Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-23 / 69. szám

VILÄ<3 PÄQtwtjWfÄT-giOTSOlJETPKi TOLNA MEGYEI niEPUJSAi A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI maraHMMBHa SZOMBAT 1974 morc. 23. XXIV. évi. 69. szám. ARA: 0,90 Ft. Illést tartott Kormányküldöttség utazott a megyei pártbizottság 1 Tegnap a megyei pártszékházöan ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága, amelyen megjelent Somo­gyi József, a Központi Bizottság alosztályvezetője is. A me­gyei pártbizottság első napirendi pontként megtárgyalta a végrehajtó bizottság jelentését a párt káderpolitikája Tolna megyei végrehajtásának tapasztalatairól és a további felada­tokról. A pártbizottsági ülés elé terjesztett beszámolóhoz K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságán a1' tagja, a megyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. ni érdekednek az előmozdítá­sára használja fel. A tudatosan elkötelezett, munkájában, egész magatartá­sában mindig a köz javát szem előtt tartó szocialista vezető (Folytatás a 3. oldalon) Szíriába Pénteken, dr. Diménv Imre mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszternek, a magyar- szír gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozata el­nökének vezetésével kor­mányküldöttség utazott a Szí­riái Arab Köztársaságba. A delegáció tagja dr. Szalai Bé­la külkereskedelmi miniszter­helyettes, s az érdekelt mii nisztériumojc több vezető be­osztású munkatársa. Búcsúzta­tásukra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezés­ügyi mm ztériumi államtit­kár. s ielen volt Abdul-Haljm Kaddour, a Szíriái Arab Köz­társaság budapesti nagykövete. bírálja az indonéz Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük K. Papp József beszédét, A párt káderpolitikájának jelentőségét érintve rá kell mutatni, hogy az a párt álta­lános politikájának szerves ré­sze. A párt általános politiká­ja mindenekelőtt a munkás- osztály. egyben egész népünk érdekeit kifejező politika. Végső célja a kommunista társadalom felépítése. A párt káderpolitikája hiva­tott arra. hogy segítségévei a munkásosztály, a párt biztosít­sa politikai célkitűzései meg- _ valósításának . káderfeltételeit, a munka irányítására hivatott, vezetőket. Nélkülük nem való­sulhatna meg a munkásosz­tály. a párt vezető szerepe. A dolgozók érdekéit hűen kife­jező politika kidolgozása, al­kalmazása, a dolgozók széles tömegeivel való megértetése, elfogadtatása, a 6zéles tömegek mozgósítása e gyakorlati poli­tika megvalósítására, nem kis .mértékben a kádereken múlik. A káderek kiválasztásában az úgynevezett hármas köve­telmény érvényesül; politikai megbízhatóság és alkalmasság, szakmai hoz­záértés és vezetői ráter- i mettség. E hármas elvi 1 követelmény állandó. ismert igazság, hogy minden elmélet, elméleti követelmény annyit ér, amennyi megvalósul belőle a gyakorlatban. Ha jók az elvi követelmények, akkor gyakorlati alkalmazásuk so­rán. az egymást váltó fejlődési szakaszoknak megfelelően, a káderekkel szemben egyre na­gyobb követelményeket tá­maszt a társadalom. Közelebb kerül a végső cél, az elért eredmények, bonyolultabb fel­adatok megoldását tűzik na­pirendre, erősödik a munkás- osztály és a párt vezető sze­repe. képzettebbé válnak • káderek. Az előbb elmondottakból következik, hogy a politikai megbízhatóságot ma széleseb-; ben értelmezzük, "H a Központ; Bizottság hatá­rozata politikai alkalmas­ságot követel meg. Ma csak az lehet vezető, aki egyértelműen és tudatosan elkötelezett a munkásosz­tály. a szocializmus ügye, a párt politikája mellett. Ez magas fokú öntudatot, a munkakörhöz szükséges elméleti-politikai végzett­séget, illetve képzettséget, naprakész politizálni tu­dást jelent. Ezeknek a tulajdonságoknak a birtokában a vezető káderek értik, ismerik, meggyőződéssel magukénak vallják. minden körülmények között vállalják, hirdetik a párt, a kormány politikáját Vezetőink nagy ré­sze megfelel e követelmények­nek. vagy tudatosan törekszik erre. A megyében a pozitív több­ség mellett egyes vezetőknél még sajnos, előfordul a párt politikája melletti kiállás hiá­nya, amikor csak szűkebb ba­ráti. munkatársi körben mon­danak véleményt, néha még a párt politikájától elté-őc is. Ilyen vezetők — ha népszerűt­len feladatokról van szó — el­tűnnek a láthatárról és ,»ió néven veszik”, ha munkahe­lyük pártszervezete nelvettük is kiáll a dolgozók előtt. Ezek az elvtelen, egyben erkölcstelen vezetői maga­tartások. vagy nevén ne­vezve. gerinctelenségek, r>, legsúlyosabb vezetői hibák közé tartoznak. Ha az adott vezető e tulajdon­ságokon nem tud változtatni, kizárja, hogy vezető marad­jon. Előbb-utóbb a közvéle­mény ig szembefordul az ilven vezetővel. Nagyon sok példa van arra. hogy az emberek a határozott, gerinces vezetőt szeretik, nem pedig az inga­tag. határozatlan. politikai „szélkakasokat”. A vezető politikai alkalmas­ságának elengedhetetlen köve­telménye a politikai mérlegel­ni tudás. Amikor a vezető tu­datában van annak, hogy min. den döntés közvetlenül vagy közvetve politikai jelentőségű, emberi sorsokat. Viszonyokat, kapcsolatokat érint. Erre hív­ta fel a vezetők figyelmét Ká­dár elvtárs, a X. kongresszu­son elhangzott bestédében; .,Akí politikai síkon intéz­kedik. az számoljon dönté­seinek gazdasági hatásá­val, aki viszont gazdasági kérdésekben dönt. mérle­gelje a politikai körülmé­nyeket. A közgazdasági szemlélet érvényesítése.., nem teheti kétségessé azt a marxista alapelvet, hogy a politika az elsődleges.” Alapvető politikai követel­mény minden vezetővel szem­ben, hogy ő mint a társada­lom. az állam, a párt megbí­zásából odakerült vezető, nem cselekedhet a társadalom, az állam érdekei ellen. A társa- dami, a csoport- és egyéni ér­dekkonfliktusok esetében a vezetőnek fontos politikai sze­repet kell betöltenie (néha az „ütközőpont” szerepét is) az össztársadalmi érdek, a cso­portérdek és az egyéni érdek összehangolásában. Nagyon sú, lyos hiba az, amikor a veze­tő a társadalomtól kapott meg­bízatását az áltála vezetett csoport érdekeméit, vagy egyé­KEFB A DIFK A dél-vietnami kétoldalú ka­tonai vegyes bizottságban részt vevő DIFK-küldöitség jegyzé­ket intézett a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság e havi elnökéhez, az indonéz küldöttség vezetőjéhez. A dél­vietnami Felszabadulás hírügy­nökség által pénteken közzé­tett DIFK-jegyzék rámutat, hogy az indonéz küldöttség 1973 novembere óta több iz- I ben fejtett ki egyoldalúan j olyan tevékenységet, amely ki­zárólag a nemzetközi bizottság Pénteken délelőtt fél tízjcor megkezdődött Szakszárdoji. a megyei művelődési központ márványtermében a zenetaná­rok H. országos zongoraverse­nye. A megnyitót Méry Éva, a megyei tanács népművelési csoportvezetője tartotta. Rövid köszöntése után egy grúz nép­mesét idézett a zene bűvös erejét példázva, és a rendező szervek nevében azt kívánta, ilyen tisztító szándékkal mű­hatáskörébe tartozik. Az indo­néz küldöttség — hangzik a DIFK jegyzéke — ezáltal a párizsi megállapodás, valamint a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottságra vonatkozó jegyzőkönyv betűjével és szel. lemével ellentétesen jár el. Ilyenformán a NEFB tagálla­mától elvárható tárgyilagos­ságnak sem tett eleget olyan időpontban, amikor az Egye­sült Államok és a saigoni kor­mányzat folyamatosan szabo­tálja a párizsi megállapodás teljesítését. tassák be műsorukat a ver­senyzők is. A köszöntő után Thégz László, a szekszárdi zeneis­kola igazgatóhelyettese be­mutatta a zsűrit; Szegedi Er­nő, Antal István és Lantos istván zongoraművészeket. A verseny tíz órakor vette kez­detét A délutáni elődöntő fél négykor kezdődött. A háromnapos verseny — amelyen' 32 zenetanár indul, lévén, hogy hatan visszalép­tek — ünnepélye* díjkioez­Ä DIFK Jegyzéke felhívja a figyelmet arra is, hogy az indonéz küldöttség lépéseit az Egyesült Államok és a saigo­ni kormányzat arra használta ki, hogy megrágalmazza., a DIFK-et és a VDK kormát nyát, s ezáltal nagy kárt oko' zott az indonéz küldöttség te­kintélyének. A jegyzék felké­ri az indonéz küldöttséget,' hogy szigorúan tartsa be a pá­rizsi megállapodásnak a NEFB» re vonatkozó előírásait. tásán, vasárnap délután ör órakor a következő díjakar adják át: egy ötezer forintos első díj, négyezer forintos má­sodik, háromezer forintos har­madik; kétezer forintos ne­gyedik díj. Ezeket a díjakat a megyei tanács művelődési osz­tálya ajánlotta fel, a verseny különdíját pedig a Liszt Fe­ierte Társaság. Ezt a díjat Forrai Miklósi karmester fog­ja átadni. Képünk a megnyitón készül’. Elkezdődött a zenetanárok II. országos zongoraversenye

Next

/
Oldalképek
Tartalom