Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-10 / 7. szám

% V* tOLHA MEGYE! fiüé nöLtUMki, pemotJimi PÚI SAG A MAGYAR S Z:OC LAU S TA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXIV. évfolyam, 7. szám. •• ÄRA: 90 FILLÉR Csütörtök. 1974. Január 10. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Napirenden: Tolna megye idegenforgalmának alakulása Természetvédelmünk ^helyzete és feladatai Beszámoló a Pécsi Állami Erdőrendezőség megyénket érintő tevékenységéről Három, ha úgy tetszik, ro­kon téma megtárgyalásával fog. Inlkozott tegnap délelőtt tar­tott ülésén a Tolna megyei Ta. r.ács Végrehajtó Bizottsága. Megyénk idegenforgalmának alakulásáról és az idegenfor­galom fejlesztésének feladatai­ról Korsós István, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak vezetője terjesztett beszá. mólót a testület elé. E napi. rend megtárgyalásában ta­nácskozási joggal vett részt dr. Kovács László, a Belkeres­kedelmi Minisztérium osztály­vezetője. Keserű János, a me­gyei tanács ipari-kereskedelmi és szolgáltatási bizottságának elnöke, valamint dr. Bercsényi Vince, a Tolna megyed Idegen- forgalmi Hivatal vezetője. A harmadik, negyedik napi­rend témájával összevontan foglalkozott a megyei tanács vezető testületé, amennyiben együttesen tárgyalta meg a mezőgazdasági és élelmezés, ügyi osztály vezetőjének. So- morjai Sándornak az előter­jesztését a Pécsi Állami Erdő- rendezőség igazgatójának, Mé. száras Józsefnek a beszámoló­jával. Míg Samorjai Sándor a természetvédelem helyzetéről és feladatairól adott számot, Mészáros József a vezetése alatt álló szervezet megyénket érintő tevékenységéről tájékoz, tatta a végrehajtó bizottságot. E napirendek megtárgyalásá­ban részt vett Keszthelyi Ist­ván. az Országos Természet­védelmi Hivatal felügyeleti fő. osztályának vezetője, továbbá Gáspár Hantos Géza. a MÉM főosztályvezető-helyettese is. Mindhárom előterjesztés tár. gyában igen élénk eszmecsere alakult ki. A vita során az eredmények elismerése mel­lett a továbbhaladás hogyan­ja foglalkoztatta az egyes té. mák kapcsán szót kérő vég­rehajtó bizottsági tagokat és meghívott vendégeket. A leghosszadalmasabban a megye idegenforgalmi helyze­tét elemző dokumentum meg­tárgyalásával foglalkozott a végrehajtó bizottság, s indokol, tah. Jelen esetben ugyanis az kerülhetett a mérleg serpe. nyőjébe, ami 1969 novembere óta történt idegenforgalmunk alakulásában. Utoljára ekkor foglalkozott a megyei tanács vb a Tolna megyei Idegenfor­galmi Hivatal munkájával. A hivatal egyébként a jövő hó­napban ünnepelheti fennállá­sának 10. évfordulóját. Nem lebecsülendő eredményekkel. Mint ez ismeretes, a megye ko­rábban nem tartozott a nagy idegenforgalmat lebonyolító megyék közé. Természeti, mű. emléki, néprajzi adottságaink a bel- és külföldi turisták előtt nein voltak ismerték. Megje­gyezzük. hogy szervezet sem volt. amely ezeknek a népsze­rűsítését elvégezhette volna. A 6-os S2ámú főútvonal megépí. a jugoszláv határ meg­nyitása, a megye műemléki felújítása, illetve a bővülő fel. tárása Tehetőségek, a gemenoi és gyulaji vadrezervátumok te­rületére való bejárás kilátásba helyezése, a Sárköz népművé. szetének és népi hagyományai­nak megőrző szándékú fölis­merése. a dombori üdülőtelep kiépítésének gyors üteme, vé­gül. de nem utolsósorban a kü­lönféle rendezvények szervezés se tette szükségessé a hivatal létrehozását az addig me­gyénkre érvényes fogadóképte. lenség fölszámolására. A megyei tanács a hivatal tízéves fennállásának időtarta­ma alatt mintegy 20 millió fo­rintot fordított idegenforgal­munk megalapozására, fejlesz­tésére. A feladatnak megfelel, ni nem volt könnyű. A kezdeti lépések megtételénél még hiányzott a megfelelő fel- készültség, tapasztalatokban sem voltunk gazdagabbak. Ez­zel magyarázható, hogy a gyor­san növekvő igények maradék, tálán kielégítésében sokszor maradtunk adósak és sok jo­gos panasz érhette a hivatal háza táját a szolgáltatásait igénybe vevők köréből. Idéz­hetjük, mert feltehetően már a múlté, hogy a gemenci erdő szépségeit sokszor homályosí- totta el a vendégek fogadásé, nak szervezetlensége, a turis­ták ellátatlansága. Az igazi fordulat évét 1971. a vadászati világkiállítás éve jelentette idegenforgalmunk alakulásá. ban. Szaporodtak a szálláshe. lyek. az étkeztetést kulturál­tan ellátó éttermek száma szintén gyarapodott Az elmúlt évben 46 ezer tu­rista fordult meg a megyében, további 40 ezren vettek részt már hagyományos rendezvé­nyeinken. a sárközi lakodal­mas. a tamási lovasnapok, a szekszárdi szüret és a leg­különfélébb. itt megrendezett konferenciák hazai és nemzet­közi kongresszusok egész so­rán. Csak a gemenci progra­mok résztvevőinek a száma meghaladta 1973-ban a 25 ez­ret. Az átmenő forgalmat sem jelzi kis számadat Becslések szerint 150—160 ezren voltak futóvendégeink. A megyéből kifelé irányuló forgalom ugyancsak növekedett 1972-höz viszonyítva, amennyiben 23 594-en vettek részt hazai or. szágjárásban. vagy utaztak csoportosan külföldre. Mint említettük, a vita a hogyan tovább kérdései körül folyt. A végrehajtó bizottság és a központi szervek képvi­selői az idegenforgalom továb­bi szélesítésének lehetőségeit igyekeztek számba Venni. Döfi. tés született arra vonatkozóan hogy ki kell dolgoznia a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának az érdekeit szerveze­tekkel közösen az idegenforga. lom távlati fejlesztésének kon­cepcióit. Arra vonatkozóan úgyszintén határozat született, hogy a megyében lévő utazási irodák munkájúkat a jövő­ben hangolják össze. Az volt a végrehajtó bizottság állás, foglalása, hogy az idegenfor­galom soron lévő feladatai kö­zött első helyen kell hogy áüi- jon a tömegigények kielégíté­sére való felkészülés. A természetvédelem gondja, it, eredményeit összegező je­lentés vitája kapcsán megálla­píthatta a végrehajtó bizott­ság. hogy kezdeti eredmé­nyeinkkel nem elégedhetünk meg, tovább kell folytatni me. gyénkben a természeti értékek feltárását és biztosítani ezek védelmét, akár országos, akár helyi jelentőségű természeti értékekről Van szó. Itt jegyez, zük meg. hogy védett termé­szeti értékeink listája igen bő­séges és közöttük számos olyan érték is van. aminek fenntar­tása, megóvása eddig nem volt biztosított. Most van folyamat, ban a védetté nyilvánítási ja­vaslat a lengyel! parkra, a Tengélic község határában lé­vő Csapó-féle parkra., továbbá a Paks és Dunakömlőd' közsé­gek határában lévő Bottyán sánchegyre, a Vörösmalom völgyre és az Imsósi erdőre. A végrehajtó bizottság egyéb, ként a természetvédelem leg­égetőbb tennivalóit tartalmazó határozatai között hozott egy olyan határozatot is. hogy ez (Folytatás a 2. oldalon) Több nő tevékenykedik a mezőgazdasági tsz-ek vezetőségeiben Befejeződött a TOT tanácskozása A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa szerdán foly­tatta ülését a Gallért Szálló­ban. A vitában sokan a terü­leti szövetségek jelentőségét hangsúlyozták. Kifejtették: a szövetkezetek főként a ter­melésfejlesztés segítésére irá­nyuló munka fokozását vár­ják a jövőben a területi szö­vetségektől. s azt, hogy a szö­vetségek aktívabban kapcso­lódhassanak be a gazdasági körzetek távlati fejlesztési terveinek kidolgozásába, és ennek során, az eddigieknél határozottabban képviseljék a szövetkezetek érdekeit. Több segítséget várnak a szövetke­zetek a területi szövetségek­től a bérgazdálkodási, a munka, és üzemszervezési fel­adatok helyes megoldásához is. A vitában felvetett kérdé­sekre Moharos József, a TOT elnökhelyettese válaszolt. Az országos tanács ezután a TOT nőbizottsága elnökének beszámolója alapján megtár­gyalta, hogy a nők milyen arányban vesznek részt a termelőszövetkezetek vezető testületéinek munkájában. Megállapították; jelenleg a vezetőségi tagság 22 százaléka nő. A szövetkezetek egyes önkormányzati szerveiben, a különböző bizottságokban ma­gasabb a nők aránya. A szo­ciális bizottságokban például 49. míg a döntőbizottságok­ban 26 százalék. A nők közéleti aktivitása nem minden szövetkezetben megfelelő, ezért a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa határozatot hozott arról, hogy az érdekképviseleti mun­ka eszközeivel további segít­séget nyújt a párt nőpoliti­kái határozatának gyorsabb ütemű végrehajtásához. A TOT Moharos József el­nökhelyettes zárszavával fe­jezte be ülését. (MTI) A Pravda az európai biztonságról Moszkva Az APN szovjet sajtóügynök­ség keddi, az európai bizton­ság kérdésével foglalkozó kommentárjában többek kö­zött a következőket írja; Bizonyos nyugat-európai kö­rök a közel-keleti helyzet ki­éleződését követően az euró­pai biztonsági értekezleten megtárgyalt problémákkal homlokegyenest ellentétes problémát, az „európai véde­lem” kérdését vetették feL A biztonságot, helytelenül, a katonai blokkok nyújtotta védelemmel azonosítva, ezek a körök a Szovjetunió és az Egyesült Államok által elért enyhülést és a közel-keleti helyzet kiéleződésének meg­akadályozására' tett állandó erőfeszítéseket veszélyesnek tekintik Nyugat-Európa szá­mára. Érdekes, hogy valamennyi­en csak stratégiai problémá­nak tekintik a biztonságot. Figyelmen kívül hagyják, hogy a biztonság jelentős mértékben politikai probléma is, melynek alapját a politi­kai döntések és a minden te­rületre kiterjedő békés, egyen­jogú államközi kapcsolatok képezik. A biztonságnak természete­sen csak akkor van reális alapja, ha általánosan elfo­gadottá válik az erőszak al­kalmazásáról és a vele való fenyegetőzésről történő le­mondás. Ezt támasztja alá az európai biztonsági értekezle­ten a biztonságról és együtt­működésről kibontakozó vita is. Nem szabad megengedni, hogy az európai biztonsági ér­tekezleten. ahol senki sem vonta kétségbe az európai ál­lamok közötti kapcsolatok el­veit, olyan új alternatívák kerüljenek felszínre, melvek feleslegesek az. európai biz­tonság programba vett egysé­ges alapjai szempontjából és hátráltatják azok kidolgozását. Az értekezlet legfőbb fel­adata, hogy kidolgozza az eu­rópai biztonság alapjait. Ké­sőbb erről az alapról kiindul­va közös erőfeszítéssel kell megteremteni a szilárd euró­pai békét. Magyar—szovjet külügyminiszteri tárgyalások Bokor Pál és Hajdók Lajos, az MTI moszkvai tudósítói jelentik; Szerdán délelőtt Moszkvá­ban folytatódtak Púja Frigyes magyar és Andrej Grcaniko szovjet külügyminiszter tár­gyalásai. Délben Púja Frigyes kül­ügyminiszter és a kíséretében lévő személyiségek koszorút helyeztek el a Lenin-mauzó- leumnál a Vörös téren és az Ismeretlen katona sírjánál a Kreml fala mellett a Sándor- kertben. A koszorúzásnál jelen volt Nyikolaj Rogyionov szovjet külügvminisTi'er-helyett es és Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. Ott volt Rapai Gyula. a Magyar Népköztársaság moszk­vai na f'vkövete. Magyar—szovjet külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában. A képen: (balról a második) Púja Frigyes. (Jobbról a második) Andrej Gromiko. (Teleioto —T ASZSZ —MTI—KS) J A

Next

/
Oldalképek
Tartalom