Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-27 / 72. szám
KGST-bankkölcsönnel fejlesztik a magyar vasutat és a pamutnyomó-ipart ;yar A KGST kereteiben létrehozott Nemzetközi Beruházási .Bank eddigi hároméves fennállása alatt 33 létesítmény építését finanszírozta. A tag- • áUamoknak összesen 588 millió transzferábilis rubel hitelt ’.nyújtott mintegy 2 milliárd rubel értékű beruházáshoz. A -banktól felvett közép- éshosz- szű lejáratú hitelekből a tagor- .szádoktól vásárolnak különféle gépeket, berendezéseket az adott vállalatok, mégpedig olyan fejlesztésekhez, amelyek a szocialista országok kooperációját, termelési szakosítását s '.egyben az adott ország fejlődését közvetlenül is szolgálják. GŐZÖSÖK HELYETT DIESEL- ÉS VILLAMOS MOZDONYOK Magyarország, illetve magyar vállalatok az elsők között kötöttek hitelszerződést a Nemzetközi Beruházási Bankkal. A bank 1871 szeptemberében fogadta el a IvIÁV kérelmét. amelynek alapján 1971. és 1974. között 20,5 millió transzferábilis rubel hitelt nyújt a magyar vasutal: villamosításához és a dieselesítési program megvalósításához. A vasút 1980-ig felszámolja a gőzvontatást, villamosítja nemzetközi jelentőségű tranzit '•fővonalait. A KGST bankhitel — a hazai forrásokat kiegészítve — nagymértékben segíti a terv végrehajtását. ■ A magyar vasút a hitel fel- használását nem sokkal az engedélyezés után megkezdte, s eddig ,16,5 millió rubelt vett fel az engedélyezett 20,5 millióból. -R;.pénzösszeg segítségé-, ’[vei két nagy beruházását határidő előtt valósította, illetve valósítja meg. A : hitel na- gvobbik részébő] a tervezett 1974-es év helyett már 1972- ben 70 M—62-es típusú, 2000 lóerős' D'.esel-mczdonyt vá~á- rolt a Szovjetuniótól, s ezeket négy jelentős nemzetközi vonalon már üzembe is helyezte. A szovjet mozdonyok vontatják a szerelvényeket Hatvan —Somoskőújfalu. Püspökladány—Biharkeresztes. Budapest—Murakeresztúr és Budapest—Kelebia között. Ily módon a hitel-z.erződáében kdrö- tött feltételeknek eleget téve meggyorsították a különböző KGST-országok, különösen Lengyelország, az NDK, Csehszlovákia. Bulgária és Románig tranzitforgalmát. Egymillió rubelt vett fel a MÁV a Szob—Lökösháza közötti vasútvonal villamosításának meggyorsítására. A cél az, hogy az eredetileg tervezett 1976. helyett már 1974- ben villamosvontatású szerelvények közlekedhessenek az észak—déli irányú fővonalon. Még további 4 millió rubelnyi KGST-hitel is a MÁV rendelkezésére áll, ezt azonban eddig nem vette igénybe, mert feladatait saját erőforrásokból is meg tudta i oldani. Egyébként az említett vasútvonal Szob—Budapest közötti szakaszánál: villamosítása befejeződött, elkészültek a munkával Rákos—Nagykáta—Szolnok között is, s nagy erővel dolgoznak a még hátralévő, vagyis a Szajol—Békéscsaba—Lökösháza közötti szakasz villamosításán. A MÁV véleménye szerint most már nincs komolyabb akadálya annak, hogy a hitelszerződés feltételeinek mcgt'eleleon ez év végére Szob —Lökösháza, illetve Hegyeshalom—Lökösháza között a vonal teljes hosszában villamos- vontatású szerelvények közlekedjenek, gyorsítva a távolsági illetve tranzit személy- és teherszállítást. Mivel a szobi vonal folytatásaként a csehszlovák vasutak is villamosították a Szob—Sturoyo vonalszakeszt, s a román vasutak is ugyanezt teszik a Lökösházához csatlakozó vonal részen, a közös munka eredményeként 1975-ben már a Berlin—Prága —Budapest—Bukarest közötti nemzetközi főútvonalon végig villamosvonatok közlekedhetnek. A nemzetközi kölcsönnel is finanszírozott magyar vasúti fejlesztésben egész sor KGST- tagország érdekelt, hiszen Magyarország tetemes tranzitforgalmából 61,6 százalékban részesednek a szocialista államok. A hitel felhasználása tehát kölcsönösen előnyös. Hasznos ez a MÁV számára is, mivel a hitel törlesztését a beruházás befejezését követő hat hónap után, 1975. június végén kell megkezdeni, s a hitelt fél évenkénti egyenlő részletekben, 5 százalékos kamat mellett 1981.-december végéig kell befejezni. A dieselesítésbe fektetett összegek a számítások szerint öt év alatt térülnek meg, vagyis kifizetődnél: arra az időpontra, amire a hitelt vi.ssza kell fizetni. MEGGYORSUL A TEXTILIPARI REKONSTRUKCIÓ A Pamutnyomóipari Vállalat — az ország legnagyobb fonó-, szövő, nyomó-kikészítő üzeme — több mint 3 millió rubel • hitelt kapott a nemzetközi banktól, s a hitelből 1975- ig különféle gépeket szerez be a vállalat rekonstrukciójához szocial ista orötógökból. Ezzel a segítséggel c ví’lalay egyebek. mellett r.ágy fonodájának korszerűsítését oldja meg. A tervek szerint 1975-ben már az ,új gépekről' kerül le a Pamutri.yo.rn óipari Vállalat fonaltermcl 5:ének féle. Az új berendezések két- és .felszer termelékenyebbel: elődeiknél. A nagyszabású rekonstrukció nyomán a teljésen újjáépített fonodában a -painutfonál-ter- melés az 1970. évi 22 ezer tonnáról 1975-re várhatóan 26 500 tonnára nő. A fonaltermelés korszerűsítése. termelékenységének növelése nyomán a Famutnyo- móioari Vállalat az 1970. évi 132,7 -millió négyzetméterről az idén 183 millió, 1975-ben 178 millió négyzetméterre növeli Damutszövet- és kelme- gyártását. Ennek a mennyiségnek körülbelül 40 százalékát itthon értékesíti, a többit a HUNGé ROTEX útján exportálja. A szocialista, .országoknak évente mintegy 40 millió négyzetméter, ezen belül a Szovjetuniónak 23 millió péevzetméter pamut- é4 envéb szövetét szállítanak. (MTI) Társítható-e. két olyan, ellentétes fogalom, mint az értelmes. alkotó, örömet adó emberi munka, ,s a fölöslegessé;», á haszon tálanság. a. semmire nem alKalmasság? A tapasztalat tanúsítja. sajnos, társítható. Halijuk, látjuk, olykor a bőrünkön érezzük. Vannak apróbb, bosszantó, közismert jeléi. A néhány napja le- teFÍtett, s újra feltört aszfaltburkolat az úton. A festők, tapétázók után érkező parkett-csiszolók,' villanyszerelők. A társadalmi munkában kialakítóit játszótér, melyet föld- itlürikagépek, teherautók taposna!: 'össze., mert így rövidebb az út a szomszédságában megr kezdett, építkezéshez. A sei ej t- be került alkatrész— Fölöslegesen dolgozni? Látni, -miként megy kárba órák, napok eredménye? Nemcsak dühítő;-, hanem lealázó. Mert a legértékesebbet, az emberi termékenységet silányítja semmi- ve. értéktelenné, értelmetlenné. Tavaly áz emberi munka akkora nemzeti jövedelmet ho- .zott létre, azaz új értéket, hogy hazánk egy-egy lakosára 35 ezer forint jut belőle. Lehetett-, volna többet? Minden bizonnyal. Hogyan? .itóf-yjuk prést a közismert, föntóbb utalásszerűén említett eseteket. Próbáljunk mélyebbre'.tekinteni. a felszín fehér habj-a. -mögött föllelni a folyam Vízét.szennyező. mérgező anyagokat. A közömbösség porát, mely béivódil: a pórusokba,' berriósódil: a közös tevékenység folyójába, s mely hagyja, hogy készüljön a több milliót fölemésztő elemzés. számítás, helyszíni mintavételi beruházási előprogram, bár tudja. - az egészből _ már semmi nem lesz, az elképzelés aktualitását vesztette. A lassúság patakocskáit, melyek rátelepszenek javaslatokra.' ' Ótlto tekre, újításokra és találmányokba, munkát könnyítő. . Ki 170 ezer pecsenyecsirke Paksról A tsz padlását gabonaraktárnak már nem használhatták, zsákolásra ma már senki sem vállalkozik. Csirkefarmot rendeztek be a nyolcszáz négyzetméter alapterületű padlástérben. — Régóta foglalkozunk pe- csenyecsirké-neveléssel — mondja Vayer Mátyás, a paksi Aranykalász Tsz elnöke. Építettünk baromfinevelőt, jól fizetett a csirke, így jött az ötlet, hogy felhasználjuk ezt az akkor még üres padlást. Hungarocellel szigetelték a tetőszerkezetet. Vásároltak két OTR—71. típusú olajkályhát. . csövön vezetik el a padlásra a meleg levegőt, amit tizenegy ventillátor cserél. Az etető, és itatóberendezések automatikusan működnek. Jelenleg tizenötezer Tetra B fehér húscsirkét nevelnek. 34 napos korukban az átlagsúlyuk 84 deka. 54—56 papos korukban elérik az 1 kiló 30 dekát. ekkor adják le őket. Egv évben 11—12 turnus csirkét bocsátanak ki. Hasznosítják a csirkealmot is. marhatápot készítenek belőle. A csirkéket asszonyok gondozzák. Tenczli Ferencnét a termelőszövetkezet taníttatta ki, mint szakmunkás, havi keres e t e három, három és fél ezer fcíint. \ A termelőszövetkezet évente 22—23 vágón — mintegy 170 ezer.— csirkét,szállít Kecskemétre. a' karneválnak. Gépesítés Nagydorogon A nagydorogi Ui Barázda Termelőszövetkezet tagságának magas áz életkora. 633 főből 60 év felett 44,1 százalék. 45— 69 ,év,között 22,8 százalék a kormegoszlás. A fiatalok sem szívesen végeznek nehéz fizikái munkát, egyedül járható út. a szövetkezet számára a gépesítés maradt.. A termelösz.övetkezetnek 41 erőgépe’és három teherautója van. „18 gépjárművük sikeresen vizsgázott a KPM autófelügyeleténél.. A szerelő- és javítómunkákat a 25 tagú szerelőbrigád nagyon lelkiismeretesen végezte el. M?a decemberben elkészültek a gépjavítóéi tervek, ennek alapján megtörtént az erő. és munkagépek javítása. Tolna megyét egyedül képviselik a Dunántúli Szojater- melők Egyesületében, Gépesítették a szója termelését. a ■ ezójagépek iő‘ szolgálatot tesznek a kukorica, a napraforgó ■ termesztésénél is. Régi gépeik nem tudtak megbirkózni a termeléssel, -nagy veszteséggel dolgoztak, ezért szükségessé vált úi gépek beszerzése. Vásároltak két Baltex dohánykombájnt, értékük egyenként 8 és fél millió forint. A gép elvégzi az ültetést és a szedést. A dohány szárítását két tűsoros Sirokkóval oldják meg. Nagyarányú meliorációs munka folyik a mözsi U.i Élé, Termelőszövetkezet területén. A 6-os út tőszomszédságában ú.i gazdasági utat építenek, a brigád más gépei nedig egv termelésre alkalmatlan domb anyagát egyengetik el az idáig ugyancsak rossz adottságú liadat feltűnésére. Az erőgépek munkája során került elő a közeimül ':an a Ionunkban már ismertetett nagy értékű sí. • és kincslelet is. Fotó: G.ottvald megtakarító megoldásokra.' Míg „csordogálnak. tenyérnvi állóvizekké növekednek, fölösen ömlik a veríték, fárad az izqm, használódik az ideg-- rendszer, holott embereit serege . dolgozhatna ésszerűbben, hasznosabban, tehát maguknak. másolcnak több értéket teremtve. Marx történelmi távlatokat nyitó megállapítása sí. hogy a szocializmusban a munka emberi szükségletté válik. Vannak, nem kevesen, akik m'a már így, nemcsak a kenyérért, hanem szükségletből dolgoz, nak. Örömöt, kielégülést, emberi boldogságot találnak tevékenységükben. Hisznek : annak értelmében, rendeltetésében, amit csinálnak. Tegyen, az esz- tergálás, állatgondozás, házak tervrajzainak elkészítése. S elsősorban őket. de a csupán a kenyérért dolgozót is sérti, dühíti. ha látja: kár volt a fáradozásért. Milyen lelkesen, szabad idejüket sem sajnálva állították össze az if.iú közgazdászok javaslatukat az. egyik termék gyártásának gazdaságosabbá tételére, s mire elkészültek, megtudták: javaslataiktól függetlenül abbahagyják az'előállítását. Miért nem szóltak nekik? Valahogy elfelejtődött. És a munkájuk, az izgalomtól hevített órák? Legyintés. Több is veszett Mohácsnál. A legyintés, a fölényes okítás1. a cinikus grimasz, a váll- huzogatás láttán, hallat.in a tisztességgel igyekvő ökle ösz- szerándul. Mert neki napjai, hetei, nem egyezer hónapjai mentek rá arra, amit a másik lesöpör az asztalról, vasv annak fiókjába dobja: amit a raktár mélyére süllyesztenél:, irattárak pörög polcaira löknek; arpi veszteség, s nemcsak neki; hanem a tágabb közösségnek fs.'s végső soron az egész társadalomnak. A magunk kincsét herdáljuk tehát. p éppen Jte az, miért. a közöny, s restség? Szónoki kérdés? Vagy inkább a közgondolkőzás némely rétegének feszegetése. áz erkölcs, s nem is akármilyen, hanem a szocialista érkölcs pengéjével? Ezt véljük ctiru- vezetőbbnek. Annak ^ a désnek újra és újra való ra: 4- fogalmazását, hogy miért hagyjuk, fogadjuk szótlanul, tűrjük mérgelődve, vagy ép. pen közömbösen a magunk s mások melléfogásait, a munka, az emberi veríték . energia pazarlását. A legegyszerűbb alkatrész is négy-öt munkaműveleten át formálódik. Van szerszám, amely hetvenezer forintba kerül. Felületes beállításkor egy másodperc alatt tönkremegy. S ha az ennyire nyilvánvaló ügyek nem kavarnak hullámokat, miért tennék ezt a rejtettebbek? Megszoktuk. Megszokhatjuk ezt? Sok a munka, rengeteg a dolgunk. A fejünk sem látszik ki a tennivalók közül. Néha úgy érezzük, már-már beleszakadunk, hogy minden feladatot pontosan, szépen teljesítsünk. Közhely-szótárunk gazdag, előszeretettel használjuk. S míg lapjait forgatjuk, eszünkbe sem jut. hogy rákérdezzünk: szükséges ez a munka? Kell ez igazán valakinek, értelme, célja van, hasznot hoz, közösséget gyarapít? Vagy a buzgó semmittevéshez adjuk nevünket, eszünket, erőnket? Nem t>ánt bennünket? Dehogynem bánt! Csak odáig kell már eljutnunk. hogy saját, olykor halk szavunk fölerősödjék a közösség hangszóróin, s a közönyösek, a kényelmesen süketek is meghallják: a fölösleges munka tűrhetetlen. Mert az értelmes cselekvés rugóit töri el. rokkanttá téve az embert, inaiban. idegeiben. Tűrhetetlen, mert embertelen. MÉSZÁROS OTTÓ , Fölösleges munka
