Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-24 / 70. szám

\ I Meghalt Ács Tivadar, a Kossuth-emigráció történésze Aki fölfedezte Marx levelét Perezel Mórhoz . Február utolsó napján bú­csúztatták a 73 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt 1 történészt, a Kossuth-emigrá- ció legtöbbet publikált kutató­ját, aki Perczel Mórról is egye­dülálló ismeretlen anyagot tett közzé. A kispesti származású fia­tal újságíró Dél-Amerikában, Argentínában kezdte pályafu­tását, onnan építette ki kap­csolatait az USA-beli magyar sajtóval, amelynek élete vé­géig munkatársa maradt. Haza­térése után a harmincas évek közepén publikálta a Földrajzi Közleményekben a dél-ameri­kai államokban élt magyar ' fölfedezők és tudósok sorsáról és tevékenységéről gyűjtött eredeti és értékes anyagát. Ezek a tanulmányai az „Akik elvándoroltak"’ címmel 1940- ben jelentek meg. A Pethő Sándor által szerkesztett Ma­gyar Nemzet tüntetőén közölt annak idején Magyarország nem német összeköttetéseiről cikkeket; így írhattam én is részletesen Ács dél-amerikai— magyar kapcsolatokat ismer­tető könyvéről. Fölkeresett, és azóta hasznos és tevékeny együttműködésben dolgoztunk a régi magyar felfedezők és a 49-es emigránsok ismeretlen anyagán. Ács 194(* és 1944 kö­zött hat kötetet közölt az észak- és dél-amerikai nagy magyar karrierekről. „Kossuth papja: Ács Gedeon” (1940), „New Buda” (1941). „Magyar úttörők az Újvilágban. László Károly naplója” (1942), „Né­pek tavasza’’ (1943). „A szám- űzöttek. Fiala János és Árvay László emlékiratai” (1943), „Magyarok Latin-Ameriká- ban” (1944). Ez a hat kötet 1400 oldalas forrásanyagot és magyarázó szöveget ölel fel. Az utolsó pedig, amely angol nyelven, is megjelent, külön is és Pivány Jénő „Magyarok Észak-Amerikában” című kö­tetével együtt „Hungary and the Americas” címmel 1944 őszén a magyar különbéke- tárgyalások idején általam előkészített magyar kiadvá­nyok sorában a felszabadulást várva. Kossuthtal és sorstársaival való alapos foglalkozása 1943- ban egy akkor vakmerő tár­gyú kiadványra bátorította, ez „Kossuth demokráciája” cím­mel három fontos Kossuth- emlékiratot közöl, többek kö­zött L) Un a-kon fÖderá c: ós ter­vét. Ehhez bevezetést Szaka- sits Árpád, a1 Népszava főszer­kesztője írt és a Szociálde­mokrata Párt adta ki. Készben ezeknek a kiadvá­nyainak, részben pedig az el­lenállási mozgalomban kifej­tett tevékenységének követ­kezményeként rábízták az ad­dig névlegesen működő Ma­gyarok Világszövetsége elnök­ségét. Ács lelkesedésével és agilitásával a demokratikus országokban élő magyarok sür­gős segélyakcióját szervezte ■ meg elsőnek. Sok ezer magyar gyerek kapott teljes babake­lengyét. majd ruha- és élelem­segélyakciókat indított. Köz­ben a Külügyminisztériumba kinevezték tanácsosnak a „kül­földi magyarok ügyosztályá”- nak élére. Az ötvenes években azonban teljesen visszavonult, hogy tudományos munkásságát folytassa, akkor már mint egyetemi magántanár, mert Tót(h László szegedi rektor ko­rában világtörténeti tanszékén habilitálta. Közéleti tevé­kenysége idején, egyetlen könyvre jutott ideje: „Magya­rok idegenben” (1946). Három hatalmas mű került k; keze alól a hatvanas évek for­dulóján: „A genovai lázadás” (1958), „A magyar légionisták életrajzevű.i teménye” (1961) és % „Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban” (1964). Ez a négy kötete 1200 oldal terje­delmű. Az utolsó kettő nélkü­lözhetetlen reference-könyve lész a magyar történeti forrás­kutatásnak. Csaknem tíz éve tartó súlyos betegsége idején egyre több külföldi elismerés érte publikációiért. Az Erzsé- bet-kori amerikai felfedező expedícióban részt vevő ma­gyar humanista, Budai Par- menius István legrégibb élet­rajzi adatait sikerült, megtalál­nia, őrá hivatkozik Quinn li-" verpooli professzor, a Hakluyt Society világhírű sorozatában megjelent könyvében. Ennek legújabban szenzációs folyta­tása lett, egy német tudós Bu­dai Parmeniusban fedezte fel az ős-Faust szerzőjét. Ács Tivadar nagybetegen is folytatta kutatásait. Egyszer Szekszárdra is leutazott, hogy Perczel Mór feltételezett ösz- szeköttetései felől Marxszal — okiratokat bróbáljon találni. Fáradhatatlan. kitartásának meg is Jett az eredménye, nem ugyan Szekszárdon vagy Tolna megyében, de Berzéken, Per­czel Mór laszármazottainál megtalálta Kari Marx 1860. április 16-án Londonból Per­czel Mórnak írt német nyelvű levelét. Ezt a kutatásban részt vevő Borús József közölte, Ács ösztönző és segítő szere­pét kiemelve a Párttörténeti Közlemények 1966 évi évfo­lyamában. Ebben Marx a kö­vetkező dicsérő szavakat mondja Perczel Mórra; „Mélyen tisztelt Tábornok Ur! Engedje meg, hogy ... önhöz is forduljak, mint az európai szabadság egyik leg­derekabb élharcosához ... Én már 1859 nyarán a New York Tribune-ban és a London Free Press-ben megjelent cik­keimben önt az egyedülinek jelöltem meg a magyar ka­tonai emigrációból. Aki nem tartozott sem a megvásárol­takhoz, sem a ... diplomácia rászedettjeihez ...Es tervezett új könyvemben szívesen jut­tatnám önt a megillető dísz­helyhez... Megkülönböztetett nagyrabecsüléssel, az ön dr. Kari Marx-ja.” Marx úgv jutott összeköttetés­be Perczel Mórral, hogy Sze­mere Bertalantól, a 49-es ma­gyar kormány miniszterelnö­kétől kérte címét. Perczel ne­ve Marx műveiben és En- gels-szel folytatott levelezésé­ben számtalanszor előfordul. A közöttük lefolytatott levele­zésből legalább Cz az egy, de Perczel Mórra vonatkozóan rendkívül fontos levél fenn­maradt. Perczel Mór Vörösmartyról és saját ifjúságáról szóló em­lékiratát szintén kiadta Ács Tivadar „Népek tavasza” cí­mű művében. Végül még egy Tolna me­gyei vonatkozás fordul elő Ács egyik művében. Ez törté­netesen éppen nagyanyai nagy­bátyám. Árvay László 48-as honvéd mérnök százados úti­naplójának egy részlete, ame­rikai tartózkodása idejéből, Árvay László egyike volt an­nak a tíz honvédtisztnek, akit Kossuth maga választott ki és küldött előre törökországi száműztéséből, hogy amerikai propagiandakörútját előkészít­sék. ________________Gál István V illogás A legújabb amerikai tö­megőrület: a streaking, a vil­logás. Nálunk is villog a leány, ha kicsípi magát, diva­tos cuccokat vesz föl. Ameri­kában fordítva: azzal villog­nak, hogy levetkeznek. Anya­szült meztelenre. S úgy fut- károznak, lehetőleg minél sű­rűbb tömegben. Hogy na­gyobb legyen a fölhajtás. Kezdetben szólóban pucér. kodtak: egy forgalmas téren, utcában, egyszer csak fölbuk­kant egy meztelen leány, vagy fiú, cikázott pár száz métert a megdöbbent járókelők közt, s ahogy jött, olyan hirtelen el is tűnt. Újabban azonban mór va­lóságos villogófesztiválokat rendeznek: a texasi Stephen F. Austin egyetemen egyszer­re háromszáz ifjú és leány hányta le a legintimebb ru­hadarabját is, és rohangált pőrén a campusban, Urbana (Illinois) egyetemének főteré­re pedig 1200 méter magas­ból ejtőernyőn ereszkedett le négy pucérka, az ernyőn kí­vül csak topánka volt a lábi- kójukon. Európára is átterjedt már a villogás: streakerek szalad­gálnak Londonban és Párizs­ban is: a minap tizenhárom meztelenkedő az Eiffel-torony körül fogócskázott A lapok bánatosan számoltak be róla, mivel mind a tizenhárom — férfi volt. Valahol itt lehet a kutya elásva: a villogás haszonél­vezője a szenzációhajhász sajtó, a pucér lánykák körü­li hajcihő a magazinok leg­főbb csemegéje manapság. Ideológiát is költenek hozzá: a villogok a burzsoá presztizs. öltözködés, a textilgyárak pro­fithajszája ellen tiltakoznak. Nemrég még Angela Davi. sért protestáltak. Sokan most is Chilére vetik a szemüket. Némelyek vétkezéssel protes­tálnak. A legnagyobb örömé, re azoknak, akik azt szeret­nék: az ifjúság, főleg a nő­nemű, a meztelen fenekét villogtassa, ne az eszét. (homoródi) BORSOS MARGIT: A GESZTENYÉSBEN gesztenyefákkál sétáltam az úton. a. csend esője szitált a lombokon és hullott rám, mint mennyei manna éhező lelkemnek friss kenyere, — a csend az ember belső ereje — senki nem járt, csak én, s a roppant törzsei, az erdő tengerhullámai zöldek, s egyhelyben állva csapnak az égig, mentem rajtuk, mint a létrán — régig s a Tér mélységes ölébe jutottam, álltam, s a Fény felé futottam mozgó mozdulatlansággal, mint a fák, elnémult a világ és megroppant egy ág. szigorú szélnek szavakat szólt: — itt. egy ember, aki testvérünk volt A Kossuth Könyvkiadónál megjelent Gaál Gábor Le­gyünk kortársait, című kötete, amely válogatást ad a kiváló szerkesztő és irodalomszerve­ző cikkeiből, tanulmányaiból. Engel® és Lenin természetkon. cepciójának történetéhez je­lent jó adalékot Müller Antal Fizikai megismerés és dialek­tikus materialista természet­felfogás című műve. A marxista forradalomelmélet 1935—1949 közötti magyaror­szági fejlődésének néhány kérdését vizsgálja Szabó Bá­lint Népi demokrácia és for­radalomelmélet című, most II. kiadásban megjelent tanul­mánykötete. a Népszerű Tör­ténelem sorozatban látott nap­világot a szovjet Martin Mer- zsanov riportkönyve Berlin­ben, a háború végén ... cím­mel. A Pravda tudósítója 1945. április—májusa drámai hábo­rús élményeinek filmjét for­gatja vissza. Adriano Gonzá- lez León Vándorló ország fii- mű kötete a venezuelai ellen­állás: mozgalom regénye. Az Európa Könyvkiadó je­lentette meg Luigi Preti Ifjú lélek, ifjú lélek... című re­gényét; témája az olasz fasiz­mus éveiből való. Az Európa és a Helikon Kiadó közös gon­dozásában látott napvilágot G. Vasain A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete című. sok színes és fekete- fehér képnvelléklettel illuszt­Oleg Pavlovics alig­hogy egy órai késés­sel megérkezett az ér­tekezletre, azonnal egy cédulát juttatott el az elnökséghez: „Engedelmükkel szót kérek. Glusanszkij.” Megkapván az en­gedélyt, Oleg Pavlo­vics ragaszkodó te­kintettel nézett az el­nökségben ülő új igazgatóra és rutinos szónokhoz illő kenet­teljes hangon így szólt: — Uj igazgatónk Vaszilij Vasziljevics tartalmas beszédében okos, határozott és világos okfejtést hal­lottunk. Igen, elvtár- sak, ez tökéletesen igaz: Jobban kell dol­A. Csikarkov: K e s e s goznunk, hisz min­denben a minőségre kell törekednünk. Vaszilij Vasziljevics- nek abszolút igaza van, amikor azt mondja, hogy a tel­jes értékű munka tör­vényszerű függvénye a feddhetetlen maga­tartás. Bizony, elv­társak, a mi mun­kánknak is minta­szerűnek, 100 %-os- nak kell lennie, mert csak így érhetünk el hathatós eredménye­ket. Oleg Pavlovics, a hatás értékelése végett kis szünetet tartott, s miután észrevette az új fő­nök leplezetlen ér­deklődését, felbátoro­dott és folytatta: — Nagyon jó, szemléletes útmuta­tást adott Vaszilij Va­sziljevics arról, hogy miképpen számolhat­nánk fel lemaradá­sunkat; ehhez először is elengedhetetlen az egész osztály' benső­séges, kölcsönös kaD­csolata. Ezenkívül teljesen igaza van Vaszilij Vasziljevics. nek még abban is, hogy... Itt az értekez­let elnöke felállt, és így szólt: — Elnézését ké­rem, Oleg Pavlovics, hogy félbeszakítom, de tudtára kell ad­nom, hogy új igaz­gatónk eddig még nem szólalt fel. Tud­ja, Vaszilij Vasziíje- vics, még újonc a vezetésben, ezért arra kért bennünket: hadd hallgassa meg előbb a vezetőket, s majd az értekezlet végén szó­lal fel. Kérem, Oleg Pavlovics. folytathat­ja-. rált kötete, valamint a Heli­kon Csillagok sorozatban F. I. Tyutcsev A tangier paripái című varsieskötete. A Gondolat Könyvkiadónál jelent meg az Európai Antoló­gia sorozat új kötete. A római művészet világa címmel; Au­gustus császárig tárgyalja a római művészet kialakulását, fejlődését Két elméleti mű­vet is megjelentetett a kiadó: Mátrai László Élmény és mű című kötetét, valamint L. N. »Siztokxvics a szép kategóriája és a társadalmi eszmény cí­mű esztétikai művét, amely a művészet őskorától napjainkig kalauzolja az érdeklődőt­A Kozmosz-könyvek sorá­ban A Magyar Irodalom Gyöngyszemei sorozat új kö­teteként látott napvilágot a Termő ékes ág. amelv magyar költők legszebb verseit közli az anyáról. A Képzőművészed Alap Ki­adóvállalata jelentette meg Bánszky Pál monográfiáját a fiatal magyar festőművész­nemzedék egyik kiválóságáról. Németh Józsefről. (Ma; Ma­gyar Művészet sorozat). Az Akadémiai Kiadó gondo­zásában ismét megjelent a Helyesírási tanácsadó szótár. Gazdag szóanyagával segítsé­get ad mindazoknak, akiknek mindennapi munkájához tar totók az írás. HANGI,EMEZ ÚJDONSÁGOK A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat művészlemezei .soro­zatában napvilágot látott Cho­pin e-moll zongoraversenye, két mazurkája és egy noktürn- je. A felvétel szólistája Falvai Sándor, közreműködik. a Bu­dapesti Filharmóniai Társa­ság zenekara, vezényel Kórodi András. Schubert három kó­rusművét és Mirjam győzelmi énekét, valamint Schumann. Spanyol daljátékát tartalmaz­za a második művészlemez; az MBT énekkarát Vásárhelyi Zoltán vezényli. Mozart Esz dúr quintettje. valamint Bee thoven Esz-dúr riujri1.ett.ia ta­lálható a harmadik lemezen, kitűnő elcipel ómű vészek tök mácsólásában

Next

/
Oldalképek
Tartalom