Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-08 / 32. szám
1 Fordulópont a Simoutornyai életében Bőrgyár Sikeresen xárták ax elmúlt évet — Áprilisban megkezdik ax újfajta lakkbőr gyártását — Félmilliárd forintos rekonstrukció Nehéz, de eredményes évet zártak a Simontornyán a bőrgyárban. Az 1972-es esztendőt nyereség nélkül felezték be és igen nehéz pénzügyi körülmények között kezdték a munkát 1973-ban. Komoly gondot jelentett az alapanyag-árak emelkelése. A nyersbőr világpiaci ára nagymértékben nőtt, és drágábbak lettek a szintén külföldről importált vegyi anyagok is. Év közben a gazdasági egyensúly megteremtése érdekében új termékek gyártásának kikísérletezését, bevezetését végezték a gyár szakemberei. Az év végi eredmények azt bizonyítják. munkájuk eredményes volt. Természetesen az is elősegítette a sikeres évzárást, hogy az állam anyagilag is hozzájárul, hogy a megnövekedett " beszerzési árak ellenére is gazdaságosan termelhessenek. A mérleg még nem készült el. de az előzetes adatok szerint nyereséggel zárták az évet. Jelenleg is intenzíven folyik a gazdaságosabb termelés érdekében a termékösszetétel változtatása. A sok évtizede gyártott, hagyományos, úgynevezett korrigált marha- boksz helyett egyre nagyobb mennyiségben gyártanak korszerűbb és keresett bőrféleségeket. Az elmúlt évben már 5100 négyzetméter Paris nevű anilines festésű, sima marhabokszot. 6800 ms Weekend és 17 ezer m’ - Ápisz elnevezésű bokszbőrt készítettek. Jelenleg ezeknél sokkal nagyabb arányú fejlesztést végeznek. Áprilistól havonta 20 ezer négyzetméter sima marhalakkbőr gyártását kezdik meg. A próbagyártás befejeződött. s a néhány száz négyzetméter kísérleti anyag vizsgálatai igen kiváló eredményeket hoztak. Például a gyári szabvány 16 ezer hajtogatást Ír elő. anélkül. hogy a festékréteg berepedezne. Az űj lakkbőrön 70—100 ezer hajtogatás után tűntek csak elő a hajszálrepedések. Ezt az új terméket a bőrgyárban a korábbi termékek Törik a vagont — negyedmillió forint kár Tíz év óta egyre több pénzt költve, gépesítik a vasúti kocsik kirakását. A nehéz fizikai munkának számító vagonrakásra már nem lehet munkást találni. Az áru viszont egyre több, a vállalatokhoz sok olyan anyag érkezik, amelyek kirakása kézi erővel lassú és nehéz. A szén — brikett és darabos — kirakása viszonylag a könnyebb munkák közé tartozott — amíg egy-egy vagonba.- csak száz mázsa körüli szent raktak. Ma kétszázötven-háromszáz mázsa szenet is szállítanak egy vagonban. Mondani sem kell, hogy egykét ember, ha beleéli ilyen óriási vagonba, másfél napjuk is rámegy, mire végeznek. A sóder kirakása kifejezetten a legnehezebb. A kőzúzalék, terméskő, tégla is több tucat vagonba csak száz mázsa kö- éllomásokra — s ma ezek 80 —90 százalékát gépekkel rak- Öák ki. A gépesítést azért is fokozzák. mert a vasútnak kevés a vagonja, a mielőbbi forgalomba állítás, a rövid ki- és be- rakási idő elérése a cél. A különféle típusú vagonrakó gépek egy és fél óra alatt kiürítenek egy vagont. Sajnos azonban rakodás közben kár is keletkezik. A rakodógépet kezelő munkás a magas vagonfalon kívül kezeli a gépet. Sok eset-, ben csak gondolomformán, tapasztalata alapján irányítja a markolót — előfordul hogy az áruval együtt, a vagon fenékdeszkáját is felemeli, vagy az oldaldeszkát kitöri. A kárt teljesen megszüntetni, a mostani gépek alkalmazásával, a mostani kirakodási módszerekkel, nem hisszük, hogy lehetne. Csökkenteni azonban igen. A napokban készítették el a pécsi igazgatóságon azt a listát, amelyből kiderül, hogy 1973-ban közel negyedmillió forint kár keletkezett a vagonok kirakása során. Ezek a deszkahiányok, rakoncaietöré- eek. korlát megnyomorítások a gyorsan kijavítható hibák közé tartoznak, ha a kocsi olyan helyen tartózkodik, ahol a vasútnak van javítóműhelye. Ha egy kocsit Pincehelyen megrongálnak, Dombóvárra kell vontatni üresen, hogy megjavítsák. A kocsi kiesik egy-két napra a forgalomból. S ez a kiesés sokkal nagyobb kár, mint amit ki lehet mutatni. Ugyanis nem lehetséges összegezni a kocsik javítóműhelybe irányítása, — utazás, javítási idő stb. — miatt keletkezett károkat. Előfordult már nem egy alkalommal, hogy annak a vállalatnak a sürgős kocsiigényét nem tudta a vasút kielégíteni, amely rövid idő alatt a gépesített vagonkirakás miatt három kocsit is tönkre tett, javítóba kellett küldeni. Törik a vagont, okkal is — rosszak a kirakodási feltételek, a gépesítésre még nincsen minden vasútállomás úgy felkészülve, mint azt a gépek alkalmazása kívánatossá tenné —, és törik a vagonokat ok nélkül is. figyelmesebb munkával sok kárt lehetne megelőzni. A vasút bírságolja a vagonok rongálóit. A negyed- milliós kár — még ha a büntetés összege egyenlő is ezzel — a népgazdaságot érte. — mi fizetjük meg. Mi, akik utazunk a vasúton, és a vállalatok, amelyek szállíttatnak.- Pj mennyiségének csökkentése mellett készítik, ugyanis az előkészítő berendezések kapacitása adott. A termelés beindulása után a termékeket főleg a Szovjetunióba exportálják, bőrként, illetve feldolgozva, cipő formájában. Jelentős az is. hogy a lakkbőr gyártását Simontornyán legnagyobbrészt saját gazdasági lehetőségeik felhasználásával kezdik meg. Az üzem alapjait egy régi kis gyártórész képezi, ahol korábban az úgynevezett Reptil lakkozott bőrt készítették. Ezt az üzemrészt bővítették, korszerűsítették. Vásároltak eSV új, NSZK- ban készült lakköntő gépet, a hozzátartozó szárítókeretekkel. A gyártáshoz szükséges egyéb berendezések legnagyobb részét Simontornyán készítették. Jelenleg a gyárban tovább folynak a kísérletek új termékek előállítására. Nemrég befejeződött a székesfehérvári telepen az Albaboksz kísérleti gyártása, s az úi termék iránt máris nagy az érdeklődés. A simontornyai II. számú gyáregységben az úgynevezett hordón festett Viktória díszműbőr gyártását készítik elő. Ebből aktatáskákat, bőröndöket, és női táskákat lehet készíteni. Ezek az úi gyártmányok mintegy előfutáraként szerepelnek annak a későbbi hónapokban beinduló nagyarányú rekonstrukciónak, ami fordulópontot jelent a nagy múltú gyár életében. A Minisztertanács döntése alapján még ebben az esztendőben megkezdődik n közel félmilliárd forintos nagyberuházás, melynek eredményeként három év múlva a jelenlegi 700 millió forintos évi termelési értéket 1,2 milliárdra növelje, másfél millió négyzetméterrel több felsőbőrt gyártanak a Simon- íomyai Bőrgyárban. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának felhívása a chilei szolidaritási akciónapra Csatlakozva a Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozatá hoz, felhívjuk a megye szervezett dolgozóit, a szakszervezeti bizottságokat, hogy 1974. február 12-ét — a Chilei Dolgozók Egységes Szakszervezeti Központja megalakulása 21. évfordulóját — tekintsék a chilei nép melletti szolidaritási akció napjának. Tömeggyűléseken tiltakozzanak a chilei fasiszta katonai diktatúra módszerei ellen. Követeljék, hogy vessenek véget az elnyomásnak, biztosítsák az emberi szabadságjogokat, borsássák szabadon a katonai junta börtönében sínylődő Luis Corvalant, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát. Bátorítsák a chilei munkásosztályt küzdelme folytatására. Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa, Szekszárd Amíg egy aknából ügy lesz Kiszámíthatatlan egy épület felújításának ügye. A szokás szerint megkötik a szerződést, elkészítik a tervet és felvonulnak az iparosok, hogy a házat korszerűsítsék, átalakítsák. Ha minden jól megy. van anyag, munkaterület ég ember, akkor néhány hét és kész is a munka. Ha az időjárás közbeszól, ha emberi hanyagság miatt nem tartják be a tervet, ha feledékenység miatt egv munkamenetet a tervezettnél későbbre halasztanak —1 kezdődik az ügy. Az ÜGY, amely megelőzhető lenne, megkímélve tucatnyi embert a mérgelődéstől. a vádaskodástól. Tolnán is története van egy ház átalakításának és felújításának. Az egyik szekszárdi szövetkezet bővíti a községben tevékenységét, ezért egy házat üzemmé alakíttatott át A munkák során csapadékelvezető-rendszert is építettek. Ennek^aknája a szomszédos ház közelében van. de nem annyira. ahogy a rendeletek tiltják. A csatorna elkészülte, a házban megbolygatott föld — az évszázada nyugalmi állapotban lévő talaj — valahogy megrepedt, hézagos lett s emiatt aláázást figyeltek a szomszédos — lakott — háznál. Ez a ház régi. nincs szigetelése, mint ahogy az egéer. utcában így épültek sok-sok évtizede a lakóházak. Az aláázás — tény. A panasz jogos. Az úgy elkezdődött. Levél pz újságnak. A tanács előadója megszemléli a helyzetet. Az építtető is elküldi brigádját a helyzetet fölmérni. A kivitelező művezető is konstatálja; az aláázás mindenképpen bekövetkezik ilyen körülmények között Majd az újság! Mert úgy tűnik, az ügyben csak levelek, szemlék, tárgyalások születnek — intézkedés nem. Hat hét telik el, amire a szövetkezet — a kivitelező — elnöke pontot tesz az ügy végére. Utasítja a művezetőt, fessenek ki mindent, az évekkel ezelőtti repedéseket, ha- sadékokat, süllyedéseket js tömjék el. Az ügy befejeződött. Tanulság? Tudomásul kell venni, hogy az építés rombolással — ég a munka befejeztével helyreállítással is jár. A helyreállítást viszont csak a befejezés után lehet kezdeni. Ügyet, aktatologatást, egv- más hergelését viszont már akkor lehet kezdeni, amiko” a munka még nincs is befő jezve. Egyenjogúság — egyenlőtlenség Lányok —assxonyok fóruma Dombóváron A KISZ városi bizottsága szerdán délután a városi tanács nagytermében lányok- asszonyok fórumát rendezett. A fórum iránti érdeklődést mutatta a megjelent fiatalasz- szonyok és lányok nagy száma, akik zsúfolásig megtöltötték a tanácstermet. Kretismár Ilona, a Lányok, Fiatalasszonyok Országos Tanácsának titkára bevezető előadásában először a KISZ KözSzociaiista brigádok Házán Máza községben több ipari szövetkezet műhelye, üzemegysége nyújt munkaalkalmat a község lakóinak. Nemcsak az ipari szövetkezetek, hanem tanácsi vállalatok is és állami vállalat is foglalkoztat itt munkásakat. Érdekes megfigyelni. hogy évről évre miként fejlődik a szocialista brigád- mozgalom a mázai üzemekben. A napokban összegezték a község vezetői a szocialista brigádmozgalom eredményeit, hatását az emberek fejlődésére, a munka hatékonyságára, s meg '.llapították. hogy a munkaverseny hatásos. 1973-ban a ruházati szövetkezet cipőrészlegének szocialista brigádja ért el legjobb eredményeket a szocialista brigádversenyben. A vasipari szövetkezet szocialista brigádjai is sikeresen teljesítették vállalásaikat A ruházati szövetkezet dolgozói a hármas jelszó megvalósítása érdekében igen sokat tettek, vállaláson kívül is több feladatot megoldottak. Mázán vendégszerepeit például a pozsonyi néptáncegyütíes, vendégül látták a csoport tagjait, elvezették őket munkahelyükre is. Segítettek az iskola és az óvoda építésénél is. Rendszeresen látogatták a községben élő idős embereket. A brigádok eredményes munkájához a bonyhádi szövetkezet gazdasági vezetői igen sok segítséget adtak. Különösen Soproni Rezsőné patronálása volt eredményes. A Máza községben dolgozó szocialista brigádok munkája értékelése során többek szóvá tették, hogy megyei szinten is jobban figyeljenek az ipari szövetkezetek szocialista brigádmozgalmának eredményeire. ponti Bizottság 1970. júliusi határozatáról szólt A KISZ Központi Bizottsága meghatározta a KISZ-t>en végzendő és az MSZMP határozatából adódó feladatokat. Tekintettel arra. hogy a KISZ-tagság jelentős része leány, ígv ez a tény meghatározza a KISZ-ben való politikai nevelő munkát, az érdekvédelmet. de a rétegmunkát is' A résztvevők segítségével mindjárt példákon keresztül mutatta be, hogy a KISZ- szervezeteken belül másképp kell foglalkozni a tanuló fiatalokkal, másképp az üzemekben dolgozó lányokkal, fiatalasszonyokkal. Ezért javasolta, hogy a KISZ-oktatási programokat mindig az érdeklődési körülinek megfelelően válaszszák ki. ahol feltétlen helyet kell biztosítani az egyenjogúság — egyenlőtlenség hasznos vitáinak is. Azt is világosan kell, látni, hogy a nőpolitikái határozat nem a nőkre hozott határozat, melyet nem lehet fárfiellenesen csinálni, hanem a férfiakkal közösen elindítani egy olyan cselekvést, amely elsősorban feltárja a tennivalókat, majd megszabja a problémák megoldásának útját. Befejezésül tanáccsal is ellátta a KISZ-vezetűket, hangoztatja, hogy mindig és mindenütt beszéltetni kell az embereket, meg kell tudni azt, hogy kiben mi él, mi van a fejében, és érezni kell a felelősséget. Kretemár Ilona vitaindítójának második részében a népesedéspolitikáról szólva elmondta. hogy ez igen fontos politikai kérdés, nem egyszerű szü- letésszám-szabályozás. E politikai határozatnak igán nagy társadalmi hatása van, és intézkedései gazdasági, szociális, tudati jellegűek, melyek az egész társadalmunk összhang u- latát formálják. Vitaindítóját befejezve, kissé szomorúan állapította meg, hogy a lányok-asszonyok fórumán szinte kivétel nélkül nőn voltak, mely egy bizonyos szemléletet is tükröz, pedig nagyon fontos ienne ilyen kérdésekben férfiakkal közös fórumot is tartani. A nagy tetszést aratott vitaindító után a felszólalók saját tapasztalataikról, gondjaikról beszéltek. Kertész Margit, a Láng Gépgyár személyzeti osztályának vezetője elmondta, hogy a hároméves anyasági segélyt igénybevevő fiatal anyáit érdekéjén többet kellene tenni az üzemeknek. KlSZ-alap- szervezeteknek, hogy visszatérve a munkahelyre, ne szakadjanak el a mozgalmi élettől. A fórum végén a résztvevők megelégedéssel távoztak, azzal a jogos megállapítással, hogy ehhez hasonló megbeszéléseket többször rendezzenek, és ha :í nők _ összefognak, ‘ kállaijuk hangjukat, akkor teremthetik meg azt a légkört, melyben a nőpolitikái határozat élő valóság lesz. MAGYARSZÉKI ENDRE
