Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

Az utasnak könnyűt?)

Türelmetlenség

Türelmetlenek vagyunk, s gyakrabban, sakkal gyakrabban mint kellene, mint arra alapjában véve okunk lenne. Legyen szó akár gazdaságpolitikai, politikai, kulturális, vagy egyéb dolgokról: hevesen, rögtön és azon nyomban türelmetlenül reagálunk a nekünk piliatnatnyilag nem tetsző dolgokra, anélkül, hogy alaposon utánagondolnánk: lassabban a testtel, mindennek eljön a maga ideje, o sült galamb nem repül csak úgy magától a szónkba.

A lakásigénylő házassága első évében már háborog: miért nem kap lakást A zöldségek árát magasnak véljük — anélkül, hogy tudnánk és megértenénk, hogy egyelőre miért drága a zöldség. Az óvodai helyeket kevésnek tartjuk, pedig soha annyi gyerek nem járt óvodába mint most, az SZTK-rendélőt zsúfoltnak, pedig Ingyenes orvosi ellátásra jogosult csaknem mindenki. A gyerekcipő-ellátást tarthatatlannak, a kenyér minőségét kifogásolhatónak, az ügyintézők személytelenségét kibírhatatlannak, — és folytathatnánk a sort, hogy mi mindent kifogásolunk még.

Kell, hogy türelmetlenek legyünk, hisz ez a tétlenség ellentettje, a továbbhaladás nélkülözhetetlen forrása. De a türelmetlenségnek is vannak árnyalatai és van mértéke, határa. A jóakaratú, egészséges türelmetlenség hasznos, a határtalan követelőzés viszont alaptalanul elégedetlen, s olykor bizony nevetséges embert mutat. Nevetséges? Az bizony. Ne bosszankodjunk, hanem örüljünk inkább annak, hogy akadnak, akik csak azt kifogásolhatják, hogy oz üzletekben nincs literes Pepsi-Cola, kétdecis poharakban aludtej, és „hiánycikk” az egyenruhás boy, aki viszi utánuk a szatyrot

Az emberek többségének türelmetlensége szerencsére a lustaságnak, a felelőtlenségnek, a lazaságnak, a közömbösségnek szól, méghozzá úgy, hogy magatartásával, példájával bizonyítja, hogy nem óhajt közösséget vállalni lusta, közömbös, felelőtlen, állandóan önös érdekeit hangoztató társaival. Ők azok, akik tudják, hogy van lakásprogram és az megvolósul. Hogy épülnek új óvodák és új bölcsődék, s hogy ezekben az ő gyerekeiknek is jut hely. Hogy annyi és olyan zödséget ehetnek majd,-amennyit és amilyet akarnak. Hogy vannak okos, komoly, átgondolt, eszmeileg megalapozott, hozzáértő emberek által kidolgozott határozatok, melyek nem automatikusan válnak fürdőszobává, zöldséggé és óvodai férőhellyé. Semmi mást nem kell tenni „csak" lelkiismeretesen dolgozni és meg kell tanulnunk türelmesen várni.

A türelmetlenkedő kritikát senki sem ellenzi. Sokan és türelmesen foglalkoznak még azokkal a bírálótokkal is, melyek ugyan nélkülözik a reális alapokat, de jó szándékuk vitathatatlan. Hisz a bírálat sok esetben szűklátó- körűségbcl, tudatlanságból, megalapozatlan és teljesíthetetlen követelésekből ered. Az egyes ember kívánsága, óhaja viszont nem függetleníthető az objektív vafóságtól, attól a valóságtól, amitől senki, aki ebben az országban él és dolgozik, nem szakíthatja ki magát.

V. M.-fremoa. *?. aoofüüiA

Hatszáz terjesztő, több mint egymilliós forgalom

A Kossuth Kiadó Tolna megyei kirendeltsége országos harmadik

r Jön a tiltakozás a Volán vezetőitől: szerdán minden kocsi időben kiment Csatárra. Ellenőrizték minden járat menetlevelét.

Az utasok: azt mondják, rossz a közlekedés. Gyakran kimarad egy-egy járat, a buszok késnek, nem a jelzett útvonalon haladnak. Mielőtt a szekszárdi helyi buszközlekedés gondjában, bajában, sikereiben vizsgiálódtunk, jártunk Kaposvárott. Veszprémben, Pécsett. Székesfehérvárott. Beszéltünk utasokkal, kocsiveze- tökkel. a vélemény egyértelmű : mindenütt megkülönböztetett járatok, pontosan, jól, az utasok igényei szerint közlekednek. A szekszárdi helyi közlekedéshez hasonló nincs a környéken. A Volán illetékes vezetői megerősítenek bennünket.

Valóban rossz a helyi busz- közlekedés. Hogy miért, arról később. mois+ nézzük, hogyan közlekedhetünk a városban.

Az elmúlt héten valamennyi járaton utaztam, tapasztalataim részben frissek, de van régebbi is. Kezdjük:

— A buszvezető le akart s-'állítani, mert tízessel, kerek tízessel akartam fizetni. „Ha nines apró. akkor leszáll.”

Magyar pénzzel akartam, magvar buszon fizetni. „Nem lehet”. (Január 23. 20 óra 20).

— A kilences járat hétfőn reggel (febr. 18) nem ment végig útvonalán. A Béla tértől lekanyarodot a buszpályaudvarra. Hatan maradtak a Béla téri buszmegállóban.

— A 02-es járat nem ment végig a Zrínyi utcán, mert a kocsi csak belülről volt 02-es. kívül a táblán 08-as szerepelt.

— A GC—07—64-es kocsi orrán ott a 06-os jelzés, oldalán pedig piros, gyorsjáratot jelző tábla, pécsi kocsi. Vajon hova megy ez a busz? A törzsutas tudja: besegítő járat, most ez megy a Műszergyárhoz.

— Három héttel eaelőtt az alsóvárosi temetőnél délelőtt egyetlen busz sem állt meg az utasok integetésére.

— Az újvárosban a templom előtti megállóban akart leszállni egy asszony. A kocsi az újvárosi temetőnél állt meg.

A helyi buszközlekedésnek megvannak a g-ndjai. Az utasnak könnyű, bemegy a Volánpénztárba. megveszi a bérletet és utazik. Havonta ezeröt- száz-kétezer bérletet váltanak Szekszárdon. Az utasok száma tavaly több mint másfél millió volt.

Kevés az utas ahhoz, hogy Szeikszárdon egy jól szervezett, pontosan közlekedő helyi autóbuszjáratot lehessen kialakítani. Naponta háromszor van csúcsforgalom. A város ban a közlekedést öt állandó kocsi bonyolítja le. a csúcsidőben tíz-tizenöt helyközi autóbusz is besegít. A kocsik számát állandóvá akkor lehetne tenni, ha mindig sok lenMINDEN TÍPUSÉ HÍRADÁSTECHNIKAI KÉSZÜLÉKEK GARANCIÁLIS

és garancián túli

(tv, rádiók, lemezjátszók, minden típusát) JAVÍTÁSÁT igen RÖVID HATÁRIDŐRE

vállaljuk.

Felvevőhelyünk: Szekszárd, Garay tér 6.

Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet Szekszárd.

(698)

ne az utas. Ä menetidő is ekkor lehetne rendszeres és pontos. Tehát egy-egy kocsi azonos járaton, azonos idő alatt fusson. A besegítő kocsi vezetője nem ismeri a járatot, néha kihagy egy-egy megállót, vagy más útvonalon közlekedik.

Könnyű az utasnak, csak áll a megállóban, várja a buszt, s ha nem jön. vagy nem fér fel. szidja a Volánt. Pedig egy helyi járat elindítása, megszervezése* nagy gond. Tény, ha egy járat elindul, akkor néhány héten szed magának annyi utast, hogy közlekedtetése nyereséges, sőt az is a baj. hogy némelyik járaton igen megszaporodott az utasok száma. A kilences járatot néhány hónappal ezelőtt indították éL, ma már egymás után két kocsit kell a csúcsforgalomban indítani, hogy minden utast el tudjanak szállítani.

A Bartina utcában nemrégen az egyik megállóból az autóbuszt autómentővel kellett kihúzatni. A megálló nincs Aövezve, a nehéz kocsi elsüllyedt. Ebben az utcában több helyen veszélyes bukkanok is vannak. Szekszárdon a helyi autóbusz-megállók nyolcvan százaléka nem felel meg a követelményeknek. Nagy kocsikat nem állíthatnak a járatba. mert nem 'fér el a megállóban. Mé£ a kis kocsik sem tudnak a keskeny utcában bi z; tonságosan közlekedni. A fordulóknál, a kanyarokban a kocsik elzárják a forgalmat, szinte életveszély, míg egy-egy kocsi beáll a megállóba.

Szekszárdon a tröszt utasítására peraelyes viteldíj-fizetési rendszert vezettek be, .de a kocsi vezető ezen felül jegyet is ad. Ez azt jelenti, hiába dobja be az utas két forintját a perselybe, a kocsivezető még jegyet is ad számára, tehát nemhogy gyorsítaná, hanem lassítja a felszállást. Ha valakinek nincs; aprópénze, akkor nem utazhat; mert a sofőrök csak a legritkább esetben hajlandók pénzt váltani, holott van egy Volánutasítás, amely szerint az utastól el kell fogadni a pénzt — bármilyen címletű — elismervény ellenében.

Az utasok tájékoztatása szinte egyenlő a nullával. Stenci- lezett papírt ragasztottak a megállóit bádogtábláira, egy hét alatt leázott, vagy leszaggatták. Más városokban, időtálló zománctáblákon tudatják a járatok közlekedését. Szek- szárdón ezt nem lehet bevezetni, mert nincs rendszeres . helyi járat.

Miért késnek az autóbuszok? A szőlőhegyi járat menetideje 12 perc, 12 megálló van. Ezt a távolságot ennyi idő alatt nem, lehet megtenni. Ha egy járat késik, „elveri” a többi csatlakozót. És órákba telik, amíg a menetrend-egyensúly helyreáll.

A Volán vezetői tapasztalataink elmondása után is. megerősítenek bennünket. A vállalat főmérnöke, munkaügyi osztályvezetője többek között rendszeres utasa a helyi járatnak. Példáinknál különbeket is tudnak mondani. A helyi közlekedés problémáival kapcsolatban több mentségük és magyarázatuk is van. A helyzeten azonban váltóé tatni a városi tanács segítésével tudnának.

Hallgassuk meg a Volán illetékeseinek véleményét is a szekszárdi helyi ’ közlekedésről :

1. A városban nehezíti a forgalmat, hogy nincsenek kiépítve a megállók, a fordulók, az utcák keskenyek.

2. A jegykiadás „szekszárdi rendszere” valóban rossz, de a tröszt utasítására vezették be.

3. A kilenc járaton öt autóbusz dolgozik rendesen, a csúcsidőkben további 12—15 kocsi besegít, ezek miatt sok a probléma.

4. Ä szekszárdiak nem szeretik a helyi közlekedést, mert csak a csúcsidőben használják'.

5. A szőlőhegyi járat menetidejét öt perccel meghosz- szabbították.

6. A vállalatok nem akarják egyeztetni . munkakezdésüket az autóbusz-menetrenddel. (Pl. Műszergyár.)

7. Többször kérték már a város vezetőségét, hogy a hajtűkanyarokat, keskeny utcákat, fordulókat bővítsék, nem sok intézkedés történt.

8. A gépkocsivezetőket rendszeresen oktatják, ennek ellenére előfordul, hogy néhányan szabálytalanul járnak el az utassal szemben.

9. A megállóhelyek kijelölése rossz. Némely helyen együtt van a helyi megálló a távolságival. Változás majd az új KRESZ életbe lépésekor lesz.

10. A zavartalan helyi közlekedés lebonyolításához minimum húsz gépkocsi kellene. Vásárolni nem tudnak.

11. Az új lakótelepekre autóbusszal nem lehet behajtani. (Például a Hermann Ottó lakótelep.)

12. A leállóplaccok kiépítése tanácsi feladat.

13. Elismerik a Volán vezetői. hogy Szekszárd buszközlekedése fossz, azonban nem lehet hasonlítani más városokkal. mert itt másként helyezkednek el a lakótelepek stb.

Célunk az volt ezzel az írással, hogy a reflektorfényt ráirányítsuk Szekszárd helyi közlekedésére, úgy véljük ez sikerűi. Nem kívánjuk, nem is kívánhatja senki, hogy a Volán vezetői naponta foglalkozzanak ezzel a témával. Persze mondani sem kell. hogy jobban figyelni kellene Szekszárd helyi közlekedésére, mert úgy tapasztaljuk, hogy ma még er-. re kevés figyelmet fordítanak,

PÁLkÖVÁCSJKNÖ

Néhány nappal ezelőtt, egy sajátos brigádértekezletre került sor Szekszárdon, mint arról annak idején hírt is adtunk. A Kossuth Kiadó Marosi Gyula szocialista brigádja tartott értekezletet, értékelve, az elmúlt évet, s megbeszélve, mi módon kívánnak eleget tenni az idei esztendő követelményeinek. Már a brigád összetétele is rendhagyó, s azok számára, akik hozzászoktunk, hogy egy brigád tagjai egyazon területen, a legtöbbször egyazon üzemcsarnok falai között dolgoznak, a Marosi Gyula brigád szervezeti felépítése furcsának tűnik.

Háhn László, a Kossuth Kiadó Tolna megyei kirendel t- ségvezetőie mutatja be a brigádot :

— öt megye — Baranya, Somogy. Vas, Zala és Tolna — Kossuth kiadóbeli dolgozói a brigád tagjai. így tehát öt megye, Dél-Dunántúl politikai irodalmának terjesztése a brigád feladata.

A továbbiakban azt is elmondja Háhn LászLó. hogy érthető ez a fajta szervezeti felépítés, mert hiába dolgoznak egymástól távol, esetenként több száz kilométerre a brigád tagjai, a munkájuk azonos, megközelítőek a tapasztalatok is. s a kis csoport érdekének, az össztársadalmi érdekkel való azonosulása teljesen egyértelmű!

— A munkánk politikai munka. Ha egészen pontosan akarnék fogalmazni, azt mondanám. hogy a politikai munkát a pártszervezetek, illetve az általuk megbízóit terjesztők

végzik, a mi feladatunk, hogy a megrendelt könyveket részükre eljuttassuk, de mivel politikai irodalom terjesztéséről van szó. a könyvekkel való megfelelő él látás sem vonatkoztatható el a közvetlen politikai tevékenységtől.

Megkíséreljük érthetőbb közeibe hozni Háhn Lászlóval, mennyiben sajátos a Kossuth Kiadó terjesztői munkája, mennyiben különbözik az állami könyvterjesztéstől. Körül-: belül így fogalmaznánk: az állami könyvterjesztés feladata, hogy az olvasó által keresett könyvet neki kiszolgáltassa. Vagyis ott az olvasó keresi a könyvterjesztőt, illetve a könyvet. (Persze az állami könyvterjesztésnél is folyik céltudatos terjesztői munka, de nem olyan egyirányú és egy célra kiélezett, mint a Kossuth-nál.) A Kossuth Kiadónál a könyvterjesztő keresi meg a vevőt. A politikai műveltség elmélyítése érdekében ajánlják a terjesztők az egyes műveket. (Zárójelben itt is kívántatik megjegyezni: ma már hála a céltudatos tudatformálásnak, nagyon sokan keresik a könyvet, és a politikai művek közül is egyre több kerül a „slágerkönyvek” listájára.)

— Nagyon kihangsúlyozom — mondja Háhn László —, hogy a munka oroszlánrészét a pártalapezervezetek és a pártszervezetek által kijelölt terjesztők végzik. Nélkülük nagyon gyengék lennének az eredményeink.

A sommás fogalmazásban bizonyosan van túlzott szerénység is, de kétségtelenül nagyon sok igazság.

Lássuk az eredményeket.

— Tavaly a brigádnak, — hogy visszatérjünk a brigádhoz — 5 450 000 forint volt a terjesztési terve. Az év végi eredmény 7 239 000 forint. Ilyen értékben fogyott politikai irodalom az öt megyében, a Kossuth Kiadó terjesztésében. A Tolna megyei terv 750 000 forint volt. a teljesítés 1 millió 48 ezer forint.

— Tehát a megye jelentős eredményt ért el.

— Igen. a Tolna megyei ki- rendeltség a, brigádon belül első, országosan pedig harmadik helyezett volt 1973-ban. Jól dolgoztak a párt szervezeti aktivisták. Az idén a megnőtt feladatok fokozott munkát követelnek. Egymillió forint értékben kell eladnunk politikai könyvet. Az első hónap, január, eredménye 135 ezer forint volt.

A jelentősebb események közül egyet ismertet a kirendeltségvezető. A politikai könyvhetek keretében 56 helyen rendeztek könyvárusítást. Az előzetes felmérések szerint a kiszállított és eladásra kínált 115 ezer forint értékű könyvnek 90 százaléka talált gazdára.

— Hány aktivistája van a Kossuth Kiadónak?

— Pártmegbizatásként. a pártszervezetek kijelölése alapján, mintegy haí6zázan foglalkoznak rendszeresen a politikai irodalom terjesztésével.

L. Gy.