Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
(Folytatás az f. oldalról) program végrehajtásában részt vevő híradástechnikái ipar 5 százalékkal, a műszeripar 8 százalékkal növelte termelését, megkezdődött a program részét képező .,R 10” kisszámító- gépek gyártása. Emellett jelentősen nőtt számos gépipari fogyasztási cikk — centrifuga, hűtőszekrény, villamos- és gáztűzhely stb. — termelése is. A könnyűipari rekonstrukciónak nagy szerepe volt abban, hogy a könnyűipar termelése az ipari átlagnál lényegesen gyorsabban emelkedett és korszerűbbé vált a gyártmány- szerkezet. A pamutipar termelése 11 százalékkal, a kotszö- vőiparé 16 százalékkal. a textilruházati iparé 17 százalékkal, a cipőiparé 13 százalékkal. a bútoriparé 15 százalékkal haladta meg az egv évvel azelőttit. A vegyipar volt 1973-ban is a leggyorsabban fejlődő ágazat. Elsősorban a kénsavgylrtás, ^ a nitrogénműtrágya-termelés, a kőolajfeldolgozó ipar és a műanyagipari cikkek termelése emelkedett. Az építőanyag-iparon belül a finomke- rámia-ipar 19 százalékkal. a mész- és eementipar 12 százalékkal növelte termelését A cementtermelés 15 százalékkal volt több az 1972. évinél. A termelés növekedése mellett. 9 százalékkal nőtt a oementbe- hozatal is. Az élelmiszeriparon belül több. mint 10 százalékkal növelte a termelését a tejipar, a cukoripar, a söripar, a nö- vényolajdpar és hasonló mértékben nőtt az ásványvíz-, a szikvíz- és az üdítőital-gyártás. A húsipar termelése az első három negyedévi sertésfelvásárlás visszaesése miatt az előző évi szinten maradt. Az év első felében előforduló húsellátási nehézségek a II. félévben fokozatosan megszűntek. NÉHÁNY FONTOSABB IPARCIKK TERMELÉSE Az 1973. évi Az 1973. évi tény tényleges az 1972. évi mennyiség százalékában Villamosenergia, milliárd kWj 17,6 108 Szén, millió tonna 26.8 104 Kőolaj, millió tonna 2,0 101 Földgáz, milliárd köbméter 4,8 118 Benzin, millió tonna 1,3 106 Fűtőolaj, millió tonna 2,9 104 Gázolaj, millió tonna 2,8 117 Hengerelt acél, millió tonna 2,3 103 Bauxit, millió tonna 2,6 110 Timföld, ezer tonna 655,1 126 Cement, millió tonna 3,4 1« Húzott síküveg, millió négyzetméter 9,3 97 Kénsav, ezer tonna 647,8 114 Nitrogénműtrágya (hatóanyagban) ezer tonna 403,6 108 Műanyagok, ezer tonna 111,7 112 Szintetikus alapú vegyi szálak, ezer tonna 9,6 146 Autóbusz, darab 7781 112 Tehergépkocsi, dömper, darab 2825 61 Televízió, ezer darab 353,0 101 Hűtőszekrény, ezer darab 371,2 112 Pamutszövet, millió négyzetméter 346,3 111 Kötöttáru, ezer tonna 16,0 109 Cipőr millió pár 41,2 111 Hús, ezer tonna 395,3 92 Vaj, ezer tonna 22,3 126 Sajt, ezer tonna 27,9 152 Sör, millió hektoliter 5,« 118 Beruházás—építőipar 1973-ban a népgazdaság szocialista szektorában 106,4 milliárd forintot fordítottak beruházásra. kevesebbet az éves tervben előirányzottnál. A beruházások összege folyóárakon 3 százalékkal, ezen belül a központi döntési körbe tartozóké 1 százalékkal, a vállalati-szövetkezeti döntésüe- ké 5 százalékkal volt több az előző évinél összehasonlítható árakon a beruházások volumene megegyezett az 1972. évivel. Az ipar fejlesztésére több mint 40 milliárd forintot fordítottak. mintegy 700—800 millió forinttal többet, az egy évvel korábbinál. A kommunális beruházások majdnem 2 milliárd forinttal, kb- 26 milliárd forintra emelkedtek. Nőtt a szállítás-hírközlés, valamint a kereskedelem beruházásainak összege is. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás beruházásai együttvéve megközelítették a 20 milliárd forintot, az 1972. évi szintet azonban nem érték eL Az üzembe helyezett beruházások értéke 98 milliárd forint volt, folyó árakon 4 százalékkal több az előző évinél. Az egyedi nagyberuházások közül nem fejeződött be a Mohácsi Farostlemezgyár fejlesztése. és csak részlegesen kezdett termelni néhány más ipari létesítmény is. Elmaradt a tervezettől a -telefonhálózat bővítése, a kórházi ágyak számának növekedése. A beíeje- setlen beruházások állománya 8 milliárd forinttal nőtt. és az év végén elérte a 100 milliárd forintot Az országos építési-szerelési tevékenység a tervezett 3.5—4 százaléknál valamivel kisebb mértékben, kb. 3 százalékkal emelkedett. Eapn belül ez állami építőipari vállalatok és a szövetkezetek 5 százalékkal több. az építőipari közös vállalkozások és a házilagos építőipari szervezetek kevesebb munkát végeztek, mint az előző évben. Valamelyest javult az építőipari munkák koncentráltsága: az év végén a kivitelezés alatt álló építmények száma 6 százalékkal kisebb, értékük 6 százalékkal nagyobb volt. mint egy évvel azelőtt. A visszautasított építési igények tovább csökkentek. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak évi átlagos száma 360 000 volt, 2 százalékkal több. az 1972. évinél. Az építőipari munkások száma (199 000 fő) lényegében nem változott, az egy építőipari munkásra jutó építőipari termelés 5 százalékkal meghaladta az előző évit. Az építőipari tévékenység korszerűsödött. Nőtt a köny- nyűszerkezetek alkalmazásával készített építmények száma és aránya. Az állami építőipari vállalatok az átadott lakások 60 százalékát házgyári, ill. panelos technológiával készítették. i"-3 ’ -r. lakás éoült, a tervezettnél kb. 4000-rel több. A ..'Hatni erőből épített lakások száma maidnem 3000-rel elmaradt az előirányzattól, a magánlakásépítés 'jelentősen — több mint hétezerrel — meghaladta azt. A lakosság építkezéseit az állam újabb jelentős kedvezményekkel segítette élő. Mezőgazdaság— vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott kb. 1 százalékkal szemben — kb. 5 százalékkal nőtt: a növénytermelésben 6—7 százalékkal, az állattenyésztésben — az állami gazdaságokban és 2—3 százalékkal. A termelés növekedése a nagyüzemekben a tsz-ek közös gazdaságaiban — 7—8 százalék, a háztáji és kisegítő gazdaságokban 1—2 százalék volt. Kiemelkedő volt a búza-, a kukorica- és a szőlőtermelés. Búzából 10 százalékkal, kukoricából 7 százalékkal termett több, mint az előző évben. A bor termelése 21 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. A burgonya termésmennyisége — főleg a kisebb vetésterület folytán — 11—12 százalékkal csökkent, a hiányt import pótolja. Gyümölcsből több. zöldségből ugyanannyi, cukorrépából kevesebb termett, mint egy évvel ezelőtt. NÉHÁNY FŐBB MEZŐGAZDASÁGI TERMÉK TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA Termésmennyiség millió tonna 1972 1973 Bú~a 4,1 4,5 Kukorica 5,5 5,9 Cukorrépa 2,9 2,8 Burgonya 1,3 1.2 Bor, millió hl. 5,0 6,1 Termésátlag q/hektár Búza 31,0 34,8 Kukorica 39,8 40,5 Cukorrépa 370,1 297,9 Burgonya 110,9 109,3 Á szarvasmarha-állomány a néhány éve tartó csökkenés után 1973-ban kb. 2 százalékkal emelkedett, és az év végén 1 930 000 volt. A tenyésztés szempontjából kedvező, hogy a tehénállomány ennél valamivel nagyobb mértékben, 2,6 százalékkal nőtt. A vágómarha- és a tejfelvásárlás 14—14 százalékkal haladta meg az 1972. évit. A sertésállomány az év végén 8 millió darab volt. 17 százalékkal több az előző év véginél. A kocák száma 22 százalékkal emelkedett- A vágósertés-felvásárlás 14 százalékkal elmaradt az 1972. évitől. • A mezőgazdasági aktív keresők — elsősorban a tsz-tagok — száma 1973-ban tovább csökkent Az aktív tsz-tagok száma az év végén kb. 550 000 volt, mintegy 28 000 fővel. 5 százalékkal kevesebb az egy évvel azelőttinél. Kevesebben dolgoztak az állami gazdaságokban is. A tsz-alkalmazottak száma kb 117 000 volt. ugyanannyi. mint az előző évben. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 6500 traktort, 1400 kultivátort, több. mint 1600 gabonakombájnt stb. szereztek be. A műtrágya-felhasználás 17 százalékkal nőtt és egy hektár szántó-, kert-, szőlő-. gyümölcsös területre — hatóanyagban — 215 kg jutott. Az öntözött terület 310 000 hektár volt 16 százalékkal nagyabb az 1972. évinél. A korszerű termelési rendszerek a termelés mindkét fő ágában tovább terjedtek. A nagyüzemi gazdaságokban a kukorica vetésterület 30 százalékán. a cukorrépa-terület 20 százalékán a termelés termelési rendszerben valósult meg. Folytatódott a szakosított állattenyésztő telepek létesítése és az állami gazdaságok és a szövetkezetek több, mint 500 szakosított szarvasmarha-, sertés- és baromfitelepen folytattak iparszerű termelést. Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a lakosság közműves vízellátásának bővítése. A Kiskörei Vízlépcső üzembe helyezése a Tiszántúl öntözésének további fejlesztését teszi lehetővé. Szállítás—hírközlés k A közlekedés az év folyamán mind a személy-, mind az áruszállítási igényeket kielégítette. Az utasok száma 2 százalékkal. az elszállított áruk mennyisége 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A szállítások lebonyolításában — a tervnek megfelelően — nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti szállításban, új villamos- és Diesel-mozdonyok üzembe állításával, a korszerű vontatás aránya az előző évi 80 százalékról 83 százalékra emelkedett. A vasúti személy- kocsik befogadóképességének növelése és a vasúti utazások számának csökkenése mérsékelte a zsúfoltságot. Bővült a vasút teherszállító-kapacitása, nőtt a villamosított és a kettős vágánypáru vonalak hossza, folytatódott a vasúti pályák korszerű biztosítóberendezésekkel való ellátása. A közúti távolsági személy- szállítás fejlesztésére 605 új autóbuszt állítottak forgalomba és 14 újabb helységet kapcsoltak be az autóbusz-hálózatba. Az év végén- a településeit 98 százaléka volt az autóbusz-közlekedésbe bekapcsolva. A személykocsi-állomány 70 000 darabbal nőtt és az év végén elérte a 410 000 darabot Az állomány 94—95 százaléka. több mint 380 000 személygépkocsi. a lakosság tulajdonában volt. A közúti hálózat fejlesztése során elkészült többek között a 7-es autópálya Székesfehérvárig. a 4. sz- főútvonal ceglédi szakasza, mintegy 30 km-es új nyomvonalon, a Nyíregyháza—Záhony közötti felújítás stb. Az év végén átadták a forgalomnak az újjáépített medvei közúti Duna-hidat. A helyi személyszállításban a villamosokon utazók száma csökkent, az autóbuszokon és a Metrón utazóké emelkedett. Metrón — a teljes kelet — nyugati vonal üzembe helyezése után — naponta 500 ezren utaztak, kétszer annyian, mint 1972-ben. A hírközlési hálózat fejlesztését szolgálta a mikrohullámú összeköttetés kiépítése Győr—Pozsony, Budapest— Pécs. Budapest—Miskolc—Tokai között. Pécsett elkészült, és március óta működött egy 20 kW-os. a II. program vételét biztosító tv-adó. A telefon- hálózat a budapesti, diósgyőri, és ceglédi központokkal, 12 000 állomással bővült. Az év végén 90 helység — 19 város és 71 község — volt bekapcsolva a távhívásos rendszerbe. 8 helységgel több. mint egy évvél azelőtt. Külkereskedelem 1973-ban a külkereskedelmi forgalom 66 százalékát a szocialista országokkal, azon belül 63 százalékát a KGST- országokkal. 34 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A terv az 1973. évre a szocialista országok viszonylrtá- ban — az államközi szerző lésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve — a kivitel és a behozatal 7—7 százalékos növekedésével számolt. Ténylegesen az export 15 százalékkal. az import 5 százalékkal nőtt- Az. exportterv túlteljesítése és az importtervtől való elmaradás főleg a gépipari termékekből származott. A nem szocialista országok viszonylatában — folyó devizaárakon — a kivitel 24 százalékkal. a behozatal 18 százalékkal nőtt. Az exporton belül mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek kivitele számottevően emelkedett. Az importon belül a gépbehozatal csökkent, a többi árucsoporté meghaladta az egv évvel azelőttit A végbement áremelkedéseket nem számítva, az export a tervezettet meghaladóan. kb. 11 százalékkal, az import az előirányzottnál kevésbé. kb. 3 százalékkal emelkedett. A7, év folyamán rubelelszámolásokban a tervezettet és az előző évit meghaladó kiviteli többlet keletkezett. Az egyenleg dollárelszámolásokban is aktív volt. az előző évi és a tervezett behozatali többlettel szemben. Foglalkoztatottság—■ jövedelmek — fogyasztás 1974. január elsején az aktív keresők száma a népgazdaságban 5 080 000 volt, kereken 20 000 fővel, 0,4 százalékkal több. mint az előző év azonos időpontjában. A keresők száma kisebb mértékben emelkedett, mint a korábbi években. Június 1-től az államigazgatásban. a kutatóintézeteknél és más munkakörökben mintegy 155 000 dolgozó munkaidejét csökkentették. Ezzel az 1968 óta munkaidő-csökkentésben részesülők száma meghaladta a 2.3 milliót, az összes munkások és alkalmazottak 60 százalékát. A brigádmoagalom fejlődésének eredményeként az állami szektorban mintegy 1.5 millió dolgozó vett részt mun- kabr igádokban. túlnyomó részük. kb. ,1,3 millió fő. a szocialista brigádmozgalomban. A munkaverseny-mozgalom- ban számosán értek el kiváló eredményeket és kaptak kitüntetést. 1973-ban. a lakosság egv főre jutó összes reáljövedelme 4,5—5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az állami iparban és építőiparban dolgozó munkások reálbére és reáljövedelme a márciusi béremelések következtében az átlagot meghaladóan nőtt. Az állami iparban a munkások havi átlagbére 2448 forint volt. 10.8 százalékkal magasabb, az építői párban. 2607 forint. 8 százalékkal magasabb az előző évinél. A többi ágazatban foglalkoztatott munkások, valamint az alkalmazottak havi átlagbére ennél kisebb mértékben emelkedett. A fogyasztói árak emelkedését is figyelembe véve a munkások _és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére átlagosan 2.5—3 százalékkal, ezen belül az állami iparban és építőiparban dolgozó munkásoké 6.5—7 százalékkal volt magasabb. az 1972. évinél. Jelentősen növelte a lakosság reáljövedelmét a természetbeni és üénzbeni társadalmi juttatások emelkedése. A pénzbeni társadalmi juttatások összege a béreknél ióval gyorsabban. 19 százalékkal nőtt. A családi Pótlék öc-rtege kb. 30 százalékkal emelkedett. ami nagyrészt a tejáremelés kompenzálására gyermekenként (Folytatás a 3. oldalon)
