Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-02 / 1. szám

Végső szakaszukba értek zárszámadási előkészületek Az állatállomány és a - ter­ménykészletek leltárának de­cember 31-j lezárásával a ter­melőszövetkezeti , zárszámadá­sok készítése a véeső szakaszá­hoz érkezett. A leltározó bi­zottságok befelezték munká­jukat — a további az admi­nisztrációra, a szakvezetésre hárul. Már ami a gazdasági részt illeti, mert a zárszám­adás előkészítéséhez legalább annyira fontos a politikai mun­ka is. A szekszárdi területi tsz- szövetseg a közelmúltban el­nökségi ülésen foglalkozott a zárszámadási előkészületekkel. Az elnökség akként foglalt ál­lást. hogy a közgyűlési beszá­molók — a vezetőség, az el­lenőrző-. a döntőbizottság, a nőbizóttság, a szociális bizott­ság beszámolói — közérthető­en tükrözzék a gazdasági év reális értékelését, a gazdálko­dás összefüggéseit. a jelentke­ző gondok megszüntetésének módiát; a gazdálkodás elemzé­sével mutassák be a vezetőség és a tagság munkáját; ele­mezzék a termelési-tenyésztési programok végrehajtására tett intézkedéseket, azok hatását, eredményeit:'mutassák be. mi­ként realizálódtak a Párt ha­tározatai; értékeljék a szö­vetkezet önkormányzatának működését; ismertessék a szövetkezét továbbfejlesztésé­nek irányát, módját, feladata­it. Miután a zárszámadás elő­készítése politikai feladat is, arról a szövetség elnöksége a következőkét ajánlja: a szö­vetkezet tagsága a gazdálko­dásról. áz eredményekről őszinte tájékoztatást kapjon; érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia és a tagság tulaj­donosi joggyakorlása; foko­zódjon a tagság közösségi szemlélete és felelősségérzete: hatékonyabbá váljon a válasz- •tott testületek és tisztségvise­lők munkája, növekedjen fele­lősségérzete: az 1974-es év megalapozott legyen. . Á tsz-szövetség az elnökség! ‘ ülést megelőzően felmérést ké- 1 szítéit'a negyvenkilenc tagszö­vetkezet zárszámadási előké­születeiről. Az egyik lényegbe­vágó megállapítás, hogy ti­zenhat szövetkezetben 3—3.2 millió forinttal kisebb a for­góalap, mint az előző évben, néhány szövetkezet éppen a forgóalapok csökkentésével „tüntette el” a múlt évben je­lentkező alaphiányt. Az év kezdését nehézzé tet­te a fellépett száj- és köröm­fájás. amely elsősorban a ser­tésállományt érintette. Vi­szont kedvezően hatott a múlt évi kormányhatározat a szarvasmarha-állomány fej­lesztéséről: növekedett a te­hénállomány, lelassult a ház­táji állomány csökkenése. Nőtt a- tejtermelés — viszont időről időre visszatérő pénzügyi gon­dot okozott, hogy a tejipari vállalat nem tudott rendsze­resen fizetni az átvett tejért Ä növénytermesztés eredmé­nyei ismertek, amelyben köz­rejátszott a javuló erő- és munkagép-ellátottság. Tovább fokozódott az édeklődés a Népújság 3 zárt termelési rendszerek iránt: az év során a rriadocsai, a bölcskei. a kajdacsi, a zom- bai szövetkezet csatlakozott a bábolnai CPS-íendszerhez. A múlt év betakarítási kudarca­in okulva, megháromszorozó­dott a szövetkezetek szárító- kapacitása, de az őszi betaka­rítás csúcsidőszakában ez sem volt elegendő. Az elmúlt éviben tovább csökkent az építőipari beruhá­zások volumene, több terme­lőszövetkezet csökkentette épí­tőbrigád iának létszámát. Pénz­ügyi okok. is < közrejátszottak az építőbrigádok feloszlatásá­ban. létszámcsökkenésében. A tsz-ek azért nem vállalnak kí­vülállók részére munkát, mert a rendelkezések szerint' nem élhetnek részszámlázási jog­gal. « Az elnökségi ülésen ismétel­ten hangot kapott — általános tapasztalatként — a zárszám­adások előkészítésének évek óta visszatérő gondi a: az el­számolási1, rendszer sokféle hi­bája. Minden főkönyvelő pa­naszolja, hogy a zárszámadás­ra vonatWozó rendelkezéséket későn, szinte az utolsó pilla­natban. decemberben, január­ban kapják meg. Még decem­ber végén is csak találgattak a szövetkezeti vezetők: miként történik meg. á leszerződött, de a partner-vállalatok által át nem vett termékek, termé­nyek elszámolása. Van olyan termelőszövetkezet, amelynek több mint egymillió forintja lóg a levegőben a TÁSZI-n ke­resztül exportált napraforgó - után. A • külföldi partner Csak a termény megérkezése után fizet — ugyanakkor az 'erre esetleg felveendő hitel hat szá­zalékos kamata & szövetkeze­tét terheli.' Két héttel ezélőtt még komoly gondot okozott az a híresztelés, hogy a zárszám­adásba beszámítani csak az értékesített termények, termé­kek után, december 3l-ig meg­kapott pénzösszegeket lehet. (Az említett napraforgón kívül a fűszerpaprikánál, dohánynál, és több helyen a hízó állatok­nál jelentkezett ilyen gond.) A rendelkezések késését az­zal indokolják és kifogásolják a szövetkezetek, hogy á zár­számadásokkal kapcsolatos rendelkezések kiadásában, ér­telmezésében más volt a MÉM, a PM. és a TOT állás­pontja. Mint hangoztatják; nem segítenek az örökös mó­dosítások. hiányolják az álla­mi gazdaságokban már kiala­kított egységes elszámolási rendszert.. Nincs például olyan mutatószám, amelynek alapján két évet vagy két termelőszö­vetkezetet megnyugtatóan ösz- sze lehetne hasonlítani. és szinte általános, hogy a’ for­góalap pénzben kifejezett ér­téke nem tükrözi a tényleges helyzetet. Ugyancsak a zárszámadások készítéséhez kapcsolódik a ter­melőszövetkezetek véleménye az adózási rendszerről. Ponto­1974. január 3. A Fov. Óra- és Ékszer­ipari V. szekszárdi gyár­egysége technikusi alap­képzettséggel és időelem­ző-vizsgával rendelkező munkaerőt keres NORMÁS MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Felveszünk továbbá nyiig­díjas dolgozót éjjeliőri munkakörbe. (1) sabban megfogalmazva, az a kívánság, hogy indokolt lenne az adózási rendszer egyszerű­sítése. Több termelőszövetke­zet például azért nem gyárt keverőüzemében takarmányt a tagok részére, hogy ne kelljen érte a bevétel tíz százalékát adóként kifizetnie. A nem mindig egyértelmű rendelke­zések utóhatása akként is jel lent kézi k. hoev a zárszám­adást esetleg fél év múlva kö­vető pénzügyi revízió talál va­lamilyen elszámolási, nyilván­tartási hibát — amelyért a tsz-nek fizetnie kell. A szek­szárdi tszrszövetség éppen ezért hoz létre nyolc-tíz fő­könyvelőből konzultációs . cső: portot, hogy egységesen értel­mezzék a pénzügyi, elszámo­lási- rendelkezéseket. Nyilvánvalóan bekerül majd a szárszámadási beszámolókba, hogy az elmúlt évben • a tag­ság munkájára a fegyelmezett­ség és a szorgalom volt jel­lemző, hangulatára pedig a bizakodás. Az eredményekről m<j>st,még csak' iósolni lehet, de lesznek alaohiárivos szö­vetkezetek is. Várdombon pél­dául őszintén a tagság elé ter­jesztették a hiány problémáit, de azt az ígéretet is. hogy a szövetkezet óvadékot fog kap­ni. A megye . szövetkezeteinek nagy többsége eredményesen zárja áz 1973-as évet: növelni tudja tagságának, jövedelmét és megfelelő alapokat tud képezni az újonnan induló gazdasási évre.' ' " ,1 ■V&' ' ■ B. I. ".ej... . ■»,, A demokratikus jogok gyakorlása Ojévi útravalóul legszívesebben mindenkinek a kezébe nyomnám azt az újságot, amely Gáspár Sándornak, az or­szággyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott beszámolóját közli. A kezébe adnám, mert a nagy fontosságú, országos jelentőségű írásokkal, nyilatkozatokkal és beszámolókkal valahogy úgy vagyunk, hogy ha pontosan akkor nincs időnk elolvasni, vagy meghallgatni, mikor azt kinyomtatták, vagy elmondták, túlteszünk rajta, a szó elrepül, az újság pedig a papírkosárba kerül. Nagy kár pedig. Ez a pártos, közéleti felelősségtől vezé­relt sokféle témát felölelő, érintő felszólalás biztat, ser­kent és erőt ad egyszerre. A pontos, mindenfajta mellé­beszélést nélkülöző számvetés megerősíti hitében azt, aki eddig sem tett soha semmiben engedményeket, s egyúttal igyekszik meggyőzni a kétkedők, a bizonytalankodók, a kö­zösségtől elszakadt, bezárkózott dolgozók sokaságát arról, hogy senkinek sém eshet bántódása, ha véleménye nem egyezik a felsőbb szervek álláspontjával. J'iálunk nem szabad, hogy annak legyen igaza, akinek nincs ugyan igaza, csak magasabb a beosztása. Az ilyen szellemet nem engedjük érvényesülni.” Gáspár Sándor pontosan arról be­szélt, ami nekünk erőnk, s gyengénk egyszerre. A demok­ratikus jogók gyakorlásáról. Arról, hogy a szocialista szem­lélet kialakulásának, kialakításának minden elvi feltétele adott, s hogy egyelőre ezek az elvek nem mindig és nem mindenütt érvényesülnek következetesen. S hogy miért nem? Ennek az elemzése a társadalom- tudósok dolga, s a különböző szakfolyóiratokban meg is találhatjuk a kérdés valamennyi ágára, buktatójára és megoldására a választ. Közülük talán a legfontosabb, hogy a demokratikus jogok gyakorlásának alapfeltétele a mű- • veit és sokoldalúan képzett ember. Mert kizárólag csak az ■képes hasznosan hozzászólni, állást foglalni valamilyen ki- sebb-nagyobb közösséget érintő kérdésben, aki erre szel­lemileg is felkészült A világ, az ország, a munkahely dolgaiban tájékozatlan ember nem kevés akad. Valóban nem könnyű a tudomány, a technika változásait nyomon követni, még annak sem. aki szellemileg felkészült, aki sokoldalú ismeretekkel, maga­sabb képzettséggel rendelkezik. Hót még annak, aki saját hibájából vagy éppen a körülményei miatt híján van a legalapvetőbb ismereteknek is. Éppen emiatt nélkülözhe­tetlen, ha lehet még fokozottabban mint eddig a szakmai, az általános és a politikai műveltség fejlesztése, az alap­vető ismeretek elsajátíttatásának „finanszírozása”. Mert ahogy Gáspár Sándor beszámolójából hallottuk: „Nem elég ■ ha csak a kocsi rúdja mutat vezérlő csillagunk, a szocia­lizmus felé. Az egész kocsinak kell minden utasával lendü­letesen a kitűzött cél felé haladni.” Tanfqlyam, továbbképzés, kutatómunka Eredményes évet zárt a továbbképzési kabinet Ä2 esztendő első napjain ál­talában számba . vesszük a múlt évi munkát. Van. ahol a termelési grafikonok, szá­mok jelzik az eredményt vagy éppen az eredménytelen­séget. másutt viszont nincs le­hetőség a számszerű kimuta­tásra. Ez utóbbi megállapítás vonatkozik a megyei tanács művelődésügyi osztályának to­vábbképzési kabinetiére is. A kabinet munkájának haté­konyságát maid a pedagógu­sok, de még inkább a tanulók több tudása, eredményesebb tevékenysége jelzi. Mit csinált 1973-ban a to­vábbképzési kabinet hat mun­katársa? — tettük föl a kér­dést Wemer Andrásnak, a ka­binet vezetőiének. Válaszából kiderült, hogy két olyan ren­dezvényük is volt. melyén a megye szinte minden pedagó­gusa részt vett. Április 5-én és 6-án Tolna megyei pedagógiai napokon az aktuális oktatás- politikai és tantárgypedagógiai kérdésekkel ismerkedtek, au­gusztus végén pedig a tanév­előkészítő tanácskozásokon vettek részt: megismerkedtek a tananyagcsökkentést, az új rendtartást, valamint az el­lenőrzés. értékelés és osztá­lyozás új rendszerét bevezető intézkedésekkel. ESKÜVÖK, TÁRSASVACSORÁK, RENDEZVÉNYEK LEBONYOLÍTÁSÁT VÁLLALJUK. I Kakasd, presszó-falatozó. (41) Januárban nyolc, egyenként kétéves tanfolyam indult. Ezekre 148 pedagógus jelent­kezett. Befejeződött az előző évben elkezdett öt hasonló tanfolyam, a résztvevők közül legtöbben a „jó” minősítést kapták. A képesítés 'nélküli nevelőket augusztusban öt na­pon át készítették föl a taní­tásra. Közülük azok, akik az 1974—75-ös tanévben — akár nappali, akár levelező tagoza­ton — tovább akarnak tanul­ni, december végén a felvéte­li vizsgára előkészítő tanfolya­mon vehettek részt. Novemberben a balaton- foldvári . MSZMP-üdülőben rendezték meg az oktatási, ne­velési intézmények igazgatói és a tanulmányi — meg a szakfelügyelők részére a ha­gyományos, egyhetes tovább­képzést. Tanfolyamot szervez­tek az iskolai könyvtárosok részére is. Ezen a vártnál ke­vesebben, csak tizenöten je­lentek meg. Eddig a megyei tanfolyamokról volt szó. me­lyeken — az áprilisi és au­gusztusi tanácskozást nem szá­mítva. hisz az minden megye­beli pedagógust érintett — összesen 625-en vettek részt. A továbbképzési kabinet azonban megyén kívüli — or­szágos jellegű tanfolyamokon, megbeszélésekre. tanácskozá­sokra. tapasztalatcserékre is sok pedagógust mozgósított. A munka eredményességét jelzi, hogy sikerült megterem­teni egv rendszeres módszerta­ni kiadvány megjelenésének feltételeit. Ebben többek kö­zött a díjnyertes pedagógiai pályamunkákat, a legjobb tan­folyami záródolgozatokat köz­ük. Az első három tanulmány- kötet már meg is jelent. Ez­után — a tervek szerint majd havonta jelenik meg. Tavaly is meghirdették á pedagógiai pályázatot, melyre harmincegyen küldték el mun­kájukat. A pályázóknak 1974- ben kutatásmetodikai segítsé­get adnak, az Országos Peda­gógiai Intézet és a pedagógus­képző intézmények tevékeny közreműködésével. A pedagó­giai újítómozgalom fellendíté­se érdekében kidolgozták' — i megyei érvényességgel — az ' újítási szabályzatot. A megyében folyó oktatás- technikai kutatás már most is nagyon jelentős. A paksi gim­náziumban például oktatófil­meket készítenek. Dunaföld- váron, Bátaszéken és Pakson pedig oktatógépekkel és okta­tási programokkal kísérletez­nek. A fontos munkát ezután anyagilag is támogatni akar­ják. A megyebeli pedagógusok oktatástechnológiai kultúrájá­nak fejlesztése érdekében az idén létrehozzák az oktatás- technikai laboratóriumot. A pedagógiai kísérletek gondozá­sa ugyancsak a továbbképzési kabinet feladata. A megye 34 iskolájának 112 tanulócsoport­jában 12-féle tanítási kísérlet folyt Mindebből látszik, hogy sok és szerteágazó munkát végze.tt 1973-ban a továbbképzési ka­binet. A feladatok száma vi­szont ezután sem csökken, sőt egyre több lesz a tennivaló. Éppen ezért a továbbképzési kabinetet január 1-től átszer­vezik Tolna megyei Pedagógus Továbbképzési Intézetté. Az intézet a megyei művelődés- ügyi osztály irányításával, an­nak továbbképzési és infor­mációs intézményeként mű­ködik. _

Next

/
Oldalképek
Tartalom