Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

I

X

i

\

V

Mázsa helyett csíraszámban mérik

a vetőmagot

Nyolcmillió forintos új gépsorral újítják fel a dalmandi hibridüzemet

Másfél évtizeddel ezelőtt a

dalmandi hibri d üzem — mi- • ként az orsizágban az időben létesített hibridüzemek; — megteremtette a kukorica terméshozam-növelésének feltételeit. A feldolgozó gépeket mo6t ü.iabbak, korszerűbbek váltják fel. A zárt termelési rendszerek révén a 'magyar mezőgazdaság már a világszínvonalat megközelítő eredménnyel termeli ezt a fontos takarmánynövényt. A vetőmag-előállítás korszerűsítése újabb előrelépést jelent, a termelőüzemeknek azt, hogy biztos alapon, világszínvonalon termeljenek.' Hogy Tolna megyénél maradjunk:' a tavalyi, hektáronként ötven mázsát meghaladó termésátlagot a következő években hatvan- hetven, vagy akár száz mázsára növelhetik a mezőgazdasági üzemek.

Bognár—Gottvald

A beépítésre váró hibrid vetőmag-előállító gépsor.

Milyen yolí az időjárás februárban .— Szekszárdion ?

Az „évszázad legmelegebb

hónapjaiként lehet nevezni: ^ sok napsütéses órával, v. kevés csapadékkal.

Az eső formában lehullott

csapadékunk, akárcsak jafnu-' árban, az átlagot meg sem közelítette. mert csupán 35 mm-t tett ki. A tél harmadik-negyedik hónapjának együttes eredménye — máris 45 mm lemaradást mutat. Bár a december átlagon felüli csapadékot hozott, de előtte négy hónapon át mindössze 95 mm-t kaptunk, így főleg a téli _ csapadékot hiányoljuk: ismét nem kapta meg a talaj a téli kiadós nedvességet, nem húzódhatott le a mélyebb rétegekig. A szokásosnál több szél és a sok napsütéses órák következtében nagy volt a párolgás, ami a csapadékhiányt csak fokozta — ísv a mesterséges öntözés idő előtti megkezdését teszi szükségessé. Nagy megnyugtatást jelentene, ha végre kedvező fordulat állna be időjárásunkban.

Í

De térjünk rá a februári csapadékra. 20 száraz nap mellett 8 napon volt esőnk,

sajnos, mindössze 35 mm-t eredményezett. Ez az első héten hullott, utána két hétig semmi, majd az utolsó hét egymás utáni három napi a

alatt csendesen, de kiadósán: 23 mm mennyiségben. (Ez vélt az ez évi leghasznosabb csapadék.)

Hó nem esett, így a talaj I hótakaróban nem részesült.

A csapadékszegény februárban fagymentes napok voltak: 24-ig, eközben rendkívül korán kaptuk az évtizedek óta '• nem tapasztalt, szinte áprilisi meleget, de végül a légkör hirtelen rendkívül hűvösre fordult: az utolsó négy nap éjszakáján, illetve napkei te ideién 0 C fok alatt 2—.3 fokos fagyot mutatott a hőmérő (déli óráikban csak 5 fokig melegedett fel napsütés alatt is) — ám eddig kárt alig tehetett. sem a szőlőkben, sem a tavaszias meleg napok alatt erőteljesen kihajtott gyümölcs- iák rügyeiben.

„Orbán” ez éviben bizonyított: a tavaszias időjárást fagyosra fordította!

Élelmiszergazdaságunk teljesítménye

Másfél évtized után az elmúlt napokban véglegesen leálltak a dalmandi hibridkukorica-üzem gépei. Befejeződött a tavalyi termésből a vetőmag-előállítás szezonja. Az üzem raktáraiban sok ezer fémzárolt zsákban ott tornyosul az idei vetőmag, de napról napra fogynak a zsákhegyek: a rakod óvágányról egyre-máara gördülnek ki a megrakott vagonok. Viszik az idei. leendő termés alapját a hazai mezőgazdasági üzemekbe és exportra.

— A dalmandi üzem a most lezárult szezonban 750 vagon hibrid kukoricavetőmagot fémzárolt. Ebből 480 vagon, az export-megrendelés. A dalmandi kukorica eljut a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba. az NDK-ba. az NSZK-ba. martonvásári, szegedi, keszthelyi hibridekből, és két külföldi. céltermesztésű fajtából. A hazai fajták közül öt kétvonalas, kettő három-, kettő négyvonalas. mindegyik nagy termést adó. úgymond „sláger”-fajta. Mire a vetés ideje elérkezik, a Vetőmag Vállalaton keresztül időben megkapják a mezőgazdasági üzemek az* igényelt vetőmagot — amelyből talán újabb rekordtermés szü., letik az idén.

A szezon befejeződése Dalműn dón új feldolgozási és értékesítési rendszer kezdetét is jelenti. Tulajdonképpen még be sem fejeződött a feldolgozás. de már kezdetét vette a rekonstrukció. Egyik kiürült raktárban már ott sorakoznak kicsomagolva a nyolcmillió forintért vásárolt új gépek. A hibridüzem szakemberei most rendszeresen „sakkoznak”. 20:1 arányban elkészítették az üzem makettjét, a gépek sablonjáig hogyan lehet a nagy értékű gépsort a legtökéletesebb munkafolyamatnak megfelelően elhelyezni,.

— Az új feldolgozó gépsorral — az amerikai Hart—Cartel cég gyártmányaival — világszínvonalon állítjuk elő a hibrid kukoricavetőmagot. A gépsor előtisztítóbál. henger- rostákból. triőrökből, légfrák- cionálókból, szeparátorokból, asávázókból. automata mérlegből, * zsákol ókból áll — sorolja Sípos Lajos, az üzem helyettes vezetője. — Ezeket kell a hatemeletes toronyiján

be állítani. A feldől*

gozó gépsort különböző laboratóriumi felszerelések egészítik ki: csíráztatószekrény,

gyors nedvességen elhatározó, szemszámláló. Ezekkel így,

együtt a legoptimálisabb körülmények között állítjuk elő a vetőmagot.

— Mit tud majd a rekonstrukció után szeptembertői az új dalmandi hibridüzem?

— Mindenekelőtt nagyon pontos, frakciók szerinti osztályozást, és megteremti a frakciók kis határértéken belüli összehozását. Amit majd végeredményben a kukoricatermesztő szakemberek tudnak nagyon értékelni; homogénebb méretű és csirájú vetőmagot tudunk előállítani szeptembertől kezdve. A gépsorokon a csírahibás magokat ki tudjuk választani és javítani a csíraképesség százalékát.

Ezt tényleg majd a termelők tudják értékelni, hiszen köztudott, hogy az 1972. évi termésből a múlt tavasszal alacsonyabb csíraképességű vetőmagot kaptak nagyon sok fajtából n termelők, amelyből nehéz volt beállítani a legkedvezőbb tőszámot.

— Az idei évtől kezdve az értékesítés szisztémája is megváltozik. Nem mázsában, hanem csíraszám szerint kapják az üzemek a kukorica- vetőmagot, aszerint, rendelik meg, milyen tőszámot, akarnak kialakítani. Ez azazal iár együtt, hogy meg kell tanulni, megszokni a millió csírában való számolást. Ez olyasféle lesz, mint a kataszteri holdról a

hektárra való áttérés.

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt

nem beszéltünk élelmiszergazdaságról;. akkoriban még kü- lön-külön vettük szemügyre a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, feladatait. Nem is olyan régen, csak hét évvel ezelőtt olvadt össze a földművelésügyi minisztérium az élelmiszeripari tárcával.

Az egységes minisztérium létrehozása tulajdonképpen elismerése volt a bekövetkezett gazdasági változásoknak. A termelőerők gyors ütemű fejlődése tette szükségessé, hogy a mezőgazdasági termelést, a termékek tárolását,' feldolgozását és forgalmazását egységes és összefüggő folyamatnak tekintsük, és eszerint kezeljük az élelmiszergazdaság szervezetében.

Nagyon szorossá vált az utóbbi időszakban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata. Évente mintegy 23 milliárd forint értékű mező- gazdasági termék kerül az iparba — ebből 22 milliárd forint értékű jut az élelmiszeriparba. Forgalmi adó nélkül számítva is a 22 milliárd forintnyi nyers, vagy félig feldolgozott mezőgazdasági termékből 43 milliárd forint értékű készterméket állít elő az élelmiszeripar.

Magától értetődő, hogy az élelmiszergazdaság jelentőségét, teljesítményét, eredményeit, és gondjait csak a népgazdaság egészén belül, ahhoz viszonyítva vehetjük szemügyre. Fontos tudnunk,

hogy változatlan — az 1968. évi — árakon számolva a bruttó nemzeti termelésből az élelmiszergazdaság produktumának részaránya az elmúlt hat év folyamán 26 és 28 százalék között alakult

A mezőgazdaság folyó árakon számítva 17—18 százalékban részesedik á nemzeti jövedelemből. Köztudott azonban, hogy a jelenlegi árak nem tükrözik í; hűségesen, mezőgaadaság teljesítményét. Ha a társadalmi ráfordításokkal arányos árakat tekintjük’ a számítás alapjának, akkor a mezőgazdaság aránya a nemzeti jövedelem előállításában 30 százalék fölé emelkedik. Ha hozzá számítjuk az élelmiszeripart is, akkor együttes részarányuk — tehát az élelmiszergazdaság részaránya — a nemzeti jövedelem előállí-* tásában megközelíti a 40 százalékot.

Jelentős a szerepe az élelmiszergazdaságnak a keresőképes lakosság foglalkoztatásában. Már a mezőgazdaságban fokozatosan, csökken a dolgozók száma, mégis hazánk minden harmadik keresője az élelmiszergazdaság valamelyik ágazatában talál munkaalkalmat.

Viszonylag szerényen részesedik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a beruházásokból, a népgazdasági erőforrásokból. Tavaly példáid a 115 milliárd forintos összes 'beruházási értékből 16,7 milliárd ' jutott az élelmiszer-gazdaság- ■ ra- Ez az arány az utóbbi években 14—18 százalék között ingadozott. Mindez azt is jelenti. hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszeripari vállalatok sok belső tartalék mozgósításával produkáltak töhb terméket, növelték a munka termelékenységét.

Az élelmiszergazdaság éves terveit jelentősen túlteljesíti. Az utóbbi évtizedben az egykori 15—1? mázsás hektáronkénti búzatermés megkétsze- reződö Állandósultak a világviszonylatban je jelentős, 40 mázsán felüli hektáronkénti kukoricahctzamok. Már 1972nben több húst termeltünk, mint amennyit a IV. ötéves terv végére, 1975-re előirányoztunk. Jelenleg az egy főre jutó hústermelésben a világon a harmadik helyen vagyunk. Gondjaink viszont

vannak — az ismert okold miatt — a zöldség-, burgonva- és gyümölcstermelésben. a cukorrépa-termesztésben.

Az elért színvonal lehetővé tette, hogy hazai termelésből elégítsük ki a lakosság élel- miszerigényeinek több mint 90 százaiéi tát. A nemzetközi összehasonlításban a személyenkénti és naponként 2750 kalóriát meghaladó átlagos fogyasztást már, a. jó táplálkozás szintjének tekintik. Nálunk viszont az egy főre jutó fogyasztás elérte már a 3200 kalóriát. Ez világviszonylatban is magas szint. A, fe Lszabad ülés előtti időszakhoz képest hazánkban egy-egy személy 75 százalékkal több élelmiszert fogyaszt! Nem szabad elfelejtenünk azt sem. hogy a mi lakosságunk minden kiadott forintból csaknem 50 fillért élelmiszer, ital és más élvezeti cikk, — tehát élelmiszer- gazdasági termék — vásárlására fordít!

Nem teljes a kép az export- és az import-adatok nélkül. Az élelmiszergazdaság termékeinek 22—25 százaléka exportra kerül Tavaly összes kivitelünk 24.6 százalékát az éllmiszergazdaság adta. A tőkés országokba irányuló kivitelből még nagyobb — általában 38—39 százalékban — vette ki részét az ágazat. A legfontosabb tőkésországokat tekintve ez az arány eléri, sőt meghaladja a 60—70 százalékot is.

Mindennek ellenében külföldről olyan termékeket hozhatunk be, amelyek az élelmiszergazdaságban és a népgazdaság más ágazataiban is nélkülözhetetlenek.

Az összes behozatalnak 9— 10 százaléka, tőkés importunk 19—20 százaléka élelmiszer- gazdasági jellegű. Így az élelmiszergazdaság külkereskedelmi egyenlege 1967 óta egyre kedvezőbben alakul. Az akkori 2,2 milliárd deviza- forintról tavaly már 6 milliárd deviza-forintra emelkedett, kiviteli többletének értéke.

Ezek valóban szép eredmények. Nem érhettük volna el őket a párt következetes agrárpolitikája, népi államunk segítsége, a szövetkezeti parasztok, állami gazdasági dolgozók és a mezőgazda s í ,gi szakemberek szorgalma, hoz. Záértése nélkül.

T. B.

Gombtta Teréz laboráns, a Keszthelyi SC 360-as vetőmag PVTOHsimláiását