Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-11 / 289. szám

Szovjet íejporgyár, lengyel papírgépsor, bolgár üvegház Harminchárom mii v. • Y-> ■ x ,* : f . i a mezőgazdasági könyvhónapra Növekvő import a szocialista országokból Három gépipari berendezé­seket importáló külkereskedel­mi vállalat az idén összesen több mint 160 millió rubelért vásárolt üzemeket, gépeket, gépsorokat, iparunk számára a szocialista országokból. A Nikex ebben az évben mintegy 100 millió rubelért importált a szocialista orszá­gokból, többek között öntödei, kohászati berendezéseket, ipa­ri szerelvényeket, cement- és házgyárakat. A vállalat szo­cialista gépimportja több cikk­ből számottevően bővült. A MÁV kocsipark-felújítási dieselesítési és villamosítási programjához a korábbinál több mozdonyt, tehervagont vásároltak többek között Len­gyelországból és Csehszlová­kiából. Ugrásszerűen emelke­dett a cementgyári berende­zések beszerzése a szocialista piacról — három év alatt meg­ötszöröződött és az idén elérte a 6 millió rubel értékeit. A Hejőesabai Cementgyár beru­házásához NDK és csehszlo- , vák gépeket vásároltak, ugyancsak csehszlovák gépso­rokat állítottak munkába az idén az Özdi Kohászalti Mű­vek dróthengerművében, NDK gépeket a Lenin Kohászati Művek finomhengerdéjében és szovjet berendezéseket a du­naújvárosi lemezhengerműbeni Az idén érkeztek meg a ne­gyedik budapesti, a veszpré­mi és kecskeméti házgyár szov­jet berendezései is, mintegy 1,5 millió rubel értékben. A vállalat a jövő évre is megkötött már néhány fon­tos szerződést. Ezek közül az egyik legjelentősebb a bél- apátfalvai cementgyár felépí­téséről szóló megállapodás, amelyhez a technológia terve­zését a szovjet ipar vállalta. A piackutatások tapasztalatait is figyelembe véve jövőre mint­egy 20 százalékkal nőhet majd a Nikex importja. a szocia­lista piacról. A tervek szerint Csehszlovákiából az ózdi mü­vek részére, a Szovjetunióból pedig a Dunai Vasműbe ren­delnek újabb berendezéseket; Az ideinél négyszer több Diesel-mozdonyt és sok vasúti teherkocsit, pótkocsit is im­portálnak. A Technoimpex az idén 15,5 millió rubelért importált szerszámgépeket és 2,5 millió rubelért hozzájuk való alkat­részt A legtöbb szerszámgép Csehszlovákiából, az NDK-ból és a Szovjetunióból érkezett A gördülőcsapágy-gyártás kor­szerűsítésének egyik fő vállal­kozója a szovjet ipar, a ter­vek szerint 1976-ra befejező­dő felújításhoz a mintegy 10 millió rubelért szállít gépeket. A szerszámgép-import to­vábbi lehetőségeinek feltárásá­ra rendszeresen járnak piac­kutató delegációk a szocialis­ta országokba, a közeljövőben például Romániába utaznak — főleg a tőkés licenc alapján gyártott szerszámgépek tanul­mányozására. A vállalat 1973-ban 30 mil­lió rubelért vásárolt textil­ipari, papír-, bőr-, cipőipari, nyomda- és faipari gépeket. Bulgáriából pedig 1100 elekt­romos és Diesel-motoros tar­goncát vettek. A Komplex főleg az élelmi- szeripari üzemek rekonstruk­ciójához importált gépeket, berendezéseket. A berettyó­újfalui új tejporgyárhoz a csehszlovák gépek jelentős ré­sze már a helyszínen van. A cukoripar korszerűsítésére S. Komplex elsősorban Lengyel- országból vásárolja a gépeket. A jövő évi megállapodások közül figyelemre méltó, hogy Bulgáriából 970 ezer rubelért üvegházat rendeltek, s a kelet­budapesti tejüzembe öt szo­cialista ország ipara szállít berendezéseket, A szovjet partnerekkel pezsgőgyár és kukoricaszesz-gyár vételéről tárgyalnak. (MTI) 1974 februárjában 17. al­kalommal rendezik meg az országa? mezőgazdasági könyvhónapot. A megnyitó Kiskunfélegyházán lesz. s számos városban, községben kiállításokat, ankétókat. szak­író-olvasó találkozókat ren­deznek — ezekből egyébként áz idén már 800-at «szerveztek. A mezőgazdasági könyvhó­napra — amely egyben az élelmiszer- és fagazdasági könyvek és .szaklapok hó­napja is — hat kiadóvállalat 33 művet jelentet meg több, múlt 150 ezer példányban. A legtöbb könyv a kertészeti, állattenyésztési és gépesítési témákkal foglalkozik. A könyvhónap jó alkalom arra is, hogy a szakkönyvek­kel gyarapítsák a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, üzemek ké- zikömyvtárait. A könyvhóna­pot előkészítő bizottság állás ­foglalása szerint a jövőben bővíteni kell a könyvtárosok és az ifjúság részére szerve­zett vetélkedőket és pályázat­kiírásokat is. Egy év mérlege s Elégedettek a Képcsarnok Vállalat szekszárdi üzletének vevői Akár történelmi időszaknak is nevezhetnénk az 1972, au­gusztusa óta eltelt időszakot a Képcsarnok Vállalat Szi- nyei Merse Pál szekszárdi be­mutatóterme életében, hiszen a megyeszékhelyen első üz­let. mely hivatásánál fogva a képzőművészeti alkotások terjesztője. A nyitás óta eltelt időről kérdeztük Ardelean Jánosnét, a bemutatóterem vezetőjét. — Hogyan értékeli az üzlet tevékenységét? — Egészen röviden: jónak. Itt elsősorban arra gondolok, hogy a vállalat szekszárdi üz­lete forgalmát tekintve ha- sóhlő eredményeket ért el kaposvári üzletünkkel, amely azonban közismerten. közel két" évtizede működik. Hogy mi­lyenek a szekszárdi vevők? Véleményem szerint jók, hi­szen figyelemmel kísérik áru- ' ellátásunkat, rendszeresen ér­deklődnek a legújabb alko­tások iránt. A nyitásunk óta eltelt időszak alatt vevő-törzs- gárda is kialakult amely ösz- szetételét tekintve igen vál­tozatos. — Melyek voltak a legke­lendőbb áruik? — Az élőbb elmondottakból is kitűnik, hogy van egy vevő­körünk, amelyet ismerünk. Tudjuk, hogy kinek milyenek a lakáskörülményei már ele­ve úgy ajánljuk áruinkat, hogy az a lakásba megfelelő legyen. Ebbői is' adódik, hogy a legkeresettebbek a külön­féle lakberendezési cikkek.1 így a faliszőnyegek, a kiegé­szítő kis bútorok, kerámiák.' Btvös-. valamint különféle bőráruk. Boltunkban elsősor­ban festményeket árusítunk, nos, ami ezeket illeti, el­mondhatom. hogy Szekszár­dim igen nagy keletjük van képeinknek. A legnépszerűbb alkotók Csáky Maronyák Jó­zsef, Korga György, Berki Viola. Czane Mihály. ■— Közismert, hogy boltjuk-' bán részletre is lehet vásá­rolni. Ezt a vásárlási formát igénylik vevőik? — , Természetesen; hiszen forgalmunk több. mint fele részletvásárlásból tevődik kii Miíyen terveik vannak a jövővel kapcsolatban? Egy férfi élete Deres bajszú, kopaszodd» férfi méri a húst. Mozdulatai biztosak, négy évtized gyakor­latát tanúsítják. A suhintó kezet háziasszonyok nézik, s közben mesélnek csintalan gyerekről, farkasétvágyú férjről. így megy ez évről évre, évtizedről évtizedre. A férfi 1950-ben a Bartina Aru­ház helyén lévő hentesüzlet­ben kezdte a mesterséget. Négy évvel ezelőtt változta­tót munkahelyet, és ment át a városi tanács hatósági hús- boltjába. Sokan ismerik. Jó­zsinak, Józsikámnak, Miklósi úrnak vagy egyszerűen csak kartársnak szólítják, e ’A csengetésre Miklósi Ist­ván nyit ajtót, aki még a szülői házban lakik. Az apa a szobából jön ki. kezében régi bőrtáskával. — Nem árt, ha fényképe­ket is mutogatok — mondja, s rakományát az asztalra te­szi, maid leül egy támla nél­küli székre. Először g tanulóévekről, maid a házról beszélgetünk. 1935 tavaszán szegődött se­gédnek Herczeg Mór hentes és mészáros mesterhez. Két év után ment Budapestre, a hentesárugyárhoz. Ott tette le a mestervizsgát. Baiá.n szüle­tett és ott is nőtt feL — Nem vágyik vissza? — Nem. Szekszárdi lettem végül is. o 1939-ben, Szekszárdon nő­sült, szekszárdi lányt vett fe­leségül. — Akkor a Pázmány téren volt már üzletünk. Jól ment volna minden, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy megtörténtek. Szép. erős és egészséges asszony volt a fe­leségem, 1940-ben mégis olyan gyorsan vitte el a tüdeje, mint a szél. Huszonnégy éve­sen megüzvegyültem. Gyerek nem maradt utána. — Mikor jöttek végérvé­nyesen ebbe a házba? — 1941-ben bérlőként ke­rültem ide a Rákóczi utca 7. alá. Később tulajdonos let­tem. —■ Meddig bírta a magányt? — Negyvenkettőig. Akkor nősültem másodszorra. Fele­ségem soproni volt, Eisner Rózának hívták. A neve kü­lön is tetszett. A Róza szép név. — Miitor született az első gyerek? — Józsi volt az első. <5 negyvenháromibeli. — Utána? — Utána Anti jött 44-ben, Feri 45-ben, Pista 47-ben, Ágota 51-ben. Utoljára Mik­lós fiam érkezett. 1953-<ban. o Eisner Róza Miklósi Jó- zsefné 1955-ben betegeskedni kezdett és 1955 nyarán meg­halt. — Hat gyerek maradt utá­na. — Miért nem nősült meg újra? — Nem tehettem. Nem akartam mostohát a gyereke­imnek. Feketék az 1960-as évek is a Miklósi család történetében. Jóska, a legidősebb fiú 1962- ben, tizenkilenc éves korá­ban halt meg. Motorbaleset érte Dunaszentgyörgynél. (Egy kép az albumból: a pöttöm­nyi legény, a kicsi Józsi néz nagy bátran az öreg motor nyergéből.) — Feri nyomdász volt. Ami­kor meghalt, alig töltötte be a huszonnégyet. A szíve vitte el. Hét éves kora óta beteges­kedett. Vézna, gyenge alkatú fiú volt. o — Szóval nincs kedvenc? Mosolyog, végigsimítja a homlokát és lopva Pistára néz. — Egy aba tartósan nem tehet különbséget. Legfeljebb elérzékepyül, ha az egyik jobban hízeleg mint a másik. — Melyik volt a legügye­sebb? — Talán Pistám. Mos. főz. vasal, takarít. De a többiek is univerzálisak. Talán nem is annyira én, mint a szükség tanította Őket. A házimunkában mosógép; centrifuga, porszívó, hűtő- szekrény. így könnyebb. Miklósi József ifjúsága ne­héz volt. Inas korában Baján hetente háromszor is éjfélkor kelt az öreg Gugánoviccsal, hogy öt órára kész legyen a virsli, amit aztán nagy háti­kasban hordott szét. — És milyen a te fiatalsá­god, Pista? — Édesapa mindig úgy tett, hogy ne érezzük nagyon anyánk hiányát. Tudajdonkép- pen szép volt a gyerekkorolm. Mindig úgy emlékszem erre a szobára, amelyikben most ülünk, mint egy házióvodára. Csak a játék ment. Miklósi József bólint. — Nem hiszem, hogy nél-_ külöztek valamit ;s — mondja csak úgy maga elé. Gyors számvetés a gyere­kekről. — Pistám velem él. ő a vasiparinál telefonközpontos. Anti géplakatos, karbantartó a műszáki szakközépiskolá­ban. Két gyerek apja. új lakásuk van Szekszárdon. Ágota lányom Pesten él, a Rozmaring Tsz-ben dolgozik. Kertészeti technikumot vég­zett, jói keres és gyakran jár haza. A legkisebb gyerekem. Miklós most éppen katona, Ö szíjgyártó kisiparos. A na­pokban nagyméretű borítékot hozott a postás. Oklevél volt benne Miklósnak . amiért élenjáró katona lett. így va­gyunk hát. Mondhatnám, eny- nyi az egész, a jövőbe nem látok. Most már persze min­den más minden könnyebb. Hallgatom a rádióban ezeket az új rendeleteket. Hogy mire gondolok? Csakis arra, hogy miért nem lehetett ez így ak­kor is amikor egyedül küsz­ködtem a hat gyerekkel?! Miklósi József nyugdíjba készül. Mondja, jó évek vol­tak a mostaniak, szép lesz a nyugdíj. Dolgozik. Méri a húst nap nap után és hall­gatja az asszonyokat, deres bajsza alatt mosolyog. ha csintalan gyerekekről esik e» .»1 — Esősorban azt szeret­nénk, hogy a közületek az eddiginél nagyobb mértékben vegyék igénybe szolgáltatá­sainkat, és kihasználják azt a lehetőséget, hogy megrende­lésre művészi kivitelben bár­milyen alkalomra készítte­tünk emlékplaketteket neves szobrászművészekkel. A má­sik célkitűzésünk az, hogy megyeszerte megismerjék üz­letünket, ezért több helyen szeretnénk iparművészt: be­mutatót rendezni. Jói sikerült bemutatónk volt idén Tamási­ban és Mázán, is. Ezek lénye­ge. hogy a bemutatótermünk­ben kapható alkotásokat el­visszük a vevőkhöz, s ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a vidék lakossága is megismerje áruinkat. A legnagyobb ter­vünk. 1974-ben megrendezni a Tolna megyei és az innen elszármazott művészek közös kiállítását. Az év első felében kerül sor Gyelmis Lukács és Csákv Maranyák József Kos- suth-díjas festőművész kiállí­tására. Ami pedig a karácsonyi forgalomra való felkészülé­sünket illeti, elmondhatom, hogy nyitásunk óta most van az üzletünkben a legnagyobb árukészlet. I VARGA JÓZSEF —vj— ## Csak balhéból... n Tegnap délután a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság középiskolásokat látott vendégül a szekszárdi Panoráma Filmszínházban. A műsoron ez alkalommal három film sze­repelt. Az egyik arról szólt, hogy „Csak balhéból...” is le­het tenni olyasmit, aminek törvényes felelősségre vonás a következménye. Az „Utazók” című film állambiztonsági té­mával foglalkozott; a „Hogyan segítjük a bűnözőket” című alkotás pedig megadta a kérdésre a csattanós feleletet. A filmek mintegy előzetes gondolatébresztői azoknak az előadásoknak, amelyeket a bűnözés megelőzéséről ,a közeli hetekben megyeszerte tartanak rendőrtisztek szakmunkás- tanulóknak és középiskolás diákoknak. Az első ilyen talál­kozókra holnap — szerdán — a szekszárdi Garay Gimná­ziumban kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom