Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

Az erdők kártékony rova­raival szemben a hangyák nyújtják az egyik legjobb vé­dekezési eszközt. A würzbur- gi hangyatenyésztő telep egyik legutóbb közzétett vizsgála­tából megtudhatjuk, hogy egyetlen hangyaboly lakói 2— 3 hektár erdőterületről képe­sek távoltartani a kártékony rovarokat, bogarakat. A kuta­tómunkával is foglalkozó würzburgi intézet észak- németországi kísérleti telepein, miután sikerült néhány új hangyabolyt letelepíteni. rö­vid időn belül gátat lehetett vetni a fák leveleit elpusztító bogarak kártevő munkájának. A tanulmány beszámol arról, hogy egy 15 hektár kiterjedé­sű területen 30 bolyt létesítet­tek. melyek lakói kb. 10 mil­lió lárvát faltak fel esv perió­dus alatt Az erdők faállomá­nyának biztosítására a würz­burgi kutatók tapasztalatai alapján hektáronként 2—3 hangyatelepre len no szükség, mivel számuk az idők folya­mán jelentősen megtizedelő­dik. A környezetet védő hasznos erdei hangyákra tehát az ..er­dei tűzoltóság” szerepe hárul. Soraik azonban a természetes ellenségeik, és így elsősorban a harkályok falánksága követ­keztében világszerte egyre job­ban ritkulnak. Hogy ezt új­ból, . gyorsan fel lehessen töl­teni. Würzburgban az elmúlt években elkezdték az erdei hangyák széles alapokra he­lyezett tenyésztését. Az itt ki­dolgozott tenyésztési módsze­rek mintájára időközben már számos európai és tengeren­túli ország is áttért az erdei hangyák „nagyüzemi termesz­tésére”. Zene a tyúkoknak ~ S •'! ii ■ ’ 1 í Az egyesült államokbeli An- gelcamp-ben levő rádióállomás munkatársainak tudomására jutott, hogy a környékbeli far­merek rádiókészülékeket állí­tanak fel a tyúkólakban. A farmerek állítása szerint -ha­sonlóan ahhoz, ahogyan a ze­ne növeli a tehenek tejhoza- mát. befolyással van' a t/úk-ok tojás-termelésére is; A rádió­állomás, igazgatósága • az • új „hallgatók” igényeit figyelem­be véve úi esti műsort Aysae- tett. be „Zene a tyúkketrecek lakóinak” címmel: ­• . ' i. Siráiyyadászat a repülőtéren Súlyos veszély fenyegeti Sydney repülőterét. Sirályok ezrei lepték el a kifutópályá­kat. több milliárdos kárt okoz­va a világhírű repülőtér be­rendezés eiben, Sydneyben mindent megkí­séreltek annak érdekében, hogy megszabaduljanak a ma­daraktól: a harcba bevetették a különböző elektronikus be­rendezéseket. kimúlt madara­kat ábrázoló gipszfigurákkal szórták tele a repülőtér kör­Verébfészek — polisztirolhabból Á veréb is madár — szok­ták mondogatni, s ebben ben­ne van az is. hogy a legegy­szerűbb a legigénytelenebb a madarak között. A szakiroda- lom azt is feljegyzi róla. hogy „erős a lelke”, nem zavarják a változó körülmények, jó] al­kalmazkodik ;iz emberi kul- túrv iszonyokhoz. A kétségtelenül hű jellem­zésnek a veréb igénytelenségé­re vonatkozó megállapítását erősen megkérdőjelezi az a kis történet, amely Csongrád me­gyében történt. A megye egvik közös gazda­sága korszerű sertéstelepet épített, egy nagv vasbetonvá­zas hizlaldát, amit polisztirol- habos műanyaggal, hungaro­cellel hőszigeteltek. Az öt cen­timéter vastagságú műanyag­lapokat idejében megrendel­ték. hogy kéznél legyenek és az építkezés közelében tárol­ták. Amikor a vázszerkezet el­készült és a műanyag felhasz­nálására került a sor. akkor vették csak észre, hogy a naiv munka körül ólálkodó veréb­had sem vesztegette ideiét: egv ió köbméternyi polisztirolha­bot elc6ipegetett. széthordott. A kitűnő. puha szigetelő- anyaggal bélelték ki költő- és alvófészkeiket n nagyravágyó verebek. Korábban erre a cél­ra megtette nekik az istállók környékéről összeszedett szé­na. szalma, vagy egyéb más hulladék, de úgy látszik. a technika fejlődésével növek­szik az igényük is. Minden­esetre — salát kárukon ugyan —. de tanultak egy kis „orni­tológiát” az építők is: ezentúl fóliával takarják be a polisz­tirolhabot. mielőtt a madarak prédája lenne. nyékét, -hogy elijesszék a.sirá­lyokat. A repülőgépek bizton­ságáért aggódó repülőtéri ve­zetőség elhatározta.' hogy - a probléma megoldása érdeké­ben egy ősrégi módszerhez., a a soiymászathoz folyamőrük. Megbízták a svdnevi állatkert igazgatóját. David Fleay.-t. hogy idomítson be sirályvádá- szatra mintegy tíz kiráiysóív- mot. „Vadászsólymaim rend­kívül tehetségesek. Gyorsak .és biztosan csapnak le a zsák­mányra. Néhány 'hónápon be­lül Sydneyben lesz a világ fég. tisztább repülőtéré'" — ' han­goztatja Fleav. Szemüveg — teheneknek Amikor az Egyesült Államok egyik vidékén gázvezetéket kezdtek lefektetni a legelő­kön. a farmerek észrevették, hogy a tehenek sorra megva­kulnak. A kutatások bebizo­nyították. hogy azért romlik a tehenek látása, mert gyakran és sokáig nézik a gázvezeté­ken dolgozó hegesztők. ro.unkj- ját. Egy cég. amely megszer­vez te sötét.",,. vé.áősgemiiyesek gyártását a tehenek^ sgárpara. ‘’kömöTy nyereségre "számít: 'a gázvezetékek építéssé még több évet vesz igénybe. Könnyek a krokodilokért Ugandában csaknem .min­den esztendőben repülőgépről számolják össze a lrrokodilo- kat. 1967-ben kb. 700. 1972- ben pedig már mindössze csak 240 állatot találtak. A kroko­dilok eltűnésének egyik fő okát a turisták jelentik, akik összetapossák a .folyók part­jait és elpusztítják az ott le­rakott krokodiltojásokat. Ha nem léptetnek életbe külörjfe- ges intézkedéseket, akkor Af­rikának ebben a .térségében a krokodil a kipusztult állatfaj­ták számát fogja gyarapítani. Hason fekve a műjég lesiklópályán Nem mindenkinek kenyere a-skeleton1‘réVen ismert téli sport. Jó tulka bátorság kell hozzád hogy az ember hason fekve, ■ .szécjjjlfites sebességgel i if^Ä}isa*SSVt „njgcß^k hegy tetejerjoh A mindössze egy méter-.• hosszú szánkókkal való versenyzés az 19’JSi-as és , í>z Tfrííl-as^táli' olimpián' Da- - vosban ' olifrrpi.ai versenyszá m vált. 'Az:NSZK-ban az utóbbi • időben úgy "látszott, hogy át- . meneti légy feledésbe ment a rödlizásnak ez a formája. ‘Most-1 azonban iáira kultiválják. • A Eerchtesgadén közeli König. :see-nél (Király-tó) létesített pazar műjégpálya felavatása óta egyre többen adóinak en­nek a sportnak. A .30 ■ kg-os acélszánkók versenyeinek f. légvára Európában továb is St. Moritz, ahol a szán': 20 százalékos lejtőn gyors natnak is beillő sebesség sjáguldanají lg a völgybe: magas műiágfalak között ’ képzett pályán. A Königs- tftj&HjáuJftjtő.inem olyan, m? dek és ígv nem jS olyan \ .szélyes. Hozzá kell azonb: tenni, hogy míg St. Moritzb- csak kevés kanyarral van cl guk a lesiklóknak. a berch1' gadeni pályán 12 nagy 1: nyárral kell megbirkóz Sportbeli teljesítmény sze pontjából tehát ezen az utó bin egy győzelem értékeseb nek számít, mint a svájci t> Iván. rh Ki vezényli a szentjánosbogarak „zenekarát" ? A Délkelet-Ázsiából és Me- lanéziából hazatérő utazók ßzinte kivétel nélkül készíte­nek fényképet olyan fákról, amelyeken szentjánosbogár­rajok telepszenek meg. Ezek az utazók megfigyelték, hogy a szentjánosbogarak, jól össze­hangolt zenekarként, egyszer­re világították meg az ágakat, majd oltották ki fényüket. Ez a probléma foglalkoztatja John Buck doktort. akj elsősorban az izületi megbetegedésekkel és anyagcsere-rendellenességek­kel foglalkozik. Mint mondja, elég ritka az egyszólamú „vilá­gító fa”, de a jelenség létezik. Szentjánosbogarakon végzett kísérletek során Buck doktor kimutatta, hogy a hím állat másodpercenként 12 ielet bo­csát ki. ugyanakkor a nőstény „egyenárammal” világít. Ha a hím nőstény -közelébe kerül, testéből szabálytalan időkö­zökben bocsátja ki a jeleket. Ez a szabálytalanság tulajdon­képpen azonosításra szolgál: így a nőstény nem keveri ösz- sze más hímmel a párját. Előfordul azonban,- hogy egy nősténynek több hím is udva­rol. Ebben az esetben a ver­senytársak igyekeznek átvenni a legnagyobb sikerrel udvarló hím állat „rezgésszámát”; Ez a magyarázata annak. Hogy há egy fán több száz hím tanyá­zik. valamennyien igyekeznek utánozni a nőstény kedvenc udvarlöját és ígv alakul ki az egységes „fényzenekar”. A séta szükségessége Amit nem lehet eléggé hangoztatni Mit is jelent az- öregedés? A seitek elöre­gedésének tudományos • elméletén túlmenően a megfigyelések azt -mutatják, h-ogv, az örege­déssel a különböző (életfunkciók differenciáló­dása jár. Bizonyos funkciók megváltozása már igen korán, gyermekkorban megkezdődik;-' Egyesek véleménye szerint , a tapintási érzék 1-től 80 éves korig egyfolytában csökken. Az agy vérellátása 10 éve§ kortól lassul. Az-em­ber hallása 15—16 éves kórban már gyen­gébb. mint 10 éves korban.-:. A gyermek - emlé­kezőtehetsége meghaladja a 20 évet fiatalét. Japán vizsgálati'alanyok'intelligenciája 15 éves korban érte el a csúcsot. Öregedés ellen- nincs gyógyszer, de vannak olyan terápiás eljárások és olyan technikák, amelyek bizonyos eredményt hozhatnak. Mindenekelőtt vegyük a-következő circulus vitiosust. az öregedés folyamán lelassul az ember fizikai aktivitása, a lelassult fizikái aktivitás viszont elősegíti a gyors öregedést. Ezen kell mindenekelőtt változtatnunk. Lon- queville doktor dolgozta kj az idős. személyek gimnasztikájának elméletét, Véleménye sze­rint a fizikai aktivitás lelassulása elleni har­cot igen korán kell kezdeni. Különösen az úgynevezett mozgékony „üldögélőkre” vonat­kozik ez. Az ebbe a kategóriába tartozók azt hiszik, hogy tevékeny életet folytatnak, csak azért, mert autót vezetnek, vagy gyakran utaznak repülőgépen és vonaton. A.z angol Morris megfigyelte, hogy sokkal több az érrendszeri megbetegedésben szenve­dő autóbusz-vezető, mint az ugyanezeken az emeletes autóbuszokon közlekedő, a felső és alsó utastér között járkáló kalauz. Kevesebb koszorúér-elmeszesedés tapasztalható a hor­dároknál. mint a vasúti pénztárban üldögélő tisztviselők körében. Kétségtelen, hogy a mozgásnak igen nagy szerepe van a fiatalos­ság megőrzésében, de óvakodnunk kell at­tól, hogy az idős embereket túlzott megterhe­lésnek, fárasztó gyakorlatoknak vessük alá. Az idős emberek legnagyobb részének ideális testgyakorlása a séta. hiszen séta közben „megdolgoztatja” légzőszerveit, izmait stb. Mindenképpen arra kell törekednünk, hogy az idős embert ragadjuk ki az ágyából. Az ágyban fekvő embed életveszélyben van, csak­hamar elpusztul. magazin * magazin ‘magazin . f Az „erdei tűzoltóság ' megmentéséért ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom