Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-09 / 288. szám

építési szűkámínk 0 T Divatos témához nyúltunk Vá- czi Imrével, a Tolna megyei Tervező Vállalat főmérnökével és Erdélyi Tibor éviétszmérnők.- kel, a vállalat műszaki tanácso­sával. Megkíséreljük — ameny- nyiben egy interjú keretében lehetséges — összefoglalni az újfajta településrendszer lénye­gét és érteimét, s feltérképezni a családiház-építés mai jel­lemzőit. Nem célunk állást fog­lalni a jelenlegi építési szokások mellett, vagy ellen, csupán arra törekedtünk, hogy tárgyilago­san elmondjuk az előnyét, hát­rányát és jövőjét. Beszélgeté­sünk főként a vidéki lakóház- építésekre szorítkozik, annál is inkább, mivel jelenleg, s a kö­vetkező ötéves tervben is. a lakásoknak több mint a felét magánosok építik* • — Nem mi lennénk az elsők, akik megállapítjuk, hogy az épí­tészeti alkotásokat a hely, a kor. s az ember határozza meg, s hogy az épületek stílusából, külső és belső elrendezéséből kiolvashatók a kor emberének jellemző vonásai. Mit mutat a hetvenes évek lakóházépítése ü mai kor emberéről? — Azt hogy a hetvenes évek építészete mennyire tük­rözi az emberek érzés- és gondolatvilágát, nevezetesen azt. hogv ez szocialista, hogy magvar. és mai, egzaktan kü­lönválasztani rendkívül nehéz. Falusi építészetünket koráb­ban az iellemezte hogy igye­kezett utánozni a helyi nagy- birtokos épületeit — így ala­kult ki például a „naraszt- barokk”. A falvakban több­nyire nemigen lehetett meg­különböztetni, hogy melyik az új. és melyik a régi ház. Mégpedig azért nem. mert nem volt olyan építőanyag, amely tartósan hordozza az építészeti stílusokat hisz tu­dott. hogy nálunk válvoeból építettek s ezek az épületek száz évig álltak csupán. Ma­gyarországon a falusi építé­szetnek nincs meg az a gyö­kere, ami megtalálható példá­ul a némteknél, angoloknál, ahol kőből, téglából, palából építkeztek. Talán nem is le­het pontosan szétválasztani úgy. hogy falusi és nem falusi építészet — ez inkább a lai­kus kénzeletében jelenik meg. így. Inkább úgy válasszuk el, hogv falusi és városi kisváro­si építészet. A történelem so­rán olyan falukép alakult ki, amit maga a használó for­mált maga körül. A beépítést jellemzi q fésűs elrendezés: úgy helyezkednek el a házak, a falu utcájában, mint a fésű fogai. A telkek hosszúak és keskenyek, és az utcai részen, a telekh a*ár mellett áll q ház. Külön fejezetet érdemelne, hogy ez az építési mód tar­talmilag is találkozott a falu­si emberrel, az épület hossz­irányban rétegződött: elől a tisztq szoba hátul az állattar­tás épületei. Sőt. Gyakran az állat'artás épületei szerkezeti­leg jobbak kulturáltabbak, mint a lakóépületek. A termé­szetes környezet, a falusi em­ber életformája vetült ki az épületekre. — Mennyiben más a mai kép? — Most ez a kettősség el­tűnt. illetőleg eltűnőben van. Amit ma falun építenek, külső megjelenésében és funkciójá­ban azonos elrendezést mutat a városi, kisvárosi házakkal. A földszintes, egy családra épült ház formája semtizál- va: négyzetes alaprajz, két szoba az utcára rajtuk egy- egy hármasablak, és fönt sá­tortető. Ma falun és városon egyaránt így építkeznek. Iz­galmas dolog, s tele van el­lentmondással. Látszólag azt mutatja, hogy falun és váro­son az építkezés megnyilvánu­lási formája azonos. Ez lát­szólag jó dolog, és van is ben­ne sok Igazság. Csak egy va­lami nem Igaz: a kettő mögött nem azonos a tartalom, Telje­sen más a falusi ember élet­módja. mint a városié, hisz egészen más körülmények kö,'ö*+ dolgozik. A falvakban, a telek elején ott a négyzetes alakú lakóépület, ugyan akkor engedélyezett, vagy nem en­gedélyezett formában megje­lennek — igaz, kisebb arány­ban, mint régen — az állat­tartás épületei, a nvári kony­ha. A mai kor építészete még yf úl vagyunk a negyedik ötéves terv első félide­jén. még néhány hét és kez­dődik a tervidőszakot záró két év nagy finise, amit arra kell fölhasználnunk, hogy az egyes települések által elhatározott, tervben rögzített fejlesztési feladatai megvalósuljanak. Dombóvár város történetének jövendő feldolgozói a negye­dik ötéves terv időszakát min­den bizonnyal a városiasodás kiemelt jelzőjével emlegetik maid és okkal. A számadás ném okoz kü­lönösebb gondot fiatal váro­siunkban. A városi párt- és ta­nácsi vezetés a megyei párt­ós állami szervekkel jól együttműködve, s mindezek mellett a lakosságot aktiv lo­kálpatriotizmusra serkentő nyílt várospolitikát folytatva jól használta föl azokat az anyagi eszközöket, amelyek részben saját erőből, vagy központi forrásból voltak biz­tosíthatók. ELKÉSZÜLT 660 LAKAS Dombóvárott a megkezdett állami célcsoportos lakásépíté­si program eredményeként eb­ben az évben 100 lakás épült fel, melyből 20 tanácsi értéke, sítésűként, 80 pedig bérlakás­ként került átadásra. Vala­hány elkészült lakás összkom­fortos. A Dombó Pál nevét vi­selő lakásszövetkezet 29 lakást, az OTP 108 lakást épített föl nem találta meg a falusi em­ber életmódjának, gondolko­dásának kifejezési módját a lakásépítésben. S ebben nem a falusi ember a hibás hisz nincs úgynevezett építészeti szemlélete, « emiatt, ha épít­kezik. annyit tesz legfeljebb, hogy kockás papírra másolja a szomszéd ház alaprajzát. — Besz'dtéma mostanában, hogy nemcsak a lakótelepek, hanem az új városi és falusi ut­casorok is rendkívül sivárak, fantáziátlanok, egyformák, akar egy Tolna megyei. akár egy Borsod megyei példát veszünk. S nemcsak kívülről egyformák, hanem belülről is egyformán ri­degek, — A családiház-építés álta­lában húsz évvel elmarad az éppen divatos stílustól. Pél­dául az ötvenes évek szocia­lista-realista építési stílusa nem érvényesül a családiház­építkezésben — az emberek figyelmét egészen más dolgok kötötték le, s nem gondoltak arra, hogy amit építenek az jó-e. vagy sem. Lemaradás ma is tapasztalható. Az országos lakásprogram — amely egy­ez évben. Hátravan még az év utolsó hónapjában további 24 OTP-lakás átadása a Nép- köztársaság úti panelben. A magánerőből történő lakásépí­tések meghaladták a városi tanács korábbi számításait Ezzel is magyarázható, hogy a lakásépítési terv időarányos • teljesítésével jói állnak a dombóváriak. Az egész terv­időszakra elhatározott 1000— 1100 lakásból 1973. végére el­készült. illetve készül 660 la­kás. Folynak egyébként a to­vábbi lakásén!lések előkészí­tésének munkálatai is. Dom­bóvár városibb arcának kiala­kítását célozza a Népköztársa, ság úton. az Allende lakótele­pen történő újabb előkészítés. A szövetkezeti lakásépítéshez az úidombóvári városrészben a családi házas építéshez pedig a kertvárosban biztosítottak a telkek. Nem ilyen kedvező a mér­leg a járulékos beruházások teljesítése, megvalósítása te­rén. Különösen sok és nagy gondot jelent a Molnár György lakótelep, ahol a tanács nem tudja nyomon követni az utak. járdák, a közvilágítás kiépítésében a lakásprogram megvalósulását. Nem biztosí­tott az igények szerint) ke­reskedelmi ellátás, gyermekin­tézményre is szükség lenne itt. Ez indokolja a városi ta­nácsnak azt a döntését, hogy a negyedik ötéves tervre az állami forrásokból biztosított óvodai beruházásokat 1974­mlltió, később hárommillió lakás építését írja elő — kül­földi technológiákkal, drága génekkel valósul meg, s leg­feljebb annyiban vonatkozik a vidéki családlház-építésre, hogy egyik-másik házgyár csa­ládi ház-építésre alkalmas pa­neleket gyárt. Ez nem biztos, hogy jót tesz a faluképnek, előfordulhat hogy a jelenlegi egyformaságot, szürkeséget még tovább mélyíti, — Miben látják az egyforma­ság okát? — Egyfajta sematizálódási folyamat ment végbe, a házak egyformák, függetlenül attól, hogy kik lakják. Nem igaz az. amire a házak egyformasága utal: hogy tudniillik azono6 érdeklődésű, igényű, lélekszá­mú és összetételű családok lakják. Az egyformaságnak bi­zonyos értelemben gazdasági okai vannak. A .kockaház­nak” sok olyan előnye van. amely másfajta elrendezésben nincs meg. A négyzetalaprajz a maga sematikussága mellett ben ezen a területen valósítja meg, enyhítendő a valóban súlyos gondokon. NYOLCMILLIÓ UTAKRA JÁRDÁKRA Az utak. járdák építése, fel­újítása szempontjából az előbb említett probléma elle­nére is jelentős sikereket ért el azért Dombóvár városa. Megépült a 9 méter szélessé­gű és 600 méter hosszúságú Népköztársaság út, építés alatt áll a város egvik legszebb út­iénak több. mint egy kilomé­teres járdahálózata, közvilágí­tásának korszerűsítése is. A helyi autóbuszjárat útvonalát november 1-től a Dombó Pál utcából erre az útra terelték. Ugyancsak befejezés előtt áll a Molnár György utcai út­építés a Csavarioarl Vállalat­hoz. valamint a Pátria Nyom­dához . vezető úgynevezett ioarterületi út megépítése is. A város ebben az évben üt­és járdaépítésre mintegy nvóierrdHió forintot fordított. Mi történt még? Elkészült az eddig ellátatlan területeket jelentő Gábor utca, Latinca utca, Hunvadi Mátyás és Zay utca lakóinak ivóvízellátását biztosító új gerincvezeték. To­vábbi három utcában az év végére készülnek el az Ivó- vízh-oőzat bővités-Wek Vfz SZENNYVÍZ, EGYEBEK Mint az ország valamennyi hasonló feladatokkal küzdő városának, nagyobb települé­sének, Dombóvárnak is igen kemény diót jelent a szenny­vízhálózat kiépítése, a szenny­víztisztítás biztosításának fel­adata, lévén mindkettő igen drága feilesztési munka. Még­is elkezdődött. Illetve folyta­tódott 1973-han a szennyvíz- tisztító kapacitás növelése, melynek soron lévő III. üte­mében napi 1950 köbméter szennyvíz tisztítása válik le­hetővél A szennyvíztisztító npacitása eddig 1200 köbmé­ter volt. Csapadékvíz-elveze­tésre, ároktisztításra 100 000 forintot fordított a városi ta­nács. Elkészült ez év őszén a 25x9 méteres tanos-rxla. a sporttelep bekerítése és egy új kispálya. Befejezettnek tekinthető a szennyvízelvezetés, zárt rend­szerű csapadékvíz-elvezetés, villamosenergia-ellétás, vala­mint vízműhálózat elkészülté­vel a város iparterületének kialakítása is. Tovább folyta­tódik tehát a terület benéoe­a leggazdaságosabb. Érdesé­hez különösebb szakmai hoz­záértés nem szükséges, egy­szerű családi alapon is felépít­hető. — De vajon a száz évvel ez­előtt épült családi házak ne ni egyformák? — De legalább tájegységen J ként különböznek. Száz éve még nem szabályozta az épít­kezéseket hatóság az embered ösztönösen építkeztek, tisztán; a táj, a környezet, a hagyo­mányok szabták meg a stílus;: Most ugyanazt találjuk Sza­bolcsban, mint Tolnában. A házépítés ma engedélyhez kö­tött. S talán, akik a házakat tervezik és az engedélyeket el­bírálják azok igénytelened Akkor evickéinénk ki ebből a sematizmusból ha a tervezői ­nek például vizsgát kellene tenni. Ez jelenleg nincs, da remélhetőleg lesz. Ezen a „próbatételen” mondanák meg az alkalmatlan tervezőnek: az ön által tervezett házak nem tükrözik a hetvenes évek em­berét. ön nem tervezhet, mert önnek nincs ízlése, mert hiá­nyos a tudása mert nem is­meri a ma kapható szerkeze­teket. (Folytatjuk.) V. M. sítéee, hasznosítása. Mint is­meretes. elsőként a Tolna me­gyei Tanács Fémtömegcikk- gyártő Vállalata került ide és kezdte meg üzemszerű terme­lését. A Pátria Nyomda 1974- ben kezdi meg a termelést. Megkezdte beruházását a Bu­dapesti Csavaripari Vállalat) indítás előtt áll a dél-dunántú­li üzemanyagbázis építése. 1974-ben indul az AFIT évi 115 000 órás kapacitású szer­viztelepének építése is. U1 élelmezési raktár is épül az ipartelepen. ÜNNEPI ÉV LESZ 1974. Van tehát miről számot ad­ni. ami q feilesztési fél adatok teljesítését illeti, bár a to­vábbi tennivalók sem cseké­lyek. Hátravan még 40 állami és 160 egyéb lakás, és egy 100 fős óvoda és 40 fő« bölcsőde építése. Jövő évben kezdi meg a Népköztársaság úton a Nép- bolt Vállalat egy új ABC- áruház építését, s mint emlí­tettük, az AFIT szervlztelepé- nek beruházása is ekkor kez­dődik, 1974-ben készül el még a városközpont részletes ren­dezési terve, majd megtörténik a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság beruházásaként a sokat rendetlenkedő Konda patak kotrása, szabályozása. E munka keretén belül léte­sül csónakázó- és horgásztó a Népköztársaság út és a 61-es fő közlekedési út közötti sza­kaszon; De nemcsak ezért lesz ten­nivalókban ismét gazdag esz­tendeje Dombóvár városnak 1974., mert lehetőséget bizto­sít a tervidőszak feilesztési feladatainak teljesítésire. Dombóvár ekkor ünnepli föl­szabadulásának 30 éves jubi­leumát és ennek tiszteletére két kiemelkedő jelentőségű munkába is kezd. Ekkor kez­dődik ugvanis q megközelítő­en 40 milliós beruházást kép­viselő művelődési központ épí­tése. 1974. december 1-én pe­dig űj felszabadulási emlék­művet avatnak a dombóvári­ak. Hiányos lenne a szép szám­adás, ha nem jegyeznénk fel ezúttal is, hogv a fiatal város lakossága .rö”tett rrprd anyagi, szellemi, mind pedig fizikai áldozatvállalásával Dombóvár városibb arcának kialakításáért. Éves szinten a város lakossága kétmillió fo­rint értékű társadalmi munkát végzett el és ezért elismerés illeti a lakóhelyükért tenni kész dombóváriakat, akik föl­tehetően á negyedik ötéves terv még hátralévő két évé­ben sem teszik ölbe a kezü­ket. — na — Ezerkétszáz négyzetméteres autójavító csarnokot és üzemanyagtöltő-állomást épít a KPM Szekszárdon. az Állami Építőipari Vállalat anyagtelepe mögött. Jelenleg a téliesítési munkák folynak, az új üzen 1974. III. negyedében készül eL totó: Gottvald Közel három l év számadása I

Next

/
Oldalképek
Tartalom