Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

« » V » í\agyszékelyi hétköznapok Víztorony 3. Nagyszékelyben nem épül­nek új lakások, de a régiek (lakói nem élnek szűkösen. Az anyagi jómódot régen csak a mezőgazdaság adta. most a mezőgazdaság, a háztáji és az eljárók keresete együttesen. Ha pedig az előbbi megálla­pítási: magukra a (lakásokra vonatkoztatjuk, ez az egyetlen terület, ahol a mutatószámok többnyire jobbak, mint a megye más településein, A lakások többsége (66,6 szá­zalék) kétszobás, vagy három- szobás (14,3 százalék). Egy kis összehasonlítás: Nagyszé- kelyben: A tamást A megye köz- A megyé- Járásbart: ségelben: ben: Az egyszobás lakások százalékaránya:-100 lakásra jut szoba: 100 szobáíS jut lakáj Mit lehet csinálni a : ban, amikori az ember nem dolgozik? A moziban most már csak hetente egyszer van előadás, a gyatra épület kü­lönben sem túl vonzó. Az elő­adások csökkentése valószerű okát a helybeliek minden bi­zonnyal jól fogalmazzák meg: — Szinte minden háznál van tv. az emberek nem mennek moziba. A művelődési otthon és a könyvtár klubkönyvtárrá tör­tént összevonásával Pataki Henrik tanító nem a legelé­gedettebb. A könyvkölcsönzé­sek napja szerda, a szép, tisz­ta klubszobában néhány já­ték. A nagyterem, .mely 150 személyt képes befogad­ni, rideg, barátságtalan. A ritka előadások látogatottsá­ga gyér. — Kivéve, ha KRESZ-ről, gépkocsi vezetésről van szó! Visszatérő panasz a közigaz­gatás Pincehelyre helyezése, de aligha indokolt. 980 lakos ügyeit a hetente két napon át működő kirendeltség is el tudja intézni. Ezzel kap­csolatban a tanító így véleke­dik: — Eleinte a termelőszövet­kezet se tetszett, de amiótajól működik, nincs panasz ellene! A közigazgatással sejthető- leg ugyanez lesz a helyzet. A társasélet színhelye első­sorban az italbolt és részben a presszó. Előbbinek az ott­jártunk előtti vasárnapon fi 100 forint volt a forgalma, ami átlagosnak mondható. — Mit_ fogyaszt a vendég? — Elsősorban sört és „bar­na sört”, vagyis kólát. Pá­linkát kevésbé, mert van szeszfőzdénk, és akad. aki egy hektó pálinkát is tart otthon. Bor szintén terem, bár keve­sebb. mint régen. A faluban 9 személyautó van és kideríthetetlen számú motorkerékpár és robogó. ­— Jó időben a fiatalok mo­torra kapnak ég elmennek Pincehelyre, a tolnanémedi művelődési házba. Tamásiba, de Siófokra is. Arra a kérdésre, hogy mi hiányzik leginkább a jiagy- székelyieknek, kórusszerűen egybehangzó a válasz: — Az út! A Pincehelyre vezető út burkolata is gyatra, de nem erről van szó. Nagydorog felé kellene 6 kilométernyi köves- utat építeni. Ezt már valami­kor Pesty Pál miniszter meg­ígérte, hisz: — Az ígéret nem került ne­ki semmibe! Most nem ígérte senki, de tény, hogy az út megkönnyí­tené á Paks felé irányuló for­galmat és nemcsak a nagy- széked yieknek, de a pincehe­lyieknek is jó lenne. Az atom­erőmű kezdődő építkezése, a munkaalkalmak sokak fantá­ziáját felcsigázták. A Kisszé- kelybe vezető íöldútra is el- kéne a pormentes burkolat.de ez alighanem csak vágyálom. Épül ugyan út, de azzal be­szélgetőtársaink egymást ug­ratják : — Azt ugyan maga nem használja! Az út ugyanis a vadban is bővelkedő erdőgazdaságé. A több órás beszélgetés, vé­leménymeghallgatás után fakos&josan, kialakul előttünk 19.1 32,5 35,2 30,1 197 179 189 188 > 144 165 169 170 í­Nagyszékely jövőjének való­szerű képe. A lédeks2ámcsök- kenég — részben az elköltö­zés, de legalább annyira az elöregedés miatt — eev da­rabig valószínűleg még foly­tatódik. Nagyszékely jól gé­pesített mezőgazdasággal, az adottságoknak megfelelő, fej­lett állattenyésztéssel rendel­kező kisközség lesz. Viszony­lag most is jó, és ha évek múlva az útépítés megvalósul, úgy bizonyára javuló közleke­dése, a járművek gyarapodá­sa azonban más jövőre is pre­desztinálja a falut. A dina­mikusan fejlődő nagyobb te­lepülések, Pincehely, Nagy­dorog szép tájképi környezetű, egészséges „álvóvárosa”, mé­retei miatt he3Vesebben- „alvó­faluja” lehet. A távolra já­rók kulturált otthona. Ordas Iván Fotó: Komáromi Zoltán KBT-elnökseg alakult Dombóvárott Dombóvárott megalakult a városi és járási közlekedés- biztonsági tanács elnöksége. Ez alkalommal Szabó István rendőr alezredesi a városi és járási rendőrkapitányság veze­tője tájékoztatta az ülés részt­vevőit e fontos társadalmi tes­tület feladatairól. Szintén a közérdekű teendőkkel foglalko­zott felszólalásában Pál László rendőr alezredes, a Tolna me­gyei Rendőr-főkapitányság köz­lekedésrendészeti osztályának vezetője. A Dombóvári Városi és Já­rási Közlekedésbiztonsági Ta­nács elnökéül Vldóczi Lászlót, a városi tanács elnökét,, ügy­vezető elnökéül Szabó István rendőr alezredest, titkárául Tengérdi Gyula rendőr főhad­nagyot választották. Az elnök­ségben rájtuk kívül dr. Várnai Jánosné orvos, Bognár János * járási MHSZ-titkár, Lamberti Ottó, a Dalmandi Állami Gaz­daság főmérnöke. Lengyel Fe­renc, a járási autóklub titká­ra, Magyarszéki Endre, járási úttörőelnökségi titkár, Máriái Ottó MÁV-főmérnök, dr. Var­ga József járási vezető ügyész és Vaszkó Szilveszter, a járá­si hivatal vezetője foglal he­lyet. Az alakuló ülésen elhang­zottakból arra a biztató kö­vetkeztetésre juthatunk, hogy mind az elnökség, mind pe­dig a március 4-én megválasz­tandó tanácskozó testület hí­ven dolgozik majd a közleke­dés biztonságának növeléséért. Erre utal — többek között — Bognár amely szerint az MHSZ-szel együttműködve máris négy is­kolában működik a járás te­rületén gépjárművezető-szak­kör. Máriái Ottónak arról szó­ló tájékoztatását, hogy a vas­utas szakközépiskolában meg­kettőzték . a KRESZ oktatására szentelt órák számát, szintén helyesléssel fogadták a meg­jelentek. Tamásiban e hónap 26-án — kedden — kerül sor a járási közlekedésbiztonsági tanács el­nökségének megalakítására. Szokatlan formájú, a felfújt gumitömlőhöz hasonló víztor­nyot szerelnek Kaposvárott. Az Európában egyedülálló, 500 köbméteres acélszerkezetű HIDIÍOTORUS víztornyot az UVATERV tervei alapjáú a Lajosmizsei Vízgépészeti V. ké­szítette. A víztorony a kaposhegyi új városrész lakóinak biztosítja az ivóvizet. Beruházásokra, exportbővítésre több mint 30 millió dolláros devizahitel Az idén is kérhetnek az ipa­ri és mezőgazdasági vállalatok devizahitelt a tőkés gépimport­tal járó, s devizában is gyor­san megtérülő beruházásokhoz. A vállalatok 1974-ben várha­tóan a múlt évi 30 millió dol­lárnál is nagyobb devizahitelt kérnek a Külkereskedelmi Banktól, s a bank minden in­dokolt kérelemnek igyekszik eleget tenni. A Magyar Külkereskedelmi Bank 1974-ben is sok deviza­hitel-igénylést vár a mezőgaz­dasági üzemektől. Már a múlt évben is elsősorban a kukorica­termesztés zárt rendszerű meg­valósításához (a bábolnai CPS-programhoz, a nádudva­ri. szekszárdi és baiai rend­felszerelésekre; ezenkívül fran­cia gyártmányú, szőlőszüretelő kombájnok és lucernaszárítók és egyéb gépek importjára adott a Külkereskedelmi Bank, a mezőgazdasági üzemeknek mintegy 22 millió dolláros de­vizahitelt, — 50 százalékkal többet, mint egy évvel koráb­ban. A bank arra számít, hogy a mezőgazdasági üzemek a múlt évihez hasonló szinten igényelnek hitelt, továbbra is elsősorban a zárt rendszerű kukorica-, valamint a szója- termelés korszerűsítéséhez. Az ipar területén, elsősor­ban a gépiparban, a vállalatok évekig alig használták ki a devizahitel-lehetőségeket. Ta­valy azonban már öt hazai nagy gépipari vállalat -t- a Ganz Műszer Művek, a Mátra.; vidéki Fémművek, a Csepeli Szerszámgépgyár, az Ipari Mű­szergyár, valamint a Magyar Acélárugyár — kapott jelen­tős devizahiten;, összesen csak­nem 4 millió dollárt, géppark­bővítésre, technológiai korsze­rűsítésre, s várhatóan e vál­lalatok már ebben az évben exporttöbbletet termelnek. Ha­sonlóképpen realizálódnak már a vegyipari, a könnyűipari, valamint az ' élelmiszeripari vállalatoknak nyújtott hitelek is. A beruházások eredménye­ként az idén több konfekció- terméket szállítanak a_ tőkés piacra egyes ruhaipari szövet­kezetek; a Phylaxia is kibőví­ti piacát, növelve az állati gyógyászati anyagok exportját; s több árut készít a tőkés or­szágok részére az édesipar, a szeszipar és a konzervipar is. A konzervipar fejlesztésével egyúttal minőségileg javul a hazai ellátás is. Az utóbbi időben több fafeldolgozó üzeni is igényelt devizahitelt. A Balaton-felvidéki Erdőgazda­ság nemrégen hitelt kapott a termelés fejlesztésére, ennek megfelelően megállapodtak egy NSZK-beli céggel, hogy ma­gyar—nyugatnémet kooperáció­ban az erdőgazdaság telepén új panelparketta-gyártó üze­met építenek fel, s a gyár az export bővítésén kívül a hazai fogyasztókat is folyamatosan ellátja majd jó minőségű pa­nelparkettával. Ugyanakkor a Videoton és az Elzett, valamint több hazai tésztagyár és húsipari üzem gépparkjának bővítésére az ÉVIG a motorgyártás, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár pedig a konténergyártás fejlesztésére akar igénybe venni deviza® hitelt. (MTI) 1 \ Boltnyitásra várva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom