Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
T 9 f Vasút az atomerőműhöz ü '.iipi Partvédelmi munkálatokat végez a paksi Duna-szakaszon az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság. Az épülő atomerőműhöz átépítik és meghosszabbítják a vasútvonalat, amely jelenleg csak a község északi végéig ér. Ehhez szükséges mintegy két és fél kUométer hosszúságban megerősíteni a Duna-partot. Ami nem fért a tudósításba Egy látogatás után Az újságíró jegyzetfüzetében, emlékezetében mindig több van, mint amennyi a lapba fér. Ez az élményanyag feszít, kikívánkozik az emberből. Mi nem fért azokba a tudósításokba, amelyek Kállai elvtárs Tolna megyei látogatásáról megjelentek? Belelapozok a jegyzetfüzetembe. Vastagon aláhúztam a következő szót: ismerősök. Mindenütt ismerősként köszöntötték. Az atomerőmű-építkezésen bemutatták az embereket. Amikor Körösi Miklós kezet fogott Kállai elvtárssal azt mondta; — Ha nem tévedek, mi már találkoztunk Guineában. Tizenkét éve. — Igen, emlékszem, akkor ott volt a Zakariás is, a futballedző. — ö már sajnos meghalt. — És maga mit csinált ott akkor? — Tanácsadó voltam. — Most meg itt építi az atomerőművet. Sok sikert. Csak példaként említem e történetet. Hasonlót nem egyet jegyeztem fel. Volt. aki egyetemista korában találkozott Kállai elvtárssal, volt, aki .. * de senki olyan nem akadt, akivel találkozott, aki ne ismerte volna fej azonnal. Mindenki köszöntötte és mindenki jó egészséget kívánt a további munkához, ezzel is kifejezve azt a gondolatot: az eddig folytatott politika ió. csak egészség kell a végrehajtásához. Rántásillat! Ezt a történetet akkor jegyeztem le. amikor Kállai elvtárs az atomerőmű építkezésén pihenő munkásokkal beszélgetett. Szó esett itt sok mindenről: Sztálinváro6,Komló, Kazincbarcika... építéséről. hogy akkor még sátorban laktak az építők, most meg már lassan beköltözhetnek az új munkásszállóba. Persze nem mindenki él majd itt lesznek buszozó munkások is. — Kalocsáról jöttünk — mondták a munkások. — Itt van a szomszédban. Mindö6Z- sze hat kilométer... — Ideérzik a rántás illatai ha főz az asszony és mégis... — Százhatvan kilométert kell buszoznunk, mert nincs komp. Ide le kellene hozni a kompot. — Lehozzuk! — szólt közbe Szabópál Antal, a megyei tanács éJjKÜSS. A munkások, amikor elment a küldöttség, egymás közt így beszéltek: — Érdemes volt szólni! Látjátok, érdemes volt szólni! Érdemes volt, és kellett is. Egyrészt azért. mert nem mindegy, hogy három órát keli-e buszozniuk naponta, vagy húsz perc alatt a munkahelyükön lehetnek, másrészt azért is szólni kellett. mert minek pocsékolni az üzemanyagot. az emberek idejét, ha erre nincs szükség. Ezért szóltak a munkások. Bosszantotta őket a dolog. Jó az, ha az emberek ilyenekért szólnak, ha bosszantja őket a dolog. Aki a hibák miatt haragszik, az nem közömbös ember, az a magáénak érzi azt. amit csinál. Azért haragszik, mert jobban szeretné csinálni ezt vagy azt. Csak a közömbös ember nem szól. Szerencsére ma már egyre kevesebb a közömbe»«: ember. Ember. Ezt a szót is aláhúztam. Először akkor, amikor az atomerőmű építkezésén arra kérte Kállai elvtárs Varga Tibort ég Ajtai Aladárt: az építkezés, az atomreaktor után beszéljenek önmagukról is. Érdekelte az építkezés, az atomreaktor. de még inkább érdekelték az emberek, akik építik. működtetik majd. Mindketten régi erőműépítők. Már Pécsett együtt dolgoztak. Varga Tibor a Lenin Intézetben végzett, aztán mérnöki diplomát szerzett.... Ajtai Aladár gépészmérnökként kezdte, maid megszerezte a villamosmérnökit, utána pe- dig az atomreaktor-mérnökit, az utóbbit már három gyerek mellett. Mindketten fiatalok. És lelkesednek a szakmájukért. Másodszor akkor húztam alá az ember szót, amikor a Béta- széki Cserép- és Vázkerámia Gyárban jegyezte meg Kállai elvtárs: — Kérem, mondjanak valamit önmagukról is. mert lassan többet tudok a cserép- és téglagyártásról, mint azokról, akik gyártják... Csáki Béla igazgató így kezdte a bemutatkozást: — Három gyerekem van. Tizenhat éves korom óta téglaipari munkás vagyok. 1960- ban, már őszülő fejjel szereztem meg levelező tagozaton a gépészmérnöki diplomát.. És sorra bemutatkoztak az emberek. Izgalmasak voltak ezek a bemutatkozások. Izgalmasabbak bármilyen bonyolult gén bemutatásánál. Ezek a bemutatkozások is arra figyelmeztettek: fontos a gépek ismerete, de nincs fontosabb azoknak az embereknek a megismerésénél, akik ezeket a gépeket kezelik, irányítják. Aembereken múlik minden. A legbonyolultabb gé. pék megalkotása is. működtetése is. Az emberek mindenütt büszkén mutatták elért eredményeiket: a saját újítású. kivitelezésű hibridüzemet, amely nemcsak lényegesen olcsóbb, de jobb is. mint a korábbi, az új házakat, a fürdőt és lakótelepeket. beszámoltak hogyan nőtt a dolgozók életszínvonala. .. Beszéltek a régmúltról, a közelmúltról, de még többet a jövőről, elképzeléseikről, terveikről és szóltak a terveiket gátló tényezőkről, kifejtették, niit. hogyan kellene módosítani itt. vagy ott. E két nap tapasztalata is azt bizonyította: az emberek mindenütt többet akarnak tenni a jövőben. Akik szóvá tettek valami, szerintük gátló tényezőt, azok sem azért tették, hogy kisebb legyen a felelősségük, hogy kevesebbet kelljen a jövőben dolgozniuk. Nagyobb felelősséget és több munkát követeltek maguknak. Mert véleményük szerint a jobb eredmények eléréséhez több személyes felelősség és több munka szükséges. Igazuk van! SZALAI JÄNOS Parkosítás és felelősség A címben leírt két fogalom csak látszólag áll távol egymástól. Nem túlzott tehát Mátyás István, a városi tanács elnökhelyettese, amikor úgy fogalmazott, hogy a ma tanácsi vezetőinek, városrendezőinek az elkövetkező generációk iránti fokozott felelősségérzettel kell munkájukat vé gezni. Arról van szó, hogy az általános városfejlesztési célkitűzéseken belül napjainkban külön hangsúlyt kapnak város parkjaival, zöldterületeivel kapcsolatos tervek. Lehet, hogy éppen ma dől el, hogy a holnap városlakója hogyan érzi magát szűkebb lakóhelyén, nem érzi-e a beton szorítását, s nem érzi-e magát a természetből kirekesztettnek. Erről dönteni pedig valóban felelősség. A városi tanács elnökhelyettesével beszélgetve, először is arra voltunk kíváncsiak, hogy Szekszárdon milyen park- és zöldterület-bővítéseket terveznek az elkövetkező évekre. Kezdjük a városközponttal. A tervek szerint a Bőrdíszművel és a Kövendi Sándor Cipészipari Szövetkezet egyik üzemét két év múlva lebontják és a város külső területeire telepítik. Máris sok vita volt arról, hogy mi legyen a megüresedő területen. A városrendezők úgy vélekednek, hogy ott jó lenne egy városi bevásár lócentrumot kialakítani. A városi tanács vezetői a lakossággal egyetértésiben nem helyeslik ezt az elképzelést, és terveikben a két' üzem helyén zöldterület, park megvalósítása szerepel. Bízunk benne, hogy a lakosság szava lesz az erősebb. A másik terv a Wesselényi utcai park kialakítása. Erről már lapunkban is írtunk, de mo6t nem árt. ismételten szót ejteni a majdani pihenőhelyről. Azért nem. mert az eredeti beépítési terveket a városi tanács vezetői a városrendezési tervtanács egyetértésével módosították. Az eredeti elképzelések szerint az egész Wesselényi utcai területen lakóházak építését tervezték. A tervek olyképpen módosultak, hogy a terület déli. az ott lévő általános iákola melletti területét két tízszintes, egyenként 90 lakásos toronyházzal építik be, s az azok előtti, a város felé eső területen valósítják meg az összefüggő parkfelületet Mátyás István elmondotta, hogy a park földmunkáit még az idén elvégzik, de a megvalósítást a továbbiakban a tízszintes házak építésétől teszik függővé. A magyarázat egyszerű. El kell kerülni az olyan esetet, hogy a kész park a későbbiek folyamán esetleg az építők felvonulási helye legyen. (Erre már volt példa). A Wesselényi utcai parknak több funkciója lesz. A ter- vek szerint mind az óvodás, mind az iskolás korú gyerekek alkalmas játszóteret, játszófelszereléseket kapnak, s a tervezők nem feledkeztek el a felnőtt lakosságról, pontosabban a Mikes utcában épülő öregek-fiatalok házának lakóiról sem. A parkban külön sétáló részt alakítanak ki. és ezen felül sakkasztalok felállításával kívánnak hasznos kikapcsolódást biztosítani a felnőtteknek. A közeljövőben máris lépések történnek annak érdekében, hogy a lebontásra kerülő két üzem helyén és a Wesselényi utcában elkészülő park összefüggő egészet alkosson. A tervek szerint ez a Mikes utca kiszélesítésével valósítható meg. Eddig tehát azok a tervek, amelyek Szekszárd zöldterületének növelését szolgálják. Mátyás István ezután a meglévő lakótelepi parkokról beszélt. Elmondotta, hogy a hónap végén, a jövő hónap elején befejeződik a Kölcsey lakótelep építése, így az ottani területen is elkezdődhet a parkosítás. A két panel épület között nemcsak parkot, de játszóteret is létesítenek. A Wosinsky lakótelepről szólva a városi tanács elnökhelyettese egy kezdeményezésről szólt. Korábban, a Toldi és Hunyadi utcák kereszteződésében lévő területen kipróbálták már az úgynevezett gyephézagos parkburkoló elemet, amely a gyeptéglához hasonlóan alkalmas új zöldfelület kialakítására. Ilyen eljárással kívánnak két parkírozó- helyet létesíteni a Wosinsky lakótelepen. Mátyás István, elmondotta azt is, hogy a lakótelepek már meglévő parkjainak, zöldterületeinek felújítását ahol szükséges, elvégzik. Nem árt a parképítés, parkfenntartás költségeiről is szólni. A városi tanács költségvetéséből az idén 2 millió 400 ezer forintot biztosít ezekre a munkákra, ami lakosonként 100 forintot jelent. Nem kis pénz. És természetesen ez sein elég, amint önmagában nem elegendő a tanács minden erőfeszítése sem. Mire van szükség? Társadalmi összefogásra. Mert a tervek valamennyiünk érdekét szolgálják. 1 ehetőségünk pedig van. Éppen tegnap érkezett szer- kesztőségünkhöz a városi tanács költségvetési üzemének levele, amely arról szól. hogy a Hazafias Népfront és a városi tanácsnak a Tisza, virágos Székszárdért mozgalomban meghirdetett ingyenes fásítási akciójához megérkeztek a facsemeték. Az elültetésre váró kis fákat a városi kertészet Keselyűsi úti telepén vehetik át a választókörzetek tanácstagjai, és azok is. akik a csemetéket hajlandók elültetni. — vj — Befejeződtek a szekszárdi orvosnapok (Folytatás az 1. oldalról) endoscop hajlítható tükörrendszerével az egész emésztőrendszert meg lehet vizsgálni anélkül, hogy ez a betegre nézve bármi megterhelést jelentene. De az alapvizsgálaton túl elvégezhető a szövettani, sejttani vizsgálat is. Az utóbbiaknak a gyomorrák elleni küzdelemben van hatalmas jelentősége, a rákos állapot kialakulásának, azaz kiteljesedésének megelőzésében. Hazánkban az emésztőszervi daganatok igen sok életet követelnek. Ezért olyan nagy jelentőségűek azok a vizsgálati módszerek. melyeknek tapasztalatait olyan tüzes légkörben vitatták meg a kerekasztal-kon- ferencia résztvevői. Arra a kérdésre, hoev mit tükrözött az elmondottakon kívül a tudományos ülésszak három napja. Wittman professzor elmondotta, hogy hazánk egészségügyi intézményeinek döntő többségében már használatosak azok a diagnosztikai módszerek, amelyekről itt olyan sok szó esett. Mi több. egyértelművé vált annak szükségessége is, hogy a fejlesztésnek e módszerek elterjedését, alkalmazását, alkalmazás közbeni folyamatos tökéletesítését kell szolgálnia. Végül a Magyar Gastroente- rológiai Társaság főtitkára utalt az orvostudomány forradalmi fejlődésére. illetve arra. hogy ez csak a kiegyensúlyozott társadalmi, gazdasági fejlődés talaján indulhatott meg. A társaság egyébként évente Párádon a gyomorbete. gek Mekkájában tartja kongresszusait. örvendetes. hogy egyes vidéki tudományos központokban is rendszeresen ismétlődő témája a konferenciának, kongresszusnak a gastro- enterológia. Tolna megye büszke lehet rá. hogy Miskolc, Szeged. Pécs. Jászberény után hagyománnyá igyekszik tenni az emésztőszervi betegségekkel való foglalkozást. A legfrissebb tapasztalatok hasznos cseréjek! ,
