Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-20 / 42. szám
ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101, Szekszárd, Postafiók 71. Gyermekgondozási segély Bencze Józsefné női fodrász Alsótengelic, Alsóhidvég, irta: „Három évig voltam a szekszárdi szakmunkásképző intézet tanulója, szakmunkás- vizsgámat 1972. november 15-én utólag tettem le, december 12-én pedig már szültem. A Társadalombiztosítási Igazgatóságtól hat hónapig kaptam a gyermekágyi segélyt. Hat hónap után ott azt tanácsolták, forduljak további segélyért a Nyugdíjfolyósító Intézethez. Onnan levelemre egy kérdőívet kaptam, visszaküldése után nem válaszoltak. Azóta küldött levelemet ahogy küldtem, visszakaptam. Tanácstalan vagyok — talán a tanulóévek után nem jár nekem a segély, azért nem válaszolnak? Vagy megfeledkeztek rólam? Újból tájékoztatást szeretnék kérni arról, hová forduljak, hol tudhatom meg, jár-e nekem segély, és kinél nyújtsam be a kérvényemet? Ez nekem azért is fontos, mert ismét terhes vagyok." A kérdésre a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, Nagy Zoltán válaszolt: — A gyermekgondozási segélyre való jogosultság egyik alapfeltétele az, hogy a gyermekgondozási segélyt kérő munkaviszonya a szüléskor, vagy a szülést közvetlenül megelőző 28 napon belül fennálljon. A másik feltétele a jogosultságnak, hogy a segélyt kérő a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapon át legalább napi hatórai munkaidővel munkaviszonyban álljon. — Abban az esetben, ha a szülő nő iskolai tanulmányainak befejezését követően helyezkedett el, az iskolatípusra irányadó utolsó tanulmányi év befejezését követő kilencven napon belül, akkor a tizenkét hónapnál rövidebb munkaviszonyhoz az iskolai tanulmányi idő is beszámítható a 12 hónapos munkaviszony igazolására. Az általános, felsőfokú tanintézeteken kívül az ipari, mezőgazdasági tanulói viszony is a beszámítható iskolatípusok közé tartozik. — Ezek előrebocsátása után Bencze Józsefné gyermekgondozási segélyre való jogosultsága abban az esetben volna megállapítható, ha az iskolai tanulmányok befejezését követő szakmunkásvizsga letétele után munkaviszonyt létesített volna, és a szülés e munka- viszony ideje alatt következett volna be. A jogosultság akkor is megállapítható lenne, ha a munka- viszonya az 1972. december 12-i szülését közvetlenül megelőző 28 napon belül szűnt volna meg. — Tekintettel azonban arra, hogy a szakmunkás- vizsgát követően munka- viszonyt nem létesített. így nem szerezte meg a gyermekgondozási segélyre való jogosultság egyik elengedhetetlen feltételét. — Mint ipari tanuló, a társadalombiztosítási jogszabályok értelmében gyermeke után passzív jogon 1972. november 21-től 1973. április 9-ig — húsz héten át — terhességi, gyermekágyi segélyben részesült. Mivel a terhességi, gyermekágyi segélyre való jogosultság előfeltételeként az ipari tanulói viszony is elégséges, ezért szerezte meg e segélyre a jogosultságot. — A terhességi, gyermekágyi segélyre való jogosultság egymagában nem vonja maga után a gyermek- gondozási segélyre való jogosultságot is, mivei a gyermekgondozási segélyre való jogosultságnak más,— a korábban ismertetett — feltételei vannak. Közvilágítás „Balparásztán, a tanyák egyikében lakom, a Sédpatakkal szemben. — kezdte levelét Monostori Imre Szekszárd, balparásztai olvasónk. — Villanyoszlopok az úton végig vannak, világítás azonban nincs. Jó volna az ilyen kieső helyeken gyakoribb ellenőrzést végezni, ne botorkáljanak a sötétben az itt élő emberek. Munkahelyi műszakból hazamenet, a megfagyott kátyúkban az ember majd felbukik. És még jó a fagyos állapot, a tél azonban locs- poccsal is jár.” A kérdésre a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzemigazgatósága nevében Támer Mihály válaszolt : — Szekszárdi kirendeltségünk a balparásztai transzformátor-körzetben a meghibásodott izzókat 1974. január 22-én kicserélte. Reméljük, hogy azóta erről valamennyi balparásztai lakos meggyőződött. Sajnos az izzók nem kielégítő minősége miatt gyakori a meghibásodás és fokozottabb ellenőrzést igényel a közvilágítás üzemeltetése. Ezért köszönettel fogadjuk a lakosság bejelentését és igyekszünk a hibákat mielőbb elhárítani. Téglaügy Patai József Tengelic, Rákóczi u. 36. szám alatti olvasónk irta: „1959 óta dolgozom a tengelici termelőszövetkezetben, megszakítás nélkül, mint traktoros, gépkezelő és mezőgazdasági munkás. Ez évben — 1973-ban — a szerk. megjegyzése — háromezer nagyméretű téglát tulajdonítottak el tőlem, minden felszólitás nélkül. Levelezések után visszaadtak 1300 darabot, de kisméretűt. És ezt úgy számították, mintha vettem volna. Az árát a munkabéremből vonják. A főkönyvelő nem hajlandó aláírni azt az iratot, mely szerint téves könyvelés történt. ígérik, hogy rendezik a dolgot, de a napok csak telnek..." Martos István, a tengelici Petőfi Termelőszövetkezet elnöke válaszolt a kérdésre: — Patai József és Mesz- lényi István tsz-tagok 1972. szeptember 16-án egy kiselejtezett téglaoszlopos ku- koricagórét vásároltak a tsz-tőj azzal a feltétellel, hogy nyolc napon belül a létesítményt le kell bontani és a bontott anyagot a helyszínről haza kell szállítani. Feltétel volt az is, hogy a területet letakarítva kell otthagyni, mivel erre más célra szüksége van az üzemnek. Jelenleg is mintegy 5—600 tégla hever a helyszínen, gödrök éktelenkednek. A tavaszon a tsz a bontott téglából elszállított bizonyos mennyiséget. Az ellenőrző bizottság és az építésvezető vizsgálata alapján a termelő- szövetkezet a téglát vissza, illetve hazaszállíttatta. Ez a tégla, mint eladás került könyvelésre és levonásra. A számlák felülvizsgálata alapján a téves számlázás bebizonyosodott és a tévesen levont összeget a panaszos kézhez kapta. Fűtés — zajjal Komfár Józsefné Szekszárd, Hunyadi u. 6. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „A ház alagsorában a Városgazdálkodási Vállalat fűtőműve üzemel. Este és egész éjjel szünet nélkül zakatolnak a központi fűtés gépei. Se éjjelünk, se nappalunk. Feljön az olajbűz..." A kérdésre Orbán György, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója válaszolt: — A tartályok olajjal való feltöltése a Hunyadi utca parkosított sávjában létesített olajteltöltőn keresztül történik. A korábbi olajszennyeződést megszüntettük. — A zaj ossággal kapcsolatban megemlítjük, hogy a zajt két forgó gép szolgáltatja, mégpedig az olajégő és a keringető szivattyú. A keringető szivattyú szinte zajtalanul működik. Csöndesebb üzemű magyar szivattyú nem kapható. A zajosabb berendezés az olajégő, melynek üzemideje nem a vállalatunk munkaidejéhez igazodik, hanem a gyógyszertár nyitva tartási idejéhez. Ez pihenőnapokon is nyitva tart. A reggeli megfelelő klíma biztosításához a kazán 5—6 óra között indul. Leállítása a gyógyszertár nyitva tartásához alkalmazkodik. A lakók nyugalmának biztosítása érdekében eddig is, ezután is mindent megtettünk, illetve megteszünk a műszaki lehetőségeink határain belül. Szabadság — nyugdíjasnak Schulcz József Bátaszék, Budai u. 88. szám alatti olvasónk írta: „Megmutattam munkahelyemen, a Bátaszéki Építő Ktsz-nél az 1973. november 21-i lapszámot, ami a nyugdíjasok szabadságáról ir. Azt mondták, rám nem vonatkozik, nekem nem jár szabadság, mivel engem minden hónap végén visszamenőleg be- és kijelentenek az állományból. Én minden vasárnap reggel 5-től hétfőn reggel 5-ig vagyok őr, úgy mondják, félműszakos. 1971- ben még kaptam 48 óra szabadságot, de azóta nem adnak. Nem tudom, szabályos-e ez az eljárás velem?” A kérdésre a következő választ adta dr. Deák Kon- rád csoportvezető ügyész: — Tanácskérő leveléből nem tudjuk megállapítani, hogy ön mint nyugdíjas, állandó dolgozója-e — esetleg csak fél műszakban — a Bátaszéki Építőipari Ktsz- nek. avagy csupán hetente egyszer, mint alkalmi munkást foglalkoztatják-e. Az a körülmény, hogy — tanácskérő levele szerint — "Önt minden hónap végén „visz- szamenőleg be- és kijelentik” arra utal. hogy önt csupán mint alkalmi munkást foglalkoztatják, alkalmi munkásnak pedig — a dolog természeténél fogva — szabadság nem biztosítható. Amennyiben azonban önt a ktsz munkaszerződéssel mint állandó munkást — ha csak fél műszakban is — alkalmazta, indokoltnak tartjuk, hogy szabadsága ki nem adásával kapcsolatos problémájával forduljon a ktsz munkaügyi döntőbizottságához. Gebines gond „Miért nem számítják be a gebines pénzt a betegség, nyugdíj, stb. kiszámításakor? — tette fel a kérdést Bá- niczki János Sqrszentlőriac, Petőfi u. 40. szám alatti olvasónk, majd igy folytatta a levelét: —Az a helyzet, hogy a kis falvakban dolgozó ÁFÉSZ szikvizkészitő szakemberek alapfizetést kapnak, kb. ezer forintot, ehhez jön a ge- binpénz, ez is kb. ezerszáz- ezerkétszáz forint. Ezt a pénzt legálisan számfejtik és kifizetik az ÁFÉSZ-irodákban részünkre, de ez az összeg már nem kerül beszámításra táppénz, vagy nyugdíj kiszámításakor, holott legálisan kapjuk. Kérdésem: lehetne-e ezt a pénzt beszámítani a munka- viszonyból eredő bérbe, miután ezt is a munka végzése során keressük. Kajdacs, Pál- fa és Sárszentlőrinc környéki községekben ez problémát jelent. Kérdésünkre sajnos nem adnak választ a termelési tanácskozásokon.” A kérdésre dr. Kálmán Gyula, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetsége (MÉSZÖV), elnöke válaszolt : — A fogyasztási szövetkezetek, így a Nagydorogi ÁFÉSZ is, a szikvízüzem- kezelőket gebines alapon alkalmazzák- A munkaszerződés értelmében a szikvíz- üzem-kezelő a havi teljesítmény alapján a termelés százalékában költségátalányban részesül: teljes anyagi költségele, szállítási, javítási és karbantartási, energiafogyasztást, postai, üvegtörési költségek fedezésére. Munkabérként a szikvízüzem-vezető a kitermelt szikvíz után literenként meghatározott összeget kap, általában 15—17 fil- lért/liter. — Mivel a költségátalány a meghatározott költségek fedezésére szolgál, és nem bérjellegű juttatás, ezért azt az átlagkeresetek számításánál, így természetesen az SZTK-juttatásnál sem lehet figyelembe venni. A busz elment... Balogh Lászlóné Paks, Gya- pa pusztai olvasónk irta: „Január 8-án beteg gyermekemet akartam orvoshoz vinni, és bár mondtam ezt a busz vezetőjének, mégsem vett fel. Ezen o járaton állandóan Balogh Mihály teljesít szolgálatot, és sokszor hagyja le a gyermekes anyákat. Egyébként is sok bajunk van vele. Azt mondta most is, miért nem utaztam reggel hatkor. Csak- hogy hat órakor hol áll velem szóba az orvos, hol várakozzak a beteg gyerekkel az orvosi rendelő nyitásáig? Elkeserítő, ha a puszta embere, ráadásul gyerekes anya, sorozatosan lemarad a buszról. Mentesítő járatot meg nem küldenek." A kérdésre Hajnal Gyula, a 11. sz. Volán Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi o6ztályának vezetője válaszolt: — Vállalatunk folyamatosan figyelemmel kíséri valamennyi terület utas- forgalmának alakulását. Ahol szükséges, és a lehetőségeink megengedik, a járati forgalmat átszervezzük. vagy a közlekedő járatokat sűrítjük. — Vizsgálataink szerint a Gyapa-pusztai autóbusz közlekedése az ott jelentkező igények kielégítésére megfelelő. Reggel 6.15, 6,20, 7,10 7,22 órakor két autóbusz van és 8,15-kor is el lehet jutni Paksra. A menetidő mindössze 15 perc. — A panaszos által jelzett Balogh Mihály gépkocsivezető teljesít szolgálatot a 7,10-kor induló járaton. Ez a járat Német- kérről indul és diákokat szállít. A 7,22-kor induló kocsik viszont Gyapáról indulnak és a diákokat, valamint az egyéb utasokat szállítják Paksra. — Már korábban is elmondtam, 6 az ön kérdez — Mi válaszolunk rovatban, nem tudjuk biztosítani azt, hogy minden utast az általa kívánt járattal szállítsunk. Gyapán is tíz-tizenöt perc múlva újabb kocsi jött és így némi várakozással ugyan, de eljutott az édesanya Paksra Ml VÁLASZOLUNK Telefonszámaink : 129—01, 123—61
