Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

T 9 f Vasút az atomerőműhöz ü '.iipi Partvédelmi munkálatokat végez a paksi Duna-szakaszon az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság. Az épülő atomerőműhöz átépítik és meghosszabbítják a vasútvonalat, amely jelenleg csak a község északi végéig ér. Ehhez szükséges mintegy két és fél kUométer hosszúságban megerősíteni a Duna-partot. Ami nem fért a tudósításba Egy látogatás után Az újságíró jegyzetfüzeté­ben, emlékezetében mindig több van, mint amennyi a lap­ba fér. Ez az élményanyag feszít, kikívánkozik az ember­ből. Mi nem fért azokba a tudó­sításokba, amelyek Kállai elv­társ Tolna megyei látogatásá­ról megjelentek? Belelapozok a jegyzetfüze­tembe. Vastagon aláhúztam a következő szót: ismerősök. Mindenütt ismerősként kö­szöntötték. Az atomerőmű-építkezésen bemutatták az embereket. Amikor Körösi Miklós kezet fogott Kállai elvtárssal azt mondta; — Ha nem tévedek, mi már találkoztunk Guineában. Ti­zenkét éve. — Igen, emlékszem, akkor ott volt a Zakariás is, a fut­balledző. — ö már sajnos meghalt. — És maga mit csinált ott akkor? — Tanácsadó voltam. — Most meg itt építi az atomerőművet. Sok sikert. Csak példaként említem e történetet. Hasonlót nem egyet jegyeztem fel. Volt. aki egye­temista korában találkozott Kállai elvtárssal, volt, aki .. * de senki olyan nem akadt, akivel találkozott, aki ne is­merte volna fej azonnal. Min­denki köszöntötte és mindenki jó egészséget kívánt a további munkához, ezzel is kifejezve azt a gondolatot: az eddig folytatott politika ió. csak egészség kell a végrehajtásá­hoz. Rántásillat! Ezt a történetet akkor je­gyeztem le. amikor Kállai elvtárs az atomerőmű építke­zésén pihenő munkásokkal be­szélgetett. Szó esett itt sok mindenről: Sztálinváro6,Kom­ló, Kazincbarcika... építésé­ről. hogy akkor még sátorban laktak az építők, most meg már lassan beköltözhetnek az új munkásszállóba. Persze nem mindenki él majd itt lesznek buszozó munkások is. — Kalocsáról jöttünk — mondták a munkások. — Itt van a szomszédban. Mindö6Z- sze hat kilométer... — Ideérzik a rántás illatai ha főz az asszony és mégis... — Százhatvan kilométert kell buszoznunk, mert nincs komp. Ide le kellene hozni a kompot. — Lehozzuk! — szólt közbe Szabópál Antal, a megyei ta­nács éJjKÜSS. A munkások, amikor elment a küldöttség, egymás közt így beszéltek: — Érdemes volt szólni! Lát­játok, érdemes volt szólni! Érdemes volt, és kellett is. Egyrészt azért. mert nem mindegy, hogy három órát keli-e buszozniuk naponta, vagy húsz perc alatt a munka­helyükön lehetnek, másrészt azért is szólni kellett. mert minek pocsékolni az üzem­anyagot. az emberek idejét, ha erre nincs szükség. Ezért szóltak a munkások. Bosszan­totta őket a dolog. Jó az, ha az emberek ilye­nekért szólnak, ha bosszantja őket a dolog. Aki a hibák miatt haragszik, az nem kö­zömbös ember, az a magáénak érzi azt. amit csinál. Azért haragszik, mert jobban sze­retné csinálni ezt vagy azt. Csak a közömbös ember nem szól. Szerencsére ma már egy­re kevesebb a közömbe»«: em­ber. Ember. Ezt a szót is aláhúztam. Először akkor, amikor az atomerőmű építkezésén arra kérte Kállai elvtárs Varga Ti­bort ég Ajtai Aladárt: az épít­kezés, az atomreaktor után be­széljenek önmagukról is. Ér­dekelte az építkezés, az atom­reaktor. de még inkább érde­kelték az emberek, akik épí­tik. működtetik majd. Mindketten régi erőmű­építők. Már Pécsett együtt dolgoztak. Varga Tibor a Le­nin Intézetben végzett, aztán mérnöki diplomát szerzett.... Ajtai Aladár gépészmérnök­ként kezdte, maid megszerezte a villamosmérnökit, utána pe- dig az atomreaktor-mérnökit, az utóbbit már három gyerek mellett. Mindketten fiatalok. És lel­kesednek a szakmájukért. Másodszor akkor húztam alá az ember szót, amikor a Béta- széki Cserép- és Vázkerámia Gyárban jegyezte meg Kállai elvtárs: — Kérem, mondjanak vala­mit önmagukról is. mert las­san többet tudok a cserép- és téglagyártásról, mint azokról, akik gyártják... Csáki Béla igazgató így kezdte a bemutatkozást: — Három gyerekem van. Ti­zenhat éves korom óta tégla­ipari munkás vagyok. 1960- ban, már őszülő fejjel szerez­tem meg levelező tagozaton a gépészmérnöki diplomát.. És sorra bemutatkoztak az emberek. Izgalmasak voltak ezek a bemutatkozások. Izgalmasab­bak bármilyen bonyolult gén bemutatásánál. Ezek a bemutatkozások is arra figyelmeztettek: fontos a gépek ismerete, de nincs fon­tosabb azoknak az emberek­nek a megismerésénél, akik ezeket a gépeket kezelik, irá­nyítják. Aembereken múlik minden. A legbonyolultabb gé. pék megalkotása is. működte­tése is. Az emberek mindenütt büsz­kén mutatták elért eredmé­nyeiket: a saját újítású. kivi­telezésű hibridüzemet, amely nemcsak lényegesen olcsóbb, de jobb is. mint a korábbi, az új házakat, a fürdőt és lakó­telepeket. beszámoltak hogyan nőtt a dolgozók életszínvona­la. .. Beszéltek a régmúltról, a közelmúltról, de még többet a jövőről, elképzeléseikről, ter­veikről és szóltak a terveiket gátló tényezőkről, kifejtették, niit. hogyan kellene módosíta­ni itt. vagy ott. E két nap tapasztalata is azt bizonyította: az emberek min­denütt többet akarnak tenni a jövőben. Akik szóvá tettek va­lami, szerintük gátló tényezőt, azok sem azért tették, hogy kisebb legyen a felelősségük, hogy kevesebbet kelljen a jö­vőben dolgozniuk. Nagyobb felelősséget és több munkát követeltek ma­guknak. Mert véleményük szerint a jobb eredmények el­éréséhez több személyes fele­lősség és több munka szüksé­ges. Igazuk van! SZALAI JÄNOS Parkosítás és felelősség A címben leírt két fogalom csak látszólag áll távol egy­mástól. Nem túlzott tehát Mátyás István, a városi ta­nács elnökhelyettese, amikor úgy fogalmazott, hogy a ma tanácsi vezetőinek, városrendezőinek az elkövetkező gene­rációk iránti fokozott felelősségérzettel kell munkájukat vé gezni. Arról van szó, hogy az általános városfejlesztési cél­kitűzéseken belül napjainkban külön hangsúlyt kapnak város parkjaival, zöldterületeivel kapcsolatos tervek. Lehet, hogy éppen ma dől el, hogy a holnap városlakója hogyan ér­zi magát szűkebb lakóhelyén, nem érzi-e a beton szorítását, s nem érzi-e magát a természetből kirekesztettnek. Erről dönteni pedig valóban felelősség. A városi tanács elnökhelyettesével beszélgetve, először is arra voltunk kíváncsiak, hogy Szekszárdon milyen park- és zöldterület-bővítéseket terveznek az elkövetkező évekre. Kezdjük a városközponttal. A tervek szerint a Bőrdíszművel és a Kövendi Sándor Cipészipari Szövetkezet egyik üzemét két év múlva lebont­ják és a város külső területeire telepítik. Máris sok vita volt arról, hogy mi legyen a megüresedő területen. A városren­dezők úgy vélekednek, hogy ott jó lenne egy városi bevásár lócentrumot kialakítani. A városi tanács vezetői a lakosság­gal egyetértésiben nem helyeslik ezt az elképzelést, és ter­veikben a két' üzem helyén zöldterület, park megvalósítása szerepel. Bízunk benne, hogy a lakosság szava lesz az erő­sebb. A másik terv a Wesselényi utcai park kialakítása. Erről már lapunkban is írtunk, de mo6t nem árt. ismételten szót ejteni a majdani pihenőhelyről. Azért nem. mert az eredeti beépítési terveket a városi tanács vezetői a városrendezési tervtanács egyetértésével módosították. Az eredeti elképze­lések szerint az egész Wesselényi utcai területen lakóházak építését tervezték. A tervek olyképpen módosultak, hogy a terület déli. az ott lévő általános iákola melletti területét két tízszintes, egyenként 90 lakásos toronyházzal építik be, s az azok előtti, a város felé eső területen valósítják meg az összefüggő parkfelületet Mátyás István elmondotta, hogy a park földmunkáit még az idén elvégzik, de a megvalósítást a továbbiakban a tízszintes házak építésétől teszik függővé. A magyarázat egyszerű. El kell kerülni az olyan esetet, hogy a kész park a későbbiek folyamán esetleg az építők felvonu­lási helye legyen. (Erre már volt példa). A Wesselényi utcai parknak több funkciója lesz. A ter- vek szerint mind az óvodás, mind az iskolás korú gye­rekek alkalmas játszóteret, játszófelszereléseket kapnak, s a tervezők nem feledkeztek el a felnőtt lakosságról, pontosab­ban a Mikes utcában épülő öregek-fiatalok házának lakóiról sem. A parkban külön sétáló részt alakítanak ki. és ezen felül sakkasztalok felállításával kívánnak hasznos kikapcso­lódást biztosítani a felnőtteknek. A közeljövőben máris lépések történnek annak érdeké­ben, hogy a lebontásra kerülő két üzem helyén és a Wesse­lényi utcában elkészülő park összefüggő egészet alkosson. A tervek szerint ez a Mikes utca kiszélesítésével valósítható meg. Eddig tehát azok a tervek, amelyek Szekszárd zöldterü­letének növelését szolgálják. Mátyás István ezután a meg­lévő lakótelepi parkokról beszélt. Elmondotta, hogy a hónap végén, a jövő hónap elején befejeződik a Kölcsey lakótelep építése, így az ottani területen is elkezdődhet a parkosítás. A két panel épület között nemcsak parkot, de játszóteret is létesítenek. A Wosinsky lakótelepről szólva a városi tanács elnökhelyettese egy kezdeményezésről szólt. Korábban, a Toldi és Hunyadi utcák kereszteződésében lévő területen ki­próbálták már az úgynevezett gyephézagos parkburkoló ele­met, amely a gyeptéglához hasonlóan alkalmas új zöld­felület kialakítására. Ilyen eljárással kívánnak két parkírozó- helyet létesíteni a Wosinsky lakótelepen. Mátyás István, el­mondotta azt is, hogy a lakótelepek már meglévő parkjai­nak, zöldterületeinek felújítását ahol szükséges, elvégzik. Nem árt a parképítés, parkfenntartás költségeiről is szól­ni. A városi tanács költségvetéséből az idén 2 millió 400 ezer forintot biztosít ezekre a munkákra, ami lakosonként 100 fo­rintot jelent. Nem kis pénz. És természetesen ez sein elég, amint önmagában nem elegendő a tanács minden erőfeszí­tése sem. Mire van szükség? Társadalmi összefogásra. Mert a tervek valamennyiünk érdekét szolgálják. 1 ehetőségünk pedig van. Éppen tegnap érkezett szer- kesztőségünkhöz a városi tanács költségvetési üzemé­nek levele, amely arról szól. hogy a Hazafias Népfront és a városi tanácsnak a Tisza, virágos Székszárdért mozgalom­ban meghirdetett ingyenes fásítási akciójához megérkeztek a facsemeték. Az elültetésre váró kis fákat a városi kertészet Keselyűsi úti telepén vehetik át a választókörzetek tanács­tagjai, és azok is. akik a csemetéket hajlandók elültetni. — vj — Befejeződtek a szekszárdi orvosnapok (Folytatás az 1. oldalról) endoscop hajlítható tükörrend­szerével az egész emésztőrend­szert meg lehet vizsgálni anél­kül, hogy ez a betegre nézve bármi megterhelést jelentene. De az alapvizsgálaton túl el­végezhető a szövettani, sejt­tani vizsgálat is. Az utóbbiak­nak a gyomorrák elleni küz­delemben van hatalmas jelen­tősége, a rákos állapot kiala­kulásának, azaz kiteljesedésé­nek megelőzésében. Hazánk­ban az emésztőszervi dagana­tok igen sok életet követel­nek. Ezért olyan nagy jelentő­ségűek azok a vizsgálati mód­szerek. melyeknek tapasztala­tait olyan tüzes légkörben vi­tatták meg a kerekasztal-kon- ferencia résztvevői. Arra a kérdésre, hoev mit tükrözött az elmondottakon kívül a tudományos ülésszak három napja. Wittman pro­fesszor elmondotta, hogy ha­zánk egészségügyi intézmé­nyeinek döntő többségében már használatosak azok a diagnosztikai módszerek, ame­lyekről itt olyan sok szó esett. Mi több. egyértelművé vált annak szükségessége is, hogy a fejlesztésnek e mód­szerek elterjedését, alkalmazá­sát, alkalmazás közbeni fo­lyamatos tökéletesítését kell szolgálnia. Végül a Magyar Gastroente- rológiai Társaság főtitkára utalt az orvostudomány for­radalmi fejlődésére. illetve arra. hogy ez csak a kiegyen­súlyozott társadalmi, gazdasá­gi fejlődés talaján indulhatott meg. A társaság egyébként évente Párádon a gyomorbete. gek Mekkájában tartja kong­resszusait. örvendetes. hogy egyes vidéki tudományos köz­pontokban is rendszeresen is­métlődő témája a konferenciá­nak, kongresszusnak a gastro- enterológia. Tolna megye büsz­ke lehet rá. hogy Miskolc, Szeged. Pécs. Jászberény után hagyománnyá igyekszik tenni az emésztőszervi betegségekkel való foglalkozást. A legfris­sebb tapasztalatok hasznos cseréjek! ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom