Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

Az utasnak könnyűt?) Türelmetlenség Türelmetlenek vagyunk, s gyakrabban, sakkal gyakrab­ban mint kellene, mint arra alapjában véve okunk lenne. Legyen szó akár gazdaságpolitikai, politikai, kulturális, vagy egyéb dolgokról: hevesen, rögtön és azon nyomban türelmetlenül reagálunk a nekünk piliatnatnyilag nem tet­sző dolgokra, anélkül, hogy alaposon utánagondolnánk: lassabban a testtel, mindennek eljön a maga ideje, o sült galamb nem repül csak úgy magától a szónkba. A lakásigénylő házassága első évében már háborog: miért nem kap lakást A zöldségek árát magasnak véljük — anélkül, hogy tudnánk és megértenénk, hogy egyelőre miért drága a zöldség. Az óvodai helyeket kevésnek tart­juk, pedig soha annyi gyerek nem járt óvodába mint most, az SZTK-rendélőt zsúfoltnak, pedig Ingyenes orvosi ellátás­ra jogosult csaknem mindenki. A gyerekcipő-ellátást tart­hatatlannak, a kenyér minőségét kifogásolhatónak, az ügyintézők személytelenségét kibírhatatlannak, — és foly­tathatnánk a sort, hogy mi mindent kifogásolunk még. Kell, hogy türelmetlenek legyünk, hisz ez a tétlenség ellentettje, a továbbhaladás nélkülözhetetlen forrása. De a türelmetlenségnek is vannak árnyalatai és van mértéke, határa. A jóakaratú, egészséges türelmetlenség hasznos, a határtalan követelőzés viszont alaptalanul elégedetlen, s olykor bizony nevetséges embert mutat. Nevetséges? Az bizony. Ne bosszankodjunk, hanem örüljünk inkább annak, hogy akadnak, akik csak azt kifogásolhatják, hogy oz üz­letekben nincs literes Pepsi-Cola, kétdecis poharakban aludtej, és „hiánycikk” az egyenruhás boy, aki viszi utánuk a szatyrot Az emberek többségének türelmetlensége szerencsé­re a lustaságnak, a felelőtlenségnek, a lazaságnak, a kö­zömbösségnek szól, méghozzá úgy, hogy magatartásával, példájával bizonyítja, hogy nem óhajt közösséget vállalni lusta, közömbös, felelőtlen, állandóan önös érdekeit han­goztató társaival. Ők azok, akik tudják, hogy van lakás­program és az megvolósul. Hogy épülnek új óvodák és új bölcsődék, s hogy ezekben az ő gyerekeiknek is jut hely. Hogy annyi és olyan zödséget ehetnek majd,-amennyit és amilyet akarnak. Hogy vannak okos, komoly, átgondolt, eszmeileg megalapozott, hozzáértő emberek által kidolgo­zott határozatok, melyek nem automatikusan válnak fürdő­szobává, zöldséggé és óvodai férőhellyé. Semmi mást nem kell tenni „csak" lelkiismeretesen dolgozni és meg kell tanulnunk türelmesen várni. A türelmetlenkedő kritikát senki sem ellenzi. Sokan és türelmesen foglalkoznak még azokkal a bírálótokkal is, melyek ugyan nélkülözik a reális alapokat, de jó szándé­kuk vitathatatlan. Hisz a bírálat sok esetben szűklátó- körűségbcl, tudatlanságból, megalapozatlan és teljesíthe­tetlen követelésekből ered. Az egyes ember kívánsága, óhaja viszont nem függetleníthető az objektív vafóságtól, attól a valóságtól, amitől senki, aki ebben az országban él és dolgozik, nem szakíthatja ki magát. V. M.-fremoa. *?. aoofüüiA Hatszáz terjesztő, több mint egymilliós forgalom A Kossuth Kiadó Tolna megyei kirendeltsége országos harmadik r Jön a tiltakozás a Volán ve­zetőitől: szerdán minden kocsi időben kiment Csatárra. El­lenőrizték minden járat me­netlevelét. Az utasok: azt mondják, rossz a közlekedés. Gyakran kimarad egy-egy járat, a bu­szok késnek, nem a jelzett út­vonalon haladnak. Mielőtt a szekszárdi helyi buszközleke­dés gondjában, bajában, sike­reiben vizsgiálódtunk, jártunk Kaposvárott. Veszprémben, Pécsett. Székesfehérvárott. Be­széltünk utasokkal, kocsiveze- tökkel. a vélemény egyértel­mű : mindenütt megkülönböz­tetett járatok, pontosan, jól, az utasok igényei szerint köz­lekednek. A szekszárdi helyi közlekedéshez hasonló nincs a környéken. A Volán illetékes vezetői megerősítenek ben­nünket. Valóban rossz a helyi busz- közlekedés. Hogy miért, arról később. mois+ nézzük, hogyan közlekedhetünk a városban. Az elmúlt héten valamennyi járaton utaztam, tapasztala­taim részben frissek, de van régebbi is. Kezdjük: — A buszvezető le akart s-'állítani, mert tízessel, kerek tízessel akartam fizetni. „Ha nines apró. akkor leszáll.” Magyar pénzzel akartam, magvar buszon fizetni. „Nem lehet”. (Január 23. 20 óra 20). — A kilences járat hétfőn reggel (febr. 18) nem ment végig útvonalán. A Béla tér­től lekanyarodot a buszpálya­udvarra. Hatan maradtak a Béla téri buszmegállóban. — A 02-es járat nem ment végig a Zrínyi utcán, mert a kocsi csak belülről volt 02-es. kívül a táblán 08-as szerepelt. — A GC—07—64-es kocsi orrán ott a 06-os jelzés, olda­lán pedig piros, gyorsjáratot jelző tábla, pécsi kocsi. Vajon hova megy ez a busz? A törzs­utas tudja: besegítő járat, most ez megy a Műszergyár­hoz. — Három héttel eaelőtt az alsóvárosi temetőnél délelőtt egyetlen busz sem állt meg az utasok integetésére. — Az újvárosban a temp­lom előtti megállóban akart leszállni egy asszony. A kocsi az újvárosi temetőnél állt meg. A helyi buszközlekedésnek megvannak a g-ndjai. Az utas­nak könnyű, bemegy a Volán­pénztárba. megveszi a bérle­tet és utazik. Havonta ezeröt- száz-kétezer bérletet váltanak Szekszárdon. Az utasok szá­ma tavaly több mint másfél millió volt. Kevés az utas ahhoz, hogy Szeikszárdon egy jól szerve­zett, pontosan közlekedő helyi autóbuszjáratot lehessen ki­alakítani. Naponta háromszor van csúcsforgalom. A város ban a közlekedést öt állandó kocsi bonyolítja le. a csúcs­időben tíz-tizenöt helyközi autóbusz is besegít. A kocsik számát állandóvá akkor lehet­ne tenni, ha mindig sok len­MINDEN TÍPUSÉ HÍRADÁSTECHNIKAI KÉSZÜLÉKEK GARANCIÁLIS és garancián túli (tv, rádiók, lemezjátszók, minden típusát) JAVÍTÁSÁT igen RÖVID HATÁRIDŐRE vállaljuk. Felvevőhelyünk: Szek­szárd, Garay tér 6. Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet Szek­szárd. (698) ne az utas. Ä menetidő is ek­kor lehetne rendszeres és pon­tos. Tehát egy-egy kocsi azo­nos járaton, azonos idő alatt fusson. A besegítő kocsi veze­tője nem ismeri a járatot, né­ha kihagy egy-egy megállót, vagy más útvonalon közleke­dik. Könnyű az utasnak, csak áll a megállóban, várja a buszt, s ha nem jön. vagy nem fér fel. szidja a Volánt. Pedig egy helyi járat elindítása, meg­szervezése* nagy gond. Tény, ha egy járat elindul, akkor néhány héten szed magának annyi utast, hogy közlekedte­tése nyereséges, sőt az is a baj. hogy némelyik járaton igen megszaporodott az utasok szá­ma. A kilences járatot néhány hónappal ezelőtt indították éL, ma már egymás után két ko­csit kell a csúcsforgalomban indítani, hogy minden utast el tudjanak szállítani. A Bartina utcában nemré­gen az egyik megállóból az autóbuszt autómentővel kellett kihúzatni. A megálló nincs Aövezve, a nehéz kocsi el­süllyedt. Ebben az utcában több helyen veszélyes bukka­nok is vannak. Szekszárdon a helyi autóbusz-megállók nyolc­van százaléka nem felel meg a követelményeknek. Nagy kocsikat nem állíthatnak a já­ratba. mert nem 'fér el a meg­állóban. Mé£ a kis kocsik sem tudnak a keskeny utcában bi z; tonságosan közlekedni. A for­dulóknál, a kanyarokban a kocsik elzárják a forgalmat, szinte életveszély, míg egy-egy kocsi beáll a megállóba. Szekszárdon a tröszt utasí­tására peraelyes viteldíj-fize­tési rendszert vezettek be, .de a kocsi vezető ezen felül je­gyet is ad. Ez azt jelenti, hiá­ba dobja be az utas két fo­rintját a perselybe, a kocsi­vezető még jegyet is ad szá­mára, tehát nemhogy gyorsí­taná, hanem lassítja a fel­szállást. Ha valakinek nincs; aprópénze, akkor nem utazhat; mert a sofőrök csak a legrit­kább esetben hajlandók pénzt váltani, holott van egy Volán­utasítás, amely szerint az utas­tól el kell fogadni a pénzt — bármilyen címletű — elismer­vény ellenében. Az utasok tájékoztatása szin­te egyenlő a nullával. Stenci- lezett papírt ragasztottak a megállóit bádogtábláira, egy hét alatt leázott, vagy leszag­gatták. Más városokban, időt­álló zománctáblákon tudatják a járatok közlekedését. Szek- szárdón ezt nem lehet beve­zetni, mert nincs rendszeres . helyi járat. Miért késnek az autóbuszok? A szőlőhegyi járat menetide­je 12 perc, 12 megálló van. Ezt a távolságot ennyi idő alatt nem, lehet megtenni. Ha egy járat késik, „elveri” a többi csatlakozót. És órákba telik, amíg a menetrend-egyensúly helyreáll. A Volán vezetői tapasztala­taink elmondása után is. meg­erősítenek bennünket. A vál­lalat főmérnöke, munkaügyi osztályvezetője többek között rendszeres utasa a helyi já­ratnak. Példáinknál különbe­ket is tudnak mondani. A he­lyi közlekedés problémáival kapcsolatban több mentségük és magyarázatuk is van. A helyzeten azonban váltóé tatni a városi tanács segítésével tudnának. Hallgassuk meg a Volán il­letékeseinek véleményét is a szekszárdi helyi ’ közlekedés­ről : 1. A városban nehezíti a forgalmat, hogy nincsenek ki­építve a megállók, a fordulók, az utcák keskenyek. 2. A jegykiadás „szekszárdi rendszere” valóban rossz, de a tröszt utasítására vezették be. 3. A kilenc járaton öt autó­busz dolgozik rendesen, a csúcsidőkben további 12—15 kocsi besegít, ezek miatt sok a probléma. 4. Ä szekszárdiak nem sze­retik a helyi közlekedést, mert csak a csúcsidőben használják'. 5. A szőlőhegyi járat me­netidejét öt perccel meghosz- szabbították. 6. A vállalatok nem akarják egyeztetni . munkakezdésüket az autóbusz-menetrenddel. (Pl. Műszergyár.) 7. Többször kérték már a város vezetőségét, hogy a haj­tűkanyarokat, keskeny utcákat, fordulókat bővítsék, nem sok intézkedés történt. 8. A gépkocsivezetőket rend­szeresen oktatják, ennek elle­nére előfordul, hogy néhányan szabálytalanul járnak el az utassal szemben. 9. A megállóhelyek kijelölé­se rossz. Némely helyen együtt van a helyi megálló a távol­ságival. Változás majd az új KRESZ életbe lépésekor lesz. 10. A zavartalan helyi köz­lekedés lebonyolításához mi­nimum húsz gépkocsi kellene. Vásárolni nem tudnak. 11. Az új lakótelepekre autó­busszal nem lehet behajtani. (Például a Hermann Ottó la­kótelep.) 12. A leállóplaccok kiépítése tanácsi feladat. 13. Elismerik a Volán veze­tői. hogy Szekszárd buszközle­kedése fossz, azonban nem le­het hasonlítani más városok­kal. mert itt másként helyez­kednek el a lakótelepek stb. Célunk az volt ezzel az írással, hogy a reflektorfényt ráirányítsuk Szekszárd helyi közlekedésére, úgy véljük ez sikerűi. Nem kívánjuk, nem is kívánhatja senki, hogy a Vo­lán vezetői naponta foglalkoz­zanak ezzel a témával. Persze mondani sem kell. hogy job­ban figyelni kellene Szekszárd helyi közlekedésére, mert úgy tapasztaljuk, hogy ma még er-. re kevés figyelmet fordítanak, PÁLkÖVÁCSJKNÖ Néhány nappal ezelőtt, egy sajátos brigádértekezletre ke­rült sor Szekszárdon, mint ar­ról annak idején hírt is adtunk. A Kossuth Kiadó Marosi Gyu­la szocialista brigádja tartott értekezletet, értékelve, az el­múlt évet, s megbeszélve, mi módon kívánnak eleget tenni az idei esztendő követelmé­nyeinek. Már a brigád össze­tétele is rendhagyó, s azok számára, akik hozzászoktunk, hogy egy brigád tagjai egyazon területen, a legtöbbször egy­azon üzemcsarnok falai között dolgoznak, a Marosi Gyula brigád szervezeti felépítése furcsának tűnik. Háhn László, a Kossuth Ki­adó Tolna megyei kirendel t- ségvezetőie mutatja be a bri­gádot : — öt megye — Baranya, Somogy. Vas, Zala és Tolna — Kossuth kiadóbeli dolgozói a brigád tagjai. így tehát öt megye, Dél-Dunántúl politikai irodalmának terjesztése a bri­gád feladata. A továbbiakban azt is el­mondja Háhn LászLó. hogy érthető ez a fajta szervezeti felépítés, mert hiába dolgoz­nak egymástól távol, eseten­ként több száz kilométerre a brigád tagjai, a munkájuk azonos, megközelítőek a ta­pasztalatok is. s a kis csoport érdekének, az össztársadalmi érdekkel való azonosulása tel­jesen egyértelmű! — A munkánk politikai munka. Ha egészen pontosan akarnék fogalmazni, azt mon­danám. hogy a politikai mun­kát a pártszervezetek, illetve az általuk megbízóit terjesztők végzik, a mi feladatunk, hogy a megrendelt könyveket ré­szükre eljuttassuk, de mivel politikai irodalom terjesztésé­ről van szó. a könyvekkel való megfelelő él látás sem vonat­koztatható el a közvetlen poli­tikai tevékenységtől. Megkíséreljük érthetőbb kö­zeibe hozni Háhn Lászlóval, mennyiben sajátos a Kossuth Kiadó terjesztői munkája, mennyiben különbözik az ál­lami könyvterjesztéstől. Körül-: belül így fogalmaznánk: az állami könyvterjesztés felada­ta, hogy az olvasó által kere­sett könyvet neki kiszolgáltas­sa. Vagyis ott az olvasó kere­si a könyvterjesztőt, illetve a könyvet. (Persze az állami könyvterjesztésnél is folyik céltudatos terjesztői munka, de nem olyan egyirányú és egy célra kiélezett, mint a Kossuth-nál.) A Kossuth Ki­adónál a könyvterjesztő keresi meg a vevőt. A politikai mű­veltség elmélyítése érdekében ajánlják a terjesztők az egyes műveket. (Zárójelben itt is kívántatik megjegyezni: ma már hála a céltudatos tudat­formálásnak, nagyon sokan keresik a könyvet, és a politi­kai művek közül is egyre több kerül a „slágerkönyvek” lis­tájára.) — Nagyon kihangsúlyozom — mondja Háhn László —, hogy a munka oroszlánrészét a pártalapezervezetek és a pártszervezetek által kijelölt terjesztők végzik. Nélkülük nagyon gyengék lennének az eredményeink. A sommás fogalmazásban bizonyosan van túlzott sze­rénység is, de kétségtelenül nagyon sok igazság. Lássuk az eredményeket. — Tavaly a brigádnak, — hogy visszatérjünk a brigád­hoz — 5 450 000 forint volt a terjesztési terve. Az év végi eredmény 7 239 000 forint. Ilyen értékben fogyott politi­kai irodalom az öt megyében, a Kossuth Kiadó terjesztésé­ben. A Tolna megyei terv 750 000 forint volt. a teljesítés 1 millió 48 ezer forint. — Tehát a megye jelentős eredményt ért el. — Igen. a Tolna megyei ki- rendeltség a, brigádon belül első, országosan pedig harma­dik helyezett volt 1973-ban. Jól dolgoztak a párt szerveze­ti aktivisták. Az idén a meg­nőtt feladatok fokozott mun­kát követelnek. Egymillió fo­rint értékben kell eladnunk politikai könyvet. Az első hó­nap, január, eredménye 135 ezer forint volt. A jelentősebb események kö­zül egyet ismertet a kirendelt­ségvezető. A politikai könyv­hetek keretében 56 helyen rendeztek könyvárusítást. Az előzetes felmérések szerint a kiszállított és eladásra kínált 115 ezer forint értékű könyv­nek 90 százaléka talált gazdá­ra. — Hány aktivistája van a Kossuth Kiadónak? — Pártmegbizatásként. a pártszervezetek kijelölése alapján, mintegy haí6zázan foglalkoznak rendszeresen a politikai irodalom terjesztésé­vel. L. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom