Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

Levélcímünk : 7101, Szekszórd, Postafiók 71Szanálás

Szabó Józsefné Szekszórd, Táncsics Mihály u. 5. szám alatti olvasónk kérdezte: „Igaz-e, hogy Szekszárdon, a Rákóczi út környékét hamarosan rendezik? Ha így van, akkor ez a rendezési terv magában foglalja-e a Táncsics Mihály utcát is? Érdemes ezen a területen építeni ?”

A kérdésre a városi tanács vb. műszaki osztályának főmérnöke. Szabó Zoltán válaszolt:

— A Rákóczi út környékére jóváhagyott, részletes rendezési terv áll rendelkezésre, amely a Táncsics Mihály utcát is magában foglalja.

— Az ötödik ötéves terv szanálási programjába nem javasoltuk a kérdéses ingatlant felvenni. Az építési jogszabályok a lakás korszerűsítését megengedik, ha a városfejlesztési tervekben szanálásra ítélt is a terület. Az építési engedély kiadását ilyen esetben feltételekhez kell kötni. Feltételként ki kell kötni, hogy a korszerűsítés mértékéért kártalanítás nem jár.

— Mindenképpen, véleményünk szerint a tulajdonosnak kell eldöntenie, hogy ilyen feltételek mellett megéri-e a befektetés.

Családi pótlék

Fazekas József Zomba, Kossuth u. 63. szám alatti olvasónk így vezette be a kérdését: „1964-ben, a Högyé- szi Állami Gazdaságból 50 százalékos rokkantsággal mentem rokkantsági nyugdíjba. Két gyermekem után családi pótlékban részesültem. Mikor azonban a lányom^be- töliötte a. tizenhatodik évét, megvonták a családi pótlékot mind a két gyermek után. A fiam jelenleg tizenhárom éves. Kérdésem: milyen esetben jár egy gyermek után is családi pótlék, illetve néni tévedés-e ennek elvonása az én fiamtól?"

A Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság családipótlék-csoport- jának vezetője. Szászi Mária válaszolt a kérdésre:

— A jelenleg érvényben levő 16/1966. (VI. I.) Korm. számú rendelet második paragrafusa 3. (bek.) a. és b. pontja értelmében „egy gyermek után is jogosult a dolgozó családi pótlékra, ha a gyermek a 16. életévét nem töltötte be és testi vagy szellemi fogyatkozása vagy olyan betegsége miatt, amely legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg, állandó ápolásra vagy felügyeletre szorul." Vagy:

',. . .a tizenhatodik életévét betöltötte ugyan, de testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt munkaképességét legalább kétharmad részben a jogosult- sági idő lejárta előtt elvesztette, és ez az állapota legalább egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg."

— A kormányrendelet 1972. január 1-től kiegészült annyiban: „Ha a dolgozó két vagy több gyermek után jogosult családi pótlékra és a jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermekek száma egyre

csökken, e gyermek után abban az esetben is jár családi pótlék, ha a jogosultságot a második paragrafus második-harmadik bekezdésének alapján megállapítani nem lehet. Az utóbbi rendelkezést csak azok esetében lehet alkalmazni, akik 1971. december hónapban még két vagy három gyermek után családi pótlékban részesültek.

— Az igazgatóságunk nyugdíjosztályán elfekvő iratokból megállapítottuk, hogy Fazekas József Erzsébet nevű leánya 1971. május hónapban töltötte be a tizenhatodik életévét, tehát az igényjogosult gyermekeinek száma május hónapban csökkent egyre, így rá az 1972. január 1-től érvényben lévő kedvező rendelkezés nem alkalmazható.

— Amennyiben Erzsébet nevű leánya továbbtanul, vagy Gyula nevű fia a kormányrendelet a. és b. pontjaiban meghatározott betegségben szenvedne, csa- ládipóflék-igényét a nyugdíjfolyósítási számra hivatkozással adja be a nyugdíjfolyósító igazgatóságnál.

Petróleum

Janyapusztáról többen is felkeresték a szerkesztőségünket. A levelet sokan írták alá, így gondot okozott kinek a nevét emeljük ki. Úgy döntöttünk, hogy egyikükét sem, hisz a panasz egész- Janya- pusztát érintelte. Ezt írták levelükben: „lányán csak néhány nyugdíjas, vagy nyugdíj előtt álló család él. A körzetben villany nincs, nem is lesz. így igen súlyosan érint minket, hogy körülbelül november óta — a levelet december végén írták — a 'puszta boltjában nincs petróleum. A buszon szállítani nem szabad, ezért arra kényszerülünk, ha világítani akarunk, hogy tíz-tizenkét kilométerre gyalogolunk érte a szomszéd faluba. Ez a sors vár ránk akkor is, ha esetleg a hó betemeti az utakat. Nem értjük, hogyan hagyhatják a boltot ilyen fontos, számunkra legfontosabb árucikk nélkül, idestova negyedéven keresztül. Ennek egyetlen napra sem szabadna előfordulnia. Kérjük, segítsenek."

A Szekszórd—Sárköz és , Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi osztályának vezetője, Csömör László január 11-én kelt levelében a következő választ adta szerkesztőségünknek :

„Hivatkozva a janya- pusztai dolgozók panaszbejelentésére közöljük, hogy a mai nappal a pusztai bolthoz 400 liter petróleumot kiszállítottunk.

Tájékoztatásul közöljük azt is, hogy a boltvezető a múlt év november 12-én a 400 liter petróleumot megrendelte. A bonyhádi ÁFOR-kirendeltség telefonon történt érdeklődésünkre közölte, hogy gépkocsijuk meghibásodott, javításon van, a megrendelt petróleumot azért nem tudták kiszállítani.

A boltvezető figyelmét felhívtuk, hogy a jövőben hasonló eset elkerülése érdekében időben tájékoztasson bennünket, hogy a szállítás érdekében intézkedni tudjunk. Egyben ezúton kérjük vásárlóink elnézését a hiányosságért. A jövőben mi is gyakrabban ellenőr.z- zük az ellátást.”

Jégpályát

Nagy Vendel, a szekszárdi fiatal utazók klub tagja, harminc társa nevében is irta a levelet: „Nagyon szeretjük a túrákat. Télen is szeretnénk elmenni Magyaregregyre, az ottani turistaházba. Már sokszor voltunk ott, és kedvelt kirándulóhelyünk. Sajnos, a kulcsokat nem kaphattuk meg, mert az épület nem fűthető, mivel tűzveszélyes. Bármikor ott voltunk, mindig vidáman lobogott a tűz. Akkor nem volt tűzveszélyes, csak most? A turistaház gazdája a városi tanács. A városi tanács iletékesétől kérdezzük: nem lenne-e célszerűbb az épületet (ha tűzveszélyes) tűzbiztossá tenni? Sokkal inkább hasznos volna, mintsem az a megoldás, hogy nem adják ki a kulcsot. Ily módon a turistaház használhatatlan, és fenntartása felesleges.

Másik kérdésünk a téllel, a sporttal kapcsolatos. Igen sokan szeretik a téli sporio'c közül a korcsolyázást. Sajnos, erre lehetőség Szekszárdon nincs. Miért nincs Szekszárdon jégpálya? A lehetőség megvan rá, csupán néhány köbméter víz kellene, ami néhány óra alatt megfagyna. A Wosinsky lakótelepen olyan kézilabdapálya van, amit szegély vesz körül. Ha az ott lévő csatornát valami módon kiiktatnák, bele lehetne engedni a vizet, és egy elég nagyméretű korcsolyapályát kapnánk. A fiatalok esetleg társadalmi munkában is megcsinálnák. Ez a jégpálya sokkal veszélytelenebb lenne, mint a Sió vagy a Duna?”

A kérdésre Császár József, a városi tanács elnöke válaszolt.

— A kérdésben szereplő magyaregregyi létesítmény tulajdonképpen nem turistaház, hanem a városi tanács vb. művelődésügyi osztálya kezelésében lévő nyári úttörő-üdülőtábor. E funkciójából adódóan a tábor nem téliesített. Tűzveszélyességét a hálótermek zsúfoltsága jelenti,- ami nyáron a vegyes — kőépület és sátor — elhelyezés miatt nem áll fenn.

— A tábor téliesítését — személyi és anyagi feltételek hiánya miatt — egyelőre nem tervezzük, a nyári úttörőüdültetésen kívül egyéb célra nem kívánjuk hasznosítani. És, hogy a tábor nem felesleges, arról az évente ott üdülő 300— 400 kisdobos és úttörő tanúskodhat.

— A Wosinsky lakótelepen az elmúlt évben átadott bitumenes kézilabda- pálya kimondottan olyan céllal készült, hogy télen a vízelvezető befedése után elárasztva jégpályának is lehessen használni. Az eddigi enyhe tél miatt azonban a jégpálya kialakítására nem kerülhetett sor. Ha a szabadtéri jégpálya létesítéséhez szükséges tartós hi- ekg lesz, a kézilabdapálya elárasztását a költségvetési üzemmel elvégeztetjük.

Bűz az udvaron

Herbsit Keresztély és Hein Mána, mindketten a bonyhádi Perczel Mór utca 20. számú házban laknak, írták a levelet: „A ház a saját tulajdonunk évek óta. Valaha a mellettünk lévő 22. számú házzal együtt egyetlen tulajdonosé volt. Jelenleg a 22. számú tanácsi rendelkezésű, de udvarunkba csak azon keresztül tudunk bejutni. Az udvaron emésztőgödröt kellene létesíteni, mert az udvaron bűzlik a mosogatóié, meg minden. Ugyanis a 22. szám alatt kifőzés van és annak minden szennye az udvarunkba kerül. Hozzánk már patkánytelep települt. Négy év alatt a kérelmünk jogosságát elismerte o községi tanács, a járód tisztiorvos... de intézkedés még nem történt..."

A kérdést megvizsgálta a bonyhádi járási közegészségügyi-járványügyi felügyelőség, és ennek eredményéről a következő tájékoztatást adta dr. Nagy József:

— A Perczel Mór u. 22. és 20. hsz. alatti házaknál helyszíni szemlét tartottunk. A 22-es számú háznál, amely tanácsi tulajdon és öt lakó lakja, valóban az udvarra öntik ki a Szennyvizet, szennyvízelvezető hiányában.

— Felkerestük a községi tanács vb-titkárát és a községi tanács vb. községgazdálkodási vezetőit, hogy a megfelelő szennyvízelhelyezésről haladéktalanul gondoskodjanak, tekintettel arra. hogy ebben az ügyben a panasztevök már több fórumot is felkerestek, de mind ez ideig semmiféle intézkedés nem történt.

— A községi tanács vb. községgazdálkodási vezetője írásban kötelezte magát arra, hogy a közösen megszemlélt és kijelölt helyen szennyvízcsatornát és ehhez csatlakozó kiöntőt létesítenek. Weibl Mihálvné, akinek a házban kifőzdéje van, szintén írásban kötelezte magát égy általa létesítendő kiöntő és a közös szennyvízelvezetőhöz csatlakozó vezeték megépítésére.

— Megvizsgáltuk Herbszt Keresztély és Hein Mária levelének azon részét is, miszerint ők. közös bejárata lévén a két háznak, a kiöntött és tárolódó szennyvízen keresztül kénytelenek átjárni saját lakásukba. A levélnek ez a része nem helytálló, mert a 20. számú háznak egy külön bejárata van a Perczel Mór utcából.

Vízmű-hozzájárulás

Kiss Istvánná Dunaföldvár, Vermek sora 26. sióm alatti olvasónk irta: „Községünkben, Dunaíöldváron 1970-ben megalakult a vízműtársulás, amelynek én is tagja lettem. Hozzáláttak Dunaföldvár csatornázásához. Hamarosan a főútvonalon lett is viz, sajnos, ahol én lakom, ott nem. Kimaradt a csatornázásból. Pedig én 1008 forintot befizettem. Kértem már vissza a pénzem, de sajnos eddig nem teljesítették a kérésemet, pedig a visszafizetésre határozatot is hozott egy alkalommal a társulási ülés. Nékem ez a dolog nagyon nagy bosszúságot okozott. Kát hiába kérem azt, ami ennem megillet?”

Dunaföldvár Nagyközség Tanácsának vb-tltkára, dr. Tóth Lajos válaszolt a , kérdésre: 1

— Kiss Istvánná vízműérdekeltségi hozzájárulásának ügyét megvizsgáltattam és megállapítottam: Kiss Istvánné kérelmet a vízmü- tánsuláshoz nem adott be. az általa befizetett 1006 forint (1970—71. évi érdekeltségi hozzájárulás) visszafizetésére határozat nincs. Kiss Istvánné a Vermek sora és a Ságvári E. utca sarkán lakik és ezért a vízvezetékkel ellátott Ságvári utca oldaláról közvetlen rákötési lehetősége van a fővezeték a lakástól 150 folyóméteren belül. van.

— A fentiek alapján a kérelem nem teljesíthető, mert a 13/1970. (VI. 21.) PM—IM. számú együttes rendelet szerint az a telek, amely a közcsőtől 150 folyóméteren belül van. a távolságon belül közkifolyóból vizet nyerhet, vízzel ellátott közművesnek számít.

— A társulat vezetőségének döntése szerint — egyetértésben a vízügyi igazgatósággal — 1972-től nem követelik azoktól a tulajdonosoktól a hozzájárulást, ahol közvetlenül a lakóház előtt nincs vezeték. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a korábban befizetett összegeket visszatérítenék, hiszen annak beszedésére a jogszabály lehetőséget biztosít. Hasonlóan a többi érdekeltekhez, megfizettetik az érdekeltségi hozzájárulást akkor, ha a kérdéses szakaszokon is megépül a vezeték. Tájékoztatásul közölnetem. hogy a vezeték kiegészítésére — a Vermek sorában is — megtörtént a felmérés, a Tolna megyei Vízmű Vállalat készíti az árajánlatot,

amelynek birtokaüan maja a társulat — függően pénzügyi lehetőségeitől is — konkrét ütemezést állíthat, össze.

01, 123—61.

miválaszolunk

Telefonszámaink : 129