Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-24 / 19. szám
I 1 I f 1 Q Aé|>új/Ó9 IfjÚ/ági lOVQlO „Nem térkép e táj” Ki tud többet Bonyhádról ? Iskolánkban két plakát is hirdette, hogy a téli szünet^ ben, január 4-én a Vörösmarty Mihály úttörőcsapat a járási könyvtárban honismereti vetélkedőt rendez. A vetélkedő a „Nem térkép e táj” akcióban került lebonyolításra. Pénteken nagy izgalommal gyülekeztünk a gyermekkönyvtárban. A versenyben négy csapat mérte össze tudását. Az első for- dulóban villámkérdések hangzottak el, majd ötletes feladatok következtek. Fel kellett ismernünk a bonyhádi üzemek, műemlékek fényképeit, majd Bonyhád nagyméretű térképére feltűzni azokat. Rejtvényes kérdések voltak községünk történelméről, irodalmi emlékeiről. Nagyon tetszett, amikor Vörösmarty- és Petőfi-verseket hallottunk magnóról, és a címeket, szerzőket meg kellett neveznünk. A „Kicsoda-micsoda” játék mintájára a bonyhádi párt- és tanácsi vezetőket találtuk ki meghatározott idő alatt. A bonyhádi üzemek márkajelzéseit minden csapatnak sikerült felismerni. A vetélkedő igényelte az utcanevek, terek ismeretét is. Az volt a feladat, hogy a csapatok soroljanak fel minél több irodalmi és történelmi személyről elnevezett bonyhádi utcát. A legügyesebb csapat 21-et tudott felsorolni. Fokozta a hangulatot, amikor azt a feladatot kaptuk, hogy készítsünk karikatúrát egy-egy jellegzetes bonyhádi figuráról. A verseny alatt a közönség is kapott sok kérdést, a helyesen válaszolók cukrot, csokit nyerték. A nagyon izgalmas, érdekes vetélkedőt az 1. számú csapat nyerte meg. Tagjai: Nádházi Agnes, Bába József, Molnár Margit, Selmeci József, Mergl Irén. A győztesek, de a többi versenyző is könyvjutalmat kapott, mégpedig az előre kiállított könyvekből választhattak maguknak. Glökner Jakab csapatvezető megköszönte a könyvtár segítségét és elmondta, hogy nagyon jó az iskola és a gyermek- könyvtár kapcsolata, így a közös programokkal segíthetik a pajtások olvasóvá nevelését. Megköszönte Papp Ferencnének, Klári néninek a vetélkedő színvonalas összeállítását. Hazafelé menet arról beszélgettünk, hogy jó lenne még több ilyen hangulatos vetélkedőn részt venni. Béke Riporterőrs Kiss Krisztina ■, ........ ■ ....................... ■ i O rszágjáráson A meghirdetett akció keretében már eddig is több pajtás, raj és őrs küldött találós kérdéseket, mondókákat, régi használati eszközök megnevezését. A legjobbakat válogattuk ki közülük. Sárközi Erzsébet kurdi pajtás találós kérdése: „Fejjel alá, lábbal föl, kis ágyában úgy áll föl.” (hagyma)” Mondóka: „Sarokba állok, forintot várok, boldog új évet kívánok.” Régi használati eszközök: rokka, köpülő, taliga, tiló, rosta, szekerce, csép. A dombóvári 11. számú általános iskola „Osztrolenka csillaga” raj gyűjtései: Pályázati A siraontornyai Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Úttörőcsapata a következő felhívással fordul valamennyi Tolna megyei úttörő- csapathoz: Ebben az évben az úttörőknek bizonyítaniuk kell, hogy számukra valóban „nem térkép e táj!”, hanem múltat, jelent és jövőt magába ölelő szülőföld. Ismerjük-e valóban szülőföldünket? Ismerjük-e községünket, városunkat? Ezért tehát pályázatot hirdetünk, amelynek célja a lakóhely minél alaposabb megismerése révén feltárni a szülőhely, az iskola székhelyének építészeti, tárgyi műemlékeit. Múltkori rejtvényünkre több mint 150 helyes válasz érkezett. Volt köztük olyan is, amit felnőttek küldtek be. Kérjük az anyukákat, apukákat, hagyják, hogy a gyerekek jöjjenek rá a megoldásra: annál is inkább, mert ezeket a feladványokat a gyerekeknek készítik, felnőtteknek túl egyszerűek. A legközelebb -sok azoknak a pajtásoknak a megfejtései «esznek részt a jutalom1. Játék párosával, átfogott kézzel szökdelve: „Apácára pillangóra Holnap délre harangszóra Idri-bidri bucc!” (Bucc-ra guggolni és hirtelen irányt változtatni kell.) 2. Hintázáskor: „Egy üveg alma, két üveg alma, három üveg alma, négy üveg alma. Szállj le pajtás a hintáról, nem apád csinálta. Ha apád csinálta volna, tovább rajt maradhattál volna.” Név és cím nélkül érkeztek az alábbi találós kérdések: 1. Melyik az a kérdés, felhívás Feladat tehát: egy-egy úttörőcsapat (raj, őrs) készítsen leírást táblával jelölt, vagy egyéb műemléki épületeiről: érdekes házakról, templomokról, kastélyokról, polgárházakról, kézműipari műhelyekről, gazdasági épületekről, s a leírást illusztrálják fényképekkel, rajzokkal, amelyek az épületek legjellemzőbb vonásait mutatják be. Pályamunkák beküldési határideje: 1974. március 21. Eredményhirdetés : 1974. Gyermeknap — Slmontornyán. Pályadíjak: 1. helyezést elérő 500 forint, 2. helyezést elérő 300 forint, 3. helyezést elérő 200 forint. könyvek sorsolásában, akik maguk készítik a megfejtést, önállóan — és pontosan — címezik meg a borítékot, postai lapot, A következő pajtásoknak volt szerencséjük, ők már meg is kapták a szerkesztőségtől a jutalomkönyvet: Dreischler Margit BoiTyhád, Kőmíves István és Rohonczi Rózsa Dombóvár, Szabó Iloría Kaj- dacs, Jilling Éva és János Paks. amelyre csak „nem”-mel lehet válaszolni? (alszol?) 2. Nappal teli, éjjel üres. (iskola) 3. Mihelyt megvan, mindjárt megmar, mihelyt megmar, mindjárt meghal, (szikra) 4. Aki nevem kimondja, azonnal megsemmisít, (csend) 5. Éget, de nem gyújt, tüzes-vörös, de nem lángol, (paprika) 6. Féllábú ficsúr ezer juhot őriz. (mák) 7. Elöl megyen médula, ke- ze-Xába korcsolya, szőr maga, szőr nadrágja, szilágyi bársony a szakálla, (medve) 8. Vízi bucsi. (hal) Kerti kukucsi (káposzta) Mezei szöcske (nyúl). ■^bRQKNe? Örökbefogadók jelentkeztek A múltkor közöltük a ten- gelici Nefelejcs és Bátor őrs kérését: „örökbefogadó” brigádot kerestek. Néhány nap múlva megkereste a rovat szerkesztőjét a Szekszárdi Vasipari Vállalat Zrínyi Miklós szocialista brigádjának vezetője, Fehér István. Úgy határoztak, hogy „örökbe fogadják” a tengelici fiúkat, a Bátor őrs tagjait. Azóta már találkoztak is; sok szép tervet szőttek, szekszárdi kirándulásról, üzem- és focimeccs-’látogatásról, beszélgetésekről. A Bátor őrs tudósítani fog minket a tervek megvalósulásáról. Kíváncsian várjuk! Látogatóban Hivatalában kerestük fel Daradics Ferenc bácsit, a bonyhádi járási pártbizottság első titkárát, országgyűlési képviselőt. Néhány kérdést tettünk fel munkájával kapcsolatban, melyre Feri bácsi készséggel válaszolt. Először arról beszélt, hogyan kapcsolódott be a munkás- és pártmozgalmi életbe, hogyan vesz részt a párt munkájában. Megismertetett bennünket az országgyűlés' és ézert belül az országgyűlési képviselő munkájával, feladataival. Elmondta, hogyan készülnek fel az országgyűlésre, milyen problémák várnak megoldásra járásunkban a közművelődés terén. Befejezésül meghívtuk Feri bácsit iskolánkba, hogy ismerkedjen meg csapatunk életével, munkájával. ERŐS VILMOS és SZAUER ZOLTÁN úttörő-riporterek, Tevel A tegnapi nap is úgy kezdődött, mint a többi, de a folytatás sokkal érdekesebb volt. Reggeli után elfoglaltuk helyünket a buszban, és elindultunk a Zánka—Keszthely útvonalon. Eleinte álmosan nézegettünk kifelé az ablakon, de amikor megpillantottuk a Badacsonyt, mindjárt fölvidultunk. A koporsó alakú bazalttömb teteje párába burkolózott. Félénken mutogatott magából, egyre többet. Mintha csak ez akadályozta volna az éneklést, felcsendültek a nóták. Jókedvünket véglegesen a szigligeti vár „meghódítása” hozta meg. A kis mozgástól • felélénkülve tartottunk új állomásunk felé — Keszthelyre. Érdeklődve nézegettük a Balaton Múzeumban a magyar tenger csodálatos állatvilágát, történelmi emlékeit. Aztán a szép városból már robogtunk is Hévízre. Az új célig Tolna, Csongrád és Elérkezett utolsó zánkai esténk, január 4. Ekkor fél 8- kor kezdődött az ünnepélyes táborzárás. 2. számú táborunkból, mint a megnyitón, most is én vittem táborunk zászlaját. Nagyon büszke voltam! A teremben, mely krónikásokkal és vezetőikkel volt tele, elhangzottak a jelentések. Majd a táborvezető kiadta a vezényszót: zászlónak tisztelegj! Ta tarn, ta tarn, ta tam ta tam ta tam — a dobpergés ütemére bevonultunk, mi zászlósok. Épen elfoglaltuk helyünket, mikor megszólalt az ismert dallam: „Isten, áldd meg a magyart!” A lobogók földig hajoltak, A Himnusz elhangzása után következett a híres Váci Mihály-vers: Nem elég ... Ezután kiosztották a táborvezetői dicséreteket, Sorban hangzottak a neBorsod megyei népdalokat énekeltünk — rekedésig. Európa legnagyobb melegvizű tavához mentünk. Körbejártuk azt, majd a híres fedett fürdőbe is bekukkantottunk. „Jártam a szekszárdi pincében” — zengett a buszban a híres népdal. Az úton végig vígan énekeltünk, hisz az úttörő mindig vidám! Gyorsan szaladt az jdő, no, meg mi is gyorsait gurultunk, s már meg is pillantottuk a táblát: Tapolca. Még néhány jó tanács, s már kiszállhattunk a buszból. Vajon hova mentünk? — A tavasbarlangba! Elbűvölten néztük a lámpák fényétől színesen csillogó vizet. Azután csónakkal körbejártuk a barlangot. Felejthetetlen élmény volt! — a Malom-tó is kapcsolatban van a barlanggal, ezt is megtekintettük. A vízen kecsesen úszkáló hattyút sem tudjuk elfelejteni. Sajnos, hamarosan hazaindultunk, de vidáman, mint jó úttörőkhöz illik. vek, egymás után mentek ki a pajtások jól megérdemelt oklevelükért. És ekkor felhangzott a nevem: Bokányi Gyula. Az örömtől remegő térdekkel fogadtam a kézfogást, és a Balaton című jutalomkönyvet. Nagyon boldog voltam. A parancsra kivonult a zászló, s ezzel vége is volt az ünnepélynek. Remélem, nagyszerűen tudjuk gyümölcsöztetni itt tanult krónikás-ismereteinket. Viszontlátásra Zánka! BOKÁNYI GYULA krónikás, Dombóvár Népújság 6 1974. január 24. Lóugrás J N N T E M I A Ú ( 3Y 1 L GY V. 0 T E B A z P B R K 0 B E 0 H M É Induljatok el az ábra bal felső sarkából és lóugrásban olvassátok össze a betűket. Ha helyes útvonalon haladtok végig, egy közmondást kaptok eredményül. Megfejtésül ezt a közmondást küldjétek be. CÍMÜNK: TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG, „ÚTTÖRŐKNEK, KISDOBOSOKNAK” (REJTVÉNY) 7101 SZEKSZÁRD, PF. 71. Az ezeréves város: Eszteryam Táborzárás
