Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-04 / 2. szám
Hatékonyabb közgazdasági módszerek, az energiatermelés fejlesztése, a gépgyártás szakosítása a KGST-bizottságok idei terveiben A KGST munkájában nagy •jelentőségűnek ígérkezik a szervezet 25. esztendeje, az 1974-es év. Különböző bizottságai az 1976,/80-as tervek egyeztetési munkálatai során az idén foglalják össze a tervkoordináció tavaly befejeződött első szakaszának eredményeit, egész sor megállapodást is aláírnak, megalapozva a tagországok új ötéves tervét, s az integrációs program jegyében országaink sokoldalú együttműködésének fokozását. Az MTI munkatársai a magyar népgazdaság számára legjelentősebbek közé tartozó öt KGST-bizottság magyarországi titkárságán tájékoztatást kértek a bizottság idei tervéről, a hazánkat különösképpen érintő témákról. A TERVEZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG, amelyben a tervbizottságok elnökei. képviselik a tagországokat, mindenekelőtt a tervek gazdasági feltételeit, az anyag- ellátás helyzetének várható alakulását vizsgálja, egyezteti. Az év folyamán a bizottság mintegy 30 jelentős témát tűz napirendre. valamennyi erőteljesen érinti a magyar népgazdaság új ötéves tervét, gazdaságunk 1976—80. közötti, sőt a nyolcvanas évek utáni fejlődését. A többi között egyeztetik az energiahordozók várható termelését, megvitatják nemzetközi Villamosvezeték-rend- szer építésének kérdéseit, egyeztetik a vaskohászati alapanyagok termelését, a petrolkémiai ipar fejlesztését, kialakítják az etilénszármazékok, műanyagok. műgumik kölcsönös szállításának programját. Kooperációs és szakosítási megoldásokról döntenek. Valamennyi kérdésben főként a gazdasági feltételek megteremtéséről gondoskodik a bizottság. Az elvi jelentőségű állásfoglalásokat az idén már várhatóan konkrét megállapodások is követik. Hazák igen nagy mértékben érdekelt valamennyi döntésben. E megállapodások teszik biztonságossá különböző energiahordozók, alapanyagok beszerzését, a hazánknak rs áramot szolgáltató nagyfeszültségű villamos távvezeték megépítését, petrolkémiai programunk szorosabb bekapcsolását a nemzetközi kooperációba. közreműködésünket a számunkra is nélkülözhetetlen korszerű ipari berendezések gyártásában. A tervezési együttműködés közgazdasági eszközeinek korszerűsítésére is javaslatokat dolgoz ki. A többi között a pénzügyi elszámolások hatékonyabb módszereit vizsgálja. Arra törekednek, hogy az egymás közötti tartozásokat és követeléseket a KGST ne csak nyilvántartsa, hanem ezeket a sokoldalú elszámolás elveinek megfelelően egyenlítsék is ki, s ehhez a transzferábilis rubel szerepét jelentőségét is növelni kívánják. T Á KŐOLAJ- ÉS GÁZIPARI ÁB munkaterve több mint 50 fontos téma megvizsgálását irányozta elő. Mindenekelőtt nagy jelentőséget tulajdonítanak azoknak az intézkedéseknek, amelyeknek megvalósításával a KGST-országok a korábbinál intenzívebben növelhetik saját kőolaj- és gáztermelésüket, s a nagy mélységekből is gazdaságosan hozhatják felszínre ezeket a fontos energiahordozókat. A termelés növelésében fontos szerepet szánnak a tapasztalat- cseréjek, a KGST-országok a legjobb tapasztalatok elemzésével. összevetésével új módszereket dolgoznak ki a Föld mélyében rejlő szénhidrogénrétegek kőolaj-kihozatalának növelésére, s javaslataikat még az idén előterjesztik az állandó bizottságnak. A KGST-országok hatékony együttműködéssel dolgozzák ki számos új kőolaj- és gáztermelő berendezés tervezési és gyártási feltételeit is. Magyarország és a Szovjetunió 200 atmoszféránál nagyobb nyomású és napi 1 millió köbméter teljesítményű légkompresszor gyártásának megoldására terjeszt elő közös javaslatokat. Az idén előkészítik az érdekelt országok javaslatait a kőolaj-feldolgozó iparban viszonylag kis tételben szükséges adalékok és katalizátorok gyártásszakosításának továbbfejlesztésére. Ez az együttműködés különösen előnyös lenne Magyarországnak, hiszen így szocialista partnereitől és részben hazai termelésből kaphatná azokat a fontos. de kisebb tételű adalékokat, amelyeknek jelentős részét most nyugati országokból importálja. A munkaterv szerint intézkedéseket készítenek elő a jól bevált csővezetékes kő- 1 olaj- és gázszállítás továbbfejlesztésére, s a KGST más állandó bizottságaival együttműködve tanulmányozzák a vegyi, a petrolkémiai és az ércbányászati termékek cső- vezetékes szállításának lehetőségeit is. Kidolgozzák a kőolaj- és gázipari műszakitudományos egvüttműködés 1976—80. évi tervét. Á GÉPIPARI ÁB tovább folvtatja a gyártmányszakosítási és kooperációs egyezmények előkészítését. Eddig tizenkét egyezményt írtak alá. az idén 46-nak az előkészítésén dolgoznak, s ezek többségét várhatóan 1974-ben alá is írják. A nehézgépgyártásban kidolgozzák többek között az egységes hűtőláncrendszer kialakításához szükséges gyártmányok szakosítását. Hazánk ebben a profilban a kereskedelmi és vendéglátóipari hűtőpultok témafelelőse. Az idei munkaterv szerint előkészítik a vasúti központi vonóütköző-készülékek szakosított gyártását, amelyben részegységek gyártásával hazánk is részt vállal. A szállítás' korszerűsítésére hívják életre a konténeres szállítási rendszer műszaki és anyagi bázisát, foglalják szerződésbe a gyártásszakosítást és együttműködést. Magyarország várható részfeladatai: többek között a 20 és 28 tonnás nyergesvontatók gyártása, folyami konténerszállító hajók, folyami kikötői portáldaruk készítése. Az autó- és alkatrészgyártás előkészítésében hazánkra az egyes aggregátok és részegységek gyártásának megszervezése vár. Magyarországnak, mirít felhasználónak fontos az építő- és útépítőgép-gyár- tás, valamint a textilipari gépgyártás szakosítási és kooperációs szerződéseinek mielőbbi megvalósítása. A gépipari állandó bizottság munkájához kapcsolódik a kormányközi egyezménnyel létrehozott Interatomenergo egyesülés tevékenysége, amely az atomerőművi berendezések gyártásának szakosításával és kooperációjával, valamint az atomerőművek létesítésével foglalkozik. Hazánk komplett vízkezelő berendezések, műszerek és egyéb technológiai berendezések gyártásával érdekelt a programban. A VILLAMOSENERGIA ÁB keretében mintegy 30 szakértői értekezletet tartanak és csaknem 90 témát vizsgálnak meg. Különösen fontos feladat a KGST-tagorszógok távlati villamosenergetikai fejlesztési terveinek koordinálása és az egyesített villamosenergiarendszer alapvető fejlesztési koncepcióinak kidolgozása. Az alapdokumentumokat már tavaly elkészítették, s az idén kerül sor a konkrét intézkedésekre. így pontosítják a villamosenergia export- és import-szállításokat és megál'a- podnak az energiaátvételhez szükséges újabb távvezetékek kiépítésében. E munkálatok Magyarországnak különösen sokat jelentenek, hiszen a felhasznált villamos energia, mintegy 20 százalékát kapjuk a Szovjetunióból. Jelentős együttműködés bontakozik ki az atomerőművek tervezésében, építésében és üzemeltetésében. A munka- terv szerint a Szovjetunió lehetőséget nyújt a KGST-tag- országoknak, s így Magyarországnak is atomerőművi szakemberek kiképzéséhez. 1980- ban tehát, amikor a paksi atomerőmű első reaktor génegységét üzembe helyezzük, már hozzáértő szakembergárda állhat a gépek, műszerfalak mellé. A munkaterv szerint Magyarország összegezi a tagországok javaslatait a KGST atomenergetikai adatbankjának létrehozására. Ez valaméúriyi lényeges atomerőműéi íröat összegyűjtésével és tárolásával segítséget nyújt majd újabb erőművek tervezéséhez, a meglévők korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez. A munkaterv szerint megvizsgálják villamos erőművek közös beruházásának lehetőségeit is. Szóba került, hogy esetleg Magyarországon is számításba vehetnek közös erőműberuházást, de a döntést természetesen még sokrétű vizsgálatnak, egyeztetésnek kell megelőznie. A munkatervben rögzítették, hogy segítséget nyújtanak Mongóliának és Kubának távlati villamosenergetikai tervük kidolgozásához. így a KGST- tagországok szakértői, köztük magyar szakemberek is, elutaznak a két baráti országba, hogy megkezdjék a távlati terv összeállítását. A MEZŐGAZDASÁGI ÁB idén kevesebb téma kidolgozását tervezi; a korábbi, évi 75—80 témával szemben 1974- ben 57-et tűztek napirendre. Azért csökkentették a programok számát, hogy az erőket az eddiginél jobban összpontosíthassák a legfontosabb feladatok kidolgozására, megoldására. Az együttműködés hatékonyabbá tételére szervezési korszerűsítésre is sor kerül, amennyiben a bizottság megszüntette az agrárgazdasági munkacsoportot; a szakemberek az egyéb csoportokban hasznosítják az elméleti és gyakorlati munka agrár- gazdasági eredményeit, mégpedig megfelelő csoportosításával. Különválasztották például a szervezési, illetve a tájékoztatás jellegű feladatterveket, s így áttekinthetőbbé és világosabbá tették az 1974. évi munkatervet. Már a korábbi években igen eredményes vetőmagcserét bonyolítottak le a tagországok — így került például hazánkba a Bezosztája 1. búza, új napraforgók — és más szántóföldi növényfajták — s az ilyen irányú együttműködést 1974-ben tovább fejlesztik. A magyar mezőgazdaság számára ugyancsak igen fontos téma a nemzetközi szántóföldi géprendszerek kialakítása, eszerint a géprendszerek egy- egy egységét más-más országokban állítanák elő, s így a költséges gyártási folyamatokat szakosíthatnák és széles körű lehetőség nyílna a kooperációra is. Az állattenyésztők kölcsönös szállításokkal kicserélik majd a legjobb fajták tenyész- egyedeit, s így új genetikai lehetőségeket kapnak az állat- tenyésztési kutatók és a gyakorlati szakemberek is. Részben ebnek a programnak a keretében kerül sor a fontosabb szarvasmarha-, sertés- és júhfajták úgynevezett génalapjainak közös hasznosítására. A tudományos kutatók hozzálátnak az állatok termelékenységvizsgálati módszereinek egyeztetéséhez, s egész sor mezőgazdasági kutatási berendezés, valamint műszer gyártási szakosításának megszervezéséhez. Az állami gazdaságok beszerző és értékesítő tevékenységéről rendelkezik a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter 17/1973. (XII. 16.) MÉM sz. rendelete. amely szerint az állami gazdaság a forgalmi korlátozás alá nem eső mező- és erdőgazdasági terméket területi korlátozás nélkül felvásárolhatja. a felvásárolt mező- és erdőgazdasági terméket gazdaságában felhasználhatja, a forgalmi korlátozás alá nem eső mező- és erdőgazdasági terméket saját termékeivel együtt közvetlenül a fogyasztók- a feldolgozók és a felhasználók, valamint — a jogszabályban meghatározott feltételekkel — a kereskedelmi szervek részére is értékesítheti. Kiskereskedés folytatására elárusítóhellyel rendelkező állami gazdaság a felvásárolt mező- és erdőgazdasági terméket viszonteladóknak is értékesítheti, e tevékenység gyakorlásánál azonban a termelő és a fogyasztó között; áruforgalomba. legfeljebb 2 forgalmazó szerv kapcsolódhat be. A forgalmi adóról és az ár- kiegészítésről rendelkezik a pénzügyminiszter 38/1973. — december 19-én megjelent — PM. sz. rendelete. melynek hatálya kiterjed az állami vállalatokra. társadalmi szervezetek vállalataira, szövetkezeti vállalatokra és intézményekre, a mezőgazdasági. az ipari. a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekre, a gazdasági és szövetkezeti társulásokra, vízgazdálkodási társulatokra stb. Meghatározza a jogszabály a forgalmi adó alanyait. a szolgáltatások forgalmiadó-kötelezettségét, a forgalmi adó alapját és mértékét, rendelkezik arról. hogy mely termékek és szolgáltatások mentesek a forgalmi adó alól, rendelkezik az árkiegészítésről, a forgalmi adó és az árkiegészítés visszatérítéséről. A rendelet 1974. január 1. napján lépett hatályba. Gyarapodott a boltok szánta, javult a szolgáltatás Tamásiban A negyedik ötéves terv első három évében örvendetes változás állott be Tamási nagyközség kereskedelmi ellátottságában. Az ÁFÉSZ növelte a bolti egységek számát, s ezzel egyidejűleg a bolti eladók számát is. Jelenleg Tamási és Pári 45 boltjában 135 eladó dolgozik: A fejlődés ellenére sem kielégítő azonban még a helyzet. Az üzletek döntő többsége ugyanis az 1945. e1 ölti kereskedelem boltjaira alapult. Ezért a boltok zömének kicsi egyrészt az eladótere, másrészt a raktárkapacitása. A nagyközségi közös tanács 1972-ben telket biztosított az ÁFÉSZ-nek a rácvölgyi részen, hogy ott boltot létesítsen. A bolt elkészült a lakosság megelégedésére működik. Nem sikerült viszont lényeges javulást elérni a zöldség- és gyü- mölcsellátás megszervezésében, noha Tamásiban két ÁFÉSZ, két tsz és egy magán zöldség- gyümölcselárusító bolt van. Sokáig volt panasz tárgya az áruház nem megfelelő választéka. 1973 e téren is változást eredményezett. Ami a szolgáltatási igények kielégítését illeti, mind Tamási, a székhelyközség, mind pedig Pári igen kedvező helyzetben van- A szolgáltatási tevékenységet végző két ktsz-en és a GELKÁN kívül Tamásiban 94, Pariban pedig 14 magánkisiparos dolgozik. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 9/1973. ÁH. sz. rendelkezése az üvegpalackok betétdíjáról és forgalmáról szóló korábbi rendelkezést módosítja, a rendelet melléklete részletesen megjelöli fajtánként az üvegpalackok be- tétdíját. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő december 20-i számában jelent meg a KPM Autóközlekedési Főosztály közleménye a gépjárművezető és -karbantartó szakmunkásképzésről. A közlemény tájékoztatást ad a szakmunkásvizsga megszerzésiig igazolandó szakmai gyakorlatról, a szakmunkás- vizsgára történő felkészülés ismeretanyagáról, magáról a szakmunkásvizsgáról, valamint a gépjárművezető és -karbantartó szakmunkások bérezéséről. Rögzíti a közlemény azt is. hogy milyen feltételek mellett, milyen tantárgvi vizsgák alól adható mentesítés. Itt csudán a közlemény bevezetőiét idézzük : ,,Az autóközlekedés egyes területein fokozatosan bonyolultabbá válik a gépjármű- vezetői tevékenység, amelynek ellátása már szakmunkás szintű ismereteket igényel. Erre vezethető vissza a hivatásos gépjárművezetők körében egyre általánosabbá váló azon erkölcsi igény, hogy foglalkozásukat szakmaként ismerje el a társadalom.” DR. DEÁK KONRÁD csop. vez. ügyész A Főv. Óra- és Ékszeripari V. szekszárdi gyáregysége technikusi alapképzettséggel és időelemző-vizsgával rendelkező munkaerőt keres NORMÁS MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Felveszünk továbbá nyugdíjas dolgozót éjjeliőri munkakörbe. (1) Új jogszabályokról — röviden
