Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-15 / 62. szám
I J ( f Pártsxervexés — párti rányitám • 9 öntevékeny politizálás, előírt napirendekkel K. Papp József fogadta a kirszanovi küldöttséget ' Panaszkodnak néha a párt- alapsj'.s /özetek vezetői: túl sok a kötelezően edőírt napirend. s a fedőiről megszabott témák nagy száma nehezíti, bogy a taggyűléseken, vezetőségi üléseken a helyileg lényeges kérdésekkel foglalkozzanak. Ha előveszik a listát, úgy tűnik, igazat is lehet adni nedűk, hiszen egy-egy félévben több tétma megvitatását’ is előírja* az aíapszer- vézeteknak a különböző irányító pártszervek. ' Időnként és helyenként valóban található igazság az észrevételben: talán nem mindegyik téma előírása lett volna feltétlenül szükséges, olykor a járás, vagy a város némi túlbuzgalomból is „dobott rá még egy lapáttal”. Ám ez a dolognak csupán az egyik oldala. A másik — amiről ritkán esik szó, ami sok helyen bizony nem eléggé tűnik szembe —, hogy a központi előírások teljesítése és a helyileg lényeges kérdések megtárgyalása nem összeegyeztethetetlen. Ellenkezőleg, a kettő nemcsak hogy összefér, hanem az előírt napirendek zöme kifejezetten jó lehetőséget nyújt, kedvező alkalmat ad a helyileg feszítő gondok számbavételére és a megoldás közös keresésére. Természetesen lehetnek olyan előírt témáit, amelyek nem, vagy alig adnak módot a helyi ügyekkel való foglalkozásra: például a felsőbb párt- szervek egyes üléseiről, határozatairól szóló tájékoztatók. Ezek száma azonban viszonylag nem sok. Eg valójában ezek is a pártdemokrácia érvényesítését jelentik. Hiszen a párttagsággal szembeni kötelezettségüknek tesznek eleget a felsőbb pártszervek, amikor információt adnak, beszámolnak saját munkájukról, döntéseikről. Az ilyen tájékoztatók azt fejezik ki, hogy a páirt „gazdája” végső soron maga a párttagság, melynek joga és feladata időközönként tájékozódni az ő küldöttei által választott pártszervek tevékenységéről. Ha azonban az ilyen napirendeket leszámítjuk, a többi kötelező téma mind lehetőséget ad a helyi problémák megvitatására. Sőt, nemcsak lehetőséget ad. de egyenesen igényli. Hiszen az előírás mindig így szól: tárgyalják meg ennek, vagy annak a határozatnak a megvalósítási módjait, illetve a végrehajtás menetét és tapasztalatait a maguk területén, s a hangsúly essék most a mondat utolsó szavaira. Nem országos, megyei, járási, vagy városi tapasztalatok és tennivalók számbavételét igénylik ilyenkor az alapszervezetek taggyűlésétől. vezetőségétől. Azt kell elemeznie., meghatároznia, hogy a saját működési területén milyen 3 helyzet és melyek a teendők. A felülről lövő előírás tehát csak a témakört szabja meg kötelezően, a napirenddel kapcsolatos felsőbb határozat a további munka irányának csupán az alapjait jelöli meg — ezektől eltekintve az ilyen is éppen annyira „helyi téma”. mint amit az alapszervezet saját kezdeményezésiéből tűz napirendre. Vegyük például az ifjúság politikai-világnézeti nevelésének mostanában kötelezően napirendre kerülő témáját. Olyan kérdés ez. amely minden pártszervezet munkáját közvetlenül érinti, hiszen valamennyiük működési területén, hatókörében dolgoznak, tanulnak, élnek fiatalok. A felsőbb határozat útmutatást ad ahhoz, hogyan segíthetik a pártszervezetek hatékonyabban a fiatalok gondolkodásmódjának formálódását. De azt. hogy abban az üzemiben, szövetkezetben. iskolában milyen a helyzet, milyen eredmények és gondok vannak, hogy ezek alapján az általános elgondolásokat miként lehet valóra váltani, melyek kerülnek ezek közül ott helyileg előtérbe, mire kell most leginkább koncentrálni, figyelni. törekedni — ezt a pártszervezetnek magának kell mérlegelnie, megállapítania. eldöntenie. Elemezve a működési területén lévő fiatalok gondolkodásmódját. a ráhatás eszközeit, a kommunisták gyakorlati feladatait. Vagyis alapjában véve éppen úgy kell megközelítenie a témáit, mintha saját elnatá- rozásból került volna a taggyűlés napirendjére. Szép számmal vannak olyan pártszervezetek is, amelyek például ennek az ügynek a megvitatásánál nem. vártak központi előírásra. A „központi” és „helyi” témák közötti ellentmondásnak aiz az egyik fő oka, hogy a megközelítés módja sokszor eltér a fentiekben vázoltaktól. Ahelyett, hogy konkrétan megvizsgálnák, elemeznék saját helyzetüket, s aztán megnéznék, hogy a gondok megoldása milyen módokat ajánl a felsőbb szintű párthatározat — a kényelmesebb utat választják. Előveszik a szóban forgó határozatot, megtoldják, kibővítik néhány helyi konkrétummal, példával, s ezt viszik a taggyűlés, vagy a vezetőség elé. Ám néhány helyi számadat, intézkedés, vagy eset felsorolása még nem változtatja meg a központi, vagy megyei állásfoglalást a párttagság adott kollektívájának tényleges helyi cselekvési programjává. Ez csupán „adaptálás”, ami sokkal inkább arra jó, hogy „kipipálhassák” az előírt téma megtárgyalását, semmint, hogy valóságos tettek erjeszt őjévé váljék. így érthető, hogy a felülről előírt napirend lényege nem kerülhet be igazán az alapszervezeti munka vérkeringésébe. Ahol viszont úgy fogják fel a kötelezően előírt napirendet, mint ösztönzést és alkalmat tényleges helyi problémák elemzésére és megoldására. ott az elevenebbé teszi a pártéletet, hatékonyabbá a pártmunkát. S ott kevésbé töprengenek olyan dolgokon is, hogy mi a fontosabb . feladat egy alapszervezet számára: az elemzés-e. avagv pedig a- . határozatok végrehajtása, mert kettőt egységes egészként kezelik. Ha nem elemzik a helyi körülményeket, aligha lehet ió a végrehaitás. Ha viszont nem fordítanak elég erőt az utóbbira, akkor az elemzés volt hiábavaló, hiszen a pártalapezervezetek nem tudományos intézmények, hanem a politikai gyakorlat alapegységei. Amint már lapunkban közöltük, Szekszárd város Tanácsa. a megyeszékhely fel- szabadulása 30. évfordulója tiszteletére tanulmánykötetet ad ki. Elkészült a tanulmány- kötet szerkesztési terve. Ezek szerint a kötet átfogó ismertetést ad a Szekszárd településfejlődését alakító földrajzi Mi újság a Szovjetunióban? Elsősorban a fiatalok találhatnak érdekes olvasmányokat a „Szovjetunió” című folyóirat áprilisban megjelenő számában. Riport foglalkozik az egyetemi-főiskolai önkormányzatokkal. „Nincs igaza, igazgató elvtárs!” címmel a munkahelyi demokráciáról szól egy tanulságos cikk. A Szovjetuniót ismertető másik népszerű folyóirat, a „Lányok, Asz- szonyok” áprilisi száma már március végétől megvásárolható lesz. Ebből elsősorban hazánk moszkvai nagykövetével, Rapai Gyuláival készített interjúra hívjuk fel a figyelmet. Érdekesek a. kötés mellékletek és Szemere Vera színművész- nő ételreceptjei is. Amint arról hírt adtunk, Aparhanton tartózkodik a szovjetunióbeli Tambov megye Kirszanov területi kolhozküldöttsége, a helyi Lenin kolhoz tagjai. Tegnap a megyei pártszékházban K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a küldöttség tagjait, Vaszilij Petrovics GoremiA magyar történelem első tavaszi megújhodását, a százhuszonhat éve történt forradalmi márciust, az ifjak, hazafiak „gyalázatot lemosó”, világszabadságért kiáltó lánggyújtását idézzük ezen a napon. Sok évszázados elnyomás, s azok az idők mentek veszendőbe, amikor a hon nem élhetett e hazában, s népének kettős kisemmlzés jutott osztályrészül. Sok keserűség és tenniakarás gyülemlett fel Pe- tőfiék nemzedékében, az elavult feudális osztálykereteket gőzként feszítette a haladás energiája. Ezek az erők törtek felszínre 1848. március .15-én, nyitották fel Táncsics börtönének ajtaját és zúgatták a tömeggel: rabok tovább nem leszünk! Fiatalok gyújtották meg a lángot, de tűzzé nem vált volna, ha nem táplálják Magyar- ország elnyomott osztályai, a társadalmi változások iránti legfogékonyabb rétegei. Történelmi küzdelemmé nemesítette a felkelést, hogy a márciusi nekilendülést a parasztság és a munkások hősi helytállása, honvédő harca, az új ország megteremtésének megannyi bátor kísérlete folytatta. Ezért is figyelt ránk nagy-nagy ro- konszenvvel a világ jobbik része, ezért kerülhettünk a merész népek seregébe, s lett hírünk — jó hírünk. A történelem igazságérzete teljesült így be, a történelemé, amely a fejlődésért kiálló, azért áltényezőkről, a város felszabadulásának történetéről, figyelemmel a szekszárdi ellenállási mozgalom kibontakozására és az élet megindulására a városban a felszabadulást követő napokban, a városszerkezet kialakításáról, a tervszerű városfejlesztésről a fel- szabadulás után, Szekszárd népesedési és társadalmi-gazdasági viszonyairól, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről Szekszárdon, a szekszárdi történelmi borvidékről és a szekszárdi emberekről, a város lakóiról, akik formálják, alakítják nap mint nap a megye- székhely életét. A tanulmánykötet szerzői: dr. Erdősi Ferenc és dr. Lehmann Antal, a Magyar Tudományos Akadémia dunántúli tudományos intézete kutatói, K. Balog János, a Tolna megyei Levéltár igazgatója, a megyei kórház orvoskollektívája dr. Szentgáli Gyula igazgató-főorvos vezetésével. Chre- nóczy László, a TÁÉV főmérnöke. Hegyi 'Ferenc, a KPM közúti igazgatóság osztályvezetője. Máté János, q megyei statisztikai hivatal igazgatója, Bakonyi József, a Szekszárdi Állami Gazdaság főkertésze, Ordas Iván és Szekulity Péter, lapunk munkatársai. kint. a Kirszanov városi párt- bizottság titkárát, Anatolij Pavlovics Povaljajevet. a Lenin kolhoz elnökét, Vlagyimir Fjodorovics Voronovot, a kolhoz párttitkárát és Anna Szer- gejevna Szavina traktorost. A fogadás előtt a kirszano- vi küldöttség tagjai városlátogatáson vettek részt, majd visszatértek a vendéglátó termelőszövetkezetbe, Aparhantdozatot hozó népeket részesíti előnyben. A márciusi polgári forradalom és a szabadságharc menetét jól ismerheti mindenki. Azt is tudjuk, hogy jelentőségét sokáig csak titkon érezhette a nép, s voltak idők, amikor a magyar uralkodó osztályok népelnyomó céljaik érdekében hamisították meg Március tanulságait, próbálták a márciusi szavakat elszakítani lényegi tartalmuktól, és velük a sovinizmus mételyét terjeszteni. Az az osztály harc, amely századunkban a gyökeres történelmi változásokért lángolt fel, Március vissza- hódításáért Is kibontakozott, Petőfi, Kossuth. Táncsics, Vasvári harcának folytatásáért. Csak évtizedek múlva váltak, valóra a munkásosztály erejéből azok a célok, amelyekért a negyvennyolcas honvéd a csatába ment. Csak a fel- szabacjylt hazában csenghetett ismét tisztán az a szó, amely először a márciusi ifjak ajkán hangzott; szabadság! Nagy tisztessége nemzedékünknek, hogy vállalhatta végre a márciusi elődök példáját, s 1919-ben a munkáshatalom kivívásával, 1945-ben a kizsákmányolásmentes társadalom meggyökereztetésével, annak felépítésével tetőzte be Petőfiék művét. Március 15 a lelkes, dolgos fiatalok ünnepe, akik tudják, hogy a valóságos népharcban, a valóságos népigények teljesítésében vállalt szerepük révén lehetnek méltók az első szép tavaszok emlékéhez. Azok, a fiatalok rendelkeznek ma a negyvennyolcas és a tizen- kilences március ihlette életstílussal, akik forradalmiak a munkában, a kultúra kincseinek türelmetlen elsajátításában, a szocialista eszmék és életforma elterjesztésében. A mai fiatalok ezért teszik jól, hogy ezen a napon is a forradalomról tanulva, a nép, a munkásosztály küzdelmével azonosulnak. Március 15 az egész magyar társadalom ünnepe, hiszen az a csata a független országért, valóságos társadalmi átalakulásokért lángolt fel, olyan célok megfogalmazásáért, amelyek feladatot jelöltek a sötét korokban küzdő hazafiaknak, lelkesítették a dolgozó tömegeket. Egy ország jövőjét alapozták meg a fényre, zászlót adva, a szabadság iránti sóvárgást, de a tenniaka- rást is élesztve. Ezért is méltó a negyvennyolcas forradalmárok emlékéhez és példájához, hogy ezen a napon az egész társadalom képviselői elhelyezik a koszorúikat a márciusi emlékművek talapzatán, s felidézik a küzdelmeket, harcokat. Szép szimbólum a természetben a tavasz, a rügyfakasztó, a megújító. Ugyanígy a három történelmi taya- gzon újult meg társadalmunk is. 1848-ban 1919-ben és 1S4Ö- ben öltött új ruhát népünk. A történelmi időkben hogy megcélozza, s most hogy felépítse a bőség társadalmát. (KS) Az IKARUS Karossiéria és Járműgyár székesfehérvári gyáregysége az idén tovább növeli a korszerű panorámás autóbuszok gyártását. A 255-ös és 26ó-os ti pusokból 3700-at szerelnek ösz- sze, s szállítanak a Szovjetunió ba, az NDK-ba, Irakba és a hazai megrendelőknek. (MTI fotó: Jászai Csaba — KS) Elkészült a Szekszárd 30 eres fejlődését bemutató tanulmánykötet szerkesztési terve ra. Tűzze vált a láng!
