Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

I X i \ V Mázsa helyett csíraszámban mérik a vetőmagot Nyolcmillió forintos új gépsorral újítják fel a dalmandi hibridüzemet Másfél évtizeddel ezelőtt a dalmandi hibri d üzem — mi- • ként az orsizágban az időben létesített hibridüzemek; — megteremtette a kukorica terméshozam-növelésének fel­tételeit. A feldolgozó gépeket mo6t ü.iabbak, korszerűbbek váltják fel. A zárt termelési rendszerek révén a 'magyar mezőgazdaság már a világ­színvonalat megközelítő ered­ménnyel termeli ezt a fontos takarmánynövényt. A vető­mag-előállítás korszerűsítése újabb előrelépést jelent, a ter­melőüzemeknek azt, hogy biz­tos alapon, világszínvonalon termeljenek.' Hogy Tolna me­gyénél maradjunk:' a tavalyi, hektáronként ötven mázsát meghaladó termésátlagot a következő években hatvan- hetven, vagy akár száz má­zsára növelhetik a mezőgaz­dasági üzemek. Bognár—Gottvald A beépítésre váró hibrid vetőmag-előállító gépsor. Milyen yolí az időjárás februárban .— Szekszárdion ? Az „évszázad legmelegebb hónapjaiként lehet nevezni: ^ sok napsütéses órával, v. kevés csapadékkal. Az eső formában lehullott csapadékunk, akárcsak jafnu-' árban, az átlagot meg sem kö­zelítette. mert csupán 35 mm-t tett ki. A tél harmadik-negye­dik hónapjának együttes ered­ménye — máris 45 mm lema­radást mutat. Bár a december átlagon felüli csapadékot ho­zott, de előtte négy hónapon át mindössze 95 mm-t kap­tunk, így főleg a téli _ csapa­dékot hiányoljuk: ismét nem kapta meg a talaj a téli ki­adós nedvességet, nem húzód­hatott le a mélyebb rétegekig. A szokásosnál több szél és a sok napsütéses órák követ­keztében nagy volt a párol­gás, ami a csapadékhiányt csak fokozta — ísv a mester­séges öntözés idő előtti meg­kezdését teszi szükségessé. Nagy megnyugtatást jelente­ne, ha végre kedvező fordulat állna be időjárásunkban. Í De térjünk rá a februári csapadékra. 20 száraz nap mellett 8 napon volt esőnk, sajnos, mindössze 35 mm-t eredményezett. Ez az első hé­ten hullott, utána két hétig semmi, majd az utolsó hét egymás utáni három napi a alatt csendesen, de kiadósán: 23 mm mennyiségben. (Ez vélt az ez évi leghasznosabb csapadék.) Hó nem esett, így a talaj I hótakaróban nem részesült. A csapadékszegény február­ban fagymentes napok voltak: 24-ig, eközben rendkívül ko­rán kaptuk az évtizedek óta '• nem tapasztalt, szinte áprili­si meleget, de végül a légkör hirtelen rendkívül hűvösre fordult: az utolsó négy nap éjszakáján, illetve napkei te ideién 0 C fok alatt 2—.3 fo­kos fagyot mutatott a hőmérő (déli óráikban csak 5 fokig melegedett fel napsütés alatt is) — ám eddig kárt alig te­hetett. sem a szőlőkben, sem a tavaszias meleg napok alatt erőteljesen kihajtott gyümölcs- iák rügyeiben. „Orbán” ez éviben bizonyí­tott: a tavaszias időjárást fa­gyosra fordította! Élelmiszergazdaságunk teljesítménye Másfél évtized után az el­múlt napokban véglegesen le­álltak a dalmandi hibridkuko­rica-üzem gépei. Befejeződött a tavalyi termésből a vető­mag-előállítás szezonja. Az üzem raktáraiban sok ezer fémzárolt zsákban ott tornyo­sul az idei vetőmag, de nap­ról napra fogynak a zsák­hegyek: a rakod óvágányról egyre-máara gördülnek ki a megrakott vagonok. Viszik az idei. leendő termés alapját a hazai mezőgazdasági üzemek­be és exportra. — A dalmandi üzem a most lezárult szezonban 750 vagon hibrid kukoricavetőmagot fémzárolt. Ebből 480 vagon, az export-megrendelés. A dal­mandi kukorica eljut a Szov­jetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba. az NDK-ba. az NSZK-ba. martonvásári, szegedi, keszthelyi hibridek­ből, és két külföldi. célter­mesztésű fajtából. A hazai fajták közül öt kétvonalas, kettő három-, kettő négyvona­las. mindegyik nagy termést adó. úgymond „sláger”-fajta. Mire a vetés ideje elérkezik, a Vetőmag Vállalaton keresz­tül időben megkapják a me­zőgazdasági üzemek az* igé­nyelt vetőmagot — amelyből talán újabb rekordtermés szü., letik az idén. A szezon befejeződése Dal­műn dón új feldolgozási és ér­tékesítési rendszer kezdetét is jelenti. Tulajdonképpen még be sem fejeződött a feldolgo­zás. de már kezdetét vette a rekonstrukció. Egyik kiürült raktárban már ott sorakoznak kicsomagolva a nyolcmillió forintért vásárolt új gépek. A hibridüzem szakemberei most rendszeresen „sakkoznak”. 20:1 arányban elkészítették az üzem makettjét, a gépek sablonjáig hogyan lehet a nagy értékű gépsort a legtö­kéletesebb munkafolyamatnak megfelelően elhelyezni,. — Az új feldolgozó gépsor­ral — az amerikai Hart—Car­tel cég gyártmányaival — vi­lágszínvonalon állítjuk elő a hibrid kukoricavetőmagot. A gépsor előtisztítóbál. henger- rostákból. triőrökből, légfrák- cionálókból, szeparátorokból, asávázókból. automata mérleg­ből, * zsákol ókból áll — sorol­ja Sípos Lajos, az üzem he­lyettes vezetője. — Ezeket kell a hatemeletes toronyiján be állítani. A feldől* gozó gépsort különböző labo­ratóriumi felszerelések egé­szítik ki: csíráztatószekrény, gyors nedvességen elhatározó, szemszámláló. Ezekkel így, együtt a legoptimálisabb kö­rülmények között állítjuk elő a vetőmagot. — Mit tud majd a rekonst­rukció után szeptembertői az új dalmandi hibridüzem? — Mindenekelőtt nagyon pontos, frakciók szerinti osz­tályozást, és megteremti a frakciók kis határértéken be­lüli összehozását. Amit majd végeredményben a kukorica­termesztő szakemberek tud­nak nagyon értékelni; homo­génebb méretű és csirájú ve­tőmagot tudunk előállítani szeptembertől kezdve. A gép­sorokon a csírahibás magokat ki tudjuk választani és javíta­ni a csíraképesség százalékát. Ezt tényleg majd a terme­lők tudják értékelni, hiszen köztudott, hogy az 1972. évi termésből a múlt tavasszal alacsonyabb csíraképességű vetőmagot kaptak nagyon sok fajtából n termelők, amelyből nehéz volt beállítani a leg­kedvezőbb tőszámot. — Az idei évtől kezdve az értékesítés szisztémája is megváltozik. Nem mázsában, hanem csíraszám szerint kap­ják az üzemek a kukorica- vetőmagot, aszerint, rendelik meg, milyen tőszámot, akarnak kialakítani. Ez azazal iár együtt, hogy meg kell tanulni, meg­szokni a millió csírában való számolást. Ez olyasféle lesz, mint a kataszteri holdról a hektárra való áttérés. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt nem beszéltünk élelmiszergaz­daságról;. akkoriban még kü- lön-külön vettük szemügyre a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar helyzetét, feladatait. Nem is olyan régen, csak hét évvel ezelőtt olvadt össze a földművelésügyi minisztérium az élelmiszeripari tárcával. Az egységes minisztérium létrehozása tulajdonképpen el­ismerése volt a bekövetkezett gazdasági változásoknak. A termelőerők gyors ütemű fej­lődése tette szükségessé, hogy a mezőgazdasági termelést, a termékek tárolását,' feldolgo­zását és forgalmazását egysé­ges és összefüggő folyamatnak tekintsük, és eszerint kezeljük az élelmiszergazdaság szerve­zetében. Nagyon szorossá vált az utóbbi időszakban a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar kapcsolata. Évente mintegy 23 milliárd forint értékű mező- gazdasági termék kerül az iparba — ebből 22 milliárd forint értékű jut az élelmi­szeriparba. Forgalmi adó nél­kül számítva is a 22 milliárd forintnyi nyers, vagy félig fel­dolgozott mezőgazdasági ter­mékből 43 milliárd forint ér­tékű készterméket állít elő az élelmiszeripar. Magától értetődő, hogy az élelmiszergazdaság jelentősé­gét, teljesítményét, eredmé­nyeit, és gondjait csak a népgazdaság egészén belül, ahhoz viszonyítva vehetjük szemügyre. Fontos tudnunk, hogy változatlan — az 1968. évi — árakon számolva a bruttó nemzeti termelésből az élelmiszergazdaság produktu­mának részaránya az elmúlt hat év folyamán 26 és 28 százalék között alakult A mezőgazdaság folyó ára­kon számítva 17—18 száza­lékban részesedik á nemzeti jövedelemből. Köztudott azon­ban, hogy a jelenlegi árak nem tükrözik í; hűségesen, mezőgaadaság teljesítményét. Ha a társadalmi ráfordítások­kal arányos árakat tekintjük’ a számítás alapjának, akkor a mezőgazdaság aránya a nem­zeti jövedelem előállításában 30 százalék fölé emelkedik. Ha hozzá számítjuk az élel­miszeripart is, akkor együttes részarányuk — tehát az élel­miszergazdaság részaránya — a nemzeti jövedelem előállí-* tásában megközelíti a 40 szá­zalékot. Jelentős a szerepe az élel­miszergazdaságnak a kereső­képes lakosság foglalkoztatá­sában. Már a mezőgazdaság­ban fokozatosan, csökken a dolgozók száma, mégis ha­zánk minden harmadik kere­sője az élelmiszergazdaság va­lamelyik ágazatában talál munkaalkalmat. Viszonylag szerényen része­sedik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a beruházások­ból, a népgazdasági erőforrá­sokból. Tavaly példáid a 115 milliárd forintos összes 'beru­házási értékből 16,7 milliárd ' jutott az élelmiszer-gazdaság- ■ ra- Ez az arány az utóbbi években 14—18 százalék között ingadozott. Mindez azt is je­lenti. hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszer­ipari vállalatok sok belső tar­talék mozgósításával produ­káltak töhb terméket, növel­ték a munka termelékenysé­gét. Az élelmiszergazdaság éves terveit jelentősen túlteljesíti. Az utóbbi évtizedben az egy­kori 15—1? mázsás hektáron­kénti búzatermés megkétsze- reződö Állandósultak a vi­lágviszonylatban je jelentős, 40 mázsán felüli hektáron­kénti kukoricahctzamok. Már 1972nben több húst termel­tünk, mint amennyit a IV. ötéves terv végére, 1975-re előirányoztunk. Jelenleg az egy főre jutó hústermelésben a világon a harmadik helyen vagyunk. Gondjaink viszont vannak — az ismert okold miatt — a zöldség-, burgonva- és gyümölcstermelésben. a cukorrépa-termesztésben. Az elért színvonal lehetővé tette, hogy hazai termelésből elégítsük ki a lakosság élel- miszerigényeinek több mint 90 százaiéi tát. A nemzetközi összehasonlításban a szemé­lyenkénti és naponként 2750 kalóriát meghaladó átlagos fo­gyasztást már, a. jó táplálkozás szintjének tekintik. Nálunk viszont az egy főre jutó fogyasz­tás elérte már a 3200 kalóri­át. Ez világviszonylatban is magas szint. A, fe Lszabad ülés előtti időszakhoz képest ha­zánkban egy-egy személy 75 százalékkal több élelmiszert fogyaszt! Nem szabad elfelej­tenünk azt sem. hogy a mi lakosságunk minden kiadott forintból csaknem 50 fillért élelmiszer, ital és más élve­zeti cikk, — tehát élelmiszer- gazdasági termék — vásárlá­sára fordít! Nem teljes a kép az export- és az import-adatok nélkül. Az élelmiszergazdaság termé­keinek 22—25 százaléka ex­portra kerül Tavaly összes kivitelünk 24.6 százalékát az éllmiszergazdaság adta. A tő­kés országokba irányuló kivi­telből még nagyobb — általá­ban 38—39 százalékban — vette ki részét az ágazat. A legfontosabb tőkésországokat tekintve ez az arány eléri, sőt meghaladja a 60—70 százalé­kot is. Mindennek ellenében kül­földről olyan termékeket hoz­hatunk be, amelyek az élel­miszergazdaságban és a nép­gazdaság más ágazataiban is nélkülözhetetlenek. Az összes behozatalnak 9— 10 százaléka, tőkés importunk 19—20 százaléka élelmiszer- gazdasági jellegű. Így az élelmiszergazdaság külkeres­kedelmi egyenlege 1967 óta egyre kedvezőbben alakul. Az akkori 2,2 milliárd deviza- forintról tavaly már 6 milli­árd deviza-forintra emelke­dett, kiviteli többletének érté­ke. Ezek valóban szép eredmé­nyek. Nem érhettük volna el őket a párt következetes ag­rárpolitikája, népi államunk segítsége, a szövetkezeti pa­rasztok, állami gazdasági dol­gozók és a mezőgazda s í ,gi szakemberek szorgalma, hoz. Záértése nélkül. T. B. Gombtta Teréz laboráns, a Keszthelyi SC 360-as vetőmag PVTOHsimláiását

Next

/
Oldalképek
Tartalom