Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-29 / 23. szám
1 I Tájékoztató a közős érettségi-felvételi írásbeli vizsgákról Mint ismeretes: az idén matematikából és fizikából közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgát szerveznek a felsőoktatási intézményekben. A közös írásbeli vizsgán részt kell vennie mindenkinek, aki olyan felsőoktatási intézménybe pályázik. ahol matematikából vagy fizikából, illetve mindkettőből írásbeli felvételi vizsgát kell tenni. Azok számára. akik ebben az évben fejezik be középiskolai tanulmányaikat — nappali. esti vagy levelező tagozaton — sikeres dolgozatuk egy beit az érettségi vizsga teljesítését is jelenti: ezekből a tárgyakból a korábban érettségizetteknek is ezen a vizsgán kell részt venniük. ha felsőoktatási intézménybe jelentkeznek. A közös írásbeli időpontja: május 28— 29. Megfelelő csoportosítással és beosztással lehetővé teszik, hogy egv pályázó egv napon csak egy tárgyból írjon dolgozatot. akkor is, ha mindkét tárgyból kell felvételi vizsgát tennie. A közös vizsgák helyei általában a megyeszékhelyek és azoknak a városoknak az oktatási intézményei, ahol egyetemek, főiskolák vannak .(például Keszthely. Sopron. Gödöllő) Akik nem a vizsga székhelyén laknak és mindkét napon írásbeliznék, az oktatási intézmények kollégiumaiban önköltséges szállást kaphatnak. Minden jelentkezőt az a felsőoktatási intézmény hív be vizsgára, ahová felvételi jelentkezési lapját benyújtotta. A közös vizsgák matematika- fizika feladatsorait középiskolai szaktanárokból és egyetemi. főiskolai oktatókból álló bizottságok állítják össze. A feladatsorokban szereplő példák száma — a tudományos társulatók: javaslatait is figyelembe véve — előreláthatólag matematikából nyolc, fizikából hat lesz. A feladatok tartalmi köve te Imán ys zi rj ti ó t a jelenleg oktatott középiskolai tananyag szabja meg. A középiskolai tanulmányaikat most befejezők között olyanok is lesznek, akik nem vesznek részt a közös vizsgán, mert csak érettségizni akarnak. vagy olyJh felsőoktatási intézménybe jelentkeznek, ahol nem kell sem matematikából. sem fizikából felvételizni, ezekből a tárgyakból mégis írásbeli érettségit szándékoznak tenni. A részükre készülő matematika, és fizikadolgozat feladatsorai — az érettségi vizsgaszabályzatban A kemény vizek egészségesebbek, mint a lágy vizek E rovatban többször hangsúlyoztuk, hogy Szekszárd környezeti adottságai jók, de ezek adottságok és nem eredmények. Ezen adottságok megőrzése érdekében ezentúl már áldozatokat kell hozni és az áldozatok élői nem lehet kitérni. Most egy olyan környezeti témáról szólunk, ami szintén adottság és amelynek megőrzése a továbbiakban neift kíván áldozatot. Tudni kell, hogy az ivóvíznek kémiai tulajdonságai határozzák meg többek között, hogy ivóvíz minőségű legyén. Egyik ilyen tulajdonsága a keménysége. A víz keménységét német keménységi fokokkal mérjük. Lágynak, puhának mondjuk a vizet 1—8 keménységi fok között. Ebben a vízben könnyen fő meg a bab, lencse. Könnyű vele mosni, mert a szappan jól habzik és kézmosáskor a tapintata szinte selymes. Közéokemény vizeik keménységi foka 9—20 fok köz zött van. A 20 fok feletti vizeket kemény vizeknek nevezzük, ezeknek háztartási célra való felhasználása már nehéz, mert nem fő meg benne a bab, lencse, mosáskor kicsapódik benne a szappan. Ipari célokra pedig teljesen alkalmatlan, mert a kazánokban kőképződés keletkezik, ami később robbanásveszélyt jelent. A szekszárdi víz a kemény vizek közé tartozik, sőt. mondjuk, a keményebb vizek közé. Magának a vízműnek lágyító berendezése nincsen, csak üzemek tartanak fenn ilyen berendezéseket technológiai célokra. Ivasra keménysége miatt még alkalmas, sőt a kemény vizek a szomjat jobban oltják, mint a lágy vizek. Ezeknek előrebocsátása után komoly helyi érdeklődésre számíthat a WHO Chronicle (Egészségügyi Világszervezet Krónikája) c. tudományos folyóirat 1973. decemberi számában megjelent cikk. melynek címe: „Víz minősége, nyomelemek és szív-, érrendszeri megbetegedések.” A cikk azzal kezdi, hogy különösen az iparosodott országokban a szív és érrendszeri okokra visszavezethető elhalálozások száma az összes halálokoknak a felét teszik ki. Kapcsolatot kerestek e megbetegedések, valamint az ivóvíz nyomelemtartalmá ée egyéb kémiai tulajdonságai között Több kutatócsoport foglalkozott ezzel a kérdéssel a világ csaknem valamennyi táján. A vizagálatok eredményeként a cikk megállapítja, hogy a szíves érrendszeri megbetegedések gyakrabban fordulnak elő azokon a területeken, ahol lágy vizet isznak, míg a kemény vizet fogyasztó lakosság között e megbetegedések száma alacsonyabb. Más szóval, ahol kemények a vizek ott kevesebb a szívizom-, , szí vér-megbetegedések száma. Az igazság kedvéért azonban két dolgot meg kell jelezni. Először, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések okai eléggé bonyolultak, tehát a víz keménysége és nyomelem- tartalma valószínűleg csak egyik ok a sok közül. A másik pedig, hogy a kemény víz nem akadályozhatja meg a szív- és érrendszeri megbetegedések keletkezését. A tény azonban, amit az Egészségügyi Világszervezet megállapít, változatlanul tény marad, azaz, hogy kemény víz fogyasztása mellett ezek a megbetegedések ritkábbak. Mi szekszárdiak abban az „előnyös” helyzetben vagyunk, hogy kemény vizet fogyasztunk, következésképpen tehát nálunk alacsonyabb számban kellene előfordulni a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, persze feltéve, ha meg is isszuk a vizet és nemcsak főzünk és mosunk vele. Bízzunk az Egészségügyi Világszervezet jelentésében és ne panaszkodjunk kemény vizünkre, amely minden bizonnyal kemény is fog maradni anélkül, hogy áldozatot kellene érte hoz.ni.' Végre valami a környezeti hatások közül, ami pozitív, dr. szelényi Béla Tolna megyei HNF környezetvédelmi munkaközösség elnöke meghatároeott elvek szerint — jellegükben különböznek a közös írásbelitől. Természetesen a felvételi vizBgák szóbeli részén is érvényes. hogy a követelményszint igazodik a középiskolai tananyag „törzsanyagához”. Közös érettségi-felvételi vizsgát szerveznek a szakközépiskolák és egyes főiskolák. Ennek a vizsgaeljárásnak az a célja, hogy a szakközépiskolai diákok szakirányú továbbtanulását segítse elő. Ebben az évben n közös érettségi-felvételi vizsgaeljárásban részt vesznek a gépészeti. villamosipari, mezőgazdasági szakterület szakközépiskolai. főiskolái és 1 főiskolai karai. valamint a kereskedelmi és ven- déglátópari szakterület szak- középiskolái és a kereskedelmi és vendéglátói pari főiskola. A közös vizsgán részt vevő diákok, ha matematikából felvételi vizsgát kell tenniük, megírják matematikából a többi pályázóval együtt az érettségi-felvételi vizsgadolgozatot. a továbbiakban pedig eleget tesznek a szakközépiskolai érettségi követelményeknek azzal a kiegészítéssel, hogy számukra matematikából a szóbeli vizsga is kötelező. Közös érettségi-felvételi vizsgát olyan szakközépiskolákban szerveznek, ahol legalább 15 tanuló jelentkezett a vizsgára. Ahol a jelentkezők szám« ennél kevesebb, a diák választása szerint vagy a lakóhelyéhez legközelebb eső azonos szakirányú szakközép- iskolában vehet részt közös vizsgán, vagy a választott főiskola rendes felvételi vizsgájára jelentkezik. (MTI) Tv-naplé Egy óra Gegesi Kiss Pállal A „Magyar tudósok” sorozatban vasárnap délután Gegesi Kiss Pál szólalt meg, a magyar orvostudomány világhíressége, aki ötvenéves gyermekklinikái múltjára tekintett vissza. Pontosabban nem csupán erre. Arra a magasrendű szolgálatra, ami életét jellemezte, attól a pillanattól kezdve, hogy felismerte hivatását, arra a másfél millió kisgyerekre, aki tőle remélt egészséget és jövőt, s arra a szép életre, amit magáénak vállhat, s ami valóban olyan, mint egy műalkotás. Pedig sok mindent elhallgatott. Egykori betegétől tudom, hogy még tanársegéd korában, valószínűleg nem is nagy fizetéséből, hogyan tudta kisebb-nagyobb ajándékokkal megszépíteni kis betegei sokszor bizony keserves életét, mert nemcsak tudással és orvossággal gyógyított, hanem szeretettel is, a mindig adakozó együttérzéssel, a homo humánus derűjével és boldogságával. S valami másról is szó volt a vele töltött egy óra alatt. Lehet, hogy kicsit patetikusan hangzik, mégis így van, a szép életről, az okosan, javunkra felhasznált s másokat is szolgáló tevékenységről. A beszélgetés végén esztétához méltó szavakat hallottunk a képek öröméről, a művészet emberré tevő jelentőségéről. S egy mellékmondatban, igazán hivalkodás nélkül hangzott el, hogy a pécsi modern képtárnak háromszáz festményt adott azokból, amit élete során összegyűjtött. A tudós, a világhírű orvos- professzor, korszakos jelentőségű szakmunkák szerzője ugyanazzal a hivatástudattal elemezte a. képek értékét., cmj bért építő maradandósaga t, 1 néhány mondat — nagyon szH vesen hallgattuk volna továbij is — már a gyógyítás eredméj nyeként rehabilitált embelt egészségének értelmét villanj tóttá fel, azokat is segítve okoj san élni, aiák vám voltak bej legei. Emlékezetesen szép éra veiéi s éppen ezért tűnt fel a Tipor- tér nehézkessége, talán készít• letlensége. Még egy kitérjél hallhatj tunk, ezúttal is ötseemközt. A sorozattál kapcsolatos kedve tj len véleményünket már élj mondtuk, ezúttal, sincs okuvli módosítani, csupán a eárórész- hez van szavunk. Töröcsik Máj ri, aki sokszor érdekesen beszélt, mondjuk így, „voltait nagv pillanatai”, a beszélgetés végén a színészek javadalmazásáról. vagyis jövedelméről panaszkodott. Szívesen elhinném, hogy így van, ha egyik vezető színészünk, akinek nevét egyébként említette is, a közelmúltban nem nyilatkozóit volna a Kritika című folyós iratban arról, hogy egyes színészek éppen azzal aprózza li el tehetségüket, hogy két kézzel kapnak a húszezer forinttal fizetett filmszerepek után, .9 miután sok húszezer forintra van szükségük, túl sokat marj kolnak. Nem tudom. Csak egy kicsit unalmas, hogy lassan minden beszélgetés — hivatalban, társaságban, tv-interjúban — oda lyukad ki. hogy több pénz kelj lene. Biztos, hogy mindéni.j kevesebbet keres, mint »menynyit el tudna költeni. De azért ne ez •legyen igényeink mércéje, hogy mennyi pénzt tudnánk elkölteni. Cs. L. Római kori krimi Értékes leletek a mözsi tsz területén Január 18-án Arany István, a mözsi termelőszövetkezet elnöke felkereste a megyei múzeumot és bejelentette, hogy a kakasdomíhi (másképp Szluha) dűlőben, a kertészethez létesítendő öntözőberendezés talaj- munkái során, régiségeket hozott felszínre a dőzer. Gaál Attila régész azonnal a helyszínre sietett, és a gépkezelők — Sebestyén István és társai — legkészségesebb segítségével értékes leleteket sikerült megmentenie. Ezek egv része, tört edények, pénzek és egy gyöngysor, már a termelőszövetkezet irodájában összegyűjtve várták. Két olyan sírból származtak, melyeket a nehéz gépek teljesen feldúltak. A helyszín — ahol összesen hét sírt tártak fel — a régi római hadi út környékén van. A felszínen begyűjtött cae- répmaradványok, melyek használati tárgyakból származnak. éppúgy, egy közeli telepre vallanak, mint maguk a sírok. Valószínűleg arról a telepről van szó, melyre már a múaeuimalapító Wosinsky Mór is utalt. A pénzeknél természetesen nem aranyra kell gondolni, mint ahogyan a gyöngysor se igazgyöngy. Valamennyi bor meghatározó éooÚEVl három fontosságú azonban, mint az előkerült Jiagymaíejes” fibula, mai kifejezéssel élve szép. ívelt, díszes. nagyméretű biztosítótű. A pénzek Nagy Konstantin római császár legkisebb fiának.1 Constapsnak idejéből — tehát az i. sz. 320—350 közötti évekből — származnak. így a sírok úgynevezett „késő császár koriak”. A pénzeken, az egyébként zsarnok, kéjenc és a tulajdon testőrsé gének parancsnok-, — Magnentius — által meggyilkolt császár arcképe még a hagyományos, de a túloldali véreteken már angyalok. PX- jelek. tehát a kereszténység szimbólum - rendszeréhez tartozó veretek is láthatók. Az egyik sírban eltemetett férfi különösen jómódú lehetett Sírját kifosztották. de megmaradt egy bronz ladiké része, amiben seíthetőleg a legnagyobb értékek voltak. Nagyon szép bronzcsattal és véretekkel díszített bőrövét a sírrablók letépték a tetemről, de nem vélhették elég értékesnek. mert félreha j ítot tár. A kupacba gyűlt branzdíszek helyzete, és a bőrmaradványra utaló elszíneződések nyomna szinte rekonstruálni lehet az időszámításunk háromszá/is éveinek derekán lejátszódó: t „krimit”. A két legszebb darab. melyeket felvételünk készítésekor éppen a feltáró régész. Gaál Attila vizsgált, két télies épségben maradt zöld- mázas korsó. (ordas) Xöió: komáromi
