Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-06 / 30. szám
Peking és Saigon egyaránt igényt tart a Paracel- és Spratly-szigetekre Nyugtalanság a környező országokban Olajfoltok a nyugati porondon Brüsszelben, a Közös Piac fővárosában üléseznek a szervezet külügyminiszterei. Más kérdések is szerepeltek a napirenden, de mind az ülésteremben, mind világviszonylatban az a téma kelti a legnagyobb érdeklődést, amelynek megvitatását — persze zárt ajtók mögött — kedden kezdte meg a miniszteri konferencia. Ezen a tanácskozáson keli eldőlnie annak, milyen álláspontot képviselnek a kilencek a Nixon elnök által február 11-re összehívott washingtoni olajkonferencián. A jelek szerint az első napon még nem dőlt el semmi. Még az sem, lesz-e egyáltalán közös nyugat-európai álláspont a washingtoni értekezleten. A tanácskozásnak, Kissinger koncepciója alapján, az lenne a célja, hogy az arab és részben a nem arab olajtermelőkkel szemben érvényre juttassa a „gazdagok klubjának”, v'agyis a tőkés világ fejlett országainak érdekeit. Természetesen úgy, hogy elsősorban és mindenekelőtt Amerika szempontjai kerüljenek előtérbe. Az első pillanattól kezdve látszott, hogy a terv megvalósítása óriási nehézségbe ütközik. A nyugati gazdasági — és politikai' — porondon már számos közösnek szánt akció csúszott meg az olaj foltokon és máris biztos, hogy a mostani terv sem kivétel. A fenntartások hangoztatását az olajimportra legjobban rászorult Japán kezdte. Tanaka környezetében világossá tették, hogy Tokió szerint a washingtoni konferencia amerikai terve túlságosan nyíltan igyekszik megakadályozni azt a folyamatot, hogy a nyersanyag- termelő — általában súlyos problémákkal küszködő — országok az eddiginél igazságosabban részesüljenek nemzeti kincsük hasznából. A konferencia Washington által. javasolt alaphangja — mondták japán kormánykörökben — olyan visszatetszést szül az olajtermelő országokban, amely súly3s következményekkel járhat. Brüsszelben más oldalról mutatkozik aggály. A ki- leiícek úgy érzik, jobban járhatnak olajügyben, ha sorsukat nem kapcsolják össze az amerikai törekvésekkel — ugyanakkor gyanakvó pillantásokat vetnek egymásra is. * Erre minden okuk megvan. A franciák után Moro olasz külügyminiszter most kötött jelentős megállapodást Szaud-Arábiában. De ő csak egy volt a sok nyugat-európai és japán vezető közül, akik a legutóbbi hetekben külön-üzletek egész sorával igyekeztek biztosítani saját szükségleteik kielégítését... Gáspár Sanier tájékoztatója a Magyar Sajtó Hazátlan Mint az UPI hírügynökség jelenti, a saigoni katonai parancsnokság bejelentette, hogy csapatai „őrjáratokat tartanak a vitatott Spratly- szigeteken”. Saigon — miután Kína fél hónappal ezelőtt kétnapos háborúban kiűzte a Paracel-szigetekről — a múlt héten két hadihajót és egy szállítóhajót küldött 200 katonával a Spratly-szigetekhez. Mindkét fél igényt tart ezekre a szigetekre. Az Uj Kína hírügynökség közleménye szerint a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának szóvivője nyi- * VI. Juan Peron Argentína elnöke televíziós beszédet mondott és ebben az ország helyzetével foglalkozva elsősorban gazdasági kérdésekről szólott. Kijelentette, hogy a peronisták múlt év májusában történt hatalomra kerülése óta egyértelmű a gazdasági haladás. Ennek illusztrálására közölte, hogy a munkanélküliség 1973. áprilisától decemberre 6,5 százalékról 4,5 százalékra csökkent és az infláció a korábbi évi 80 százalékos növekedés VI. Pál pápa dr. Bánk József megyéspüspököt egri érsekké. Kisberk Imre c. püspököt székesfehérvári megyéspüspökké, dr. Lékai László c. püspököt esztergomi apostoli kormányzóvá, Kádár László c. püspököt veszprémi apostoli kormányzóvá nevezte ki. A kinevezésekhez a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az latkozatot tett és ebben a Spratly-szigeteket, a Paraeel- szigeteket és számos más szigetet, amelyeket több délkelet-ázsiai ország saját területének tekint, „,a kínai terület alkotó részének” nevezte. Juarf Ponce Enrile, a Fü- löp-szigetek hadügyminisztere tudósítók előtt kijelentette: Manilát rendkívül nyugtalanítja az a konfliktus, amely a Fülöp-szigetek és Dél-Vietnam közötti távolság közepe táján támadt és „feszült figyelemmel ' kíséri az események fejlődését ebben a térségben”. helyett jelenleg gyakorlatilag megszűnt. A gazdasági élet pozitív képével ellentétben Peron kénytelen volt beismerni, hogy politikai téren a helyzet korántsem problémamentes. Ezért „a szélsőbaloldali és szélsőjobb- oldali terroristákat” tette felelőssé, és kijelentette, hogy „a terrorizmus megmagyarázhatatlan egy népi kormány ellen”. Röviden utalt arra, hogy a peronista ifjúsági mozgalmon belül is jelentős baloldali frakciók léteznek. 1957. évi 22. sz. tvr. alapján az előzetes hozzájárulást megadta. * A kinevezésekre azután került sor, hogy VI. Pál pápa az esztergomi érseki széket —, amelyet eddig az 1971-ben külföldre távozott Mindszenty József formálisan töltött be — egyházjogilag is üresnek nyilvánította. (MTI). Adam Malik indonéz külügyminiszter közölte, hogy az ASEAN, a délkelet-ázsiai országok szervezete, most tanulmányozza a Paracel-szige- teknek a kínai fegyveres erők által való elfoglalása kérdését. Megjegyezte, hogy a szigetek hovatartozására vonatkozó vita megoldását nemzetközi döntőbíróságra kell bízni. A Pedoman című befolyásos indonéz lap megjegyzi: Peking fegyveres akcióját Indonéziában úgy értékelik, mint nyilvánvaló bizonyítékát arfnak, hogy a kínai! vezetők az erőszak alkalmazása útján akarják megoldani a vitas kérdéseket. A Straits Echo című malay- siai lap megállapítja:’„A Fa- racel-szigetek térségében történt összetűzések rendkívül súlyos következményekkel járhatnak Ázsia e térségében a békére és a biztonságra nézve”. A Staar című lap véleménye szerint a kínai fegyveres erők partraszállását ezeken a szigeteken egyebek között az magyarázza, hogv „katonai szemoontból ideális fekvé- sűek”. Az AP amerikai hírügynökség szavai szerűit „az erőszakos eszközök, amelyeket a Kínai Népköztársaság alkalmazott a Paracel-szigetek térségében. bizonyos nyugtalanságot keltett és a kérdések sorát vetette fel” magas állású amerikai körökben. A saigoni külügyminisztérium egyébként kedden nyilatkozatban utasította vissza Kína igényét a Dél-Kíríai tengeren fekvő Spratly és Paracel szigetcsoportra. A saigoni dokumentum szerint az említett területek dél-vietnam „integráns,, oszthatatlan” részei. A külügyminisztérium ’„történelmi, földrajzi és jogi” adatokra hivatkozott. Saigon a hétfő esti pekingi nyilatkozatra reagál!. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára kedden a Magyar Sajtó Házában tájékoztatót tartott a sajtó vezető munkatársai számára a magyar szakszervezeti mozgalom időszerű és nemzetközi feladatairól. ■Argentína ♦ Gazdasági haladás, politikai feszültség Római katolikus főpapok kinevezése Válság Angliában ■ Amikor 1970. június lS-án az általános választásokon, óriási meglepetésre, győzelmet aratott a Konzervatív Párt és Edward Heath megalakította a fOTy-kormányt, senki sem gon- 1 dolta volna, hogy rövid három és fél esztendős uralom után Nagy-Britanniában kirobbanó, második világháború óta legsúlyosabb belpolitikai és gazdasági válság. A legkevésbé sem feltételezték és látták ezt előre azok a . szavazópolgárok, akik — elfordulva a Munkás/ párttól — a konzervatívokra adták voksukat. Heath Ígéretei igen sok, politikailag kellőképpen nem tájékozott embert tévesztettek meg. Elhitették, hogy a toryk valamiféle „csodaszerrel” rendelkeznek a már akkor is veszedelmes infláció megfékezésére, a feltornyosult gazdasági bajok orvoslására. Csakhamar csalódni kényszerült azonban a szigetország lakossága, főként a bérből és fizetésből élők sok milliós serege. Az uralkodó osztály érdekeit képviselő konzervatív kormány adós maradt valamennyi fogadkozása beváltásával. A Heath-féle különböző „szakaszok” voltaképpen azt jelentették, hogy a dolgozók kiharcolt béremeléseit felemésztette a rohamos pénzromlás, az adóterhek növekedése. Az életszínvonal bebizo- nyíthatóan csökkent. A „nad- tágsgíj-megszorításif politika természetesen fokozta a dolgozók, az egyszerű emberek elkeseredését, különösen pedig a családanyák, a háziasszonyok felháborodását. Az utóbbi hónapok fontos világpolitikai és nemzetközi gazdasági fejleményei természetszerűleg közvetlenül hatottak a szigetországra is. A nyersanyagárak, elsősorban az olaj árának emelkedése, komoly „kihívást” jelentett a kormányfő „stabilizációs programnak” nevezett elképzeléseivel szemben. Tavaly rekord- magasságot ért el Nagy-Bri- tannia fizetésimérleg-hiánya, ismét meggyöngült a font helyzete, az infláció szorítását pedig még azok a rétegek is mind inkább megérezték, amelyek szerény háztartásukat eddig még egyensúlyban tudták tartani. A szakszervezetekbe tömörült dolgozók közül a leghatározottabban a bányászok léptek fel bérköveteléssel, s látva a kormány halogató taktikáját, beszüntették a túlórázást. A brit ipar változatlanul nagymértékben függ a szénterme-, léstől, s a kormány a bányászok „letörésére”, a munkásság megfélemlítésére január elejétől bevezette a háromnapos munkahetet, amely hatalmas arányú munkanélküliségei eredményezett. Edward Heath és miniszterei több megbeszélést. tartottak a bányászszakszervezet, valamint a TUC, a Szakszervezeti Főtanács vezetőivel. A tanácskozások nem vezettek sikerre, mivel a kabinet nem volt hajlandó teljesíteni a bányászok jogos igényeit. Közben a vasutasok is széles körű mozgalmakat szerveztek, s állandósultak a zavarok, a közlekedést megbénító akciók. A konzervatívok stratégiája arra irányult, hogy megpróbálja elszigetelni a bányászokat, s a lakosságot ellenük hangolni, mintha ök lennének felelősek a gazdasági káoszért, az immár fenyegető teljes csődért. A bányászszakszervezet politikai harcokban érett vezetősége. — amelyben jelentős helyet foglalnak el a tömegek bérküzdelmét támogató kommunisták — Vfiegcáfolha- tatlan érvekkel bebizonyította, hogy „az ország romlását” nem a bányászok megmozdulásai, hanem a kormány gazdasági intézkedései okozták. Edward Heath közben - úgy igyekezett feltüntetni a dolgot, mintha napirendre került volna a kérdés: voltaképpen ki kormányozza Nagy-Britanniát, a leg- utóbbi választásokon többséget kapott konzervatív kabinet, vagy a szakszervezetek? Holott a TUC, — amelyet közismerten szoros szálak fűznek a Labour Partyhoz —, sohasem tette kérdésessé: a választásokon létrejött mindenkori többség akarata a döntő. A bányászok viszont még az eddiginél is erőteljesebben léptek fel: országszerte titkosan arról szavaztak, elfogadják-e a szak- szervezeti vezetőség javaslatát általános sztrájk rendezésére. A kormány további ellenrendszabályok kilátásba helyezésével fenyegetőzik. Lord Carrington, az új energiaügyi miniszter már a két vagy két és fél hónapos munkahét bevezetéséről beszél. Heath változatlanul „titkos fegyverként” rejtegeti az idő előtti új választások megfontolását is. Mindenki jól tudja azonban, hogy nem választásokra, hanem megfelelő tettekre van múlhatatlanul szükség. MATOLCSY KÁROLY * LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Nagy-Britannia 270 000 bányásza szombaton éjféltől országos sztrájkká bővíti ki november óta betartott túlórabojkottját. A döntést négy és fél órás tanácskozás után. kedden délután hozta, meg a bányászszakszervezet 27 tagú végrehajtó bizottsága. A határozathozatal után Joe Gormley elnök és kollégái felkeresték a TUC székhazát. Közölték döntésüket Len Murray főtitkárral, s felkérték a szakszervezeti szövetséggel együttműködő szakszervezeteket arra, hogy támogassák igazságos harcukat. A végrehajtó bizottságot előzőleg elsöprő többséggel, .szavazással hatalmazták fel a munkahelyeken arra. hogy kimondja a teljes sztrájkot. * Az országos bányászsztrájk — mindössze a harmadik 1926 óta a — Heath-kabinetet fennállásának legsúlyosabb próbatétele elé állítja. A konzervatív kormány a 1972-es bányász- sztrájkban hét heti küzdelem után kénytelen volt kielégíteni Gormley-ék követeléseit. Edward Heath szerette volna elkerülni az újabb erőpróbát, amelyben személyes veresége miniszterelnöki bársonyszékét fenyegeti. A kormányon belül befolyásos személyiségek a legutóbbi időkig azon voltak, hogy rávegyék Heath-t a bányászkérdéstől független súlyos gazdasági problémákból az idő előtti általános választásokba való előre menekülésbe. Kedden már megkezdődött a bányászsztrájk technikai előkészítése. Sztrájkalapot létesítettek és sztrájkbizottságot ál-, ütöttek fed Gormley-ék. _
