Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-08 / 32. szám
4 « : 0 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK 1974 febr. 8. XXIV. é»f. 32. szám. ARA: 0,80 Ft. Az élelmiszer-gazdaság lényegében megvalósította az 1973. évi népgazdasági tervben kitűzött célokat Fehér Lajos beszéde az egerszóláti Béke Tsz zárszámadási közgyűlésén A Heves megyei Egerszóláton csütörtökön tartotta zár- számadó közgyűlését a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Az eseményen részt vett és felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A vezetőség beszámolóját 1973. év eredményeiről és tar pasztalatairól, valamint a további feladatokról Dér József tsz-elnök ismertette. i A közgyűlésen beszédet mondott Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. A közgyűlés után a kormány elnökhelyettese megtekintette az egerszóláti termelőszövetkezet országos bérű liba-, farmját és elismeréssel szólt a látottakról„ Beszéde bevezető részében 3 párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét tolmácsolta a szövetkezet tagságának, majd a mezőgazdaság 1973. évi eredményeiről, 1974. évi fejlesztésének feladatairól, gondjairól szólott — Van miről számot adnÜ «— hangoztatta a továbbiakban. — A párt és a kormány céltudatos gazdaságpolitikája 1973-ban is kedvező feltételeket teremtett a tervek teljesítéséhez. Az eredmények azt mutatják, hogy az élelmiszer- gazdaság a kitűzött célokat nagyobbrészt elérte. — A mült évi kimagasló eredmények elérésében a legjelentősebb belső lendítőerő a megalapozott, szakszerű gazdálkodás és a mezőgazdaság dolgozóinak töretlen termelési kedve volt De legalább eny- nyire fontos tényező a termelés korszerűsödése, az egyre javuló termelésszervezés, a jobb anyagi-műszaki ellátás, a nagy hatásfokú tudományos módszerek térhódítása és természetesen a szorgalmas munka, —. A korszerű termelési rendszerek meghonosodása különösen a kukorica terméshozamának növekedésében érezteti jótékony hatását. Az iparszerű kukoricatermelést folytató üzemekben a termésátlag — már több mint negyedmillió hektáron — 20—30 százalékkal haladta meg az országos átlagot. < Ä Minisztertanács elnök- helyettese ezután azokról a gondokról szólott, amelyet az ipari és a kapásnövények, továbbá a zöldségfélék alacsonyabb hozamai okoztak. Kiemelte. hogy a belföldi termelés még az elmúlt évben sem fedezte a hazai cukor- szükségletet, b ugyanakkor burgonyából is behozatalra szorultunk. Mind a cukorrépával, mind pedig a burgonyával kapcsolatban kijelentette azt a meggyőződését, hogy rendelkezünk a korszerű termeléshez szükséges szakmai ismeretekkel, s állást foglalt amellett, hogy messzemenően bátorítani kell minden olyan kezdeményezést, amely erre alapozva a magasabb termelékenységű nagyobb hozamú, ipar- szerű cukorrépa-, illetve burgonyatermesztés bevezetését, elterjesztését célozza. Mint mondotta csak hasonló — ipar- szerűen szervezett — termelési rendszerekkel oldhatjuk meg a többi fontos ipari növény, például a napraforgó, a dohány és a szójabab, szükséges és kívánt mértékű hozam- növelését is. Magyar—j ugoszlá v építésügyi tárgyalások Ahmed Hanicsnak, a magyar—jugoszláv építő- és építőanyagipari albizottság jugoszláv -tagozata elnökének vezetésével február 5. és 6-án jugoszláv építésügyi delegáció folytatott tárgyalásokat a két ország építőipari együttműködésének fejlesztéséről, jugoszláv építési kapacitás magyarországi felhasználásának lehetőségeiről. A megbeszéléseken részt vett Fmail Hodzics, a jugoszláv gazdasági kamara építőipari tanácsának titkára is. Magyar részről Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, az albizottság magyar tagozatának elnöke vezette a tárgyalásokat, amelyeken részt vettek még a Belkereskedelmi Minisztérium képviselői is. A megbeszélések alapján a jugoszláv fél ajánlatokat tesz egyes budapesti és Balaton- környéki szállodák, kereskedelmi létesítmények építésére. A jugoszláv küldöttséget fogadta Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. A jugoszláv delegáció csütörtökön utazott el „Budapest- rőL A zöldségtermesztés jelenlegi helyzetével, fejlesztésével foglalkozva ugyancsak a termelési módszerek korszerűsítésének fontosságát hangsúlyozta. — A zárt rendszerű nagyüzemi zöldségtermelés azonban — folytatta — nem oldhatja meg minden jelenlegi problémánkat Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a háztáji zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztésére, sokoldalú segítésére, mindenekelőtt az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek közreműködésével. Egyidejűleg tovább kell korszerűsíteniük a zöldség-gyümölcs felvásárlást, a csomagolást, a szállítást és az értékesítést is. Ä Minisztertanács elnök- helyettese elismeréssel szólott arról, hogy a mezőgazdasági üzemeink tavaly már 330 ezer hektáron, az összes öntözhető terület 76 százalékán, csökkentették az aszály kedvezőtlen hatását mesterséges csapadék adagolásávaL Felhívta a figyelmet arra. hogy e téren is lehet és kell is előre lépnünk. Arra kell törekedni, hogy az öntözési lehetőséget mind a 440 ezer hektáron kihasználják üzemeink. A szónok ezután a műit évi, rekordnak számító —több mint 6 millió hektoliteres — borterméssel foglalkozott. Hangsúlyozta: ennek ellenére sem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy ezt az eredményt a szőlő termőterületének csökkenése közben értük el. Az utóbbit mint mondotta, nem nézhetjük tovább tétlenül. A szőlő- és a gyümölcs- termesztés fejlesztésére hozott múlt évi kormányhatározat biztosítja a lehetőségeket mind a rekonstrukcióra, mind pedig az új telepítésekre, illetve e kettő összetevőjeként a terméshozam növelésére, Az állattenyésztés tavalyi eredményeit a Minisztertanács elnökhelyettese igen kedvezőnek ítélte. Az előző évihez mérten növekedett a vágóállat-: és az állatitermék-termelés. A szarvasmarha-tenyésztésben, az ismert intézkedések, hatására^ a kezdeti fejlődés jelei mutatkoznak. Növekedett a tenyészd tési kedv. A múlt év végét* annyi sertés volt az országban! mint még soha, s ezt az állományt figyelembe véve az idén 8 millió sertés levágására lehet számítani, ami meghaladja a tavalyelőtti, eddig legmagasabbnak számító szintet? Ez biztosíték arra. hogy ebben az évben a sertéshús-ellátásr ban további javulás várható. — Az állomány kedvező alaJ kolása mellett — hangoztatta ezután Fehér Lajos — most mind a szarvasmarha- mind pedig a sertéstenyésztésben a (Folytatás a 2. oldalon.) Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról Tanácskozott az SZNT Elnöksége Idei első ülésért a SZOT 1970. július 2-án hozott ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásáról tanácskozott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának Elnöksége. Az ülésen megjelent dr. Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, és Benizs Sándor, a Tolna megyei KISZ- bizottság titkára. Dr. Vígh Dezsőnek, az SZMT elnökének megnyitója utárf az írásos jelentés kiegészítésére, majd a vitára került sor. Az ifjúságpolitikai határozat a megyénkben dolgozók majdnem negyven százalékát érinti, ugyanis a termelőmunkában részt vevő 61129 dolgozó közül 23 377 harminc éven aluli. Ez is bizonyítja, hogy a fiatalok gondjaival foglalkozni, törődni, Tolna megyében is az egyik legfontosabb feladat. A jelentés bemutatja azt a fejlődést, mely a fiatalok megbecsülését bizonyítja. Például emelkedett a vezető posztokat betöltő harminc éven aluliak száma. A vita során — és ez természetes — a még megoldandó feladatokról beszéllek a hozzászólók. — Legtöbb vállalatnál nem megfelelően gazdálkodnak az ösztöndíjalappal. Nem a szakember-utánpótlás segítésére használják fel azt; hanem külföldi tanulmányutak költségeinek fedezésére. Ennek megváltoztatása érdekében a szakszervezeti vezetőknek is közre kell működni. — A kereskedelemben és élelmiszeriparban az átlagosnál magasabb a fiatalok aránya. Ezen a területen javítani kell az anyagi elismerés mértékét. Befejezés elő!! a téglagyárak felújítása A Tolna megyei téglagyárakban ezekben a napokban már lázas munka folyik. A múlt évi tapasztalatck felhasználásával készülnek a téglagyártási szezonra. A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat üzemeiben — Paks, Székszárd. Dombóvár, Tamási, Máza — felmérték, a javítási munkát mire ken kiterjesztem. Mindenütt szükséges a présgépek javítása. A vállalat központi műhelyében — és az idén már Bátaszéken is először — javítják a gépe-. két. Eddig főleg Pakson, a javítóközpontban foglalkoztak a Tolna megyei gépekkel. A törő és zúzó, keverő hengerek tavaly nem használódtak any- nyira el, mint várható volt. Ugyanis, az előkészített, tárolt agyag képlékenyebb, könnyebben munkálható volt, mint amikor közvetlenül a bányából kerül a prés alá. Felújítják több üzemben a kisvasúti hálózatot is. Két új mozdonyt vásárolnak, a többieket pedig felújítják. A szállítószalagok javítása több gondot okoz: megfelelő anyagot a görgők csapágyazásához nem kaptak, csak a napokban. így ezt a munkát is megkezdhetik. A Tolna megyei téglagyárakban ‘ a szezon várhatóan március közepén >“zdődik. A gépek javítása* jórészt ebben a hónapban befejeződik, március elejére a száraz próbák marad naic és az esetleg előforduló hibák kijavítása. Az idén több mint negyvenmillió kisméretű téglának megfelelő falazóanyagot gyártanak a Tolna megyei üzemekben. — Nem csökken azoknak 3 fiataloknak a száma, akik nem végzik el az általános iskola nyolcadik osztályát A javulás érdekében történtek intézkedések — például a Paksi Konzervgyárban „több műszakos” esti általános iskolai tagozatot indítottak. Másutt is segíteni kell a tanulást. — A fiatalok egy része magasabb beosztásba kerülve önfejűvé válik. Tenni kell, hogy a gyors előrelépés ne tegye élbizakodottá őket — Előfordul, hogy karral pányfeladatnak tekintik az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását. Ellenőrzések, számonkérések alkalmával intenzíven foglalkoznak a fiatalok gondjaival, azután újra feledésbe merül a határozat. — Bár az elmúlt évekbeli jelentős javulás mutatkozott még most sem megfelelő a KISZ-nek, az ifjúmunkások körében végzett politikai tevékenysége — A jövő generációjának nevelése a pedagógusok feladata. Nehéz és felelősségteljes munkájuk végzésében több segítséget kellene kapniuk a helyi vezetőktől. Ennek hiánya is okozza gyakran ezen a téren a magas fluktuációt. A vitában elhangzottakat Egyed Mihály, az SZMT vezető titkára foglalta össze. Végezetül elmondta, hogy a jövőben a szakszervezet még hatékonyabban együttműködik az MSZMP és KlSZ-bizottsá- gokkal, hogy közösen segítsék az ifjúság nevelését.
