Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-08 / 32. szám
I « *? Megszűnt a csempehiány Import helyett hasai fejleoxtémből Az utóbbi néhány évben gyakran szerepelt a csempe- gyártó ipar az újságok cikkeiben, híreiben. örvendetes, hoev e tudósítások az ágazatfejlesztésről, komplett külföldi gyártóberendezések vásárlásáról, a korszerű magyar csempegyártó ipar megteremtéséről szólnak. — Az elmúlt három esztendőben nagyot léptünk előre — mondja Farkas Ödön, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, a beruházások tárcaszintű koordinálója. — Mindez annak köszönhető, hogy sikerült időben felismerni az adottságokat és lehetőségeket, s ennek alapján gyors és hatékony döntések születhettek. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a lakásépítkezések nagymérvű bővítése és a lakosság igényeiben bekövetkezett nagy minőségi változások hatására jelentősen bővítenünk kell a fal- és padlóburkoló anyagok gyártását Korábban ugyanis az volt az elképzelés. hogy saját iparunkat nem fejlesztjük jelentősen és szükségleteinket importból fedezzük. Ha-r marosan kiderült azonban, hogy a többi szocialista ország is hasonló cipőben jár. általános volt a csempéhiány és így később sem várhattuk tőlük, hogy nagy mennyiségű csempeigényünket kielégítik. Szakembereink az akkori helyzetben abból indultak ki, hogy a hazai évi 500—600 ezer négyzetméter csempetermelés mellett évente kétmillió négyzetmétert kellett importálni, azaz a hazai termelésnek mintegy négyszeresét, s ezt is jórészt Nyugatról. Egy négyzetméter csempe átlagosan két dollárba kerül, könnyű kiszámítani. hogy az évi import mintegy 4 millió dollárt emésztett fel. Kiderült, hogy egyetlen év import-kiadásaiból megoldható a csempegyártó ipar teljes rekonstrukciója. Ennek a koncepciónak a jegyében indult meg a gyártókapacitások bővítése, amely a mostani ötéves terv időszakában lényegében be is fejeződik. A budapesti porcelángyár rekonstrukciója során új fa- janszcsempegyárat helyeztek üzembe, amelynek gépeit az olasz SITI-cégtől vásárolták. A gyárban ígv most már évente egymillió négyzetméter színes. mintás csempét állítanak elő. A hódmezővásárhelyi kerámiakombinátban két új gyártóvonalat építettek, ezek teljesítménye évi 1.2 millió négyzetméter. A korszerű, nagyrészt központi. illetve távfűtéses rendszerrel épülő lakások mindinkább kiszorítják a cserépkályhákat. s ennek következtében az évek folyamán jelentősen csökkent a kályha- csempeigény. A romhányi kóly- hacsempegyár több mint 500 munkásával nagy hagyományokkal rendelkezik, ezért vol! helyes az a döntés, hogy a gyárat nem szüntetik meg. hanem a nagy tapasztalatokra támaszkodva, termelőkapacitását átállítják burkolócsempe gyártására. Évi 400 ezer négyzetméter falburkoló és évi 500 ezer négyzetméter padlóburkoló csempét gyártó vonalakat helyeztek üzembe, amelyeken már meg is indult a termelés. A kőbányai téglagyár padlóburkolóüzemét szintén korszerűsítették, s ennek eredményeként 250 ezer négyzetméter kapacitással bővítették a gyártást. Hödjne; zővásárhelyen hasonló, metla- chi típusú padlóburkoló csempét gyártó «sort helyeztek üzembe. amelynek évi kapacitása mintegy félmillió négyzetméter. Az elmúlt három esztendőben a falburkoló csempék gyártása mintegy hatszorosára, a padlóburkolp csempék termelése több mint háromszorosára nőtt Mindennek eredményeként az 1970. évi 2 millió négyzetméterrel szemben a múlt évben már csak 500 ezer négyzetméter importra volt szükség, annak ellenére, hogy az igények azóta jelentősen növekedtek. A behozatalt nem lenne helyes teljesen megszüntetni, hiszen a külföldi típusok, minták nagymértékben hozzájárulhatnak a hazai ipar most már kétségtelenül széles skálájú választékának további bővítésében. N. la. Budapesten osztották ki a szekszárdi cukorrépa-betakarító gépekkel dolgozó traktorosok Tersenjének díjait Az elmúlt éviben harmadszor hirdette meg a Szekszárdi Mezőgép Vállalat az áltála gyártott cukorrépa-betakarító gépek kezelői, a termelőüzemek gépcsoportveze tői. és a garanciális szerelők versenyét. A versenyfeltételek azt célozták. hogy a gépkezelők minél magasabb mennyiségi és minőségi munkát végezzenek: a gépcsoportvezetőket arra ösztönözték. hogy a zavartalan üzemelést biztosítsák, a szerelők a leggyorsabban végezzék el az esetleges javításokat A verseny értékelése megtörtént. a díjakat a Budapest szállóban adták át a legjobbaknak. Az ünnepi eseményre a juta Ima zottakkal együtt meghívták az érdekelt termelőszövetkezetek. állami gazdaságok vezetőit, a cukoripar, a Mezőgép Tröszt képviselőit is. Apatoczki Pál. a vállalat főmérnöke elmondotta. hogy 1973-ban már mintegy négyszáz szekszárdi gyártmányú cukorrépa-betakarító gép dolgozott a mezőgazdaságban. Ezek a gépek jól beváltak. Beváltak. mert teljesítményük ugyanaz, mint a hasonló külföldi gépeké, a vállalat rendszeresen' oktatást tartott a gépkezelők részére, és végül, mert a szerviz- és az alkatrészellátást sikerült megoldani a testvérvállalatokkal. a cukorgyárakkal együttműködve. Elmondotta azt is. hogy mint az előző években, az idén is határidőre megkapják az üzemek a megrendelt gépsorokat A garanciális ellátást megfelelő mennyiségű pótalkatrészszel biztosítják, és azzal, hogy a cukorgyáraknál is létesítenek alkatrész-lerakatakat. A tudományos intézetekkel együttműködve már nagyobb teljesítményű gépek tervein dolgoznak, de figyelembe veszik a gépekkel dolgozó traktorosok tapasztalatait is. Egymillió csibe Kajdacsról Nem akarjuk megsérteni a kajdacsiakat. de községükről — éppúgy, mint a magyar falvak túlnyomó többségéről — idáig az volt a közhiedelem. hogy nem sok szenzációt kínál. A szenzáció váratlanul lejátszódó, rendkívüli («emény. Vannak azonban folyamatos, „hétköznapi” szenzációk is, melyekre talán többnyire azért nem figyelünk fel. mert a szemünk láttára zajlanak. Példa rá a kajdacsi baromfikeltető fejlődése. A nagydorogi ÁFÉSZ 1967-ben kezdett itt 4 darab tízezres keltetőgéppel. Ezek száma az év végére megduplázódott. Amint dr. Ber- náth György keltetőállomásvezető mondotta: — Elkezdtük „gyűjteni’’ a gépeket! Csornáról. Magyamádorról, Tiszaújfaluból. Tolnáról szereztek be használt - keltetőgépeket. melyeket itt kijavítottak. átalakítottak és azok máig működnek. Most huszonkét gépük van. — A tavalyi év átlagos volt. — vélekedett dr. Bernáth. — 591 900 csirkét. 10 387 libát, 13 808 kacsát szállítottunk ki, továbbá a tengelici vadásztársaság és a fácánkerti kísérleti telep részére 3900 fácáncsibét keltettünk. A csirkék kelésének aránya a berakott tojások után számítva 83.4 százalékos volt így nincs miért szégyenkezni véle. Hat speciális gépkocsi szállítja a keltetett baromfit A keltetőállomás feladata a kistermelők. háztáji és egyéni gazdaságok ellátása, elsősorban a New-Hampshire fajtával. mely kedvelt, ellenálló és hústermelése éppúgy elfogadható. mint toiáshozama, —- Mekkora a körzet? — Nagy. Gyakorlatilag az egész Dunántúl, hiszen Tolna megye mellett szállítunk. Fejérbe. Baranyába. Veszprémbe. Zalába. Somogyba, de eljutottunk már Vasba és egészen Győrig js. az Alföldön pedig Bácska jó részébe. Tavaly 300 ezer csirkénk jutott csehszlovák, valamivel több. min4 fele ennyi jugoszláv exportra. A telepen most végzik az átépítés utolsó simításait. Meghosszabbították az épületet, a gépsort, és elérték, hogy az egészségügyi előírásoknak megfelelően, a tojás és a végtermék útja ne keresztezze egymást. A 200 ezer forintos beruházású építkezés. valamint műszaki újítások (a berakó tálcák sűrítése, megállásjelző felszerelése) révén elérhetővé vált, hogy az idén egymillióra növekedjen a termelés. A baromfikeltetőben 15 kajdacsi lány és asszony dolgozik, szocialista brigádban. Keresetük 1800—2000 forint körül mozog. A több és jobb munkát a most befejezett átépítés és az új szociális létesítmények is segítik. O. I. Fotó: G. K. A rövid tájékoztató után Apatoczki Pál főmérnök átadta a díjakat. A CF—6-os fejezőgépekkei dolgozó traktorosok közt Nagy Ferenc, a dávodi Augusztus 20. Tsz tagja lett az első. A második helyezett Boros Károly. a Kaposvári Állami Gazdaságból. harmadik Kiss András. a hajdúböszörményi Béke Tsz-bői. A CK—6-os kiszedőgépek kezelői közül első a dávodi Frányó István, második a kaposvári Fábián János, harmadik Farkas Béla, a jászjákó- halmai Béke Tsz traktorosa. A CR—6-06 rakodógép-kezelők közt első a dávodi Calló János, második a kaposvári Kakas József, harmadik Tamás Antal, a kunszigeti Zöldmező Tsz traktorosa. Az első helyezettek Sirius táskarádiót. a második helyezettók háztartási robotgépet, a harmadik helyezettek Re mingtan vilianyboratvát kaptak jutalmul. _ 'Á gépcsoportvezetők verse nyét Tóth Imre. a dávodi termelőszövetkezet gépcsoport- vezetője nyerte, második lett Fekete István (KaposváriÁG.). harmadik Gyökér Gyula (kun- szigeti Zöldmező Tsz). A garanciális szer élők ver senyében. első Pécsi Bertalan (Győrj Mezőgép abdai gyáregysége). második Zahorán Mihály (Békéscsabai Mezőgép) , harmadik Braxatorúz Gábor (a mezőtúri technikum tanműhelye). Az első helyezettek jutalma Kvarc 5. filmfélvevőgép. a második helyezetteké Sirius táskarádió, a harmadik helyezetteké Remington viüanjsbo- rotva. A Szekszárdi -Mezőgép a ver senyt ez évben is meghirde ti. B. I. Horváth István nő é, Farkas György né a tojásokat lámpáz- •za. Baranyai József kel tetóveze tő-helyettes a kelést ellenőrzi.
