Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-09 / 33. szám
I 7 Több mint 100 kooperációtervezef a tárgyalóasztalokon Gépipari, építőipari, textilipari gépek közös gyártása — Taxik metángáz-üzemeltetéssel Az elmúlt hónapokban megnőtt a magyar iparvállalatok és külföldi partnereik közti kooperációs megállapodások száma. Az eddig megkötött együttműködési szerződéseknek csaknem 75 százaléka a gépipart érinti, s különösen a mezőgazdasági gépgyártási együttműködésre jött létre sok kooperációs szerződés. A múlt évben körülbelül 50 nemzetközi kooperációt kötött iparunk — jelentős részét az In- tereooperation Kereskedelemfejlesztési Rt. közreműködésével, — ezek első konkrét eredményeire már 1974-ben számítani lehet. Jelenleg is több mint 100 együttműködési témáról tárgyalnak külföldi cégek, az íntercooperation-nal és a hazai iparvállalatokkal. A közelmúltban aláírt megállapodás szerint ez évtől magyar és nyugatnémet partnercégek közösen fejlesztenek egyes energetikai berendezéseket, s később ipari kazánokat, ipari erő- és fűtőműveket, szemétégetőket, valamint ipari szennyvíztisztítókat közösen gyártanak. A Magyar Kereskedelemfejlesztő Vállalat nemrég kooperációs együttműködést hozott létre Svájc legnagyobb iroda- gépgyára, a Paillard és a Magyar Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat között. Eszerint a magyar gyár svájci gépekkel és szerszámokkal mechanikus írógépeket gyárt majd, a késztermékek egy részét a svájci fél megvásárolja. A gépiparban nemrég egy másik együttműködési szerződést is aláírtak a csavargyártás korszerűsítéséről. Az Északmagyarországi Vegyi Művek egy angol céggel kötött szerződést nemrég panelgyártásról. A termelés az idén fut fel, s így korszerűsödik, minőségileg jobbá és olcsóbbá válik az építőipari panelgyártás. Egy sor kooperáció értelmében pedig, amelyeket osztrák és NSZK vállalatokkal írt alá iparunk, új típusú építőgépek gyártását kezdhetjük meg. A tex>ipari rekonstrukcióhoz a ruházatipari vállalatok francia és nyugatnémet cégektől technológiákat vettek át, és ennek ellenértékeként a magyar partnerek késztermékeket adnak. Holland és japán cégekkel alsó- és felső kötöttáru gyártásához készítenek elő együttműködési szerződést. E külföldi partnerek gépeket, technológiát és alapanyagot adnának késztermékekért^ Jelenleg is folynak a tárgyalások nyugati vállalatokkal pvc- bútorfólia kooperációs gyártásáról. Jelenleg még csak tárgyalnak, de a közeljövőben várhatóan végleges npeá&llapodást kötnek magyar és olasz vállalatok a fővárosi taxik metángázzal való üzemetetéséről. Ez gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé és csökkenti a légszennyeződést is. (MTI) Jelentős biológiai felfedezés Tihanyban A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai intézetében — ahol az idegsejtek és az idegrendszer ismeretlen faktorait kutatják — nemzetközi viszonylatban is rendkívüli érdeklődésre szá- mottartó felfedezést tettek. Ez a felfedezés az idegsejtek újszerű rendszerezésének alapjait jelenti. Vadászati „zárszámadás megyénkben Szekszárdon megkezdődött a már szokásos Tolna megyei trófeabírálat a megyei tanácsházán. Kedden látott munkához először az idén a neves vadászati szakemberekből álló megyei trófeabíráló bizottság, és szerdán jg folytatta a vadásztársaságok által beküldött tróA Szekszárdi Vasipari Vállalat pusztahcncsei öntödéjéhez ÖNTÖ SZAKMUNKÁSOK, ÖNTÖTECHNIKUSOK, ÖNTÖMESTEREK, ÖNTÖ Üzemmérnökök, valamint FORMAZÓI MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉRE FELVÉTELT HIRDET. Jelentkezés levélben vagy személyesen a vállalat munkaügyi osztályán (Szekszárd, Keselyűsi út 8.), illetve az öntöde vezetőjénél (Pusztahencse). (215) 1474. február t. feák felülbírálását. Á szarvas- és őzagancsok, valamint a vaddisznó-agyarak elbírálása, pontozásos minősítése még a jövő hét keddién is tart és szerdán fejeződik be. Amint Tarlós Istvántól. a megyei tanács vadászati felügyelőjétől értesültünk. figyelemre méltó eredményeket értek el általában Tolna megye vadásztársaságai. A most összesített jelentések szerint a megye harminckét vadásztársaságának tagjai, s részben hazai és külföldi vendégeik, több. mint 45 ezer apróvadat, zömében szárnyast és mintegy 2300 nagyvadat — köztük 313 szarvast. 49 dámot, 1367 őzet és 551 vaddisznót ejtettek el a tavalyi vadászatokon. Különösen gazdag volt a fácánteríték. 34 805 díszes tollú vadmadár került puskavégre a megyében. Csaknem 5 ezer galambot, vadlibát és vadrécét is lőttek. A külföldi vendégvadászok 34 szarvast, 2 dámot. 117 őzet. 15 vaddisznót 1529 fácánt és 1767 galambot lőttek. Tavaly 4302 nyulat. lőttek le. 533 nyulat és 525 fácánt fogtak be élve. A vadász- társaságok 1973-ban összesen 12 582 lőtt vadat adtak át a MAVAD-nak. maidnem 1000 lőtt vadat pedig helyileg értékesítettek. A vadásztársaságok idei tervében 50 ezernél több vad kilövése szerepel, ebből 44 ezer fácán és fogoly. 4738 mezei nyúl. Ebben az évben folytatják az elszaporodás folytán a mező- és erdőgazdálkodásra károssá válható, főleg selejtes nagyvad ..apasztását”: 1742 őz. csaknem 500 szarvas. 383 vaddisznó és 131 dámvad lövését tervezik a megyebeli vadász- társaságok területén 1974-ben. Tervbe vették 650 élő nyűi befogását, továbbá 215 mezei nyúllal és 2200 fácánnal frissítik fel a vadászterületek állományát. B. I» A mostani felfedezés lényege: az idegsejteket aszerint különböztetik meg egymástól, miként reagálnak az ingerületeket szállító kémiai anyagokra. A tihanyi kutatók állapították meg, hogy transz- mitter anyagokra különbözőképpen reagálnak az idegsejtek. Még az azonos szerkezetű sejtek sem egyformáit viselkednek a közvetítő kémiai anyagokkal szemben. így arra a következtetésre jutpttak, hogy az idegsejteket nemcsak morfológiailag, hanem kémiai érzékenységüket tekintve is meg kell különböztetni. Az újszerű rendszerezéssel három csoportra osztották az idegsejteket. (MTI) Emelkedő reálbérek Az idén meggyorsul az életszínvonal-emelés üteme az előző évekhez képest. Az egy keresőre jutó reálbérek tavaly 2,5—3, az egy lakosra jutó reáljövedelmek pedig 4,5— 5 százalékkal növekedtek. Az idei terv 3,7 százalékos reálbér és 5—5,5 százalékos reáljövedelem-emelkedést irányoz elő az 1973. évi tényleges szinthez mérten. Erek az előirányzatok összhangban állnak mind a gazdaság fejlesztésével, mind a negyedik ötéves terv életszínvonal-politikai célkitűzéseivel. Ha az életszínvonal alakulását jelző két mutatót szemügyre vesszük, mindenekelőtt figyelemre méltó a reábér- növekedés gyorsulása. Az idén — a tavalyi lépések folytatásaként — sor kerül újabb munkásrétegek központi bér. emelésére az állami szektor iparon kívüli területein. Növelik a kisegítő állományúak és még néhány más dolgozó réteg bérét Az előző évek átlagánál nagyobb arányú reálbérnőveke- dés magyarázatát az idei árpolitikai tervekben találjuk meg. Tavaly 3,5, azt megelőzően 1972-ben 3 százalékkal nőtt az átlagos fogyasztói árszínvonol. Viszont az idén és — az 1972. novemberi párthatározat szerint — 1975-ben az átlagos fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 2 százalékot A fogyasztói árszínvonal viszonylagos stabilizálása nem lesz könnyű feladat Mindenekelőtt az energiaválság hatására meggyorsult tőkés világpiaci infláció határainknál való megállítása okoz gondot és a költségvetésnek többlet- kiadásokat Ma még pontosan számba sem tudjuk venni a kibontakozóban lévő tőkés gazdasági válság várható kihatásait hazánkban. A gyorsuló tőkés infláció, s a petrolkémiai termékek különösen magasra szökött árai miatt keletkezett új helyzetet bonyolítja a növekvő turistaforgalom. Csupán gazdasági megfontolásból sem örülhetünk a tőkés világ olajkrízisének, a „fogyasztói társadalom” csődjének. De örülhetünk — ha nem is önfeledten — a hazai árpolitika szerény eredményeinek, az önként kínálkozó ösz- szehasonlításokban jobban és többre értékelhetjük azokat. A különbségek eltúlzása azonban felesleges és kóros. Mert az árstabilizálásnak nálunk is ára van, s mert az olajválság és a gyorsuló infláció hatásánok ránk nézve is lehetnek negatív következményei. De térjünk vissza témánkhoz, a reálbér alakulásához. Illetve az életszínvonal-politikához. Az idén — éppen a fo. gyasztói árszínvonal mérsékeltebb növekedésének hatására — csökken a reálbérek és reáljövedelmek nem kívánatos differenciálódása. Azzal, hogy a forint vásárlóértéke leg. feljebb két százalékkal csökken 1974-ben, így azok, okik az idén sem béremelésben, sem a növekvő szociálpolitikai juttatásokban nem részesülnek, kevésbé kerülnek hátrányos helyzetbe, mint nagyobb mértékű árszínvonol-emeLkedés esetén. A béremelések értéke — körtük a tavalyi munkás- béremeléseké, továbbá az új szociálpolitikai juttatásoké, — pedig növekszik. Mindez lehetővé teszi, hogy a vállalati saját erőből szár. mazó béremeléseket fokozott mértékben a teljesítményeknek megfelelően, differenciáltan hajtsák végre. Tehát az .kapjon többet, aki maga is többet ad a vállalatoknak, a társadalomnak. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése a jó munka, a tehetség, a szorgalom, erkölcsi elismerésének is alapja. Ha a béremelésekre szánt összegekkel mindenütt jól sáfárkodnak, s ennek hatására növekednek a teljesítmények, hatékonyabbá válik a munka, a gazdálkodás, akkor létrejön az életszínvonal-növelés és a viszonylag stabil árszínvonal anyagi fedezete. KOVÁCS JÓZSEF A művelődési központ nyelvi laboratóriumában Németül és oroszul tanulnak a felnőttek, diákok Több. mint egy esztendeje rendezték be a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban a nyelvi laboratóriumot. Akkor még csak a három oldalról zárt fülkék, két magnetofon, fülhallgatók és egy diavetítő alkották a technikai berendezést A nagy, 28 sávos magnetofon, az írásvetítő. a 16 milliméteres filmvetítő már az oktatás megkezdése után. „menet közben” kapott helyet a tizenhat személyes laboratóriumban. Jelenleg német és orosz nyelvre oktatják a hallgatókat. Számuk meghaladja a százat. Délelőtt iskolai oktatás folyik két gimnáziumi csoport részére — csoportonként heti négy órában —. délután pedig felnőttek ülnek a padokba. A hallgatókról, az oktatás eredményességéről Balogh Je- nőné, a nyelvi laboratórium vezetője tájékoztatott bennünket. Elmondta, hogy — különösen eleinte — nagy volt aa érdeklődés, de a nyelvi tanfolyamoknál szokásos lemorzsolódás js. A jelentkezők egy része, miután rájött, hogy a technika nem pótolja az egyéni tanulást, a szorgalmat, kitartást. abbahagyta a tanulást. Természetesen nem köny- nyű heti kétszer két órában, a napi munka után nyelvtanulással foglalkozni, de aki komolyan veszi, annál az eredmény sem marad el. A művelődési központ nyelvi laboratóriumában intenzív tanfolyamokat is szerveznek, melyeken a középiskolásoka: készítik fel a felvételi vizsgára. Ezeken az egyhetes, bentlakásos tanfolyamokon napi nyolc órában tanulnak oros-. nyelvet a megve középiskolái ból érkező diákok. A német nyelvi társalgási klub foglalkozásait kéthetenként tartják. Filmeket vetítenek, utazásokról beszélgetnek, szépirodalmat olvasnak. Mindez elsősorban azoknak hasznos, akik állami nyelvvizsgára készülnek, de természetesen mások jelentkezését is szívesen látják. Eddig csak német és orosr. nvelvoktatás folyt a laboratóriumban, de az idei — esetleg a következő — esztendő őszétől tervezik aneol nyelvi csoportok szervezését is.
