Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-05 / 3. szám

r \ Szocialista brigádvezetoh megyei fóruma, 197S Kérdések és Tálaszok Milyen irányú a megye iparfejlesztése? — Lesz-e gázvezeték? — Hogyan lehet munkásból vezető ? — Kevés a hegesztő szakmunkás December 21-én, mint arról beszámoltunk, volt a szociális, ta brigádvezetők megyei fóru­ma, amelyen Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke vála­szolt a brigádvezetők hatvan- három kérdésére. A tudósítás­ban annak idején csak érintet, tűk a kérdéseket és ígéretet tettünk arra, hogy a kérdések és válaszok részletes ismerte­tésére visszatérünk. „Kérdések és válaszok” címmel december 28-i számunkban már közöl­tünk egy ilyen összeállítást. Most folytatjuk a kérdések és válaszok közlését, — Milyen irányban halad a megye iparfejlesztése? Milyen a foglalkoztatottság mértéke? Van-e felesleges munkaerő? — Megyénk iparának fejlő­dését elemezve megállapítható, hogy a felszabadulás óta — különösen a második ötéves terv indulásától, a megyei és központi párthatározatokat, ál. lásfoglalásokat követően — je. lentős fejlődés következett be. A második ötéves tervben megindult céltudatos iparfej­lesztés a következő öt évben még nagyobb mértékűvé vált. f Ennek következtében a megyé­ben megvalósított ipari beru­házások értéke csaknem két­szeresére emelkedett. Ez a fo­lyamat tovább tartott a ne­gyedik ötéves terv első három évében is. hiszen az 1971—73- as években többet fordított a megye ipari beruházásokra, mint a megelőző ötéves terv- ciklusban. A 12 év alatt meg­valósult több mint 3 milliárd forint értékű ipari beruházás elősegítette a megye ipari ál­lóalapjainak a bővítését, új ipari munkahelyek számának és ezzel az ipari kapacitások növelését. — A beruházások az ipari kapacitások bővülésére két . irányban hatottak: — a meglévő hagyományok­kal rendelkező üzemek korsze­rűsítésével, bővítésével segí­tették az ipar területi és szer­vezeti koncentrációját, — az új üzemek telepítésé, vei hozzájárultak az iparral nem, vagy kevésbé rendelke­ző centrumtelepülések iparfej­lesztéséhez és ezzel a termelő­erők megyén belüli arányosabb elosztásához. — A megye szocialista ipa­rában a foglalkozatottak szá­ma 1960—72 években több mint 15 000 fővel nőtt. Az ipar­fejlesztés a megye gazdasági szerkezetében lényeges válto­zásokat hozott. Ez elsősorban a foglalkoztatottság struktúrá­jában mutatkozott meg. A te­lepüléshálózat-fejlesztési terv­nek és elveknek megfelelően, azzal összhangban, az ötödik ötéves tervben is folytatni kí­vánjuk á megye iparfejleszté­sét. Ezt az ipari beruházások az elkövetkezendő években is kettős funkciójukkal: az új üzemek telepítésével, a meg­lévők korszerűsítésével szol­gálhatják. — 1970-ben az aktív kere­sőknek a lakónépességhez vi­szonyított aránya 48,3 százalék volt. Ez megközelítette a 48,5 százalékos országos átlagot. Jelenleg ez az arány megyénk, ben már mintegy 49 százalék, a tervidőszak végére pedig várhatóan eléri az ötvenet. Ez­zel megteremtődött a lehetősé­ge annak, hogy a negyedik öt. éves tervidőszak végére gya­korlatilag a teljesnek mond­ható foglalkoztatottsági szintet megközelítsük. — Megyénk munkaerő-hely. zetére jelenleg az egyensúly a jellemző. Ugyanakkor a mo.. zőgaadaság további fejleszté­sévei csökken a mezőgazdaság munkaigénye, ezért főként a munkaképes korba lépők szá­mára további új, elsősorban ipari munkahelyeket kell léte. sí ten i. — A távlati tervben szere­pel-e gázvezeték . kiépítése? — A tervező szervek által készített tanulmányokban sze. repel olyan elképzelés, hogy Tolna megyét is érinti a föld­gázvezeték. . Erre vonatkozó konkrét terv azonban jelenleg még nincs.. ' — Sok probléma van Tolna közellátásival. Milyen javulás várható? (Üzlethálózat fejlesz­tése, jobb ellátása, sütőipari problémák). — 1970-ben a helyi ÁFÉSZ, a MÉSZÖV támogatásával egy körülbelül 1400 négyzetméteres iparcikk-áruházat • tervezett. Időközben a beruházási szabá­lyok szigorítása, az építőipari árváltozások stb. miatt, újból felülvizsgálták az áruház lét- jogosultságát., Tekintettek arra, hogy Tolna a településhálózat­fejlesztési terv szerint a szek­szárdi aglomeráció része lesz, így egy iparcikkáruház létesí­tése jelenleg nem lenne a már meglévő, szaküzlet-háló- zattal együtt gazdaságos. A Szekszárdra tervezett szövet­kezeti. iparcikkáruház, a ház­hoz szállítás széles körű kjter. jesztésével jobban el tudja, lát­ni a tolnaiakat is.- mint a tervezett kis alapterületű iparcikkáruház. —; Egy ‘ nagy óbb méretű ABC-áruháznák a létjogosult­sága máris megvan, de sem a helyi ÁFÉSZ,- sem a Tolna megyei Népbolt Vállalat nem tudja ennek a megépítését el­kezdeni a jelen tervidőszak­ban. A következő tervidőszak­ban állami vagy megyei tá­mogatással tervezünk egy 600 —800 négyzetméteres ABC. áruházát. Addig is kisebb bő­vítésekkel és korszerusitesek. kel kell a hálózati problémá­kon enyhíteni. A sütőipari ter­mékellátáson bizonyára javít az átépített, korszerűbb mözsi sütőüzem. — Milyen úton lehet, mun­kásokat kiemelni és a vezetés­be bevonni? Van-e erre elkép­zelés? — A tanácsi iparvállalatok­nál a középvezetők képzése folyamatban van. Ezeken mun­kások is részt vesznek. A munkások közül többen vesz­nek részt levelező vagy esti oktatási formában a középis­kolai képzésben. Az így szer­zett szakmai végzettség is le­hetőséget adhat arra, hogy munkásokat kiemeljenek és vezetőknek kinevezzenek. — Központi intézkedés tör­tént 1973-ban arra, hogy az alkalmas munkásokat a közép, iskolát helyettesítő tanfolyam után az egyetemre küldjenek. E korlátozott lehetőségben várhatóan csak a nagyobb ál­lami vállalatok néhány ráter­mett munkása részesíthető. Megyénkben ilyen lehetőségről ; egyelőre nem tudunk. — Kevés a hegesztő szak­munkás. Hegesztőszakmában nem folyik iparitanuló-képzés. Mikorra várható a képzés be­indulása? — Megyénkben hegesztő­szakmában az 1972-.—73-as tan. évben 29, az 1973—74-es tan­évben 52 fő tanul. A tanuló- képzés 1970. óta elsősorban Szekszárdon és Tamásiban folyt. Az igények1 az építőipar területéről, valamint az újon­nan idetelepült vállalatok ré­széről jelentkeztek. Az 1974— 75-ös tanévre 54 fiatalt kell beiskolázni hegesztőszakra. A képzés helye is bővült. Dom­bóváron is van hegesztőkép­zés. A nagyobb arányú beiß, kolázást akadályozza, hogy ke. vés a jelentkező e szakmára. A jövendő anyák és az új nemzedék egészségének védelmében Ismeretes, hogy a népesedés- politikáról szóló kormányhatáro­zat végrehajtása már kezdeti fokon is számos gazdaságpoliti­kai és egészségpolitikai intézke­dést igényelt. All ez a megálla­pítás a terhességmegszakítási eljárás rendszerének szabályozá­sára is és bár a kormányhatáro­zat humanizmusa, emberközpon­túsága a terhességmegszakítás új rendjének megfogalmazásá­ban is kifejezésre jutott, sokan küszködnek még tájékozatlan­sággal. Megjegyezzük, hogy azoknak a száma sem kevés, akik a szigorítás mögött ma még nem látják a célt, azt ne­vezetesen, hogy a rendelkezé­sek jogszabályba foglaltan a jövendő anyák és a születendő új nemzedék egészségét hivatot­tak szolgálni. Országszerte, így megyénkben is megtörténtek a szükséges lé­pések annak ércekében, hogy ez év küszöbén készen álljanak a terhességmegszakítás kérelmé­ben döntő első és másodfokú, azaz fellebbviteli bizottságok. A jogszabály szerint a bizott­ságokat államigazgatási egysé­genként kellett megszervezni. Megyénkben így a lakosság számától' függően alakultak meg városonként és járásonként az első fokú bizottságok három­éves időtartamra. E bizottságok három tagból állnak, elnökeiket és tágjaikat az illetékes taná­csok elnökei bízták meg az egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek javasla­tára. A bizottságok elnökei or­vosok, tagjoi pedig védőnők, il­letve jogi, szociálpolitikai mun­kakörben jártas Személyek. Az első és másodfokú bizottságok szükség szerint, de legalább he­tenként kétszer tartanak ülést. Illetve a másodfokú bizottság hetenként egyszer ülésezik, a másik alkalommal pedig a bi­zottság elnöke tart fogadóórát azok számára, akiknek kérelmét a jogszabályba foglaltak sze­rint egyszemélyben is eldöntheti. Napközikről — téli szünet ürügyén Vannak, akik kézlegyintés­sel reagálnák a fáradtságról, kimerültségről panaszkodó di­ákra. Értetlenül teszik fel a kérdést, „miben fáradsz el- hiszen csák tanulnod kell?” Nos. e nézetek tévességének bebizonyításához nem szüksé­ges érveket sorakoztatni. Köz­tudott, hogy a tanulás1 szellemi igénybevétel, s mi sem termé­szetesebb. hogy egv idő után fáradtságot, kimerültséget eredményez. A tanítási szüne­tek többek között éppen azt a célt is szolgálják, hogy á rend­szeres szellemi munkát végző diák a várva-várt napok alatt kipihenhesse masát. s megújult erővel rugaszkodjék a további tanulásnak. Természetesen, a vakáció adta lehetőségek nem vonat­koznak . egyaránt valamennyi diákra. Jó néhányan vannak olyanok, akik szüleik elfog­laltsága miatt a szünidő nap­jait is kénytelenek az iskola falai között, pedagógusok fel­ügyelete mellett eltölteni. Fon­tos kérdés mindnyájunk szá­mára. hogy az iskola vajon eleget tesz-e a megváltozott igényeknek, s biztosítani tud- ia-e a játékhoz. pihenéshez, kikapcsolódáshoz szükséges feltételeket? A téli szünet alatt Szekszárd valamennyi általános iskolájá­ban működtek a ott­"'bok. Először Pető C "t a- i -es számú Általános Iskola igazgatóját kerestük fel kér­déseinkkel. Tőle tudtuk meg, hogv a téli szünetben a 240 napközis közül több mint har­mincán igénylik nap mint nap a pedagógusok felügyeletét, s töltik a vakáció jelentős részét az iskolában. Milyen progra­mot biztosítanak a gyerekek­nek? Nos. igen kedvező hatá­sa van annak, hogy négy év óta az első félév már decem­berben lezárul. Ebből adódik az is. hogy a gyerekeknek nem kell különféle korrepetálásra járniuk, s nincs házi feladat, így tehát tanulniuk sem kell a szünetben. Az 1-es számú ál­talános iskolában igen sok já­ték áll a gyerekek rendelkezé­sére, de ugyanez mondható el a megyeszékhely más általá­nos iskoláira is. Ezenkívül pedig a gyerekek szórakozta­tására sok szellemi vetélkedőt, fej törő játékot szerveznek a pedagógusok. Ezenkívül pe­dig az iskolában televízió is áll a gyerekek rendelkezésére, amelynek szünidei adásait nézhetik a napközisek. A Ga­ray János Általános Iskoláról elmondottak vonatkoznak a 2-es. 3-as és 4-es számú Álta­lános Iskolára is. Az előbb em­lített három intézményben összesen mip*p',v száz pverek tölti a szünidő napjait napkö­ziben. A szünidei programok ösz- s'.eál Irtásában igen jelentős segítséget nyújt immár máso­dik esztendeje a Babits Mihály megyéi művelődési központ is. Jól bevált gyakorlat. — s ezt a gyerekek tanúsítják —. hogy a tanítási szünetekben gyermek- foglalkozásokat szerveznek, a napközisek számára. A műve­lődési ház sajátos adottságai miatt lényegesen színesebb programot tud biztosítani az iskolákénál. Persze, a gyere­kekre felügyelő pedagógusok mindehhez hozzáteszik azt is, hogy a jövőben igen hasznos lenne, ha a művelődési köz­pont még több olyan progra­mot biztosítana a gyerekeknek, amelyekre felszereltsége, tech­nikai berendezései alkalmassá teszik. Mit igényelnek a pe­dagógusok? Elsősorban azt, hogy szervezzenek bábelőadá­sokat. annál is inkább, mivel a napközisek döntő többsége av. alsóbb osztályok tanulója. Ezenkívül pedig nem ártana az sem, ha a gyerekek gyak­rabban ülhetnének mozivászon elé. és a diafilmek mellett, mozgófitmeket is láthatnának. _ Végé a téli szünetnek. Az iskolák általában jó feltétele­ket teremtettek a gyerekek­nek a pihenésre. kikapcsoló­dásra egyaránt. De máris fon­tolgatják a pedagógusok ho­gyan lehetne még többet, még jobbat nyújtani a napközisek­nek — a tavaszi szünetben­— vi — A másodfokú bizottságnak öl tagja van, és további három póttagja arra az eshetőségre számítva, hogy a bizottsági ta­gok közül valaki nem tud jelen lenni az esedékes fellebbviteli bizottsági ülésen. A terhességmegszakítás új rendjének szigorító kritériumait már ismerjük, a napilapok, a rádió, televízió hosszan beszél­tek ezekről. Sőt, mind több nép­szerű kiadvány segíti a tájékozó.' dást. Most, midőn arról informál, juk olvasóinkat, hogy tegnap Szék. szárdon megtartotta első ülését a megyei másodfokú bizottság dr. Erdősi Mária felülvizsgáló főorvos elnökletével, inkább ar­ról adunk tájékoztatót, melyek azok az eljárási szabályok, ame­lyekre figyelniök keli az érde­kelteknek. A terhességmegszakításra váf. tozatlanul a (terhes nő kérelme, illetve az első vagy másod­fokú bizottság döntése alapján kerülhet sor, A nő, aki terhesnek érzi ma­gát, a lakóhelye szerint illetékes egészségügyi intézménytől kér­heti terhessége megállapítását. Itt szerezheti be a „Terhesség­megszakítós elbírálási lap"-ot is, amit az első fokú bizottsághoz kell benyújtania — személyesen, A bizottságok a benyújtott ké­relmeket kötelesek legközelebb? ülésükön megtárgyalni. Ezeken üléseken a tagokon, az el­nökön és a kérelmezőn kívü? más nem lehet jelen. A bizott­ság döntéseit szótöbbséggel hoz­za, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének a szavazató a döntő. Ha az elnök környezet- tanulmányt rendel el, a bizott­ság tagjai részére írásbeli fel­hatalmazást ad erről. Ha az első fokú bizottság af terhességmegszakítást engedé­lyezi, megállapítja a térítési dí­jat, vagy az ingyenességet, ezt rávezeti az engedélyre, egyide­jűleg közli a kérelmezővel, me­lyik fekvőbeteg-intézetben és mely napon kell megjelennie a műtét céljából. Ha a bizottság a kérelmet elutasítja, vagy a kérelmező a térítési díj összege miatt fellebbezést jelent be, a bizottság a fellebbezést 24 órán belül küldi meg a másodfokú bizottságnak. A másodfokú bizottság a fel­lebbezések elbírálása során megváltoztathatja az első fokon hozott döntést, de határozatá­ról mindenképpen értesíti az első fokú bizottságot. Szükség esetén a másodfokú bizottság is folytathat úgynevezett bizo­nyítási eljárást, ugyanazokat az eszközöket igénybe véve, mint az első fokú bizottság. Mint azt föntebb már emlí­tettük, a bizottságok tagjai or­vosok, jogban jártas emberek, védőnők, vagy ' éppen szociál­politikai ismeretekkel és gyakor­lattal rendelkezők, akik felelős munkájukat társadalmi megbíza­tásként végzik. Hangsúlyozzuk, az anyák és a születendő gyer­mekek érdekében. A teljes szaba­dosság helyett mostantól alkal­mazott szigorítás ugyanis egyál­talán nem sérti a családoknak azt a jogát, hogy maguk dönt­senek születendő gyermekeik számáról és azok születési idő­pontjáról. Nem sérti, mert álla­munk biztosítja a nemkívánatos terhesség elkerülésének meg­annyi lehetőségét, például a fogamzásgátlók széles körű el­terjedését, sőt különböző gazda­sági, szervezeti és ismeretterjesz­tő intézkedésekkel elő is segíti azt. A szigorítás tehát kizárólag azt célozza, hogy a nem kívánt szülés megakadályozásának módja ne a terhesség művi meg­szakítósa lecyen, hanem a tér-; hesség megelőzése. __

Next

/
Oldalképek
Tartalom