Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-16 / 39. szám
A mintavállalatok példája Jó tapasztalatok — jutányos áron TÖBB, MINT KÉT ÉVE jelent meg az a párt- és kormányhatározat, amely a mun* ka- és üzemszervezés általános fejlesztését írja elő. A határozat végrehajtásának részleteiről szirfte naponta hallunk, olvasunk valamilyen beszámolót; pontosabban; eddig inkább csak a végrehajtásra való felkészülésről. Sajnos, nagyon kevés helyen mondhatják csak el, hogy külön rendeletek, határozatok nélkül is évek óta intenzív szervező munkát végeznek, jól felfogott vállalati érdekből. A meglehetősért hosszúra nyúló vállalati készülődésről — két év múltán is — még mindig többet olvasni és hal* lani, mint az első, konkrét, kézzel fogható eredményekről. A kivételek közé inkább csak a mintaszervezésre vállalko- TOtt üzemek tartoznak, igaz: könnyebb helyzetben is vannak, hiszen munkájukat megkülönböztetett figyelemmel kísérik s az átlagosnál több segítséget is kapnak. Eredményeik üszont biztatóak és fi- gyelemn méltóak abból a szempont, ól, hogy a kísérleti vállalatokn il kidolgozott és alkalmazott módszerek, szervezési eljárások, megoldások — kisebb, nagyobb módosításokkal — egy-egy iparágban széles körben adaptálhatók. Illusztrációként nézzük a könnyűipar mintaszervezésre kijelölt vállalatainak eddigi munkáját. A Könnyűipari Minisztérium a határozat megjelenése után azonnal elkészítette a textil- és textilruházati ipar termelékenységének alapos elemzését, mint az egész szervezés-fejlesztés kiindulópontját. Ennek — nem éppen szívderítő — megállapításait al- ágazatonként, igazgatói értekezleteken vitatták meg, s amikor mirfden vállalat tisztában volt az elvégzendő munkával, önkéntes jelentkezőket kértek a mintaszervezések végrehajtására. Meglepően sok jelentkező közül választották ki az „úttörőket”. A jelentkezések elfogadásakor — akár csak egy üzleti versenytárgyaláson — vizsgálták, hogy legkisebb befektetéssel ki tud legtöbbet nyújtani; ennek megfelelően mérlegelték a vállalati adottságokat, és egyebek között azt, hogy a pionírok tapasztalatai az iparág legtöbb vállalatánál alkalmazhatók legyenek. MINDEZEK ÖSSZEVETÉSE ALAPJÁN az egész vállalatra kiterjedő komplex — tehát valamennyi vállalatgazdasági tevékenységet érintő — minta- szervezésre jelölték ki a Zalaegerszegi Ruhagyárat, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárat és a Magyar Posztógyárat. A vállalati gazdálkodás egyes részterületeinek — alrendszerek, gyárak, üzemek, műhelyek, vagy egyes vállalati funkciók — mintaszerű megszervezésére további 32 vállalat jelentkezését fogadták eL A Könnyűipari Minisztérium nemcsak kijelölte, de az első pillanattól kezdve „ké- zerffogva” vezette ezeket a vállalatokat Elsőként elkészítette a szervezésfejlesztés, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításának és a termelőkapacitások jobb kihasználásának gyakorlati tennivalóit összefoglaló dokumentumot, majd az iparág szervezési intézetének szakembereivel további segédanyagokat dolgoztatott ki. Az „elvi” segítség mellett, a központi műszaki fejlesztési alapból 24,6 millió forinttal támogatta a három komplex mintaszervezést végrehajtó vállalatot, 9 millió iarinttal uéháajr nafiyote jelentőségű részmirttaszervezést és további 10—12 millió forintot fordít az olyan szervezési megoldások támogatására, amélyek elősegítik a munkaerővel való ésszerű gazdálkodást. A komplex mintaszervezésre vállalkozott üzemek közül — a svájci IPE-cég közreműködésével — a Zalaegerszegi Ruhagyár mutathatja fel eddig a legjobb eredményeket. A svájci szakemberek munkája nyomán négy futószalagon végezték el a termelés átszervezését és — még nem egyenletesen ugyan — 30—35 százalékos termelékenységnövekedést értek el jelentősebb beruházás rtélkül, csupán észszerű munkaszervezéssel. A zalaegerszegiek módszereit — s erről ma már miniszteri határozat intézkedik — az iparághoz tartozó más vállalatoknál is alkalmazni kell. A Magyar Posztógyár eredményei is figyelmet érdemlőek, bár ők külföldi szakemberek helyett — a Könnyűipari Szervezési Intézettel szövetkeztek a szervezési program kidolgozására. AZ EDDIGI INTÉZKEDÉSEK NYOMÁN néhány vállalatnál már konkrét eredmények születtek: a Pamutnyomóipari Vállalat a szegedi textilművek gyárában a felére csökkentették a gépek állásidejét. A Vörös Október Férfiruhagyár várpalotai gyárában a mozdulatelemzéserf alapuló MTM-módszer bevezetése az egyik szalagon 36 százalékos termelékenységnövekedést eredményezett. (A várpalotaiak a szakirodalomból ismert — de nálunk sokáig mellőzött — módszert alkalmaztak az ■, MTM-eljárással. Lényege: az egyes munkafolyamatokat elemi mozdulatokra bontják fel és csak a legszükségesebb mozdulatelemekből tervezik meg a szóban forgó munkafolyamat mozgásskáláját. A Zalaegerszegen tevékenykedő svájci szervezők is — egyebek mellett — lényegében ezt a szervezési módszert alkalmazták-) A Lakástextil Vállalatnál még az MTM-módszerre sem volt szükség ahhoz, hogy a termelőkapacitás bővítése nélkül, a különböző műszaki szervezési intézkedések megvalósításával, évente 485 tonnával több fonalat gyártassanak. A Férfi Fehémeműgyár békéscsabai gyáregysége pedig egy új szalagszervezési eljárást dolgozott ki, és ennek átadására szerződést kötött a Szegedi Ruhagyárral. A felsorolt példákból is látható, hogy a mintaszervezésre kijelölt könnyűipari vállalatok nem töltötték tétlenül az elmúlt évet. Most már az a kérdés, hogy a kidolgozott és eredményesen alkalmazott módszereket milyen gyorsan sikerül elterjeszteni más vállalatoknál is? VÉRTES CSABA Uj lakások épülnek Pakson a Kereszt utca és a Keskeny utca találkozásánál. Foto: G. K; Hatan a brikettgyárból A völgyből, melyen át nem is olyan régen bányászok mentek szénért a Föld gyomrába, ma a magas kéményeken át fehér gőz tör az ég fe^. Termel a brikettgyár. A szenet főleg a mecseki hányákból. de máshonnan, még Lengyelországból, a közös HALDEX Vállalattól is hozzák. Itt lesz a fekete porbó1 újra darabos, de már gép formálta tojás, vagy dió alakú szén. Hogyan élnek itt az emberek? Hogy dolgozik egy szocialista brigád? Schlett íjászló főmérnök irodájában beszélgetünk Gungl Györggyel, a központi üzem egyik brigádvezetójével. Arról, milyen is volt régen. Amikor még működött a bánva. Akkor hárman föld alatti lakatosok. hárman meg itt a brikettgyárban tmk-sok. Akkor még nem volt munkaszüneti nap a vasárnap, s akiknek a bányában volt a munkahelyük, utazni kellett nap mint nap Hidasra, meg vissza. Nagymá- nyokra. De a munkáról könnyebb beszélni a gépek mellett, lemegyünk hát a többiek közé. A brigád épp rakodik. Mert ha anyag jön, vagy szállítani kell a kész gépeket, tengelyeket, s az ég tudja még hányféle alkatrészt, rájuk számíthatnak. Már rég megtanulták, hogyan kell felkötözni a teherautó platójára a súlyos alkatrészeket. Hárman is értik a villamos targonca kezelését. Meg aztán úgy összeszoktak, hogy a másik szemvillanásából tudják, hogy mit kell ten- niök. Egy percre, szusszanásnyi szünetre abbahagyják a munkát. s elkezdik mondani a brigád történetét. Hatvanki- lencben alakultak, öten. Aztán az egyik tag kivált. Ö lett a párttitkár, meg a gondnok. De helyette jöttek ketten. Herger Pál és Erős Zoltán. Elmondják, hogv az első kirándulást sok éve Abaligetre szervezték. Sikondára később, már egy egész busszal mentek. Tavaly Harkányba pedig any- nyian jöttek a gyárból, hogy két busz megtelt — Voltunk Gyulán is. A mányokiak és szászváriak szocialista brigádjainak vetélkedőjén harmadikak lettünk, és a pénzből odautaztunk. Ment az egész brigád, vitte mindenki a családot is. Fokozódik szellemi termékeink exportja Magyar »xabadalmak sikere külföldön A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat az utóbbi években az egyre növekvő árucsere-forgalmon kívül a gyorsan bővülő termelési kooperáció, valamint * műszaki-tudományos együttműködés intenzitása jellemzi. Szellemi termékeink iránt világszerte megnőtt az érdeklődés. A TESCO (nemzetközi műszaki-tudományos együttműködési iroda) az idén a tervek szerint megduplázza összforgalmát 1972-höz képest. A szocialista országokkal, és különösen az NDK-vai, Csehszlovákiával és a Szovjetunióval már hagyományosaik a vállalat kapcsolatai. Az NDK számára 1974-ben magyar mérnökök; két kórházat is terveznek. A VDK háború utáni újjáépítéséhez magyar szakemberek házgyári elemekből felépülő lakótelepek, üdülők, stb. terveit készítik eL A TESCO évről évre szélesíti kapcsolatait a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is. Az NSZK. Ausztria, éppúgy, mint Algéria és Nigéria már a ha- közé tartozik. A vállalat új piac-a Irak és Görögország. A nemrég Irakban járt piackutató delegáció máris több megállapodást kötött mezőgazdasági beruházások magyar előkészítésére, valamint az iraki villamos- energetikai rendszer kidolgozására. A közelmúltban írták alá az első görögországi szerződést is, vágóhíd tervezéséről. Az idén várhatóan fokozódik az ösztöndíjasok és szakemberek cseréje is. A TESCO több száz fiatalt vár a fejlődő országokból, s sok hazai fiatal műszaki szakember utazik majd elsősorban Nigériába és Tanzániába. Szellemi termékeink exportjával és részben importjával foglalkozik a mindössze néhány hónapja megalakult No- vex Találmányiéi lesztő és Értékesítő RT is. Jelenleg mintegy 70 szabadalmi ajánlással foglalkoznak, ezek nagy részét a különböző kutatóintézetek ipari vállalatok, kisebb részét pedig magánfeltalálók nyújtották be. A vállalat célja, hogy az idén a magyar talál- yjtyorjP” jÚVÍÁl — kölcsönösségi alapon — megvásárolja az itthon is hasznosítható szabadalmakat, licenceket. A közeljövőben a vállalat szakemberei az NSZK-ba, Franciaországba. Angliába és a skandináv országokba utaznak, hogy feltárják az ottani piacok Nemrég lépett életbe a No- vex első együttműködési megállapodása egy francia vállalattal. A közeljövőben várható, hogy szerződést írnak alá egy magyar találmány kooperációs gyártásáról. Természetes vér- anyagból sebészeti szert próbáltak ki az elmúlt hónaook- ban néhány magyar klinikán. A találmány húsz sebészeti területen használható fel, például szemonerációkhoz. elvezetek pótlásához, vérzésesállapításhoz. Több francia ipari cég máris konkrét ajánlatot tett. hogy e világon egvedül- álló találmány szabadalomleírását és technológiáját megvenné. Ugyanerről a szabadalomról amerikai és finn cégekkel is tárgyalnak, (MTI), Megy a munka is. Konténereket csinálnak a hidasi fehérjefeldolgozónak. Zárt edényeket, hogy ne legven olyan büdös a szállítókocsi körül. Nyolcvan százalékban néma brikettüzem berendezéseit készítik. hanem külső megrendelőknek dolgoznak. Szereltek már gyárcsarnokokban, iskolákban, s ők készítik a várpalotai, tatabányai brikettgyáraknak a gépek jó részét, éa dolgoztak már a Magyar Hajófuvarozó Szövetkezetnek is* — Sétáltunk a Duna part-í ján — nevetnek. — Mert elfelejtettek értünk jönni estej vagy reggel a bajai szállásunkra, nem úgy, ahogv megígérték. És akkor 7—8 kilo-' métert mentünk a munkába,’ vagy haza gyalog. — De azért jó volt — veti közbe valaki. — Majd mehetsz a nyáron újból — A hangsúly azonban nem olyan, mintha cukorkát kínálna. Mert azt mondják, szeretnek dolgozni, de ha lehet, itt az üzemben. Körülöttünk szinte sisteregi a munka. A februári tavaszi- as napfény serkenti az embereket. Míg beszélgetünk, látom. oda-odanillantanak, mit csinálnak a többiek. El is köszönök hamarosan. Hónom alá csapva a vastag brigádnaplót, visszamegyek a főmérnök irodájába. hogy a sorokból keressem ki a fel sem tett kérdésekre a válaszokat. A lapok a sok társadalmi munkáról szólnak. Meg az újításokról, amikkel _ a munkát teszik könnyebbé, gyorsabbá. Szó van a közös kirándulásokról, vitákról, beszélgetésekről. Arról, hogy egyikük második szakmaként hegesztést tanul. Patronálójuk Krausz Béla hamarosan. azt is beleírja a naplóba, hogy egyiküknek közösen építenek új házat. Azt, azonban a betűk sem tudják hűen visszaadni, hogv Nagy- mányokon a brikettgyárban összeverődött, vagy inkább összekovácsolódott egy olyan hattagú kollektíva, amelyik olyan, mint egy nagy család. Mert ők nemcsak a munkában vannak együtt, de segítik egymást az életben is. Erről beszélgetünk a főmérnökkel, s tőle tudom meg, hogy nagyon valószínű: a brikettgyár nyolc szocialista brigádja közül idén ők megkapják az aranykoszorús címet. Ä nagvmányoki Fürst Sándor szocialista brigád: Gungl Györgv, Bareith István. Baross Zoltán. Erős Zoltán, Herger Pál és Nübl Antal brigádja a ranglétra eggyel magasabb fokára lép. — szepesi —t j
