Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

Az első félév — átlag nélkül Nagyobb lehetőség a szaktudás megszerzésére — Kedvező tapasztalatok így J®Igo*ik cgy hivatali pártszervezet Perecsi Ferenc: A pénzinté. zetek közé tartozunk. Ilyenek a bank, az OTP, és az Állami Biztosító. Ez a helyzet meg­határozza a teendőinket és megszabja azokat a normákat, amelyek szerint dolgoznunk kelL Ar Állami Biztosító Tolna mogyoi Igazgatóságának pátititkárával, Pe­re est Ferenccel és Kisiván Jánossal, a pártvezetőség eg/ tagjával be­szélgetünk. Arra szeretnénk választ kapni, pontosabban képet kapni ar­ról, mit is csinál, hogyan is dolgo­zik egy úgynevezett hivatali párt- szervezet? Persze a pái'tmunka, amennyiben összehasonlítjuk az üze­mi és a hivatali alapszervezeteket, sok hasonlóságot tartalmaz, a lé­nyeget tekintve tulajdonképpen azo­nos, viszont küiönb!5z6ség®k is van­nak. S most inkább ez utóbbiak ér­dekeinek bennünket. Perecsi Ferenc idézett bevezetője mindjárt a különbözőségekre mutat. Kezdjük talán a sajátos helyzeten belül a speciális feladatokkal. Perecsi: Nem banki felada­tokat látunk el. Lakossági szolgáltatás tulajdonképpen a feladatunk. Kisiván: így aztán az em­bereink naponta találkoznak, hogy úgy mondjam, a lakos­ság széles rétegeivel. (Most kapcsoljuk ki azt, hogy a Biztosítót sokan sze­retik, sokan nem, ellenben az tény, hogy a Biztosító szerve­zői — lehet, hogy ők másként nevezik — szinte állandó kon­taktusban vannak a lakosság­gal, nem közömbös tehát mi­lyen a magatartásuk, az em­beri tartásuk, a véleményük egyes kérdésekről, azt a fel­adatot, ami kötelességük, ho­gyan látják el, tudnak-e az üzletember-volton túl közéleti emberek lenni, és így tovább.) Perecsi: A mi munkánkat ugyanazok a szabályok hatá­rozzák meg, mint a pénzinté­zetekét, csak nálunk erőseb­ben dominál a szolgáltatás­jelleg. Meg aztán az sem utol­só szempont, hogy hozzánk általában nem jönnek az em­berek, nekünk kell felkeres­nünk őket. Megismertetni ve­lük céljainkat, szándékunkat, s ekkor a mi szervezőink óha­tatlanul találkoznak azokkal a kérdésekkel, amelyek a la­kosságot foglalkoztatják. Te­hát állandó kapcsolat nélkül nem tudunk élni, de anélkül 6em, hogy ismerj üli, mely kérdések, mely problémák, gondok foglalkoztatják a la­kosságot. Kisiván: Szervezőink termé­szetesen mindig felkeresik a vállalatvezetőket, a párt- és társadalmi szervek, szerveze­tek vezetőit. Tájékozódnak és segítségüket kérik. Persze, hogy kioktatjuk szervezőinket, ez kötelességünk is. Munká­juk nemcsak gazdasági mun­ka, ha jól, okosan csinálják, politikai munkává is tud vál­ni. Közbevetem, hogy üzletpo­litika is van a világon és azért a Biztosító nemcsak hu­manitárius szerv, hanem olyan vállalkozás, amely végül is nyereségre törekszik. Nem ta­gadják, de Perecsi: ...végül is a mi munkánk a párt életszínvonal- politikájának érvényesülését Népújság 3 1974. január 9. szolgálja. Azért vagyunk, hogy nagy károk esetében kétségbe­ejtő helyzetbe ne kerülhesse­nek emberek. Segíteni aka­runk az embereken, hogy ne menjenek tőnkre. Es tulaj­donképpen ugyanez a helyzet a termelőegységeknél is. Gon­doljunk csak arra, pokoli jég­verés sújt egy téeszt Igaz, hogy nehéz volt kifizetni a biztosítási díjat, de ekkor a nehéz helyzetben jelentkezünk mi. Tehát társadalmi érdeket szolgál a munkánk. De mind­ezt meg kell szervezni, s meg­felelő politikai hozzáállás nélkül embereink képtelenek lennének rá. Hol van mindebben a párt- szervezet szerepe? A válasz erre is adott, mert elmondja Perecsi Ferenc és Kisiván Já­nos. hogy a továbbképzéseken, eligazításokon ott vannak a pártszervezet vezetői is, s ma­guk is. jelenlétükkel, felszóla­lásaikkal, előadásaikkal arra törekednek, hogy a képzés ne csak szakmai legyen, hanem ismerjék meg a szervezők a „miért”-et is. Az előadások, a konzultációk rendszeresek. A mit-miért csinálunk? kérdése tisztázott. Pereze embere vá­logatja, ki milyen intenzitás­sal tud politikus lenni úgyne­vezett gazdasági munkájában. Meg ott vannak a vállalati demokratizmus különböző fó­rumai. Párttaggyűlés, vezetői értekezlet, szakszervezeti gyű­lés, KISZ-taggyűlés, nőaktíva, stb. Perecsi: Üzemben az üzemi négyszög, nálunk az úgyneve­zett tanácsadó testület igyek­szik segíteni az igazgatónak. Ennek tagjai a négyszög, plusz a jogtanácsos és az osz­tályvezetők. Az igazgatói dön­tésekhez ez a testület ad ja­vaslatokat Rendszeresen, elő­Utoljára 1971-ben elemezte a dombóvári Városi Tanács V. B. a városi tanács költségvetési üze­mének tevékenységét. Az az­óta eltelt két év folyamán az üzem tevékenységi köre kibő­vült, javult a megnövekedett feladatokhoz szükséges techni­kai fölszereltsége is; kialakult az üzem törzsgárdája, s ami rfem mellékes feltétele az eredményes működésnek — megfelelő műszaki apparátus irányítja a főleg várospolitikai, városfejlesztési feladatokat el­látó szervezetet. A dombóvári Városi Tanács költségvetési üzemének 1973- ra tervezett termelési értéke 16 076 000 forint volt. A vár­ható termelési érték 17 500 000 forint. Felújított 1973-ban az üzem hat állami lakóházat, ezenkívül komoly részt vál­lalt a gunarasi fürdő és a tár­sasházak építésében. Elvégez­ték a tbc-gondozó bővítését, utat építettek a Népköztársa­ság és a Kandó Kálmán úton az Ipartelepi úton és a Mol­nár György utcában. Az üzem munkáját dicséri a strandfürdő, illetve fedett uszoda elkészülte, a Béke­park és számos iskola felújí­tása, a bölcsőde és az öregek napközi otthonának kialakí­tása, a Pátria Nyomda építé­se, ezeken kívül még számos felújítási, átalakítási munka elvégzése. A dőbröközi tanács megren­delésére — mivel jut kapaci­tás a helyi építési tennivalók ellátásán túl erre is —- 2 pe­dagóguslakás építése van e* re meghatározott napirend szerint tárgyalunk, de ez nem zárja ki, hogy pillanat szülte javaslatok is elhangozzanak. Kisiván: Viszont erről min­den esetben beszámol a párt­titkár, vagy vezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen. Ami a tervezést illeti, ne­héz helyzetben vannak az ÁL lami Biztosító kommunistái, mert a tervet „felülről” kap­ják, az ellen apelláta nincs. Az ellenőrzés tehát csak a végrehajtásra szűkül. A be­számoltatásnál is lényegében ugyanez a helyzet. Szerepük tehát nem könnyű, de az adott helyzeten belül igyekeznek a vezérigazgatói döntések pon­tos megvalósítását elősegíteni. (Hogy jól van-e ez így, nem az Állami Biztosító Tolna me­gyei kommunistáinak feladata eldönteni, ők megteszik amit tenniök lehet, a demokratiz­mus továbbfejlesztéséről vi­szont érdemes gondolkodni.) Javaslatokat tesz a párt- szervezet, a vezetőség; a ká­derkérdésekbe, osztályvezetői szinten alul, beleszól: a ne­velő munkában közreműködik. Tizenhatan végezték el három év alatt a marxista közép­iskolát. jelenleg szakszervezeti oktatás folyik az igazgatósá­gon és van egy politikai vita­kör, amelyet a pártszervezet titkára vezet, megjelenés ál­talában 20—22. Élénk, eleven a vita. A járási kirendeltsége­ken dolgozó kommunisták ott párttagok, ahol dolgoznak, va­lamely alapszervezetben. Ter­vezik, hogy a jövőben közpon­ti pártaktívákat szerveznek részükre. Az a vélemény, hogy jól dolgozik az Állami Biztosító pártszervezete. Megegyezik a mi véleményünkkel is. LETENYEI GYÖRGY idő szerint folyamatban. A la­kások 1974. június 30-ra ké­szülnek el. Folytatja ezenkívül az üzem a Pátria Nyomda épí­tésében vállalt munkáját is. Mindez azonbarf nem tölti ki a költségvetési üzem megnöve­kedett kapacitását. Az emlí­tett nagyobb munkákon kívül az elmúlt évben is több, mint félezer javítási és karbantar­tási munkálatot végzett el — főleg a tanácsi intézmények­ben. Mint azt a városi tanács végrehajtó bizottsága megálla­píthatta, a költségvetési üzem mind eredményesebben: tevé­kenykedik a város szépítésé­ben, fejlődésének szolgálatá­ban. S ahhoz, hogy így tud­jon funkcionálni, fenntartójá­tól a városi tanácstól igen sok anyagi, erkölcsi támogatást ka­pott 1971 óta. Az üzem által megtermelt nyereséget például üzemfejlesztésre fordíthatták. Ennek tulajdonítható, hogy a korábbi igen szerény felsze­reltség módosult. A költségve­tési üzem számos igen nélkü­lözhetetlen építőgépet tudott beszerezni, méghozzá olyan gépeket, amelyek praktikusan mind a magas-, mind a mély­építésben használhatóak. 1971-ben az üzem átlaglét­száma 236 fő volt. A jelenlegi átlaglétszám 296. Ebből száll­ás segédmunkás 287 fő. A technikusok, mérríökök száma 12, míg az adminisztrációt hu­szonnégyen látják eL A kisebb-nagyobb ’építési munkák mellett a költségve­Tavaly nyáron látott nap­világot a művelődésügyi mi­niszternek az a rendelete, amelynek értelmében az 1973/74-es tanévtől kezdődően megszűnik a tanulók tantár­gyi átlagának számítása. Az iskolákban már véget ért az első félév. ennek kapcsán kerestük fel Szenczi Lászlót, a szekszárdi Garay János gim­názium és óvónői szakiközép­iskola igazgatóját. Bevezető­ben a tanulmányi átlagered­mény eltörlésének céljáról kérdeztük az igazgatót — Az elmúlt év során több olyan művelődésügyi minisz­teri rendelkezés látott napvi­lágot. amely végső sorop a ta­nulók túlterhelését igyekszik csökkenteni. megszüntetni. Többek között intézkedett a miniszter az átlageredmény el­törléséről. a tananyagcsökken­tésről. a házi feladatok kor­látozásáról is. Mindezek az intézkedések a korábbiaknál nagyobb lehetőséget teremte­nek a tanulóknak, hogy ké­pességeiknek és az érdeklő­désüknek megfelelő tantár­gyakban jobb eredményeket érjenek el. Mennyiben segíti ezt az átlageredmény eltörlé­se? Köztudott, hogy a reál tárgyakat szerető és tudó diák tanulmányi eredményét íelen- tősen lerontja a humán tár­gyakból szerzett jegy, de mindez fordítva is igaz. A mostani rendelkezés: ezt meg­szünteti, s — egyik legfonto­sabb érdeme —, lehetőséget teremt a tanuló érdeklődési körének megfelelő tárgyak elmélyültebb tanulására, a na­gyobb tudás megszerzésére. Lehe'őséget is nyit a kiegé­szítő tanulásra, szakkönyvek olvasására, szakkörök látoga­tására. tési üzem természetesen egyéb, állandó jellegű feladatokkal is el van látva. Végzi a park- fenntartás. köztisztaság, útkar­bantartás, házkezelés és táv- : fűtés tennivalóit is. Nem min- j den esetben közmegelégedésre , és ma még rfem minden eset­ben ipegfelelő adottságok mel- ' lett. Egyre kevesebb például az az összeg, amelyből a vá­ros gyarapodó parkterületeinek gondozását meg kell oldania. Sok gondot ad a köztisztasági feladatok ellátása is. Különö­sen a város külterületein nem sikerül az ott lakókat a kije- . lölt szemétlerakó helyek hasz- 1 nálatára szorítani, mivel a j szükséges szabálysértési eljá­rások rendszerint elmaradnak. * A dombóvári Városi Tanács V. B. a költségvetési üzem i?az. | gatójának, Kovács Józsefnek \ előterjesztését a vitát követően jóváhagyta, majd számos olyarf határozatot hozott, mely meg­valósítva alkalmas arra, hogy az üzem az elkövetkező évek­ben még eredményesebben te­vékenykedjék. Ezt követően foglalkozott a városi tanács vb. Árvái József személyzeti csoportvezető tá­jékoztatása alapián a káder­politikai elvek érvényesülésé­nek tapasztalatainak elemzésé­vel. A jelentés arról adott szá­mot. hogy a városi tanácsnál és intézményeinél milyen vál­tozások következtek be a sze­mélyzeti munkában:. A testület ülése a bejelenté­sek megtárgyalásával ért vé­get. — Lezárult az első félé»'.' Milyen tapasztalatokat sze­reztek a rendelkezés hatásá­ról? — Tanulóinkat a második félév első tanítási napján nagyszabású diákgyűlésre hív­tuk össze, s ott hangzott el az igazgató tájékoztatója az első félév tanulmányi e-ed- ményeiről. A rendelet egyik következménye volt. hogy az iskolában folyó munkát az eddigieknél differenciáltabban kellett értékelni. Iskolai szin­ten külön kellett elbírálni a tagozatos osztályok munkáját, különös tekintettel arra, hogy azok tanulói már amúgy is meghatározott érdeklődésűé’:. Külön kellett értékelni az ál­talános tantervű és külön az óvónői szakközépiskola osztó - lyainak munkáját. — Milyen szempontok alán­ján végezték el az értékelést ? — A tagozatos osztályokban az adott tantárgy helyzetét vizsgáltuk. Az általános tan­tervű osztályoknál az e^ves tantárgyakban elért eredmé­nyeket, az óvónői osztályok­ban pedig a szakmai tárgyak­ban elért tanulmányi ered­ményeket összegeztük iskolai szinten. A tanulók munkáját alapvetően a becsületes, jó tanulás jellemezte. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint. az. hogy a szerzett érdemje­gyeknek csak 1,5 százaléka elégtelen. A jeles és jó osz­tályzatok teszik ki az összes jegyek 56 százalékát. Érde­mes említést tenni arról is, hogy az iskola 570 tanulója közül több. mint százan kap­tak dicséretet tanulmányi munkájukért. Érdekes adat —- s ez bizonyítja légiókban, hogy a tanulók megértették a ren­delet lényegét, éltek is a le­hetőségekkel —, hogy csök­kent az általános tanulmányi munkáért adott dicséret, vi­szont megkétszereződött azok­nak a tanulóknak a száma, akik az egyes szaktárgyak ta­nulásában értek el kimagas­lóan .ió eredményt. — Eredményeik örvendete­sek. De mindezek mellett mi­lyen gondjaik, problémáik vannak? — Természetesen, problémá­ink is akadnak. Kezdjük a leendő óvónőkkel. A közisme­reti tárgyak közül elsősorban a magyar nyelv és irodalom tanulására kell a jövőben na­gyobb súlyt fektetniük. De ugyanez vonatkozik néhány általános tantervű osztályra is. Említést teszek egy olyan téves szemléletről is. amely néhány tanulónkban alakult ki az utóbbi időben, ök a túlterhelésük megszüntetésére irányuló törekvéseket, intéz­kedéseket úgy tekintik, mint­ha mindazok nem tennék szükségessé a komoly tanu­lást. Erről szó sincs. Ami viszont igaz. hogy ezek az intézkedések lehetővé tesizik a tanulók arányosabb és egyen­letesebb terhelését. Végezetül szólnék a szeptember óta ér­vényes új iskolai házirend ha­tásáról. Ez lényeden demok­ratikusabb az előzőnél. Az új és szigorúbb minősítési rend­szer szerint háromszor annyi­an kaptak dicséretet magatar­tásukért. mint korábban. A tanulók csaknem egyharmada példás magaviseletű, és mind­össze 4—5 százalékra tehető azoknak a száma, akik válto­zó, illetve rossz magatartású- ak. örvendetes tény, hogy az elmúlt félév során nem ad­tunk ki egyetlen igazgatói in­tést, figyelmeztetést, rovást sem. Ezek tehát röviden a tapasztalataink az úi rendel­kezésről. Pontosan ezek bizo­nyítják. hogy az intézkedések­re szükség volt és azok hasz­nosak voltak. Ülést tartott a dombóvári Városi Tanács V. B. Napirenden : a költségvetési üzem tevékenysége és a káderpolitikai elvek érvényesülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom