Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-11 / 289. szám

A zsilip már él Ipari vagy ipar- és mező gazdaságtörténeti múzeum legyen ? A háromszázharmincnyolcas bódét az erdő szélére állítot­ták, mert útban volt a töltést egyengető gépeknek. A bódé­ból a „lakók” már valahol a paksi építkezésen dolgoznak, s ez itt árválkodik a most már holttá vált Sió-parton. A bódén háromöklömnyi lakat. A lakatok nem sok értéket őriznek. Néhány törülköző, egy koszos lepedő és egy ola­jos nadrág az összes érték, ami az ablakon át is meg­figyelhető. Az asztalon szin­tezési jegyzőkönyv és a IV/3- as •''•niórész hever. Ez a ''•H* posnak legalább húsz köbmé­ter sódert, öt-tíz tonna ce­mentet... Itt a hulladéknak azért nincs nyoma, mert nem volt, a selejtet is hasznosítani lehetett. A sok töltés felemész­tett minden betont és törme­léket. Az utómunkákhoz tar­tozik a töltésrendszer füvesí­tése, a parkosítás. Az ősszel elvégezték ezt is. Tavasszal elszórják a fűmagot, nyárra már pázsitos lesz a zsiliphez vezető töltés két oldala. S akkor majd ráterítik a koro­nára a kontntó. aszfaltréteget. tam, hogy ez így nem lesz jó...” Dörmögnek, morgolód­nak. A bejáratás nem látvá­nyos és nem éppen közönség elé való. A zsilip már él. Megjött a jelzés, hogy a Balaton felől több hajó érkezik a hét elején. A kazánba befűtöttek, A toronyban az ügyeletesek a jégtábláktól csillogva fehérlő medret figyelik. Aram is van. De készenlétben áll az aggre­gátor. Hétfőn—kedden, a hét ele­jén üzemben volt a zsilip. Egy-egy félórára, órára mű­ködtek a gépek. A kamrazáró­lemezek fogva tartják a fel­vizet a jéggel együtt. Van víz a zsilipeléshez — van zsilip a jeges ár ellen. Most csodál­kozni járnak a nagy műhöz a kíváncsiak, a szakemberek meg ellenőrizni, a próba jegy­zőkönyveit vizsgálni. Ez a Sió­torkolati mű fontos a víziót számára is, fontos. Olyan pél­dául, mint az M7-es. Mert a Duna is majd forgalmasabb lesz, mint most. Délnek is, meg nyugatnak is a Sión — mert a vízállás szabályozása lehetővé teszi a hajózást — talán Kölesdig. Az első lép­csőben. Elmélkedni lehet a csípős decemberi szélben, a szeg­mensből sugárban spriccelő víz hangjának kíséretében. Tél van a zsilipen is. Ha el­megy egy hajó, a jégtáblák összetorlódnak, mintha fázná­nak, ölelkeznek. Közrefogják a móló betonlábait. A zsiliptoronyban a kezelők a felvizet kémlelik. A déli órákban hajók érkeznek.- PJ ­Úgy látszik, sokan felfigyeltek korábbi írásainkra, ame­lyekben egy, Tolna megyei ipartörténeti múzeum alapításá­val foglalkoztunk. Dombóvár helyet is tudna adni — egye­lőre anyagiak hiányzanak, hogy ez a kezdeményezés . ma­holnap valóra váljon. ■ * ■ Viszont több mezőgazdasági üzem vezetője, szakmunkás- gárdája tett olyan javaslatot; miután Tolna megyében a múltbán uralkodó volt a mezőgazdaság, akár közös ipar- és mezőgazdaságtörténeti múzeumot is életre lehetne hozni. Az indok is elfogadható; Tolna megye valamikori üzemei —* malomipar, konzervipar, tejipar, rostfeldolgozó ipar — köz­vetlen kapcsolatban álltak a mezőgazdasági termeléssel, és az uralkodó kisipar gépekkel, felszereléssel segítette a me­zőgazdaságot. (Kevesen tudják például, hogy az 1930-as években nemcsak mosonmagyaróvári ekék kerültek forga­lomba, használatba, hanem az úgynevezett. Baranyai-ekéi:, a megye északi határán túli szomszédos Mezőkomárombó', egy kis lakatosüzemből, amely az akkor elterjedt Fordsoú, Rába, Cormick traktorokhoz gyártott kisebb alkatrészeket:) Lehet, hogy ezekből az ekékből menekedett meg egy-két példány, vag-i akár a fal-isi kovácsok által kovácsolt fageren- delyes ekékből, eketaligákból. Elhangzott az is, hogy — ha valahol még található meg kéne menteni az utókor számára a valamikori gép-,y állomások alapvető géveit, a G—35-ös, a MÁVAG—22-e:s traktorokat, azok munkagépeit. Igaz, hogy kényelmetlenek voltak, kirázták a traktorosból a lelket, viszont ők voltak az iparszerű mezőgazdasági termelés ..harci járművei” 'és raj­tuk tn—dt szakmát sok ezer paraszt, aki ma lakatosként he­gesztőként^ esztergályosként ipari munkás a megye vala­melyik üzemében. És össze lehetne még gyűjteni számos más génét — amíg még meg lehet menteni az enyészettől. Mert hol van­nak ma már a Sárköz földjeit forgató gőzekék, hol Vannak az első és az utolsó magyar kombá-nok. hol a csénlőoének, amelyek mellett ezerszámra keresték meg az évi kenyérnek- valót a mezőgazdaság nincstelen-ei, en-i-két holdasai... Akár tőhb mezőgazdasági üzem közös összefogásával is ősz- sze l-hetve rakni a gépudvarok ócskavasai közül, alkatré­szekből egy-egy gépet. Igaz, hogy a dombóvári múzeum-ügy még a kezdet kez­deténél tart, és nem tudni, mikor nyílik meg. de nem árt erre a témára még másoknak is felfigyelni. Felfigyelni, és megkezdeni már most a oyűjtőmunkát. addig, amíg még egyáltalán lesz mit összegyűj-eni, fennhagyni az utókornak. Mert nyilván, az utókor is látni akarja majd, milyen be­rendezésen őröljék a búzát dp azt is. milyen gépekkel ter­melték meg az őrölrinalót, milyen volt a falusi pék kemen­céje, mihien felszereléssel vették át a falusi téjcsamokok a tejipar részére a tejet. B. T. Ha ilyen csendes az alvizi meder, & zsilip akkor Is él, dolgozik; szabályozza a vízállást. A törvénytiszíeSet erősségei az építők utolsó mobil bázisa a felvonulási épületeket már bontják. Az évi leltáro­záskor majd ezt iß elvontatják új munkahelyre. A bódé körül drótkötél­darabok — a kompot szolgál­ta mindegyik, az idő, a nagy terhelés azonban szétszaggatta. Nem lehet semmire használni, minthogy azt a néhány gép­kocsiköpenyt sem, amelyet nem vittek sehová, itt maradt ez is emlékeztetőnek. A Sió-torkolati mű elkészült ' Még nem volt hivatalos át­adás-átvétel, még nem vágtak nemzeti szalagot a zsílipelő- kamra elején, de ez a műtárgy már működik. Persze nem csöndben, s nem mindenkitől távol. Mert a látogató most sem kevés. Az imént suhant egy kocsi át a zsiliphídori, a bogyiszlói oldalon sebesen megfordult, aztán visszajött és eltűnt Keselyűs irányában. Most két Zsiguli porzik. A GANZ-osok utat adnak, mu­tatják, hogyan kerüljenek a hídon. A maszek Zsiguli ki­kerüli a billentőszerkezet egyik kiálló kampóját, a Zsiguli- taxi recsegve áttör rajta. .jMarha” — mondják a he­gesztők. Mert hiába készült el a zsi­lip, dolog még akad rajta bő­ven. Hol itt, hol ott kell va­lamihez hozzányúlni. Most éppen a közlekedési lámpákat állítják, ezek tartóit hegesz- tik, hogy jobban lehessen lát­ni, mint első felszereléskor. Építési veszteség. Nem ké­szítenek ilyen címen nyilván­tartást — de mindenki tudja, hogy ilyen van. Ezer köbméter beten készítésekor sárba te­Most makadámon gurul az autó, mert a régi Sió-medret átkötő töltés mozog-rokka n- süllyed. Néhány órával ezelőtt föl- zsilipelték a Szikra motorost. Rutinmunka. Minden kezelő tudja már a dolgát. A torony­ban legalább hatan figyelik mégis, hogyan működik a zárólemez, miként jeleznek a műszerek. A Szikra alá felül­ről vizet engednek. Amikor eléri a felső szintet, kinyitják a felső kaput, mehet a hajó a Balaton felé. Persze most jeget tör. Mert első alkalom, hogy jégtáblákkal együtt úszik a hajó. Tíz-tizennégy centi vastagra fagyott már a víz teteje, a jégtáblák ennek ellenére nem okoznak gondot a kapuban. A vízzel-hajóval együtt simán úszik a jégtábla is. Fél óráig tart ez a kis moz­gás — aztán ismét csend fog­ja körül a zsilipet A szerelők, megszokásból, ismét végigsietnek a „mólón”, az újdonság vonzása még tart. A felvízi motorkamrába is lemásznak. Elöl megy az oszt­rák, utána a magyar szerelő. A szemben lévő oldalon, a bal oldali kamrában is van egy szerelő. Kiabálás, nesze- zés hallatszik a mélyből, a betonbunkernak is beillő mo­torkamrából, Aztán — mivel nem hallják egymást kiállnak a lebújó szélére. Az osztrák kiabál „Láci, három, ván?” Jön a válasz; „Van a szencsé- git, ván, három biztosíték ki­ment”. „Akkor jóó” — mond­ja az osztrák. „Jó a fenét”... Aztán ismét eltűnnek a be­tonban és hallani amint egyik magyar mondja: „Ennek már vége. Éo a nyáron megmond­A szép hagyományhoz hí­ven párt- államhatalmi és gazdasági vezetők jelenlété­ben tartották vasárnap ta­nácskozásukat a paksi járás önkéntes rendőrei. Munkássá­guk értékeléséről Dallos Ti­bor rendőr százados, a Járási rendőrkapitányság vezetője tartott előadást, Dallos Tibor elmondotta. Az oktatási párthatározat azt tette feladatunkká, hogy növel­jük az oktató-nevelő munka ha­tékonyságát. Ennek érdekében valamennyi szinten jobb felté­teleket kell biztosítanunk a mun­kához, korszerűbbé kell tennünk a pedagógiai szemléletet és tu­datosan fejlesztenünk kell az oktatás módszereit. Ennek szellemében tanácsko­zott az a közel negyven peda­gógus, akik eddig is arra töre­kedtek, hogy okos ötletekkel, jő módszerekkel és érdekes eljárá­sokkal megkönnyítsék a tanítást, lehetővé tegyék a tanítási órán a változatos tanulói tevékenysé­geket és így szolgálják a tanu­lók személyiségének sokoldalú fejlesztését. A megye pedagógus-újító­mozgalmának helyzetéről és fej­lesztésének további feladatairól Vén János, a Továbbképzési Ka­binet előadója adott tájékozta­tást. Megállapította, hogy ez utóbbi évtizedben megtorpant az újítómozgalom lendülete és annak okát többek között ab­ban határozta meg, hogy hiány­zott a megfelelő irányítás és szervezés. A tanácskozáson részt vevő újító, kísérletező pedagógu­sok azonban még számos más tényezőre is rámutattak, ame­lyeket a művelődésügy megyei irányítóinak feltétlenül meg keli hogy a járás területén az önkéntes rendőri hálózat eb­ben az évben csaknem tu­catnyi friss erővel gazdago­dott. Mind az életkort mind a foglalkozást tekintve ked­vező a társadalmi szervezet összetétele. Aktivitását jól jellemzi, hogy az önkéntesek az idén két és félszer annyi bűnözőt értek tetten, illetve szívlelniük. Ezek közül csupán néhányat említenék meg. — Az újítómunka szükséges­ségét és létjogosultságát az ok­tatásügy területén még nem is­merik el eléggé. — A mozgalom rendszeres propagandája elmarad, a me­ye nevelői nem ismerik a le­etőségeket, nem ismerik a sza­bályzatot sem. — Az újítással kapcsolatos ügyintézés olyan bonyolult és szövevényes, az elismerés pedig oly alacsony szintű, hogy ez ele­ve elveszi a kedvet az újítástól. —• Az elfogadott újítások meg­felelő hasznosítása nem törté­nik meg minden esetben. — A társadalmi feladatokat ellátó szakszervezeti akt'vaháló- zat is gyengén működik. A tanácskozás az újítómozga­lom fellendítése érdekében rész­letesen megvitatta és k'egészi- tette az előterjesztett újítási szabályzatot, amelyet az elhang­zott módosítások fgiyelembevéte- lével valamennyi oktatási intéz­ményhez eljuttatnak a tanítási év második felében. A mozgalom sikere érdekében a tamási központi műhely fel­ajánlotta segítségét az eszköz jellegű újítások elkészítéséhez, az újító pedagógusok támoga­tásához. Kedves Henrik negyei titkár bűncselekményt előztek meg, mint egy évvel korábban. En­nek is köszönhető, hogy a járás területén csak jelenték­telen mértékben növekedett a bűncselekmények száma. Farkas Miklós rendpr őr­nagy. osztályvezető, a Tolna megyei Rendőr-főkapitánvság képviselőjeként hozzászólásá­ban örömmel hangsúlyozta, hogy a járás önkéntes rend- őrei az elmúlóban lévő évben is a törvénytisztelet erősségei­nek bizonyultak. Azzal, hogy számos bűncselekményt meg­előztek még inkább pedig az­zal, hogy környezed'"'ben olyan légkört terein tettet, amely szinte eleve kizárja bűncselekmény elkövetését. A tanácskozás résztvevői élénk eszmecserét folytattak olyan önkéntesek kulturált, helyes intézkedéseiről. - mint Süveges József, Kovács La­jos Mészáros Ignác. Lakos Lajos, Dömötör Ferenc Magó Jenő, Mérges István. Tolnai János, Sáfrány János, Gyurics György, Régi Ferenc. A vita egyik sarkall atos pontja volt, hogvan lehetne .iöbb eredmé­nyeket elérni a járművek szabályos kivilágosítását célzó „Látni és látszani” mozga­lomban Több hozzás zól ó a hivatásos rendőrökkel együtt tartott közbiztonsági ellenőr­zések hasznosságáról beszélt, Az éves munkát értékelő, megvitató tanácskozáson vet­te át egy évtizedes önkéntes rendőri munkájának elismeré­seként a belügyminiszter ál­tal adományozott kitüntetést, valamint jutalmat Mérges Jó­zsef. Szili János. Horváth Ist­ván. Velence; János Mészá­ros István. Hanzi György* Kertai István, Nagy Pakoliez József. Varjas István és Le- imezider Hajts önkéntes rend­Újító pedagógusok tanácskozása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom