Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
I A komplex brigádforma is „karbantartásra”, korszerűsítésre szorul Bátaaxéki tapasztalatok Idestova egy évtizede már, hogy a mezőgazdasági üzemekben a növekvő, korszerűsödő gépi technika olyan munkaszervezési igénnyel jelentkezett. amely annak gazdaságosabb, célszerűbb kihasználását követelte. A gépesítésben korábban alkalmazott anyagi érdekeltség csak egyénileg hatott. A munkaműveletekre bontott normák nem biztosították a gépek gazdaságos kihasználásához kapcsolódó anyagi érdekeltséget, viszont a bérezésben a traktorosok között igazságtalan differenciálódáshoz vezettek. Uj munkaszervezési formát kellett tehát keresni — ez az új forma a szárítóföldi, gépesített / komnlexbrigád. Tagjai szakmunkások — traktorosok, kombáinosok, szerelők. — akik vállalják a ráiuk bízott területen a szükséges termelőeszközökkel — a termelt növény, vagv növények agrotechrfikai előírásainak megfelelően — a felmerülő. összes termelési feladat elvégzését. Anvagí ér- ídekeltségűket az biztosíUa, hogv keresetük az elért termelési eredménytől füvg. A Szovjetunióban az 1950-es évek végén alakultak az első komnlexbrigádok, amelvek létrehozásában — a kubáni területen szerzett taossztala- tok alantén — úttörő szerepet vállalt a Pátnszéki Bú- znkalász Tsz: 1965-ben kezdték meg a szervezést, termelési elvekben azonos, munka- szervezetben más elgondolások szerint. A tizenkét fős brigád olyan traktorosokból alakult, akik megtel elő gép vezetői és kezelői gyakorlattal, agrotechnikai ismeretekkel rendelkeznek, és értenek a rendelkezésre bocsátott gépek folyó javításához. Tehát a legjobb traktorosokból... Feladatuk volt a termelés valamennyi folyamatának elvégzése, a mélyszántástól a megtermelt termék magtárt átadásáig. A brigád kapott hat MT2, két DT—54-es traktort, négy SZK—4 típusú kombájnt, valamint a szükséges munkagépeket — amelyek állagáért a brigád egyetemlegesen felelős volt. 1908-ban azonos feltételek mellett alakult meg a második komplexbrigád. A munkák elvégzését a tsz- vezetőséggel szerződésbe foglalták, és abban is megállapodtak, hogy egy-egy növényből mázsánként mennyi bért kap a brigád. Ez a munkaszervezési forma hat-nyolc évvel ezelőtt sok újat hozott. Kétségtelen előnye az volt, hogy a vezetés részére kevesebb munkaszervezési gondot jelentett; sajátságos, kollektív munka- erkölcs alakult ki a brigádban; nőtt a tsz-tagok felelősségérzete: nanról naora látták munkájuk eredményét; a gépek kihasználása jobb volt, mint a hagyományos szervezetben és végül munkaerőt szabadított fel. T"V a bátaszéktek komolex- bri "ád-szervezési módszereit több termelőszövetkezet is átvette. Az azóta eltelt idő viszont azt a felismerést hozta magával. hogv az akkori szervezeti formán változtatni kell. Az aisórfvéki termelőszövetkezettel való egyesülési; követően kialakított termelési szerkezet miatt a brigádok Méhészet — állategészségügy — növényvédelem Ma még a kaptának fázósan csöndeden bújnak meg egymás mellett de tavasszal ma;d hangos lesz a környékük a fáradhatatlanul! dolgozó méhek zümmögésétől. A méh nem véletlenül a szorgalom jelképe. Eayik viráglról a má-. síkra szállva, gyűjti a nektárt és ha .kosárkája” megtelt. indul vissza a kaptárba, how aztán terhétől megszabadulva, kezdjen mindent dóiról. Vajon mindegvik méh visz- S7pt,Är? Sajnos, nem. Az elmúlt öt év alatt 101 esetben, közel kétmillió forint kárt szenvedtek a méhészek. Létszámuk megyénkben eléri az ezret, méhcsaládjaik száma meghaladja a húszezret. Osz- szefogótuk, érdekképviselőjük az 1957-ben alakult Megyei Méhészeti Szakbizottság. A méhészekét ért károk egv jelentős része a szakszerűtlen kémia’ növényvédelem rovására írható. Hogyan lehetne ezeket elkerülni? Például na<rv hatású, gyorsan lebomló. káros utóhatás nélküli szerekkel. amiket aerosoló '— ködfejlesztő — géppel juttatnak ki. Országosan lg egyedülálló kísérletsororatot folytatnak a Fácánkerti Növényvédő Állomáson. Méhek viselkedését, károsodásán vizsgálják, termikus aeroso'óval — gázolaj segítségéve1 10—30 mikron, csepp- nagyságú ködöt képező gép — virágzó kultúrákra kijuttatott rovarölő szerek esetében, a méhésztek anyagi. erkölcsi, szakmai támogatásával közössé. Az aerosol ó gépek sokold a lú alkalmazását a megyei állategészségügyi állomás is felismerte. Kevesebb víz. keve sebb drága fertőtlenítőszer megsokszorozó. kitűnő hatás. A járványok — száj- és körömfájás — leküzdésében, állattenyésztési telepek, zárt helyek fertőtlenítésében, esetlegesen oltóanyagoknak belégzéssel, az állati saerveaetbe történő bejuttatásában, vagy azoknak külső élősködőktől való megszabadításában lehet nagy jelentőségű. Köd formájában a fertőtlenítőszer minden olyan helyre bejut, ahová azt eddig a hagyományos permetezéssel nem tudták eljuttatni. Ilyen módon kézi aerosolozóyai 1973-ban már 80 ezer köbméternyi zárt területet fertőtlenítettek. A méhészet állategészségügy és növényvédelem összefogása környezetvédelmi szem pontból is igen jelentős. A méhész-növényvédő« kutya- maogfca barátságot ez az ösz- szefogás végleg semmissé teszi. Lehet együttműködni, sőt. vallják, hogy a továbbiakban előrelépni csak közösen szabad. Külön út nincs. Az 1974- es évi együttműködési tervet a napokban beszélték mee Fácánkerten. Az 1973-ban mér elvégzett kísérletekről Dolmány Ferenc növényvédelmi szakmérnök számolt be. Jó volt hallgatni a lelkes hozzászólásokat. szakmai javaslatokat. a növényvédő állomáson az aerosolást vizsgáló csoport alakult. A méhészek újabb méhcsaládokat biztosítanak a kísérletekhez, e- ee — 1 létszámát meg kellett növelni. A tizenkilenc, illetve huszonhárom tagú brigádokra 3300—3200 hold földterület megművelése hárult. A megnövekedett termelési eredmé nyékhez, termelési feladatokhoz képest már alacsony volt az eszközellátottság. Olyan ellentmondás is jelentkezett, hogy a brigádokba alacsonyabb képességű emberek is bekerültek, és a végtermék szerinti bérezésben a ledolgozott órák utáni egyenlősdi is kerékkötővé vált, Uj tényezőként jelentkezett még a zárt termelési rendszerbe Ya- ló belépés. Ennek keretében a szövetkezet az elmúlt két-három év alatt közel harmincmillió forintos értékben vásárolt új nagy teljesítményű géneket, javította az eszközellátottságot, Fisvelemre méltó emberi probléma, amely ha kisebb súllyal, de másutt is jelentkezett, esetleg a jövőben jelentkezik. A briffád tagiai kora tavasztól késő őszig állandóan haitottak. az átlagnál többet termeltek és a végtermék szerinti bérezés alánján többet is korpátok. Éves átlagban 58—60 000 forint körül volt eev-egy brigádtag jövedelme. Ennek ellenére, illetve. énnen ezért az egvik brigádból kivált a légi óbb hét traktoros, mondván: elég volt a haitásból. inkább keressenek kevesebbet Érdekes módon ugyanakkor a komplexbri<tád végtermék Szerinti, ledolgozott órák utáni munkadíjazása lehetőséget adott a „lazításra” az egyenlő elosztás alapján a meg nem érdemelt kerese+re. A szövetkezet vezetősége ezért azzal foglalkozik, hogy módosít a bérezésen: egyéni bérezést vezet be. és a végtermék utáni prémiumot, a gyümölcstermesztő komplex- brigád tapasztalatai alapián. A bérezés megváltoztatásával kapcsolatban felmerült az a kétely, hogy a változás utárí beszélhetünk-e továbbra is komplexbrigádról, van-e lét- jogosultsága a komplexbrigádoknak? A báta széki tsz-veze+ők szerint Igen; a szervezési, bérezési változások csupán a továbbfeilesztést szolgálják, és a komplexbrigádok mellett szól az is, hogy munkájuk beilleszthető a különböző zárt termesztési rendszerbe. A MÉM műszaki fejlesztési főosztálya. az Agrárgazdasági Kutatóintézet, a Mezőgazdasá gi Gépkísérleti Intézet Báta- széken azt Is vizsgálta, hogy a szövetkezet korszerű gépesítésének megvalósításához milyen termelésszerkezeti változásokra van szükség, milyen eszközigény merül fel. A megállapítás: a komplex szervezeti forma • sem kíván rtagyobb gépberuházási koncentrációt, mint a hagyományos, ennek alapján született határozat a komplexbrigád gépesítésfeflesztési programjának kidolgozására. A gyakorlati megvalósítás már napirenden van. A bátaszéld tapasztalatok szerint — ha bizonyos módosításokkal is — megvan a komplex brigádforma létjogosultsága mindenütt, ahol megvan a szükséges korszerű erőég munkagép; megvannak a technikához és az agronómiához értő szakemberek; pontosan és világosan mérhető nnvatn érdekeltség! rendszert öelmvrtMí ki: Vérül rendelkezésre áll a mérnöki munkával kidolgozott termeléstechndló- eia. f. fc A termelőszövetkezet fűrészüzemében mintegy hatvan tagnak adnak munkát. A kozmosz ktsz-szel együttműködve. hétezer kerti székhez készítenek támlát és ülőrészt. A .január elején megkezdett munkát májusban fejezik be. A i '.BiZuzemet tovább ov>-*.ut. Lutra-ma,k i „ierő készíti az alapot egy nagy teljesítményű. GR—65-i.s gat- terfűrésznek. A gépet április elején akarják üzembe hea gepmunciyoen a traatorouat már a tavaszi hoz készítik elő. Mácsik József egy Dutra motorját a háttérben MTZ és U—659-eS javítása folyik. ak..kjavítja, Téli munkák Faddon á
