körülményei tették szükségessé. A második világháború befejezése után szoros gazdasági együttműködés alakult ki a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok között. Ez azonban főként kétoldalú alapon fejlődött. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyeinek teljesebb kihasználása végett át kell térni a szocialista országok gazdasági fejlődésének sokoldalú összehangolására. Ez azt jelenti, hogy a közös problémákat közös erőfeszítéssel oldják meg, hatékonyabb gazdasági és műszaki segítséget •nyújtanak egymásnak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának fő célja, ■mint alapszabályából következik — elősegíteni a tagországok népgazdaságának tervszerű fejlesztését, meggyorsítani gazdasági és műszaki haladásukat. Ez a cél teljes összhangban van a KGST-tagállamok S gazdasági és politikai fejlődé- . sének szükségleteivel. A KGST tevékenysége a szocialista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítség elvein alapul. TÖKÉLETESEDŐ MÓDSZEREK A KGST fennállása óta a szocialista testvérországok •együttműködésének formái és módszerei állandóan tökéletesedtek és fejlődtek. Az első években a fő feladat a kölcsönös kereskedelem kialakítása volt. A KGST-országok rövid időn belül megoldottak egy rendkívül fontos feladatot -*■ megvalósították külgazdasági kapcsolataik olyan átszervezését, amely összhangban állt nemzeti gazdaságuk és az egész közösség szükségleteivel. A meggyorsított iparosítás feladata szükségessé tette a műszaki dokumentáció és a tapasztalatok cseréjét, úgyszintén egymás kölcsönös segítését szakképzett káderekkel. E feladatok mellett a KGST már tevékenységének kezdeti időszakában a termelési együttműködés kérdéseinek megoldásához is hozzáfogott, hogy elősegítse a népgazdasági tervek kölcsönös összehangolására, a termelés szakosítására és kooperációjára irányuló intézkedések megvalósítását. A 60-as éveket a KGST szempontjából az országok közötti együttműködés, a népgazdasági tervek koordinálásának elmélyítése jellemezte. Megvalósították az 1966—1970-es és 1971—1975-ös évekre szóló népgazdaságfejlesztési terveik ösz- szehangolását. Ez előmozdította a gazdaság további gyors növekedését, a népgazdaság struktúrájának tökéletesedését, különösen a gépgyártás, a vegyipar és az elektronika fejlődését. A KGST tevékenységének ezt az időszakát nagy jelentőségűnek keli tekinteni a tagországok közötti együttműködés tökéletesítésének útján. Éppen ebben az időben fektették le a termelés nemzetközi szakosításának és kooperációjának alapjait, különösen a gépgyártásban és a vegyiparban. A tervek koordinálása során megoldották azokat a feladatokat, amelyek azzal függtek össze, hogy kielégítsék a közösséghez tartozó tag- • országok gyorsan fejlődő népgazdaságának szükségleteit tüzelőanyagból, villamos energiából, a legfontosabb nyers- anyagfajtákból. anyagokból és berendezésekből. A TUDOMÁNYOSTECHNIKAI FORRADALOM IGÉNYE A szocialista közösség országaiban a termelőerők fejlődése a 70-es évek elejére olyan magas színvonalat ért el, hogy az együttműködésnek abban az időben kialakult formái és módszerei már elégtelenek lettek a KGST-tagor- 6zágok előtt álló új feladatok megoldására. A szocialista gazdasági rendszer előnyei teljesebb kihasználásának szükségessége és a világban végbemenő tudományos-technikai forradalom parancsolóan megkövetelte a szocialista országok erőfeszítéseinek még szorosabb egyesítését a legfontosabb népgazdasági problémák közös megoldása, a szocialista nemzetközi munkamegosztás és annak legmagasabb formája — a termelés szakosításának és kooperációjának további elmélyítésére. 1971 júliusában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXV. ülése elfogadta a szocialista gazdasági integráció komplex programját A szocialista gazdasági integráció, mint erre a komplex program rámutat a nemzetközi szocialista munkamegosztásnak, egymáshoz közelebb hozásának, a tudomány és a technika terén mélyreható és tartós kapcsolatok kialakításának, az áru-pénzviszonyok tökéletesítésének. a KGST-tag- országok kommunista és munkáspártjai és kormányai által tudatosan és tervszerűen szabályozott folyamata. A szocialista gazdasági integráció komplex programja megfelel minden egyes KGST- tagország érdekeinek és az egész szocialista közösség érdekeinek. Ennek megvalósítása elősegíti a nemzeti gazdaságok gyorsabb fejlődését, a KGST-tagországok népei anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését, gazdasági és tudományos-technikai potenciáljuk megszilárdulását. A szocialista gazdasági integráció komplex programja által felvetett problémák megoldásában legfontosabb láncszem a tudományos-technikai forradalom vívmányainak lehető leggyorsabb felhasználása országaink gazdaságában. Lenin már a szovjethatalom első éveiben rendkívüli éleslátással rámutatott arra. hogy a tudomány és a technika területe az új korszakban a szocializmus és a kapitalizmus közötti harc és verseny legfontosabb színtere lesz. Lenin megállapította, hogy az győz, akinek nagyobb a technikai felszereltsége, szervezettsége, fegyelmezettsége és jobbak a gépei. A szocialista gazdasági integráció a szocializmus győzelmét a kapitalizmussal való békés gazdasági versenyben mindenekelőtt e verseny döntő szakaszában — a tudományostechnikai haladás területén segíti elő. DINAMIKUS FEJLŐDÉS A KGST-tagországok együttműködése lehetővé tette, hogy ezek az országok a világ legdinamikusabban fejlődő ipari körzetévé váljanak. A KGST- tagországok nemzeti jövedelme 1950-hez képest 1973-ban egészében 5,7-szeresére nőtt. az ipari termelés volumene pedig 8,4-szeresére. 1973-ban a KGST-tagországok 1225 milliárd kilowattóra villamos energiát állítottak elő. az 1950-es 135,3 milliárd kilowattórához képest. Kőolajból 437 millió tonnát bányásztak az 1950-es 43.7 millió tonnával szemben Ugyanezen idő alatt a fejlett tőkésországokban az ipari tér melés mindössze háromszorosára emelkedett. A KGST-tag országok — a Föld térületének 18 százaléka és lakosságának 10 százaléka, — jelenleg a világ ipari termelésének 33 százalékát állítják elő, az 1950- es 18 százalékhoz képest. A KGST-tagországok mezőgazdaságának össztermelése ugyanabban az időszakban 2,2-szeresére nőtt. A legutóbbi éveket egyúttal a tudományban és a technikában elért nagy eredmények is jellemezték. Növekszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a tagországok közötti, a lenini elveken alapuló együttműködésnek nemzetközi tekintélye. Ez számos kívülálló országot arra ösztönöz, hogy közelebbről megismerkedjék a KGST tevékenységével és együttműködjön vele. A népek látják hogy a KGST tevékenysége megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete magas céljainak és jelentős hozzájárulás a világszerte a békéért és a társadalmi haladásért vívott harchoz. A KGST 25 év alatt felbecsülhetetlen tapasztalatokat gyűjtött és nagyszerű sikere két ért el. A jelenlegi körül mények között mindazonáltal változatlanul időszerű feladatunk, hogy tovább tökéletesít sülc a KGST-tagországok együttműködését és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységét. Éppen ez áll a szocialista országok kommunista és munkáspártjai figyelmének homlokterében. Nikoláj Nikoiájevics Jugov Spanyol nagydíj — magyar szövetne! A szocialista országok közül elsőként a Richards Finom- posztógy-r nyerte el a spanyol kereskedelmi minisztérium textilipari minőségi nagydíját. (MTI foto: Hadas János felvétele — KS) Magyar építészeti kiállítások külföldön Az idén kilenc magyar építészeti kiállítás mutatja be külföldön Magyarország építésügyi eredményeit. A szocialista országokban felvonultatott magyar kiállítások rendezőinek fontos célja, hogy a KGST integrációs programjának megfelelően adjanak hasznos öleteket, javaslatokat az építésügyi együttműködés fejlesztésére. Magyarország köny- nyűszerkezetes vándorkiállítást állít össze, s a bemutató első két állomása Varsó és Prága lesz. A szocialista országok építésügyi tájékoztatási szerveinek határozata alapján a KGST-országok lakásépítési eredményeiről, módszereiről, terveiről is vándorkiállítást hoznak létre, amelynek anyagát bemutatják Bulgáriában. Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és a Szovjetunióban. Ezenkívül magyar építészeti kiállítást nyitnak Belgiumban, az NSZK- ban, Hollandiában, Lengyel- országban, Teheránban és Szíriában. Magyarországon az idén nyolc külföldi kiállításra kerül sor. Tájékozódhatnak a szakemberek a legújabb szovjet metróépítési módszerekről, az épületeket befejező szakipari munkák iparosításában elért csehszlovák eredményekről és a legkorszerűbb jugoszláv építőipari termékekről. Szekszárd déli kertvárosban vagy környékén BÉRBE VESZÜNK CIPŐ JAVÍTÁSOK ÁTVÉTELÉRE ALKALMAS HELYISÉGET. „Kövendi Sándor” Cipészipari Szövetkezet Szekszárd, Dózsa Gy. u. 6. (70) Az alsónánai szeszfőzde A JÖVŐ HÉTEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON FŐZ UTOLJÁRA E SZEZONBAN. ■ (106) IV éhány hónapja több x ~ százan dolgoztak még ott Több tucat gép, teherautó, földgyalu, markoló dübörgött, Diesel-füsttel szürkére festve a levegőt Most megint csend van. A gemenci erdő szélért a Sió medréig kimerészkednek a fák közül a szarvasok. A torony, a zsilip, az árvízkapu szürke beton-* tömbje már nem ijeszti el őket. Az árvizeket megzabo- lázó, a víz szintjét szabályo- e zó építmény beilleszkedett a környezetbe. Már csak néhányan. vigyázzák a csatornát. Hogy, mikor hajó jön. áteresszék a jó tízméteres acélkapukkal zárt hajózó kamrán a Balaton, vagy a Duna felé. Vagy, ha a földek szomjaznak, a szivattyúk csövéig duzzasz- , szák a Siót. — Dehogyis vart még kész. Meg kell csinálni a korlátokat — tiltakoztak —, mikor az építésről már csak múlt időben beszéltem. — Mert a szakszervezet munkavédelmise előírta, hogy a betonfalak, lépcsők szélire mindenütt kell a korlát. Míg elkészül, piros-fehérre festett deszkakerítés védi a mélytől az embereket. De ez a munka már csak annyi. Beilleszkedés mint az új ház tetőjére az utolsó zsindelyt beilleszteni. — Arra meg bokrokat fogunk ültetni — mutatnak a földgyalu egyengette sík partszakaszra. Hogy ne legyen kopár rész az erdő mellett, hogy jobban beilleszkedjen az építmény a környezetbe. • Néhány száz méterrel odébb, a csatorna régi medrénél a hajósokat kerestem. Egy hónapja még itt horgonyzott a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat flottája. Uszályok, vontatók, kavicskotró. A gépeket szerelték, készültek az új szezonra. Lesétáltam a töltésen. A vízparton felleltem a kikötésre használt vastag drótkötelek nyomát. De a hajók már kifutottak a Dunára. Talán Paksnál, vagy Dombori-nál bányásszák a folyam medréből, építkezésekhez, a víz gömbölyítette kavicsot * A keselyűsi sóderkikötőnél, ahonnan a kisvasút is indul máskor, hogy erdei utazásra vigye a kirándulókat, egy lelket sem találtam. Már mentem volna tovább, mikor Naszladi Feri bátyám lépett ki a félig raktár, félig műhely faházikóból. Kezében jókora csillagkulcs. Biztos, a múlt nyáron készült szalagfűrészét indult reperálni. Üdvözlése, mintha nemcsak az ismerősnek, hanem a napok óta első arra vetődő embernek is szólt volna. Kérdezgettem erről-arról. Elmondta, hogy mostanában nem nagyon jönnek sóderos uszályok. Mert a régi medret elrakesz- tették. aztán a zsilipen át jó kilométerrel feljebb kellene jönni a hajóknak, hogy onnan, valahogy tolatva visszaereszkedjenek ide, a holtágba. így a vadak is bátrabbak. Van két őz. amelyik a túlsó parton reggelente kijön a vízben álló fák közül a csatorna szélére legelni. Aztán sok egyéb közt ez az idei bolond tél került szóba. Hogy ez nem is volt tél. Bezzeg régen derékig hóban jártak az erdőn. Most meg nemhogy hó nem hullt, de eső is alig esett egy-két csepp. Inas korában, a harmincas évek táján ő Öcsényből korcsolyával járt be Szekszárdra, vagy csónakkal. Mert, ahol ma földek vannak, a Dunától. Szekszárdon az alsóvárosig, mindenütt víz volt. — Én nem is tudom mi az isten csudája változtatta meg így az időjárást. Hazafelé ez az időjárás-dolog járt az eszemben. Mert szentigaz, úgy szűnt a Szek- . szárúig érő tenger, mert az emberek gátak közé zárták a Dunát. Hogy vize ne öntse el tíz—húsz kilométerekre a földeket. Igaz, tizennyolc éve az ár mégis a városig hömpölygőit. Hogy ez ne legyen így még egyszer, azért is épült az árvízkapu a gemenci erdő szélén. A szarvasok, őzek nem is veszik már észre. Odasátál- nak egészen a betonfalakig. S, hogy az embereknek sem jut eszébe? Talán nem is baj. Mert általában az motoszkál az agyunkban, ami gondot okoz, amit meg kell még csinálni. Az árvíztéma ezen a vidéken megoldódott. A szántóföldeket nem önti el többé a víz. Hogy miért nem? Az a földnek, a búzának, a lisztjéből készült kenyérnek, s az embernek is majdnem mindegy. — szepesi j
