Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

I * ON KÉRDEZ Levélcímünk: 7101, Szekszárdi, Postafiók 71. tetUcTFK D, IX 0. R. Iß. a &£_ a c a, nJsskJ». h Rr p. % c 22-28«* 390 300 260 Z5Q| 2<rS 242 240237 d ki [225 220 ZS 125 190 fi® TÁVOLSÁGOK a C dl e T tv 22-28CSAT 120 í 43 74 97 «4­Í20P a A.-1 £ I m nj cr fi a T 6 " a ir l 07 07 rf46 rh 6 Ittfi R5Q ff52 n521C2 ff52 i(56 ketSéí.TO Antenna líjú Tóth Ferenc Bátaszék, Deák F. u. 124. szára alatti olvasónk írta: „A jugoszláv televízióhoz hiába keresek olyan szakembert, aki meg tudná mondani a kísérleti 2-es műsorhoz szükséges an­tenna méretét. Örülnék, ha Önök közölnék, esetleg a lapban is. Mivel úgy gondoltuk — az antennakészítés nem. csalj, ifjú. Tóth Ferenc • oi^ vasöhkat érdekli, a GEL- KA-szerviz művezetőjének, Kaszás Kálmánnak a raj­zát is, magyarázószövegét is — a lapban közöljük. — Jelenleg a Jugoszláv Televízió II. műsorát Béta- szék és környékén a tv IV. sáv 24-es csatornáján (No- visad) lehet venni. A kö­zölt méretezett antenna a 22—28-as csatornán egy­formán alkalmazható. Nye­resége: 14 dB. Előre-hátra viszonya 22 dB, nynlábolási szöge 46°. Távfűtés Ambrus Mihályné Szek- szárd, Kölcsey lakótelep 19. szám alatti olvasónk kér­dezte: „Több lakó érdeké­ben kérdezem: milyen me­leget kell biztosítani a köz­ponti fűtéses lakásokban? Sok helyen nyitva állnak az ablakok, olyan meleg van, de a Kölcsey lakótelep szövet­kezeti lakásaiban fáznak az emberek. Van sok kisgyer­mekes család és bizony a gyerekek fürösztése igazi problémát jelent. Már kint voltak az építőipar emberei fűtésszabályozásra (a mi há­zunk ugyanis még garanciá­lis), de csak egy napra sza­bályozták, mert csak azon a vasárnapon volt meleg. Az­óta ugyanaz a probléma, mint a szabályozás előtt. Szerintem legalább 25 fokra kellene feífűteni a lakáso­kat, hogy le tudjunk ülni televíziót nézni, vagy valami ülőmunkái végezni. Ha meg nem győzik kapacitással, miért vezették be a távfűté­ses rendszert?” A kérdésre Orbán György a Szekszárdi Városgazdál­kodási Vállalat igazgatója válaszolta a következőket: — A kérdésre válaszolva idézem az idevonatkozó 2/1966. (III. 31.) NIM szá­mú rendelet nyolcadik pa­ragrafusát, amely irányadó a hőszolgáltatás mértékére és időtartamára. A nyolca­dik paragrafus első be­kezdése kimondja: „Távhő- ellátási berendezés útján nyújtott fűtési szolgáltatás esetében az év október hó 15. napja és a következő év április hó 15. napja' kö­zötti időben (fűtési idény­ben) úgy kell fűteni, hogy az emberi tartózkodás cél­jára szolgáló fűtött helyi­ségek belső hőmérséklete naponta 8—20 óra között átlagosan legalább plusz 20 C fok (például: előszo­bában, konyhában, We­ben plusz 16 C fok, hall­ban, lakószobában, irodá­ban plusz 20 C fok, mosdó­helyiségben, fürdőszobában plusz 24 C fok) legyen.” — Megjegyezni kívánom, hogy minden újonnan át­adott épület fűtési rend­szerét a kivitelező vállalat beszabályozza annak érde­kében, hogy a lakásokban, illetve szobákban a hőmér­séklet azonos legyen. Azonban a beszabályozás után is 2—3 C fok eltérés lehetséges a lakások között Ezt a hőmérséklet-különb­séget tovább növelheti, vagy csökkentheti a nyílás­záró szerkezetek tömi tét­lensége is.. Lengyel szén Lamm János Németkét, Szabadság u. 12. szám alat­ti olvasónk így kezdte a le­velét: „Úgy tudom, hogy Tolna megyében nem lehet kedvezményes áron lengyel szenet kapni, a családi házak központi fűtésű kiskazánjai­hoz. Miért van ez így? Miért kell nekem Székesfehérvárról ilyen szenet hozatnom? Meg­tagadhatja-e a székesfehér­vári TUZÉP a kedvezményes árú szén kiadását azon a jogcímen, hogy én nem Fe­jér megyei vagyok?” Keresztvölgyi József, a Pécs—szekszárdi Tüzelő­szer- és Építőanyag Keres­kedelmi Vállalat kereske­delmi igazgatóhelyettese válaszolt a kérdésre: — A lengyel lángszenet korlátozott mértékben im­portálják, ezért az ország azon részeire nem kerül belőle, ahol ezen szenet megközelítő értékű és hasz­nálhatóságú hazai, mecseki fekete szénnel lehet helyet­tesíteni. Ez az óka annak, hogy az országos elosztást Végző szérvék. korábban sem, de ezután sem biztosí­tanak Baranya és Tolna megyékbe lengyel szenet E két megyében kizárólag mecseki szenek kerülnek forgalomba, amelyek kaló­riájukat, használhatóságu­kat tekintve mind az egye­di, mind a központi fűté­ses tüzelőberendezésekben a lengyel szenet megköze­lítően felhasználhatók, fo­gyasztói árúk is ennek megfelelő. A két megyé­ben több ezer különbőz» típusú központi fűtéses be­rendezés üzemel ezekkel a szenekkel. —■ A székesfehérvári TUZÉP nem tagadhatja meg a lengyel szén kiszol­gálását. de mivel elsősor­ban a saját nyilvántartott központi fűtéses vásárlóit kell kielégítenie, előfordul­hat, hogy kellő árualap hiányában nem tud más vásárlókat is kielégíteni. Mivel a lengyel szén arány­lag magas állami ártámo­gatást élvez, természetes, hogy a kedvezményre való jogosultság elbírálásához a központi fűtés tényét hi­telt érdemlően igazolni kell. Utasbizfonság Vajda József Szekszárd, Bajcsy-Zs. u. 10. szám alatti olvasónk egy esetet irt le: „Úgy érzem, az utasok életét veszélyezteti az a buszsofőr, aki menet közben szüntele­nül beszélget. 1973. XII. 9-én a GC 27—74-es busz veze­tőjéhez felszállt Bor.yhádon egy hölgy. Ez a hölgy csak­nem a kormánykerékbe bújt, kedveskedésétől csoda, hogy nem köiöttünk ki az árok­ban. Beszélt, beszélt, egészen a szekszárdi postáig. A busz, a szekszárdi postához 17,20- kor érkező járat volt. A gép­kocsivezetővel való beszélge­tést úgy tudom, hogy ren­delet tiltja. A sofőrnek köte­lessége lett volna a hölgyet leinteni, utasai biztonsága érdekében.” i — Az ilyen és ehhez ha­sonló esetek felfedése segí­ti megvalósítani azt a tö­rekvésünket, hogy bizton­ságosan, balesetmentesen végezhessük munkánkat — kezdte válaszát Hajnal Gyula, a Volán 11. sz. Vál­lalat személyforgalmi és kereskedelmi osztályának vezetője. — Alapvető cél­kitűzésünk a forgalom biz­tonságának a megteremté­se, hiszen tudjuk, hogy egy esetlegesen bekövetkező baleset — ahogy ezt né­hány példa sajnos bizo­nyítja — súlyos tömeg­szerencsétlenséget okozhat. Utasításokkal, felhívások­kal, szigorú ellenőrzésekkel igyekszünk járati személy­zetünk magatartását olyan irányba terelni, hogy ezál­tal is szavatolhassuk uta­saink biztonságát. Igaz az, hogy a sofőrrel való be­szélgetést rendelet tiltja. A sofőrnek valóban köteles­sége lett volna a hölgyet leinteni, utasai biztonsága érdekében. — Az érintett járat sze­mélyzetét a helytelen és szabálytalan magatartá­sukért rendelkezéseink ér­telmében felelősségre von­tuk. Felvetődik azonban ezzel kapcsolatban egy gon­dolat. Napjainkban sokat hallunk, olvasunk arról, hogy a közlekedés bizton­sága közügy, társadalmi ügy. Mi, a Volán dolgozói ezt valljuk, és ezt magun­kévá is tettük. Ezt az sem zárja ki, hogy egyes dolgo­zóink nem ennek szelle­mében végzik a munkáju­kat. A mi magatartásunk azonban ennek a közügy­nek a megvalósításához kevés. Utasnak, járműveze­tőnek, gyalogosnak egy­aránt olyan magatartást, ha szükséges, fellépést kell tanúsítani, hogy azzal a közlekedés biztonságát se­gítse elő. — A feltárt esetre vissza-^ térve, mi eljárunk a vét­kes dolgozóval szemben, de az igazság az, hogy a járat­személyzet magatartása a kialakult helyzetnek csak egyik része. Az érintett hölgy például miért nem tett eleget annak a felhí­vásnak, amit autóbuszaink ajtaja fölé írtunk: „Kérjük a Kedves Utasokat, hogy a gépkocsivezetőt ne zavar­ják munkájában.” Vagy, ha az egy utas magatartása helytelen volt, a kocsiban lévő többi utas miért nem lépett fel a biztonságot veszélyeztető helyzet meg­szüntetése érdekében? — Ä megtörtént dolgok feltárása utólagosan arra jó ugyan, hogy hasonló esetek újabb előfordulását megakadályozzuk, de a ki­alakult veszélyes helyzetet már nem szünteti meg. össztársadalmi érdekünk, a közlekedésbiztonság meg. valósulását csak úgy ér­hetjük el, ha mindannyian helyes magatartást tanúsí­tunk, ha adott esetekben a helytelenül viselkedőkkel szemben közösen lépünk fel és nem nézzük közöm­bösen azt, hogy milyen ki­menetele lehet az általunk észlelt helyzetnek. Jogosítvány Szlányi István Máza, Fel- szabadulás u. 11. szám alat­ti olvasónk leveléből idézünk: „1973. július 19-én kezdődött az ATI által indított jármű- vezetési tanfolyam, melyre 2810 forintot befizettem, hogy az autó és motorkerékpár­hoz szükséges engedélyeket megszerezhessem. November 13-án KRESZ-ből, 28-án sze­mélyautó-vezetésből, decem­ber 4-én motorkerékpár- rutinból levizsgáztam. Kap­tam egy ideiglenes' igazol­ványt, hogy két hónapon ke­resztül Tolna megye területén pótutas nélkül motorkerék­párt vezethetek. Szeretnék választ kapni arra, hogy motorkerékpár-vezetésből bár csak félig, autóvezetésből mindenből eredményes vizs­gát tettem, miért nem kap­hatom meg az utóbbi jármű engedélyeit? Úgy gondolom, a fent említett összeg elég sok ahhoz, ha csupán ad­minisztrációs munkán múlik az egész, hogy a gépkocsi- vezetéshez a jogosítványt megkaphassam. Nem hiszem, hogy egyetlen ilyen panaszos lennék Tolna megyében.” A kérdésre két helyről is kértünk választ. Polecsák Lajosné, az Autóközlekedé­si Tanintézet vezetője így válaszolt; —• Szlányi István tévesen tájékoztatta önöket Ö nem az ATI, hanem az MHSZ Tolna megyei gépjármű­vezetőképző iskola hallga­tója. Tárnok Géza, az MHSZ gép jármű vezetőképző isko­la vezetője a következő tájékoztatást adta; —■ Szlányi István Bony- hádon jelentkezett B kate­góriájú tanfolyamra. A be­indítás alkalmával tájé­koztattuk a tanfolyam hall­gatóit, hogy motorkerékpár­vezetésből is vizsgázhat­nak. külön tanfolyamdíjat nem kell fizetni, a hatósági vizsgán is B. kategóriájú vizsgalapot kell kitölteniök. — Tekintettel arra, hogy a vizsgalap egyesített, mindaddig, amíg motorke­rékpár-forgalmi vizsgája nem lesz eredményes, az Autóközlekedési Tanintézet a vizsgabizonyítványt nem állíthatja ki. Telefonszcsmaánk : 129—01, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom