Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
Bérszínvonal helyett bértömeg Egy év után — egy jelentős kísérletről A Központi Bizottság 1972. novemberi határozata nyomán .— melyben kimondja, hogy „Kísérletképpen néhány ipari vállalatnál be kell vezetni az átlagbér-szabályozás helyett a létszámmegtakarításra jobban ösztönző bértömeg-szabályozás rendszerét” — 1973. január 1-e óta az ország tizennégy állami vállalatánál és két ipari szövetkezeténél folyik a kísérlet. Hagy mi a lényege az új — voltaképpen neon is új, hiszen néhány sajátos területen, mint az erdőgazdaságok, állami gazdaságok, MÁV, néhány élelmiszeripari üzem stb. már korábban is alkalmazták— szabályozásnak: a vállalat termelésének alakulásától függően használhat fel kevesebb, vagy több bért. A ma általános bérszínvonal, vagy átlagbér-szabályozás is kapcsolódik a vállalati produktumhoz, a hatékonysági mutató alakulásától teszi függővé az átlagbér emelését. ha ezt túllépi a vállalat, a nyereségrészesedési alapból, amit különben év végén ki lehetne osztani, a kifizetett többletbérnek esetleg a többszörösét kitevő összeget kell adóba befizetni. így a részesedés nagyobb mértékben csökken. mint amennyivel túllépték a hatékonysági mutató által lehetővé vált kedvezményes bérfejlesztést. A bértömeg-szabályozás szorosabban kapcsolódik a termelési, gazdálkodási eredményekhez, de csak ott alkalmazható, ahol megbízhatóan lehet mérni a vállalati produktum alakulását, nemcsak a nyereséggel. A másiknál jobban ösztönöz a létszámtakarékosságra, hiszen a kifizethető bér tömege lényegében attól függ. hogy mennyit termel — pontosabban mekkora anyagmentes termelési értéket — hozott létre a vállalat. Ha tehát öt százalékkal kevesebb létszámmal produkál ugyanannyit, mint az előző évben, a megtakarított létszámra eső bért szét lehet osztani a dolgozók között Ha emelkedik a termelés, minden százaléknyi többlet 0,4—0,6 százalék többletbér kifizetését teszi lehetővé (a differenciálás iparáganként történik, a téglaiparban például 0,6 a szorzószám). Ha a produktum csökken, kevesebb ‘bért is lehet kifizetni. Mint a gazdasági reform kezdete óta sok más területen, itt is vannak tudatosan beépített „fékek”. Ilyen például az, hogy ha a vállalati produktum növekedése. a létszám csökkentése olyan bértömeg kifizetését teszi lehetővé, ami az átlagbérnek 5 százaléknál nagyobb emelkedését idézi elő, a többlet után — hasonlóan a népgazdaság más területeihez — progresszív adót kell fizetni a részesedési alapból. Ugyancsak „ráfizet” a vállalat, ha nagyobb bértömeget használ fel, mint amennyit a termelés növelésével, megérdemelt. A kétéves kísérlet indulásakor sokan vitatták e fékek létjogosultságát, mondván, akkor egyáltalán minek kell kimondani. hogy érdemes többet produkálni, csökkenteni a létszámot. Ma már azonban az érdekeltek előtt is nyilvánvaló, hogy túlságosan nagy feszültséget okozna egy-egy vállalat Népújság 3 1974. január 20. túlzott „elszaladása” a bérekkel. különösen olyan időben, amikor még a gyakorlat nem igazolta egy kísérlet helyességét. vagy alkalmatlanságát. És a már idézett „fék” — legalábbis a kísérletbe bevont vállalatoknál — olyan bérszínvonalnál „húz be”, amit igen nehéz elérni. Megyénkben két területet érint az egy évvel ezelőtt bevezetett új bérszabályozás: A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat téglagyárait, valamint a Pamuttextil Művek tolnai szövőgyárát. Ezúttal a téglaiparban szerzett tapasztalatokról érdeklődtünk Zac comer János igazgatótól és dr. Fenyőházi Ernő gazdasági igazgatóhelyettestől. Mint elmondták, számukra igen sokat hozott a kísérlet és ha vállalatukat nem vonják be. sem a termelésben, sem a vállalat dolgozóinak személyi jövedelménél nem következik be az a növekedés, ami bekövetkezett. Néhány szántadat: Tavaly tízmillió téglával többet égettek. mint- az előző évben. Ez mintegy öt százalék növekedés ám az anyagmentes termelési érték a tervezett tizeneggyel szemben 11,3 százalékra nőtt. mert egyrészt: a termelés összetétele, eltolódott az üreges áruk javára, ahol nagyobb a termelői (értékesítési) ár és az anyagköltség közti különbség, másrészt: sikerült a tervezettnél jobban takarékoskodni az anyagköltségekkel más módon is. így tehát ez a 11,3 százalék felfutás volt áz alapjá annak, hogy a vállalati bértömegei 6,7 százalékkal lehessen emelni (6,6 százalékot terveztek).. Mivel a létszám csak jelentéktelen mértékben növekedett, a bérszínvonal tehát az egy dolgozóra jutó átlagbér — 4,3— 4,4 százalékkal nőtt. Nem érte el az öt százalékot, tehát a részesedési alapból nem kell bérfejlesztési befizetést teljesíteni. Sőt, a most „megtakarított” 0,6—0,7 százalék átvihető ez évre, ha tehát most olymértékben nő a termelés, hogy a megnövekedett bértömegből nagyobb átlagbérnövelést lehetne elérni, a „fék”, tehát a progresszív adózás a részesedési alapból csak 5,6—5,7 százalék felett „lép be”. Az előző évihez képest kifizettek — a márciusban érvénybe lépett munkás és művezetői béremelés eredményeképpen — egyszer 2,2 millióval, a bértömeg-szabályozás adta lehetőség kihasználása következtében pedig további 3,3 millióval több munkabért. Annak ellenére, hogy ezt ki kellett gazdálkodni, — a bérköltség is költség, növeli a termelési ráfordításokat — mégis, megközelítően ötmillió forinttal haladja meg az 1973- as nyereség az 1972-est. Tehát — részesedésként is — több- jut a dolgozok borítékjába. A vállalati átlagbér 1972-ben 26 200 forint volt. Az idén ez — a márciusi béremelések hatására 27 518-ra. a vállalati bérfejlesztés eredményeképpen 28 760 forintra nőtt. Míg a vállalat korábban az iparági „rangsor” legvégén foglalt helyet, most a „középhadba" került a bérszínvonalnál. Szerencsére, ezúttal a vállalatok időben megkapták az új szabályzókat, tulajdonképpen az év elején már tudták, milyenek a lehetőségek, hogyan kell kidolgozni az ösztönzőknek az egész vállalati tevékenységre kiterjedő rendszerét. A vállalat 11 százalékos növelését tervezte az anyagmentes termelési értéknek, ehhez tervezte meg a bérfelhasználást is. A kormányintézkedéstől (márciusi munkás és műveze tői béremelés) függetlenül 2,5 százalékos bérfejlesztést irányoztak elő, az e fölött lévő és csak az év második felében biztosra vehető 1,5—2,5 százalékot- különféle célfeladatok elérésétől tették függővé, erősen differenciált elosztás sál. Minden telep, téglagyár megkapta termelési feladatait, nemcsak mennyiségi, hanem a minőségre, sellejtre vonatkozó előírásokat is, és a felhasználható bértömeget. Az eltérés pozitív, vagy negatív irányba hasonló, vagy nagyobb eltérést eredményezett a bérnél is. A bérszabályozáson túlmenően, megkapták nyereségtervüket is a téglagyárck; Ha az üzemi eredménytervet — a nyereségre vonatkozó előírást — teljesítették. a fizikai dolgozókés a három vezető fix összegű nyereségprémiumot kapott Ha túlteljesítették — minden száz ezer forint után 7000 forinttal nőtt a nyereségprémium is, A vállalat tehát eredményes esztendőt zárt és ebben nem kis szerepe van annak, hogy bevonták a bértömeg-szabályozásra indított kétéves kísérletbe. J. J. Pártnapok a megyében A január—februári pártnapok időpontjai, központi és megyei előadói BOLCSKE január 21 18 óra művelődési ház BONYHÁD január 22 14 ára járási pártbizottság DOMBÓVÁR január 23 15 óra MÁV művelődési ház PAKS január 24 15 ára IconzervgYÓr HÖGYÉSZ január 25 16 ára művelődési ház DOMBÓVÁR január 28 15 óra MÁV vontatási főnökség ..... NAGYDOROO január 29 17 ára Siabopal Antal, pártszékház KOLESD január 30 18 ára Sörfőző István, munkásőrség megyei parancsnoka. Szatmári Gábor, Népszava. Bucsik Elek, MSZMP mb. osztályvezető. K. Papp József, MSZMP mb. első titkára. Harmath József, MSZMP mb. osztályvezető. Egyed Mihály, SZMT titkára. megyei tanács elnöke. Horváth József, megyei tanács elnökhelyettese NAGYKÓNYI január 30 19 áru dr. Tóth Bálint, DOMBÓVÁR január 31 15 óra kórház PAKS’ január 31 14 ára állami gazdaság SZEKSZÄRD január 31 15 ára művelődési központ SZEK5ZARD február 1 14 ára állami gazdaság TOLNA február 1 14,30 óra PATEX SZEKSZARD február 4 15 óra megyei tanács NAK február 4 18 óra pártszékház SZEKSZARD február 4 14 ára műszergyár BATASZÉK február 4 15 ára NEB megyei elnöke. Sebestyén Nándorné, Országos Béketanács titkára. Horváth József, Magyar Televízió, dr. Kalicza Rezső, oktatási igazgatóság vezetője, dr. Rácz Albert, Országos Statisztikai Hivatal. Somi Benjamin, MSZMP mb. titkára. Majoros Balázs, MSZMP KB munkatársa. K. Papp József, MSZMP mb. első titkára. Király Ernő, SZMT vezető titkára, dr. Kálmán Gyula, MÉSZÖV elnöke. ÁFÉSZ ,, , NAGYMÁNYOK február 4 18 óra Csajbók Kalman, községi tanács HNF megyei titkára. SZEKSZARD február 5 15 ára Lukács Gyula, MT járási hivatal MSZMP KB. munkatársa. BONYHAD február 5 14 éra István József, cioögyár MSZMP mb. osztályvezetc SZEKSZARD február 6 14,30 ára Csendes Lajos, Bőrdíszmű Váll. PINCEHELY február 7 19 ára tsz-klub MSZMP KB osztályvezető- helyettese. Varjas János, KISZ mb. első titkára. A lenini örökség egysége ötven esztendeje halt meg a XX. század, s alighanem az egész történelem legnagyobb alakja. Vlagyimir Iliics Lenin. Romain Rolland úgy tette fel a kérdést: „Ki volt ő?”. hogy abból a válasz is kisejlik: „Ki volt ez az ember, akinél különbül senki sem testesíti meg az emberi tett óráiét, amit nrole tárforradalomnak hívunk ? Ki volt ő. akinek figyelmét semmi sem vonia el: nem ismeri a szömé'ves gondot. sem a szellem elernyedését. a gondolat dilettantizmusát?” Nem volt még egy ember. akinek halála úgy megrázta volna a tömegeket, mint Leniné, akiről Majakovszkij akkor írta versében: élt. él és élni fog. Fél évszázaddal halála után életműve a maga teliességében tárul elénk. -S ami a hetvenes évek emberét leginkább megragadja. az a lenini örökség egysége, s időszerűsége. Vegyük például a békés egymás mellett élés Droblémakö- rét. Köztudott dolog. hogv Lenin volt az. aki elméletileg megalapozta a szocialista és tőkés országok hosszú történelmi korszakon keresztül történő békés egymás mellett élésének lehetőségét és szükség- szerűségét. Nemrégiben új dokumentumokat találtak arról., hogy mii ven következetesen. s ugyanakkor mennyire illúziók nélkül irányította Lenin a fiatal szovjethatalom diplomáciáját, épp ebbe az irányba. A forradalom győzelme után. a t*kés világ nem hitt a szoviethatalom tartósságában. s a burzsoá liberálisok az egész világon —“Magyarországon is — Wilson T>roo,”fiTT)i^MTi Lenin pedig azt mondja: „Wilson demokratizált idealizmusa valójában a legveszcttebb imperializmus, a sT^'-antelen elnyomás, a gvengé'-'b és kis népek megfojtásának megjelenési formáia.” Lenin azonban ebből nem vonta le azt a következtetést. hogy az Egyesült Államokkal nem kell egyetértésre jutni. Épp ellenkezőleg. Alig egy évvel a forradalom győzelme után. 1918. októberében utasítást adott Csicserin külügyi népbiztosnak és helyettesének. Karahinnak. hogy küldjenek jegyzéket az Egyesült Államok elnökének, s ebben javasoljanak békemegállapodást. A szovjet jegyzéket el is küldték, de arra nem érkezett válasz. Lenin nem vesztette el türelmét. Kezdeményezésére megfogalmazták a szovjet állam üzenetét az Egyesült Államok kongresszusához és elnökéhez. amelyben ezt olvashatjuk: „Léte kezdettől fogva Szovjet-Öroszország abban reménykedik, hogy mihamar lehetségessé válik a baráti kapcsolatok megteremtése Észak-Amerika nagy köztársaságával és abban bízik, hogy a két köztársaság között szoros és tartós kapcsolatok jönnek létre a kölcsönös előnyök alapján.” Az üzenet dátuma: 1921. március 20. A mai körülmények között is felbecsülhetetlen ielentősé- ge van az imperializmusról adott lenini jellemzésnek: ő nemcsak a korabeli vonásokat ismerte fel. hanem azokat is. amelyek akkor csak csírájukban léteztek, s csupán a szákad második felére mutatkoztak meg a maguk teljességében. Ez a lenini jellemzés lehetővé teszi az úgynevezett konvergencia-elméletnek, annak a teóriának elvetését, amely a kapitalista és a szocialista rendszer állítólagos köízeledéséről és hasonulásáról szól. A jellemzés ugyanis meggyőzően tanúsítja, hogy a technika, a termelőerők fejlődésének sajátosságai, ha önmagukban mutatnak is bizonyos hasonlóságot, sosem közelítik a társadalmi rendszereket! Ellenkezőleg: a szocializmus és az imperializmus lényegének különbözősége mind világosabb lesz a tömegek számára az egész világon. Lenin kimutatta, hogv az imperializmus haladó kapitalizmus. és hogy elkerülhetetlenül felváltja az új társadalmi rend. A leninizmussal teljes összhangban áll az a mai értékelés. hogy korunkban a forradalmi folyamatnak három áramlata van: a szocialista világrendszer, a munkásosztály harca a kapitalista országokban és a nenvzeti felszabadító mozgalom. Mindhárom áramlat az imperialista elnyomás elleni harc egységes medrébe torkollik. Ezek közül napjainkban a legnagyobb, a döntő erő a szocialista világrendszer. S mindenekelőtt a Szovjetunió diplomáciáin a legnagyobb erő abban a küzdelemben, amelynek célja, hogy visszafordíthatatlanná váljanak a nemzetközi helyzetben végbement pozitív változások. Ilyen módon, korunk eseményeit elemezve, önmagától adódik a következtetés, hogv a leninizmus korunk marxizmusa és minden tekintetben nemzetközi érvényű. Minden kommunista Párt. bármilyen sajátos körülmények között bontakozzék is ki harca, a lenini tanításban találja meg a válaszokat az élet által felvetett kérdésekre, és a lenini eszméket a konkrét feltételekkel összhangban valósítja meg.
