Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

Levélcímünk : 7101, Szekszórd, Postafiók 71­Szanálás Szabó Józsefné Szekszórd, Táncsics Mihály u. 5. szám alatti olvasónk kérdezte: „Igaz-e, hogy Szekszárdon, a Rákóczi út környékét hama­rosan rendezik? Ha így van, akkor ez a rendezési terv magában foglalja-e a Tán­csics Mihály utcát is? Érde­mes ezen a területen építeni ?” A kérdésre a városi ta­nács vb. műszaki osztályá­nak főmérnöke. Szabó Zol­tán válaszolt: — A Rákóczi út környé­kére jóváhagyott, részletes rendezési terv áll rendelke­zésre, amely a Táncsics Mi­hály utcát is magában fog­lalja. — Az ötödik ötéves terv szanálási programjába nem javasoltuk a kérdéses in­gatlant felvenni. Az építési jogszabályok a lakás kor­szerűsítését megengedik, ha a városfejlesztési tervekben szanálásra ítélt is a terület. Az építési engedély kiadá­sát ilyen esetben feltételek­hez kell kötni. Feltételként ki kell kötni, hogy a kor­szerűsítés mértékéért kár­talanítás nem jár. — Mindenképpen, véle­ményünk szerint a tulajdo­nosnak kell eldöntenie, hogy ilyen feltételek mellett meg­éri-e a befektetés. Családi pótlék Fazekas József Zomba, Kos­suth u. 63. szám alatti ol­vasónk így vezette be a kér­dését: „1964-ben, a Högyé- szi Állami Gazdaságból 50 százalékos rokkantsággal mentem rokkantsági nyugdíj­ba. Két gyermekem után csa­ládi pótlékban részesültem. Mikor azonban a lányom^be- töliötte a. tizenhatodik évét, megvonták a családi pótlé­kot mind a két gyermek után. A fiam jelenleg tizenhárom éves. Kérdésem: milyen eset­ben jár egy gyermek után is családi pótlék, illetve néni tévedés-e ennek elvonása az én fiamtól?" A Tolna megyei Társa­dalombiztosítási Igazgató­ság családipótlék-csoport- jának vezetője. Szászi Má­ria válaszolt a kérdésre: — A jelenleg érvényben levő 16/1966. (VI. I.) Korm. számú rendelet második pa­ragrafusa 3. (bek.) a. és b. pontja értelmében „egy gyermek után is jogosult a dolgozó családi pótlékra, ha a gyermek a 16. életévét nem töltötte be és testi vagy szellemi fogyatkozása vagy olyan betegsége miatt, amely legalább egy éve tart, vagy egy év alatt elő­reláthatólag nem szűnik meg, állandó ápolásra vagy felügyeletre szorul." Vagy: ',. . .a tizenhatodik életévét betöltötte ugyan, de testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt mun­kaképességét legalább két­harmad részben a jogosult- sági idő lejárta előtt elvesz­tette, és ez az állapota leg­alább egy év alatt előrelát­hatólag nem szűnik meg." — A kormányrendelet 1972. január 1-től kiegészült annyiban: „Ha a dolgozó két vagy több gyermek után jogosult családi pót­lékra és a jogosultság szem­pontjából figyelembe vehe­tő gyermekek száma egyre csökken, e gyermek után abban az esetben is jár csa­ládi pótlék, ha a jogosult­ságot a második paragrafus második-harmadik bekezdé­sének alapján megállapíta­ni nem lehet. Az utóbbi rendelkezést csak azok ese­tében lehet alkalmazni, akik 1971. december hónapban még két vagy három gyer­mek után családi pótlékban részesültek. — Az igazgatóságunk nyugdíjosztályán elfekvő iratokból megállapítottuk, hogy Fazekas József Erzsé­bet nevű leánya 1971. má­jus hónapban töltötte be a tizenhatodik életévét, tehát az igényjogosult gyerme­keinek száma május hó­napban csökkent egyre, így rá az 1972. január 1-től ér­vényben lévő kedvező ren­delkezés nem alkalmazható. — Amennyiben Erzsébet nevű leánya továbbtanul, vagy Gyula nevű fia a kor­mányrendelet a. és b. pont­jaiban meghatározott be­tegségben szenvedne, csa- ládipóflék-igényét a nyug­díjfolyósítási számra hi­vatkozással adja be a nyug­díjfolyósító igazgatóságnál. Petróleum Janyapusztáról többen is felkeresték a szerkesztőségün­ket. A levelet sokan írták alá, így gondot okozott kinek a nevét emeljük ki. Úgy dön­töttünk, hogy egyikükét sem, hisz a panasz egész- Janya- pusztát érintelte. Ezt írták le­velükben: „lányán csak né­hány nyugdíjas, vagy nyug­díj előtt álló család él. A kör­zetben villany nincs, nem is lesz. így igen súlyosan érint minket, hogy körülbelül no­vember óta — a levelet de­cember végén írták — a 'puszta boltjában nincs pet­róleum. A buszon szállítani nem szabad, ezért arra kény­szerülünk, ha világítani aka­runk, hogy tíz-tizenkét kilo­méterre gyalogolunk érte a szomszéd faluba. Ez a sors vár ránk akkor is, ha esetleg a hó betemeti az utakat. Nem értjük, hogyan hagyhat­ják a boltot ilyen fontos, szá­munkra legfontosabb áru­cikk nélkül, idestova negyed­éven keresztül. Ennek egyet­len napra sem szabadna elő­fordulnia. Kérjük, segítse­nek." A Szekszórd—Sárköz és , Vidéke ÁFÉSZ kereskedel­mi osztályának vezetője, Csömör László január 11-én kelt levelében a következő választ adta szerkesztősé­günknek : „Hivatkozva a janya- pusztai dolgozók panasz­bejelentésére közöljük, hogy a mai nappal a pusztai bolthoz 400 liter petróleu­mot kiszállítottunk. Tájékoztatásul közöljük azt is, hogy a boltvezető a múlt év november 12-én a 400 liter petróleumot meg­rendelte. A bonyhádi ÁFOR-kirendeltség telefo­non történt érdeklődésünk­re közölte, hogy gépkocsi­juk meghibásodott, javítá­son van, a megrendelt pet­róleumot azért nem tudták kiszállítani. A boltvezető figyelmét felhívtuk, hogy a jövőben hasonló eset elkerülése ér­dekében időben tájékoztas­son bennünket, hogy a szál­lítás érdekében intézkedni tudjunk. Egyben ezúton kér­jük vásárlóink elnézését a hiányosságért. A jövőben mi is gyakrabban ellenőr.z- zük az ellátást.” Jégpályát Nagy Vendel, a szekszárdi fiatal utazók klub tagja, har­minc társa nevében is irta a levelet: „Nagyon szeretjük a túrákat. Télen is szeretnénk elmenni Magyaregregyre, az ottani turistaházba. Már sok­szor voltunk ott, és kedvelt kirándulóhelyünk. Sajnos, a kulcsokat nem kaphattuk meg, mert az épület nem fűthető, mivel tűzveszélyes. Bármikor ott voltunk, mindig vidáman lobogott a tűz. Ak­kor nem volt tűzveszélyes, csak most? A turistaház gaz­dája a városi tanács. A váro­si tanács iletékesétől kérdez­zük: nem lenne-e célszerűbb az épületet (ha tűzveszélyes) tűzbiztossá tenni? Sokkal in­kább hasznos volna, mintsem az a megoldás, hogy nem adják ki a kulcsot. Ily mó­don a turistaház használha­tatlan, és fenntartása feles­leges. Másik kérdésünk a téllel, a sporttal kapcsolatos. Igen sokan szeretik a téli sporio'c közül a korcsolyázást. Sajnos, erre lehetőség Szekszárdon nincs. Miért nincs Szekszár­don jégpálya? A lehetőség megvan rá, csupán néhány köbméter víz kellene, ami né­hány óra alatt megfagyna. A Wosinsky lakótelepen olyan kézilabdapálya van, amit szegély vesz körül. Ha az ott lévő csatornát valami módon kiiktatnák, bele lehetne en­gedni a vizet, és egy elég nagyméretű korcsolyapályát kapnánk. A fiatalok esetleg társadalmi munkában is meg­csinálnák. Ez a jégpálya sok­kal veszélytelenebb lenne, mint a Sió vagy a Duna?” A kérdésre Császár Jó­zsef, a városi tanács elnöke válaszolt. — A kérdésben szereplő magyaregregyi létesítmény tulajdonképpen nem turis­taház, hanem a városi ta­nács vb. művelődésügyi osztálya kezelésében lévő nyári úttörő-üdülőtábor. E funkciójából adódóan a tá­bor nem téliesített. Tűz­veszélyességét a hálótermek zsúfoltsága jelenti,- ami nyáron a vegyes — kőépü­let és sátor — elhelyezés miatt nem áll fenn. — A tábor téliesítését — személyi és anyagi feltéte­lek hiánya miatt — egye­lőre nem tervezzük, a nyá­ri úttörőüdültetésen kívül egyéb célra nem kívánjuk hasznosítani. És, hogy a tá­bor nem felesleges, arról az évente ott üdülő 300— 400 kisdobos és úttörő ta­núskodhat. — A Wosinsky lakótele­pen az elmúlt évben át­adott bitumenes kézilabda- pálya kimondottan olyan céllal készült, hogy télen a vízelvezető befedése után elárasztva jégpályának is lehessen használni. Az ed­digi enyhe tél miatt azon­ban a jégpálya kialakításá­ra nem kerülhetett sor. Ha a szabadtéri jégpálya létesí­téséhez szükséges tartós hi- ekg lesz, a kézilabdapálya elárasztását a költségvetési üzemmel elvégeztetjük. Bűz az udvaron Herbsit Keresztély és Hein Mána, mindketten a bonyhá­di Perczel Mór utca 20. szá­mú házban laknak, írták a levelet: „A ház a saját tulaj­donunk évek óta. Valaha a mellettünk lévő 22. számú ház­zal együtt egyetlen tulajdono­sé volt. Jelenleg a 22. számú tanácsi rendelkezésű, de ud­varunkba csak azon keresztül tudunk bejutni. Az udvaron emésztőgödröt kellene létesí­teni, mert az udvaron bűzlik a mosogatóié, meg minden. Ugyanis a 22. szám alatt ki­főzés van és annak minden szennye az udvarunkba ke­rül. Hozzánk már patkány­telep települt. Négy év alatt a kérelmünk jogosságát el­ismerte o községi tanács, a járód tisztiorvos... de intéz­kedés még nem történt..." A kérdést megvizsgálta a bonyhádi járási közegész­ségügyi-járványügyi fel­ügyelőség, és ennek ered­ményéről a következő tájé­koztatást adta dr. Nagy József: — A Perczel Mór u. 22. és 20. hsz. alatti házaknál helyszíni szemlét tartottunk. A 22-es számú háznál, amely tanácsi tulajdon és öt lakó lakja, valóban az udvarra öntik ki a Szenny­vizet, szennyvízelvezető hiá­nyában. — Felkerestük a községi tanács vb-titkárát és a községi tanács vb. község­gazdálkodási vezetőit, hogy a megfelelő szennyvízelhe­lyezésről haladéktalanul gondoskodjanak, tekintettel arra. hogy ebben az ügy­ben a panasztevök már több fórumot is felkerestek, de mind ez ideig semmiféle intézkedés nem történt. — A községi tanács vb. községgazdálkodási vezetője írásban kötelezte magát ar­ra, hogy a közösen meg­szemlélt és kijelölt helyen szennyvízcsatornát és ehhez csatlakozó kiöntőt létesíte­nek. Weibl Mihálvné, aki­nek a házban kifőzdéje van, szintén írásban kötelezte magát égy általa létesíten­dő kiöntő és a közös szenny­vízelvezetőhöz csatlakozó vezeték megépítésére. — Megvizsgáltuk Herbszt Keresztély és Hein Mária levelének azon részét is, miszerint ők. közös bejára­ta lévén a két háznak, a kiöntött és tárolódó szenny­vízen keresztül kénytelenek átjárni saját lakásukba. A levélnek ez a része nem helytálló, mert a 20. számú háznak egy külön bejárata van a Perczel Mór utcából. Vízmű-hozzájárulás Kiss Istvánná Dunaföldvár, Vermek sora 26. sióm alatti olvasónk irta: „Községünkben, Dunaíöldváron 1970-ben meg­alakult a vízműtársulás, amelynek én is tagja lettem. Hozzáláttak Dunaföldvár csa­tornázásához. Hamarosan a főútvonalon lett is viz, saj­nos, ahol én lakom, ott nem. Kimaradt a csatornázásból. Pedig én 1008 forintot befi­zettem. Kértem már vissza a pénzem, de sajnos eddig nem teljesítették a kérésemet, pe­dig a visszafizetésre határo­zatot is hozott egy alkalom­mal a társulási ülés. Nékem ez a dolog nagyon nagy bosszúságot okozott. Kát hiába kérem azt, ami ennem megillet?” Dunaföldvár Nagyközség Tanácsának vb-tltkára, dr. Tóth Lajos válaszolt a , kérdésre: 1 — Kiss Istvánná vízmű­érdekeltségi hozzájárulásá­nak ügyét megvizsgáltattam és megállapítottam: Kiss Istvánné kérelmet a vízmü- tánsuláshoz nem adott be. az általa befizetett 1006 fo­rint (1970—71. évi érdekelt­ségi hozzájárulás) vissza­fizetésére határozat nincs. Kiss Istvánné a Vermek sora és a Ságvári E. utca sarkán lakik és ezért a víz­vezetékkel ellátott Ságvári utca oldaláról közvetlen rá­kötési lehetősége van a fő­vezeték a lakástól 150 folyó­méteren belül. van. — A fentiek alapján a kérelem nem teljesíthető, mert a 13/1970. (VI. 21.) PM—IM. számú együttes rendelet szerint az a telek, amely a közcsőtől 150 folyó­méteren belül van. a tá­volságon belül közkifolyó­ból vizet nyerhet, vízzel ellátott közművesnek szá­mít. — A társulat vezetőségé­nek döntése szerint — egyetértésben a vízügyi igazgatósággal — 1972-től nem követelik azoktól a tulajdonosoktól a hozzá­járulást, ahol közvetlenül a lakóház előtt nincs vezeték. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy a korábban befizetett összegeket vissza­térítenék, hiszen annak be­szedésére a jogszabály le­hetőséget biztosít. Hasonló­an a többi érdekeltekhez, megfizettetik az érdekeltsé­gi hozzájárulást akkor, ha a kérdéses szakaszokon is megépül a vezeték. Tájé­koztatásul közölnetem. hogy a vezeték kiegészítésére — a Vermek sorában is — megtörtént a felmérés, a Tolna megyei Vízmű Válla­lat készíti az árajánlatot, amelynek birtokaüan maja a társulat — függően pénz­ügyi lehetőségeitől is — konkrét ütemezést állíthat, össze. 01, 123—61. miválaszolunk Telefonszámaink : 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom