Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-17 / 13. szám
Zárszámadások közben A MEZŐGAZDASÁGBAN a téli hónapok a számvetések, terveztetések, a termelőeszközök rendbe hozásának időszakaként ismert a közvélemény részéről. A ielen gazdálkodási rendszer, n termelési feltételek. gazdálkodási környezet, némileg megváltoztatta a téli hónapok „paraszti” teendőit, de alapvetően megmaradt a számadások időszakának. Jelenleg a termelőszövetkezetekben a munkák középpontiéban a számok összeadása. szorzás osztás, a könyvelési oldalak összehasonlítása. a bevételek. kiadások összevetése. a ielentkező eredmények elosztása. vagy az esetleges hiányok okainak keresése került. A mezőgazdasági számvetés és ielenleg a termelőszövetkezetek számvetése is. jóval nagyobb részét érdekli a társadalomnak, mint a szövetkezeti tagság, mely adódik abból, hogy a mezőgazdaság ió vagy rossz eredménye közvetve a társadalom valamennyi tagját érinti. valamint közrejátszik benne az is hogv megyénk lakossága 70 százalékának a jövedelem egy része kötődik a mezőgazdasághoz. A közvélemény az év folyamán is nagy érdeklődéssel figyelte a mezőgazdaság területén folyó munkát, hogy menynyire sikerül leküzdeni az aszóivos időjárás okozta nehézségeket. a fertőző állatbetegségek negatív utóhatásait, a megtermett termények biztos fedél alá hozását. A kedvezőtlen természeti és elemi tényezők ellenére is. eredményes évet zárt a mesvp mezőgazdasága és közöttük a szövetkezeti gazdaságok is. Nőtt a mezőgazdaság bruttó termelési értéke, javult a gazdaságok eredménye melvet elsősorban a növénytermesztés területén jelentkező ieVntös termelésnövekedés eredményezett. Búzából a megye gazdaságai több mint 40 mázsa hektáronkénti átlagtermést értek el — országosan a legnagyobb. — kukoricából ugyancsak hektáronkénti 50 mázsa átlagtermést takarítottak be. mely a nagyüzemek megléte óta nem fordult még elő. Az állattenyésztés a járványos betegség okozta visszaesést kiheverte és pozitív tendencia kialakulásának jelei mutatkoznak, mely a szemléletben is jelentkezik. Az általános pozitív kép mellett árnyoldalai is mutatkoztak az elmúlt évi mezőgazdasági termelésnek és közöttük a szövetkezetek gazdálkodásának is. A friss zöldség ellátás nem volt kielégítő a megyében, burgonyából a megye lakosságának szükségletét sem termelték meg a gazdaságok, pedig korábban jelentős kiszállítás volt a megyéből. Az elvárástól kevesebb cukorrépát és dohányt termeltek. A termelés alakulásának, a társadalmi munkamegosztásból a mezőgazdaságra — egyes gazdaságokra — háruló feladatok teljesítésének áttekintése. értékelése mellett. jelenleg a szövetkezeti gazdáknak dönteni kell az elmúlt év eredményeinek felosztásában. a mérlegek jóváhagyásával. A pártszervezeteknek, szövetkezeti vezetőségeknek, ellenőrző és nőbizottságoknak egyik legfontosabb politikai Népújság 3 Afl71. január 17. feladata hogy űgv készítsék elő a zárszámadó közgyűléseket. hogy azokon a szövetkezeti tagok tulaidonosi mivoltűknél fogva, a társadalmi, szövetkezeti és egyéni érdekek összehangolásával. reálisan foglaljanak állást a mérleg egyes mutatóinak alakításánál. Ebből következik, hogy a zárszámadások előkészítésénél az ügyviteli, adminisztratív munka mellett igen jelentős a politikai munka. a politikai előkészítés. Igen fontos, hogy a szövetkezetek politikai és gazdasági vezetői megfelelő gondot fordítsanak a tagok tájékoztatására. felvilágosításukra. egyes részkérdések előzetes tisztázására. Nem elegendő csak a közgyűlési beszámolón keresztül tájékoztatni a tagságot — ez is igen fontos — szükséges velük előzőleg kisebb csoportokban tanácskozni, szót érteni. Ezek fórumai brigádok, munkacsoportok, munkaterületek. üzemrészek, települések kollektíváinak összehívása lehet. mindenütt a helyileg legmegfelelőbbet tanácsos alkalmazni. Melyek azok az általános elvek, melyekben szükséges a vélemények kicserélése, egyes kérdéseknél az egyének, a csoportok és a társadalom érdekeinek összehangolása? Szükséges a szövetkezet termelésének. gazdálkodásának olyan oldalról való elemzése, hogy az mennyire felelt meg a társadalmi elvárásoknak, a csoport érdekének. miként szolgálta az egyének boldogulását. Helyes megfelelő információt adni a népgazdaság helyzetéről és arról, hogv abba hogvan illeszkedik bele saját gazdaságuk képe. EGYIK LEGNAGYOBB GOND minden évben — és a szövetkezetek többségénél jelentkezik — a részesedési alap mértékének és arányának a meghatározása. Szükséges, hogy mielőtt ebben a kérdésben a tagság dönt. lássa az összefüggéseket a részesedési alaphoz kapcsolódó területekkel. hogy saját jövedelmük növekedését be tudják illeszteni a népgazdasági átlagba. Határozottan, világosan szükséges odatárni a tagság elé. hogy az indokolatlan részesedési alap növelés, az elvégzett munkával arányban nem álló. személyes jövedelem biztosítása milyen felesleges terhet jelent a szövetkezetnek. Ugyanakkor a személyes jövedelem túlzott növelése, fékezőleg hat a technika fejlesztésére. mely pedig egyik legnagyobb biztosítéka a szövetkezetek további — esetleges gyorsabb — fejlődésének, egyben a személyes jövedelem rendszeres emelésének. A helyenként megmutatkozó „versenyfutás” a személyes jövedelmek emelésénél. mindig utólagos nehézséget eredményezett. Helves, ha a vezetőség. a tagság a jövedelem felosztásánál nagyobb gondot fordít az eddigiektől a szociális. kulturális körülmények javítására. az özvegyek anyagi helyzetének segítésére, a nagycsaládosok. a fiatalok, a nők helyzetének könnyítésére, a területükön ielentkező társadalmi problémák megoldására. A jövedelemelosztásnál másik nagy terület a fejlesztési alap meghatározása. Annak ellenére, hogy csak a termelés anyagi, technikai fejlesztésével érhető el a' szövetkezetek egyenletes fejlődése, ezen a területen sem szabad a reális anyagi erőt meghaladó célt kitűzni, vagy gyakorlatot alkalmazni. Az anyagi erőket meghaladó fejlesztés sokszor elháríthatatlan nehézséget idéz elő és jelentős károkat okoz. A, termelés folyamatos, rendszeres növelése szükségessé teszi, hogy a gazdaságok az esetleg előforduló elemi csapások kivédésére megfelelő biztonsági tartalékkal rendelkezzenek, erre is kell, hogy gondoljon a tagság a mérleg elfogadásánál. E pár példából is világosan látszik, hogy a zárszámadási közgyűléseken a szavazás nem egyszerű kézfelemelés, hanem igen jelentős kérdésekben való döntés, mely kihat az egyén, a csoport és a társadalom helyzetének alakulására. Ezért igen fontos, hogv a szövetkezetek pórt-. KISZ- és gazdasági vezetői, ellenőrző és nőbizottsógai, a politikai előkészítés minden lehetőségét kihasználva, teremtsenek olyan helyzetet, hogy a tagság a helyzet reális ismeretében, mint tulajdonos, a legjobb döntést hozza. A PARTVEZETŐSÉGEK külön készítsék fel a párttagokat. hogy a tények ismeretében. eredményes agitációs. felvilágosító munkát tudjanak végezni, és maguk is helyesen tudjanak állást foglalni. A zárszámadó közgyűlések. Anélkül, hogy az éves tevékenységet értékelő taggyűlések munkájának egészéről mondanánk véleményt, néhány kérdést kiragadni szükségesnek tartunk, mert számos helyen, akár pozitív, akár negatív módon, jelentkeztek a taggyűlési beszámolók, a taggyűlések sikerében, vagy sikertelenségében. Ezek bedig az előkészítés munkájával kapcsolatosak. Az előkészítésen belül is azt tartanánk meghatározónak, milyen mértékben vonta be a vezetőség az egész párttagságot a beszámoló elkészítésébe, a taggyűlés előkészítésébe, a pártcsoportok mit adtak — az egész évi munkán túl — a beszámolóhoz és a taggyűléshez. A Bőrdíszmű pártszervezetének beszámoló taggyűlését, minden túlzás nélkül az egyik legjobbnak mondhatjuk Szek- szárdon. Mindezt természetesen megelőzte az egész éves tervszerű, megalapozott munka. a taggyűlésen jó indítást adott az alapos értékelő és a teendőkre hangsúlyozott beszámoló. A tizenhét hozzászólás az aktivitás kétségtelen jele, ha még azt is hozzátesz- szük, hogy a felszólalások nem a saját hang hallatását célozták, hanem véleményük megismertetésével a felszólaló párttagok az összmunka javítását kívánták szolgálni, akkor teliesen érthető miért értékelte a városi pártbizottság is nagyra a Bőrdíszmű alapszervezetének munkáját. A pártvezetőség a,beszámoló elkészítését megelőzően úgyszólván valamennyi kommunista véleményét megkérdezte. Az elhangzott véleményekből megállapítható, hogy a párt-, és gazdasági vezetés munkáját általában jónak értékelik. Bár az igazsághoz tartozik, elhangzottak olyan vélemények is, úgy tapasztalják az utóbbi időbért, az elsőrendű társadalmi és gazdasági vezetők a kelleténél kevesebbet tartózkodnak a dolgozók között. A végső konklúzió azonban ebben a véleményben foglalható ösz- sze: „Ügy érzem, a gyári alapszervezet fennállása óta, a legjobb összetételű pártaz év egyik legnagyobb eseménye a szövetkezeti életnek, ünnepi értekezések ezek. Valóban helyes, ha ünnepi hangulat alakul ki. hiszen az eredmények elismerése, a kiváltott örömérzet, újabb lendületet ad a munkához, de nem szabad túlzásba esni. hogy az ünneplés mellett elsikkadjon a munka. Helytelen a helyenként előforduló olyan gyakorlat is. hogy a ..tagságé” a beszámoló, a vezetőségé és a vendégeké az ünneplés. Több szövetkezet ebben az évben éri el működése 25. évfordulóját. A zárszámadási közgyűlések egvben jubileumi közgyűlések is lesznek. Ezeken a helyeken a pártszervezetek külön gondot fordítsanak arra. hogy ezek a közgyűlések tartalmukban is ünnepi közgyűlések legyenek, mivel a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom 25 éves fejlődése megfelelő és jogos alapot ad az ünnepi megemlékezésre. BUCSI ELEK a megyei pártbizottság gazd. pol. osztályvezetője vezetőség dolgozik együtt.” Egy .másik elvtárs személyre szólóan bírálta a pártvezetőség egy tagját s mindjárt javaslatot is tett arra, kit látna szívesen helyette az alapszervezet vezetőségében. Volt, aki azt sem hallgatta el, nem helyesli, hogy. sokszor egy-egy elvtárs Csák írásban kapja meg feladatát, véleménye szerint helyes lenne szóban is ismertetni a pártfeladatokat. Kérték gya- körítáni á ' párttagok beszámoltatását} hogyan feleltek meg egy-egy megbízatásuknak. Figyelemre méltó egy rövid megjegyzés: „A pártvezetőségben dolgozók munkája jó. összedolgoznak." Egyébként valamennyi megkérdezett arra hivatkozott, hogy az eredményesség egyik forrását a vezetőség kollektivitásában látja. Az első tanúlság mellé tehát — a színvonalas munka feltételei közé tartozik —, adva vart mindjárt a második is: kollektivitás a vezetésben, kollektivitás az alapszervezetben. a mindennapi munkában éppúgy, mint a döntések meghozatalában, azok végrehajtásában és ellenőrzésében. És mindez az egész tagság véleményének ismeretében történjék. A beszámoló értékelte az egyes párttagok munkáját az alapszervezetben. Erre részletesen nem térhetett ki, a részletes értékelést elvégezték a pártcsoportok. Személyre szólóan mondtak véleményt, ezt minden párttag megismerte, s azonnal tanácsot ' is kapott további munkájához. Nem hiányzott a bírálat sem, mert azt sem hallgatták el például, ha valaki kiváló munkásőr ugyan, a taggyűléseken már pontatlanul vesz részt, vagy egy másik elvtársat a túl sok tisztség, funkció akadályoz azok lelkiismeretes ellátásában, megint mást figyelmeztettek arra. hogy „a hanghordozása színére ügyeljen", amikor beosztottjaival beszél. Ha statisztikát akarnánk készíteni — bár ebben az esetben nem lenne szerencsés —, nyugodt lelkiismerettel megállapíthatnánk, a Bőrdíszmű kommunistái, messze, rtagy többÁkadémiai kertészeti napok Szekszárdon Dr. Gyúró Ferenc, tanszék- vezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kertészeti bizottságának titkára vezetésével tegnap küldöttség látogatott Szekszárdra. A küldöttség tárgyalásokat folytatott K. Papp Józseffel, a megyei pártbizottság első titkárával, Somi Benjáminnál, a megyei pártbizottság titkárával, és Bucsi Elekkel a megyei pártbizottság osztályvezetőjével, valamint a megyei tanács illetékeseivel. A tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kertészeti szakosztálya 1974. június első felében Szekszárdon rendezi az akadémiai kertészeti napokat, amelyre a Magyar Tudományos Akadémia több tagja is ellátogat. A kertészeti napok célja — a tudományos megállapítások megismerésért túl — segíteni a megye szőlészetét és borászatát. zöldség- és gyümölcs- termesztését. ségükben, dicséretesen tesznek eleget pártfeladataiknak, s a termelésben és egyéni életükben is példamutatóak. A pártvezetőség, az éves beszámoló összeállításánál, amely egyben mérlegelés és feladatmeghatározás is yoY , nagyban támaszkodott a párt- csoportokra. Az elmondot iákból, vagy leírtakból kitűnt, hogy meg vannak elégedve a vezetőség munkájával, azon- bart néhány hiányosságra is felhívták a figyelmet. Hármat idézünk: A vezetőség törekedjék, saját kebelén belül, a tennivalók jobb elosztására; igyekezzen a vezetőség nőtagjainak jobb aktivizálására; gyakori tani kell a párttagokkal, de a pártonkívüli- ekkel is a találkozást. a beszélgetést a véleménvkiké- rést, s az utasítások helyett — ahol ilyent tapasztaltak —, a meggyőzés eszközével kell élni. A pártszervezet szervező, politikai és gazdaságpolitikai tevékenységét a pártcsóportok jónak értékelték, önkritikusan mondtak véleményt a Bőrdíszmű kommunistái saját pártmunkájukról, számom elmondták, hogy csak rézben oldották meg feladataikat, vagy sokkal többre is képesek lettek volna a politikai munkában. A város és a munkahely fejlődéséről elismerően szóltak. Ugyanakkor az elismerés mellett, a gazdasági munka és a gazdasági irányítás fogyatékosságait sem hallgatták el, s ennek többen a taggyűlésen is hangot adtak. Az ismertetettek, értelemszerűen, hézagosak, hiszerí egy pártszervezet életét felvázolni nem kis feladat, any- nyi azonban, feltehetőleg, az eddigiekből is leszűrhető: a Bőrdíszmű pártalapszervezeté- nek jó munkája három okra vezethető vissza: kollektív munka az alapszervezetben és a vezetőségben; állandó kontaktus elsősorban a párttagokkal, de az üzem minden dolgozójával; a pártcsoportok eleven, a saját munkaterületüket figyelemmel kísérő, segítő, értékelő munkája. LETENYEI GYÖRGY Az eredmény titka : kollektivitás, jó pártcsoportok Ext tapasztalta a Bőrdíszmű beszámoló párttaggyűlése